A zenélő angyal főhőse Irma, egy gazdag bankár elkényeztetett, unatkozó lánya. Velencei luxusnyaralása közben beleszeret egy művelt, rokonszenves, ám rangján aluli fiúba, apja titkárába. A társadalmi különbség önmagában is megakadályozná a kapcsolat kialakulását, de a fiú nem is viszonozza Irma érzelmeit. Ő csupán szolgálatot teljesít a lány mellett, elkíséri sétáira, megmutatja a város szépségeit. A titkár Juditba, a bankárné mellett dolgozó ápolónőbe szerelmes. Irma kétségbeesett vetélytársként tudja, hogy a másik lány az igazi ellenfele. Ádáz harc indul a gazdag és a szegény lány között, amelyben csak a gazdag lánynak vannak hatékony fegyverei. Végül tisztességtelen lépésre szánja magát Irma: olyan helyzetet teremt, amelyben a szegény lányt közönséges lopással vádolhatják. Vajon győz-e az igazság, s ki fogja vesztesként, boldogtalanul elhagyni Velencét?
A zenélő angyal 36 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1933
Enciklopédia 2
Most olvassa 1
Várólistára tette 19
Kívánságlistára tette 7
Kiemelt értékelések
Gyönyörűek a leírások, imádtam Velencét, a naplementét, az épületeket, mindent.. Viszont a karaktereket nem bírtam megszeretni. Főleg nem Juditot, bár mellette szóljon, tudta mit akar, őszinte volt és becsületes, ezért mégsem annyira ellenszenves. De azért mégis… Vagyis mégsem… Judittal kapcsolatban elég vegyesek az érzéseim. off Valahogy nem tudtam vele megbarátkozni, pedig semmit nem vétett. off
Irmát sem akarom védeni, még fiatal, tanulja az életet. Először kellett megbirkóznia a féltékenységgel. De azért mégiscsak elég sunyi módszert választott az ellenfél kiejtésére…
Nem tudom, elég nehéz megfogalmaznom az érzéseimet a könyvvel kapcsolatban, de az biztos, hogy nem bántam meg, hogy elolvastam.
Molnár Ferenc stílusát kifejezetten imádtam, off
Félúton azt nyilatkoztam, hogy csak aranyos, de módosítok, annál azért több. A história az aranyos, helyenként bohózatosan aranyos, de ahogyan Molnár Ferenc a nőket (és a ruhájukat) leírja, az mesteri. Egy ízben azonnal nekiláttam olyan almazöld fürdőruhát keresni a neten (sajnos csak fekete-fehérben találtam). Némelyik „mellékszál” is nagyon eltalált, a kedvencem a tahi szakács fellépése álomszerepében az élet színpadán, hú, nagyon színpadban gondolkodott ez az ember (mármint az író, nem csak a szakács) és a gourmand „öregebb amerikai özvesszony” és a velencei ételitalok. Személy szerint viccesnek találom, hogy MF néha úgy rendezi be a tájat, mintha utasításokat adna, hogy hogyan nézzen ki a főpróbára. Felhő… egy darabból van dús reliefekkel faragva, kemény, könnyű, hideg, merev, fixen áll a kék levegőben. Mögötte mélykék ég. felhő balra ki Klassz olvasmány.
Szeretem Molnár Ferencet.
Ez a darabja életművének ugyan nem a legjobb, de nem is nagyon tudnám bántani, mert szegény nem igazán tudna védekezni.
Az alaptörténetet az élet apró alaptörténetei közül választotta, sajnos néhol kissé bárgyúra sikeredtek a karakterek. De istenem, ha ő ilyennek látta őket, hát ilyenek lettek.
A cselekmény egyszerű, lényegében a fülszöveg mindent elmond, onnantól kezdve már csak bő lére lett engedve a dolog.
Kedvenc szavam a halszag lett, már ezért is érdemes lenne egyszer elmennem Velencébe!
Imádtam a Velencéről szóló leírásokat, sosem jártam még ott de kedvet kaptam hozzá :) Az első pár oldal után, azt mondtam én ezt szeretni fogom. Annyira könnyű volt olvasni, nem bírtam letenni, annyira olvastatta magát. Nem volt egy óriási nagy történet, én mégis nagyon szerettem :) Nem volt kedvenc karakterem, senki nem fogott meg különösebben, mégis jó volt olvasni, érdekelt mi fog történni velük. Nem bántam meg, hogy hazahoztam a könyvtárból, nem csalt most sem az első megérzésem :)
Azt hiszem inkább maradok a novelláknál meg a színdaraboknál. Szórakoztató volt, de néha már egy kicsit túl sokat szenvedős. Az egész Lietzen családot sikerült megkedvelni, viszont Juditot nagyon nem. Aurélról még nem döntöttem.
Egy kissé őrült történet volt, de talán ilyen az első nagy szerelem :)
Azért Molnárt még mindig imádom, néha így is képes sziporkázni.
Meg kell hagyni, Molnár Ferenc nagyon jól ismerte a nőket! Sokszor mosolyogva bólogattam a megállapításain. A regény hangulata az, ami elsősorban megfogott, elég gyorsan beszippant. Annyira élők a szereplői, olyan igazi elcseszett emberek, akik sok rossz döntést hoznak az életben, de attól még szeretjük őket. A cselekmény elég kiszámítható, de attól még nem válik unalmassá az olvasás!
Szerelmes letten Velencébe, amikor ezt a könyvet olvastam.
Jobban mondva nem is olvastam, hanem először, hogy pontosítsak Végvári Tamás olvasta fel nekem. A rádióban. Kováts Adél és Fekete Ernő játszottak, és megelevenedett előttem a napfényben szikrázó, aranytól roskadozó Velence a „halszaggal”, a zenélő angyalszoborral, a délidőben felforrósodó fényszékekkel és gyönyörteli naplementéivel. Történet egy lányról, aki Velencében érik nővé, és akinek igazi otthona csakis a Duna partja lehet.
Népszerű idézetek
Kérem, ne tessék szidni a Dunát. Amint külföldön vannak, mindjárt minden szebb maguknak. Az osztrák Duna, az hamisítás. A bécsiek folyton kékítik, de nem sikerül rákényszeríteni, hogy kék legyen.
82. oldal (Szépir.)
– Akkor még jó kellett, hogy legyen ez az ötlet, mert akkor még gyerek voltam, akkor még megbízható volt az ösztönöm, de azóta az ítéletemet megrontotta az, hogy gondolkozom, pedig ehhez nincs elég eszem.
70. oldal (Athenaeum, 1933)
A vadevezős a született ellensége a parti birtokosnak. Kiköt, tüzet gyújt, főz, zsírt kér a konyhában, vagy jobb esetben vizet, szalámifoltos papirosokat szór el, virágot lop és last not least, egész nap szemérmetlenül meztelenkedik, sőt szeretkezik.
37. oldal (Szépir.)
… künn a holdfényes vízen lebegve az édes serenata-zenekar színes ruhában gitárral dalol nápolyi műdalokat az idegeneknek. A művelt, ősvelencei bennszülöttnek, ha ezeket hallja, csak egy vágya támad: a partról ágyúval lőni beléjük.
205-206. oldal (Szépir.)
– Apának mondta egy pincér Cannes-ban, mikor apa vágyva nézett az uborkasalátára, de nem mert belőle enni, hogy: „az uborkát mindenki szereti, de az uborka nem szeret senkit.”
187. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Gárdonyi Géza: Ida regénye 92% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek 93% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Az a hatalmas harmadik 91% ·
Összehasonlítás - Örkény István: Macskajáték 90% ·
Összehasonlítás - Zilahy Lajos: A lélek kialszik 88% ·
Összehasonlítás - Móricz Zsigmond: Harmatos rózsa 82% ·
Összehasonlítás - Füst Milán: A feleségem története 82% ·
Összehasonlítás - Asbóth János: Álmok álmodója 71% ·
Összehasonlítás - Agatha Christie: Halál a Níluson 93% ·
Összehasonlítás - Dallos Sándor: A nap szerelmese / Aranyecset 92% ·
Összehasonlítás