A ​Pál utcai fiúk 2280 csillagozás

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Játék és harc, barátság és árulás, győzelem és halál. Molnár Ferenc regénye már száztíz éve a fiatal olvasók kedvence: az idők során készült belőle némafilm, hangosfilm, színdarab és zenés játék, közel két tucat nyelvre fordították le, több országban lett kötelező vagy ajánlott olvasmány. Szereplői – akik Molnár Ferenchez hasonlóan a budapesti Józsefváros szülöttei – ma már az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol otthon érezhetjük magunkat, akárcsak a Pál utcai fiúk a grundon. A regény alapján készült, azonos című zenés játékot Marton László rendezésében a budapesti Vígszínház mutatta be 2016. november 5-én. Jelen kiadás a nagy sikerű színdarab emlékezetes pillanatait idézi fel Gordon Eszter színes fotóinak segítségével.

Eredeti megjelenés éve: 1907

>!
Móra, Budapest, 2017
160 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634158127
>!
Móra, Budapest, 2015
206 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631198263 · Illusztrálta: Reich Károly
>!
Móra, Budapest, 2013
208 oldal · ISBN: 9789631194463 · Illusztrálta: Reich Károly

52 további kiadás


Enciklopédia 27

Szereplők népszerűség szerint

Nemecsek Ernő · Boka János · Áts Feri · Geréb Dezső · Jules Verne (Verne Gyula)

Helyszínek népszerűség szerint

Füvészkert · grund · Duna


Kedvencelte 323

Most olvassa 130

Várólistára tette 69

Kívánságlistára tette 34

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Lillsz P
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A legjobb kötelező könyv a világon! Szomorú, boldog, izgalmas, eseménydús. :) spoiler

5 hozzászólás
>!
Timár_Krisztina ISMP
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Újraolvasás vége.
Szép könyv, jó könyv, izgalmas könyv (nemcsak a cselekménye, hanem az is, ahogy meg van írva), és tökéletesen meg tudok érteni mindenkit, aki kicsi kora óta rajong érte. Szerintem is megérdemli, hogy kultuszkönyv lett.
…meg azokat is tökéletesen megértem, akik nem rajonganak/rajongtak. Mint pl. én. Most felnőttként újraolvasva nagyon tetszett – de azt is felfogtam végre, hogy miért nem szerettem gyerekkoromban. Ezt a múlt hétig nem tudtam megmagyarázni.

Miért tetszett/ajánlom?

Mert – mindenki leírja, leírom én is – a bátorságot, a becsületet, a barátságot és egymás tiszteletét emeli mindenek fölé. Az elbeszélőnek igaza van: teljesen mindegy, mekkorák a szereplők és mekkora a világuk. Az összetartásnak, a hőstettnek, az árulásnak pontosan akkora súlya van, mint a világtörténelmi jelentőségű eseményekben. spoiler A jó haditerv, az jó haditerv marad, az izgalmas csata pedig izgalmas csata, ha homokkal meg ezüstpapírral bevont lándzsákkal vívják is tíz négyzetméterért. A hadvezért ugyanúgy tisztelik, a haditörvényszék ugyanolyan ijesztő. spoiler

Mert megmutatja, hogy a legkisebb és legkiszolgáltatottabb is válhat pár nap alatt hőssé, lelki nagysággá, spoiler no meg főszereplővé. :) A bátorság meg a testi erő nem függ össze.

Mert az ellenfél tiszteletére is tanít. Igaz, hogy akit utálni lehet, az vagy vörösinges, vagy áruló, de azért egyáltalán nem a jók meg a gonoszok csapnak itt össze. :) Áts Feri minden, csak nem diktátor. A két hadsereg élén két nagyon különböző, de ugyanúgy rokonszenves és vezérségre termett alak áll.

Mert attól, hogy hősökről, honvédelemről, árulásról és áldozatról szól a regény, a szereplőkből nem lesznek kicsinyített felnőttek – megmaradnak igazi gyereknek, akiknek haza kell érni fél hatra, izgulnak a latinóra miatt, kikaparják az ablakból a gittet, és nem átallnak rendszeresen sírva fakadni. :) Ellenben halálos komolyan imitálják a felnőttek stílusát – illetve azt a stílust, amelyet ők felnőttesnek tartanak. Ez időnként bájos, időnként humoros, időnként ijesztő. Ehhez képest a felnőttek az ő életükben csak mellékszereplők – a füvészkerti epizódban derül ki, hogy a felnőttet csak egy „párhuzamos univerzum” részének tekintik: ott jár a közelükben, de nem kell vele foglalkozni. spoiler

Miért nem szerettem?

„Mer sajnáltad X-et, mi?” – kérdezte egy kedves ismerős vagy két hete. :) spoiler Tiltakoztam: a Kincskeresőnek kilencéves korom óta osztatlan rajongója vagyok, pedig abban aztán halnak rakásra. spoiler Ennek semmi köze a sajnálathoz. Ez a könyv egész egyszerűen nem nekem szólt, nem a tízéves Timár Krisztinának.

Először is eleve úgy indul, hogy „ti boldog alföldi diákok, mit tudjátok, mit jelent a grund?” Stimmel. Mit tudtam én? Alföldi diák voltam, falusi gyerek. Ha sík mezőt akartam látni, felültem a sárga Skolnyik bringámra, és elmentem a postára vagy a legjobb barátnőm nagymamájához, mindkettőtől három háznyira volt a határ. Ha erdőt, akkor még bicikli se kellett, gyalog is három percbe telt odaérni. Az eszemmel felfogtam én, mi a tétje a regénynek, de átérezni semennyire nem tudtam. A Kincskereső falusi közege volt az én világom. Most is Szolnok a legnagyobb hely, ahol létezni tudok.

Másodszor sose voltam gyerekcsapat tagja. Voltak barátaim, vannak emlékeim véget nem érő közös játékokról, de remekül elvoltam egyedül is. Eszembe se jutott volna áldozatot (pláne ekkorát) hozni azért, hogy hősnek, vagy akár csak egy csapat részének tekintsenek.

És hát akárhonnan nézem, ez fiúregény. Igen, tudom, a Kincskereső főszereplője is hímnemű, mégis minden további nélkül tudtam vele azonosulni. A Pál utcaiak közül egyszerűen senkivel.* Pedig tízévesen erre azért még nekem is igényem volt. ;) Mert itt a legértékesebb gyerekszereplők megkapják az „igazi férfi” státuszt, ők a „római jellemek” (fogalmam se volt tízévesen, hogy mi az, és amikor tizenegy évesen rájöttem, akkor se tetszett), ezzel pedig elérték, hogy – mint a regénybeli felnőttek számára – számomra is egy párhuzamos univerzum lakóivá váljanak, akiket esetleg messziről nézek csodálkozva, vagy észre se veszek.

Szóval méltányolni, értékelni, felnőttként szeretni tudom ezt a történetet, de nem lett a világom része, szépen elsiklottunk egymás mellett. :)

* Úgyhogy mostantól Áts Feri forever! :DDD

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1964
256 oldal · puhatáblás · Illusztrálta: Molnár Ágnes
22 hozzászólás
>!
nagyange P
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Hát izé…
Mikor ez kötelező olvasmány volt, nem nagyon érdekelt.
Mert fiús is, meg uncsiiii, meg miért kell ezt nekem olvasnom, nyomikról szól. :) Hát kb ezt gondoltam.
Aztán nemrégiben színházban jártunk, feldolgozták musical-be, és hát wáááouuuuu.
Na jó, ehhez hozzá tett, hogy színház, meg zene, de közben vissza emlékeztem a könyvre, és rájöttem, hogy ez nagyon jó, csak én rosszkor olvastam, bután, én voltam a nyomi, sajnálom. Ebbe benne van a hősiesség, a bajtársiasság, a csapatszellem, a hűség, a barátság, szeretet, küzdés, játék, jószívűség, kitartás, elmúlás….
Vár rá egy újra olvasás.
És mindenki nézze meg a legújabb feldolgozását, nem fogja megbánni.
„Éljen a grund!”

6 hozzászólás
>!
ZsúésKrisz_Olvas
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

"Ismét egy kihíváshoz kerestem könyvet a Molyon, méghozzá egy kötelező olvasmányt kellett elolvasni. Erre a könyvre esett a választásom. Akkoriban is nagy hatással volt rám ez a történet. Most újraolvasás során ismét mély benyomást tett rám.
A történet 1889-es budapesti ifjúsági életbe kalauzolja el az olvasót. Két egymást ellenségnek tartó gyerekcsoport egymás elleni küzdelmét követhetjük nyomon. Egyik csapat a Pál utcai fiúk akiknek a főhadiszállása a grund, és vezetőjük Boka János. A másik csapatot a vörösingeseket Ács Feri vezeti és Füvészkertbe van a főhadiszállásuk. Mindkét csapat katonás rendet követ, rangok alapján különböztetik meg egymást."
További gondolatokat itt olvashatsz a könyvről:
http://zsuolvas.blogspot.hu/2017/10/molnar-ferenc-pal-u…

>!
Viktória_Erdei 
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

De jó volt újraolvasni. Szinte ez az egyetlen kötelező olvasmányom, amit nagyon szeretek. Szegény NEMECSEK, ő igazán megérdemli, hogy nagybetűkkel írjuk le a nevét. Bátor, barátságos, nem szúrja hátba a barátait, tudja mit jelent a tisztelet, a hazaszeretet és még a betegség ellenére is a barátaival akar harcolni a grundért. Ő egy igazi hős, úgy harcol, mintha egy igazi háborúba lenne. A végére, amikor kiderül, hogy mi lesz a grunddal, könnyek gyűltek a szemembe.

1 hozzászólás
>!
mohapapa I
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Első olvasásra első szerelem, még akkor is, ha a kor, amiben játszódik, nagyon más kor, mint az, amikor olvastam, s pláne más, mint a jelenkor.
A szereplők annyira élnek, hogy szinte kilépnek a könyvből, és külön nagyon tetszett, nem zsenánt bevallanom, hogy Áts Feri alakja az egyik kedvencem: az ellenségnek nincs hét feje, és lehet neki nagy-nagy erkölcsi érzéke is, még becsülete is; ezt tanította nekem a Nemecsek beteg testét ölben vivő vörös inges vezér.

S persze nem lehet a Gitt Egyleten nem röhögni.

A könyv végén meg nem sírni… (Na, de férfi vagyok, vagy mi, nem igaz…?)

10 hozzászólás
>!
clarisssa MP
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Ez a könyv eddig valahogy kimaradt az életemből, noha a filmváltozatot már többször is láttam és Nemecseket annak rendje és módja szerint minden alkalommal jól meg is sirattam… Persze ez most sem volt ám másképp, azonban ezúttal sokkal-sokkal közelebb tudtak kerülni hozzám a szereplők, sőt, még a háttérben meghúzódó fiúcskák egy-egy jellemvonásán is volt időm elgondolkodni.
Kíváncsi vagyok, hogy a kisiskolás „kötelességből olvasók” mennyire tudnak a Pál utcai fiúkkal együtt lelkesedni a grundért? Nekem most sikerült: velük együtt készülődtem, majd izgultam végig a háborút, Boka János és Áts Feri nagy-nagy rajongója lettem, szívből nevettem Barabás és Kolnay véget nem érő vitáin és Csele gigerliségén, meghatott a kis szőke Nemecsek hősiessége, a fiúk barátsága, elszántsága, hűsége, összetartozása… és persze megrendített a befejezés…
Sokszor bírálják a kötelező olvasmányokat, sokan egyenesen utálják vagy idejét múltaknak titulálják őket. Annak idején persze én sem tudtam minden kötelezőért egyformán lelkesedni, de most, „fölnőtt fejjel” már azt mondom: igenis, szükség van ezekre a könyvekre, igenis, olvassák csak el a gyerekek, hiszen rengeteget tanulhatnak belőlük – olyasmit is, amit egyik tantárgy sem taníthat meg nekik.

>!
Móra, Budapest, 1994
170 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631171604 · Illusztrálta: Molnár Péter
9 hozzászólás
>!
janetonic P
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Nem tudom, hogyan működnek a mai gyerekek: vannak még, akik ilyen zárt csapatot alkotnak? Van még ilyen bölcs és karizmatikus vezér, akire mindenki hallgat? Van ilyen hősies csata két egyforma erő között? Nem, talán ma már ilyen nincsen. Vagy valahogy nagyon máshogy van csak.

De a könyv ettől még nagyon is érthető, mert hiába telt el több, mint száz év, most könnyű átérezni, Nemecsek mit miért tesz – és most is annyira szomorú, ami vele történik, hogy az utolsó oldalakon végig pityeregtem.

Próbálom elképzelni, vajon hogyan értékelném, ha sosem hallottam volna, ha teljesen új élmény lenne az egész, de nem tudom lehámozni róla a rétegeket: a gyerekkori olvasást, az iskolai tanulmányokat, a filmet, a különböző feldolgozásokat, részleteket, az idézeteket. Feladom: olyan evidencia, olyan alap történet ez, amiről tudjuk hogy van, és nagyon jó úgy, ahogy van. Legyen is mindig.

6 hozzászólás
>!
Risus P
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Kiscirkáló koromban ez volt az első, és azóta is egyetlen kötelező olvasmány, amit nagyon szerettem. Talán pont ennek a könyvnek köszönhető, hogy annyira szeretek olvasni.
Teljesen már szemmel olvastam már a könyvet és sokkal másként is értelmezem, mint 10 évvel ezelőtt.

3 hozzászólás
>!
ancsee P
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Már nagyon régen olvastam, de ez a kötelező anno lekötött, nem éreztem hibának, hogy felkerült a listára. :) Sajnos a tartalmát illetően elég homályosak az emlékek, inkább csak benyomások maradtak meg.


Népszerű idézetek

>!
ruszky

(…) Boka János komolyan nézett maga elé a padra és most először kezdett derengeni egyszerű gyereklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az az élet, amelynek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.

183. oldal, utolsó mondat

Kapcsolódó szócikkek: Boka János
>!
Sárhelyi_Erika I

Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messzenézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek.

18. oldal (Móra)

4 hozzászólás
>!
_natalie_ P

Boka okos fiú volt, de azért azt még nem tudta, hogy más emberek egészen mások, mint mi, s hogy nekünk ezt mindig egy-egy fájdalmas érzés árán kell megtanulnunk.

107. oldal - VI. (Móra, Budapest, 1979)

Kapcsolódó szócikkek: Boka János
>!
_natalie_

Az egyiket a szíve hozta ide, a másikat a lelkiismerete.

131. oldal

>!
Anibell AP

Háromnegyed egykor, épp abban a pillanatban, mikor a természetrajzi terem katedraasztalán hosszú és sikertelen kísérletek után végre-valahára, nagy nehezen, izgatott várakozás jutalmául a Bunsen-lámpa színtelen lángjában fellobbant egy gyönyörű, smaragdzöld csík, annak jeléül, hogy az a vegyület, melyről a tanár úr be akarta bizonyítani, hogy zöldre festi a lángot, a lángot csakugyan zöldre festette, mondom: pont háromnegyed egykor, épp abban a diadalmas minutumban megpendült a szomszéd ház udvarán egy zongora-verkli, s ezzel minden komolyságnak vége szakadt.

(első mondat)

>!
MortuusEst

A grund… Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messzenézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. A pesti gyereknek ez az alföldje, a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot. Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek többi oldalain nagy házfalak merednek az ég felé. Most már a Pál utcai grundon is nagy, négyemeletes ház szomorkodik, tele lakóval, akik közül talán egy se tudja, hogy ez a darabka föld néhány szegény pesti kisdiáknak a fiatalságát jelentette.

>!
Ninácska P

És másnap, mikor az egész osztály néma, ünnepies csöndben ült a helyén, és Rácz tanár úr komoly léptekkel, lassan, ünnepélyesen ment föl a katedrára, hogy onnan a nagy csöndben halk szóval emlékezzék meg Nemecsek Ernőről, és felszólítsa az egész osztályt, hogy holnap délután három órakor valamennyien fekete vagy legalábbis sötét ruhában gyülekezzenek a Rákos utcában, Boka János komolyan nézett maga elé a padra, és most először kezdett derengeni egyszerű gyereklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az élet, amelynek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.

168-169. oldal - A Pál utcai fiúk (Móra, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: Boka János · élet · Nemecsek Ernő
>!
Emmonita

Inkább fojtsatok vízbe, és verjetek agyon, de én ugyan nem leszek áruló

96. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nemecsek Ernő
>!
Sziszandria P

(…) Úgy kiáltották, hogy „Éljen a grund!” – mintha azt kiáltották volna, hogy „Éljen a haza!” És ragyogtak szemeik, és mindenkinek tele volt a szíve.

>!
Francesco

(…) ő nem tudott felelni, mert neki tele volt a pofája gittel.

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
J. D. Salinger: Zabhegyező
Szabó Magda: Abigél
Eric Knight: Lassie hazatér
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője
Szilvási Lajos: Egymás szemében
Fekete István: Tüskevár
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben