A ​Pál utcai fiúk 2944 csillagozás

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Játék és harc, barátság és árulás, győzelem és halál. Molnár Ferenc regénye már száztíz éve a fiatal olvasók kedvence: az idők során készült belőle némafilm, hangosfilm, színdarab és zenés játék, közel két tucat nyelvre fordították le, több országban lett kötelező vagy ajánlott olvasmány. Szereplői – akik Molnár Ferenchez hasonlóan a budapesti Józsefváros szülöttei – ma már az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol otthon érezhetjük magunkat, akárcsak a Pál utcai fiúk a grundon. A regény alapján készült, azonos című zenés játékot Marton László rendezésében a budapesti Vígszínház mutatta be 2016. november 5-én. Jelen kiadás a nagy sikerű színdarab emlékezetes pillanatait idézi fel Gordon Eszter színes fotóinak segítségével.

Eredeti megjelenés éve: 1907

Tagok ajánlása: 11 éves kortól

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: POKET zsebkönyvek, Delfin könyvek, Ifjúsági kiskönyvtár, Kincses Könyvek

>!
Móra, Budapest, 2020
216 oldal · ISBN: 9789634865308
>!
Móra, Budapest, 2020
214 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634865292 · Illusztrálta: Reich Károly
>!
Móra, Budapest, 2020
ISBN: 9789634863816 · Felolvasta: Vecsei H. Miklós

81 további kiadás


Enciklopédia 35

Szereplők népszerűség szerint

Nemecsek Ernő · Boka János · Áts Feri · Csele · Csónakos · Geréb Dezső · Jules Verne (Verne Gyula) · Barabás · Kolnay Pál · Leszik · Richter · Weisz

Helyszínek népszerűség szerint

grund · Duna · Füvészkert


Kedvencelte 464

Most olvassa 148

Várólistára tette 127

Kívánságlistára tette 70

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Lillsz P>!
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A legjobb kötelező könyv a világon! Szomorú, boldog, izgalmas, eseménydús. :) spoiler

5 hozzászólás
Timár_Krisztina IP>!
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Újraolvasás vége.
Szép könyv, jó könyv, izgalmas könyv (nemcsak a cselekménye, hanem az is, ahogy meg van írva), és tökéletesen meg tudok érteni mindenkit, aki kicsi kora óta rajong érte. Szerintem is megérdemli, hogy kultuszkönyv lett.
…meg azokat is tökéletesen megértem, akik nem rajonganak/rajongtak. Mint pl. én. Most felnőttként újraolvasva nagyon tetszett – de azt is felfogtam végre, hogy miért nem szerettem gyerekkoromban. Ezt a múlt hétig nem tudtam megmagyarázni.

Miért tetszett/ajánlom?

Mert – mindenki leírja, leírom én is – a bátorságot, a becsületet, a barátságot és egymás tiszteletét emeli mindenek fölé. Az elbeszélőnek igaza van: teljesen mindegy, mekkorák a szereplők és mekkora a világuk. Az összetartásnak, a hőstettnek, az árulásnak pontosan akkora súlya van, mint a világtörténelmi jelentőségű eseményekben. spoiler A jó haditerv, az jó haditerv marad, az izgalmas csata pedig izgalmas csata, ha homokkal meg ezüstpapírral bevont lándzsákkal vívják is tíz négyzetméterért. A hadvezért ugyanúgy tisztelik, a haditörvényszék ugyanolyan ijesztő. spoiler

Mert megmutatja, hogy a legkisebb és legkiszolgáltatottabb is válhat pár nap alatt hőssé, lelki nagysággá, spoiler no meg főszereplővé. :) A bátorság meg a testi erő nem függ össze.

Mert az ellenfél tiszteletére is tanít. Igaz, hogy akit utálni lehet, az vagy vörösinges, vagy áruló, de azért egyáltalán nem a jók meg a gonoszok csapnak itt össze. :) Áts Feri minden, csak nem diktátor. A két hadsereg élén két nagyon különböző, de ugyanúgy rokonszenves és vezérségre termett alak áll.

Mert attól, hogy hősökről, honvédelemről, árulásról és áldozatról szól a regény, a szereplőkből nem lesznek kicsinyített felnőttek – megmaradnak igazi gyereknek, akiknek haza kell érni fél hatra, izgulnak a latinóra miatt, kikaparják az ablakból a gittet, és nem átallnak rendszeresen sírva fakadni. :) Ellenben halálos komolyan imitálják a felnőttek stílusát – illetve azt a stílust, amelyet ők felnőttesnek tartanak. Ez időnként bájos, időnként humoros, időnként ijesztő. Ehhez képest a felnőttek az ő életükben csak mellékszereplők – a füvészkerti epizódban derül ki, hogy a felnőttet csak egy „párhuzamos univerzum” részének tekintik: ott jár a közelükben, de nem kell vele foglalkozni. spoiler

Miért nem szerettem?

„Mer sajnáltad X-et, mi?” – kérdezte egy kedves ismerős vagy két hete. :) spoiler Tiltakoztam: a Kincskeresőnek kilencéves korom óta osztatlan rajongója vagyok, pedig abban aztán halnak rakásra. spoiler Ennek semmi köze a sajnálathoz. Ez a könyv egész egyszerűen nem nekem szólt, nem a tízéves Timár Krisztinának.

Először is eleve úgy indul, hogy „ti boldog alföldi diákok, mit tudjátok, mit jelent a grund?” Stimmel. Mit tudtam én? Alföldi diák voltam, falusi gyerek. Ha sík mezőt akartam látni, felültem a sárga Skolnyik bringámra, és elmentem a postára vagy a legjobb barátnőm nagymamájához, mindkettőtől három háznyira volt a határ. Ha erdőt, akkor még bicikli se kellett, gyalog is három percbe telt odaérni. Az eszemmel felfogtam én, mi a tétje a regénynek, de átérezni semennyire nem tudtam. A Kincskereső falusi közege volt az én világom. Most is Szolnok a legnagyobb hely, ahol létezni tudok.

Másodszor sose voltam gyerekcsapat tagja. Voltak barátaim, vannak emlékeim véget nem érő közös játékokról, de remekül elvoltam egyedül is. Eszembe se jutott volna áldozatot (pláne ekkorát) hozni azért, hogy hősnek, vagy akár csak egy csapat részének tekintsenek.

És hát akárhonnan nézem, ez fiúregény. Igen, tudom, a Kincskereső főszereplője is hímnemű, mégis minden további nélkül tudtam vele azonosulni. A Pál utcaiak közül egyszerűen senkivel.* Pedig tízévesen erre azért még nekem is igényem volt. ;) Mert itt a legértékesebb gyerekszereplők megkapják az „igazi férfi” státuszt, ők a „római jellemek” (fogalmam se volt tízévesen, hogy mi az, és amikor tizenegy évesen rájöttem, akkor se tetszett), ezzel pedig elérték, hogy – mint a regénybeli felnőttek számára – számomra is egy párhuzamos univerzum lakóivá váljanak, akiket esetleg messziről nézek csodálkozva, vagy észre se veszek.

Szóval méltányolni, értékelni, felnőttként szeretni tudom ezt a történetet, de nem lett a világom része, szépen elsiklottunk egymás mellett. :)

* Úgyhogy mostantól Áts Feri forever! :DDD

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1964
256 oldal · puhatáblás · Illusztrálta: Molnár Ágnes
22 hozzászólás
Angele P>!
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Hát izé…
Mikor ez kötelező olvasmány volt, nem nagyon érdekelt.
Mert fiús is, meg uncsiiii, meg miért kell ezt nekem olvasnom, nyomikról szól. :) Hát kb ezt gondoltam.
Aztán nemrégiben színházban jártunk, feldolgozták musical-be, és hát wáááouuuuu.
Na jó, ehhez hozzá tett, hogy színház, meg zene, de közben vissza emlékeztem a könyvre, és rájöttem, hogy ez nagyon jó, csak én rosszkor olvastam, bután, én voltam a nyomi, sajnálom. Ebbe benne van a hősiesség, a bajtársiasság, a csapatszellem, a hűség, a barátság, szeretet, küzdés, játék, jószívűség, kitartás, elmúlás….
Vár rá egy újra olvasás.
És mindenki nézze meg a legújabb feldolgozását, nem fogja megbánni.
„Éljen a grund!”

6 hozzászólás
AniTiger P>!
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Ez kategorikusan az a kötelező, amit érdemes volt felnőtt fejjel bepótolnom.
Őszinte, „lélekkel teli”, fordulatos történet, tragikus lezárással, egy extra csavarral a végén. Úgy gondolom, hogy mindenkinek el kell olvasnia egyszer az életében, hogy megértse, miért kell megtartanunk néhány régies szóhasználatú, „poros” könyvet is a kötelezőink, az ajánlott olvasmányaink között. Én kifejezetten élveztem olvasni és egészen biztos, hogy a legtöbb mai gyerek (vagy felnőtt) is szórakoztatónak tartaná.

Kedvencek: Nemecsek bátor kiállása a bátor Pál utcai fiúkért; Nemecsek és Boka kapcsolata

Bővebben mindenféléről…
https://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2018/05/molnarfere…

>!
Ifjúsági, Budapest, 1955
182 oldal · Illusztrálta: Reich Károly
3 hozzászólás
joopsy P>!
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Szerintem ez a világ egyik legjobb könyve. Ezzel a mondattal le is zárhatnám az értékelésemet, de az nem én lennék. :)

Nos. Ez volt életem első olyan könyve, amit önállóan olvastam el kötelezőként és én már akkor nagyon szerettem. Azt hiszem 10 éves voltam és mily meglepő, akkor sem fiú. :D Mégis annyira magával ragadott, hogy ezek a fiúk a Pál utcában szívüket, lelküket adják egy építési telekért. A grundért. A grundért, ami nekik a hazát, a mindent jelentette.
Hogy miért is lett kötelező, számomra nem kérdés. Ennyi elemezni való jellem és cselekedet talán egy olvasásomban sem volt még. Megmutatkozik a jó, az áruló, a hazafi és a gonosz, aki a saját szemszögéből nézve ugyanolyan jó, mint a többi fiú. Boka és Nemecsek barátsága és egymás iránti kölcsönös tisztelete számomra példaértékű.
Csodálatos volt, ahogyan az író bemutatta, hogy a könyvben lévő csata éppen olyan, mint egy valódi háború csak kicsiben. Áldozatok vannak és hősök, de van, hogy a kettő egy és ugyanaz.
Nem szabad megfeledkezni az író humorérzékéről sem, mert amíg nem értünk el a komoly részekig, többször megmosolyogtatott.
spoiler

Most már csak a Vígszínházba kell eljutnom, hogy megnézzem a színdarabot.

9 hozzászólás
Véda P>!
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Nos, az van, hogy megígértem a gyereknek, hogy én is olvasom a kötelezőket vele, akár olvastam korábban az adott könyvet, akár nem. Először ő, aztán én, majd összevetjük véleményeinket. A Pál utcait persze, hogy olvastam, kb. 7 évesen, rögtön A kis herceg után, és a Bűn és Bűnhődés előtt, mert akkoriban furcsán követték egymást nálam a klasszikusok.

Tetszett is, meg nem is; tetszett, mert végtelen felszabadító, igazi „gyerekhangulata” volt, fanyalogni meg azért tudtam rajta, mert a való életben sem értettem a házunk alatti bokorban bunkisat játszó fiúkat, itt meg egy egész grundnyi volt belőlük haditervestől. Aztán mikor eljutottam Nemecsek hadsegédi előmeneteléig, már erőst összeszorult a gyomrom. Nemecsek, a szeretni és pátyolgatni való szőke kisfiú, akkor már harmadszor fürdött meg, és egyébként is borzasztó nehezen viseltem, hogy vele mindig minden rosszat meg lehetett tenni és semmibe nézni.

Így hát mikor elkezdett belázasodni, én elkezdtem tízesével lapozni, a betegágyához érve pedig gondosan a legeslegvégére ugrottam és csak azt olvastam el. A nagy mumus ekképpen idén, ötödikben tért vissza, és ahogy sejteni lehetett, megint Geréb apjának megjelenéséig bírtam cérnával. Mert amikor Ernő elkezd pityeregni, hogy „kisbetűvel írták az én szegény, tisztességes kis nevemet…” akkor én könnyezni, a gyerek meg lesápadni szokott.

Ráadásul a kollégám ma bejött az irodámba, rám nézett, rátette a kezét a nagyméretű gemkapcsaimra és csak annyit mondott „einstand”, majd szó nélkül elvitte. Mit tehettem volna? Jóval nagyobb és idősebb nálam. Szóval azt kell mondjam, Molnár ifjúsági regényt is nagyon tudott írni, mert mindannyiunkra hatással van mai napig. Lehet, hogy a fiús részeket egy picit most is nagyvonalúan kezeltem, de becsületemre legyen mondva idén teljesen végigolvastam. Mert ha az utolsó oldalon még Boka János is megengedhetett magának pár könnycseppet, akkor az ilyen mimózának se szégyen, ha olykor bepárásodik a szemüveg.

5 hozzászólás
ZsúésKrisz_Olvas >!
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

"Ismét egy kihíváshoz kerestem könyvet a Molyon, méghozzá egy kötelező olvasmányt kellett elolvasni. Erre a könyvre esett a választásom. Akkoriban is nagy hatással volt rám ez a történet. Most újraolvasás során ismét mély benyomást tett rám.
A történet 1889-es budapesti ifjúsági életbe kalauzolja el az olvasót. Két egymást ellenségnek tartó gyerekcsoport egymás elleni küzdelmét követhetjük nyomon. Egyik csapat a Pál utcai fiúk akiknek a főhadiszállása a grund, és vezetőjük Boka János. A másik csapatot a vörösingeseket Ács Feri vezeti és Füvészkertbe van a főhadiszállásuk. Mindkét csapat katonás rendet követ, rangok alapján különböztetik meg egymást."
További gondolatokat itt olvashatsz a könyvről:
http://zsuolvas.blogspot.hu/2017/10/molnar-ferenc-pal-u…

Viktória_Erdei >!
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

De jó volt újraolvasni. Szinte ez az egyetlen kötelező olvasmányom, amit nagyon szeretek. Szegény NEMECSEK, ő igazán megérdemli, hogy nagybetűkkel írjuk le a nevét. Bátor, barátságos, nem szúrja hátba a barátait, tudja mit jelent a tisztelet, a hazaszeretet és még a betegség ellenére is a barátaival akar harcolni a grundért. Ő egy igazi hős, úgy harcol, mintha egy igazi háborúba lenne. A végére, amikor kiderül, hogy mi lesz a grunddal, könnyek gyűltek a szemembe.

1 hozzászólás
Bajnoczianna>!
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Nekem ez mindig egy örök nagy kedvenc marad. Igazán egyszerű a történet menete de ettől lesz pont élvezetes olvasmány. Most hogy újra elolvastam, kicsit jobban és más szemszögből sikerült megértenem az eseményeket.

konyvolvaso>!
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Élveztem a környéket ahol játszódnak az események. Most tűnt fel, hogy a kerületünkben is játszódik egyes történet nem csak a Józsefvárosban. Az Üllői út is megjelenik meg a Közraktár utca valamint a Józsefvárosból a Pál utca és a Mária utca. Még ma is üzemel a Fűvészkert, ahol a kertész végig vezet az egész kerten.
Nagyon tetszett a küzdeni akarásuk, az emberiességük, hogy tudtak elnézést kérni ha hibáztak.


Népszerű idézetek

ruszky>!

(…) Boka János komolyan nézett maga elé a padra és most először kezdett derengeni egyszerű gyereklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az az élet, amelynek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.

183. oldal, utolsó mondat

Kapcsolódó szócikkek: Boka János
_natalie_néven_ I>!

Boka okos fiú volt, de azért azt még nem tudta, hogy más emberek egészen mások, mint mi, s hogy nekünk ezt mindig egy-egy fájdalmas érzés árán kell megtanulnunk.

107. oldal - VI. (Móra, Budapest, 1979)

Kapcsolódó szócikkek: Boka János
Sárhelyi_Erika I>!

Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messzenézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek.

18. oldal (Móra)

4 hozzászólás
_natalie_néven_ I>!

Az egyiket a szíve hozta ide, a másikat a lelkiismerete.

131. oldal

Emmonita P>!

Inkább fojtsatok vízbe, és verjetek agyon, de én ugyan nem leszek áruló

96. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nemecsek Ernő
Anibell P>!

Háromnegyed egykor, épp abban a pillanatban, mikor a természetrajzi terem katedraasztalán hosszú és sikertelen kísérletek után végre-valahára, nagy nehezen, izgatott várakozás jutalmául a Bunsen-lámpa színtelen lángjában fellobbant egy gyönyörű, smaragdzöld csík, annak jeléül, hogy az a vegyület, melyről a tanár úr be akarta bizonyítani, hogy zöldre festi a lángot, a lángot csakugyan zöldre festette, mondom: pont háromnegyed egykor, épp abban a diadalmas minutumban megpendült a szomszéd ház udvarán egy zongora-verkli, s ezzel minden komolyságnak vége szakadt.

(első mondat)

Silvia_Taylor P>!

(…) Úgy kiáltották, hogy „Éljen a grund!” – mintha azt kiáltották volna, hogy „Éljen a haza!” És ragyogtak szemeik, és mindenkinek tele volt a szíve.

Francesco>!

(…) ő nem tudott felelni, mert neki tele volt a pofája gittel.

1 hozzászólás
Ninácska P>!

És másnap, mikor az egész osztály néma, ünnepies csöndben ült a helyén, és Rácz tanár úr komoly léptekkel, lassan, ünnepélyesen ment föl a katedrára, hogy onnan a nagy csöndben halk szóval emlékezzék meg Nemecsek Ernőről, és felszólítsa az egész osztályt, hogy holnap délután három órakor valamennyien fekete vagy legalábbis sötét ruhában gyülekezzenek a Rákos utcában, Boka János komolyan nézett maga elé a padra, és most először kezdett derengeni egyszerű gyereklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az élet, amelynek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.

168-169. oldal - A Pál utcai fiúk (Móra, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: Boka János · élet · Nemecsek Ernő
Dorka_9 P>!

– Körül kellene nézni a fáról.
– Igazad van. Csónakos, menj fel a fára!
És Csónakos, mint a macska, már fenn is volt megint az akácfán.

23. oldal, 2. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Csónakos

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Szabó Magda: Abigél
Fekete István: Tüskevár
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Szilvási Lajos: Egymás szemében
J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Tavi Kata: Szívkeringő
Fekete István: Zsellérek
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő