Magyar ​hódoltság, horvát hódoltság 0 csillagozás

Molnár ​Antal 1995–1996-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett történelem és latin szakos diplomát. 1999-ben Szegeden irodalomtudományból, 2002-ben Párizsban történelemtudományból doktorált, 2007-ben habilitált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 2000-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa, 2009-től docense. 2005-től a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, 2019-től a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatója. 2011 és 2016 között a Római Magyar Akadémia igazgatója volt.
Tudományos kutatásainak témája a katolikus egyház, illetve a hódolt Magyarország és a Balkán-félsziget története a 16-17. században. 17 önálló kötete (ebből négy társszerzővel, kettő angol, egy olasz, egy német és egy francia nyelven) és több mint 200 tanulmánya látott napvilágot.
Jelen kötet két évtizedes kutatómunka összegzését nyújtja a magyar és a horvát katolikus egyházi intézmények hódoltsági jelenlétéről.… (tovább)

Molnár ​Antal 1995–1996-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett történelem és latin szakos diplomát. 1999-ben Szegeden irodalomtudományból, 2002-ben Párizsban történelemtudományból doktorált, 2007-ben habilitált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 2000-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa, 2009-től docense. 2005-től a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, 2019-től a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatója. 2011 és 2016 között a Római Magyar Akadémia igazgatója volt.
Tudományos kutatásainak témája a katolikus egyház, illetve a hódolt Magyarország és a Balkán-félsziget története a 16-17. században. 17 önálló kötete (ebből négy társszerzővel, kettő angol, egy olasz, egy német és egy francia nyelven) és több mint 200 tanulmánya látott napvilágot.
Jelen kötet két évtizedes kutatómunka összegzését nyújtja a magyar és a horvát katolikus egyházi intézmények hódoltsági jelenlétéről. A könyv egyik legfontosabb tanulsága, hogy az Oszmán Birodalom európai határainak összehasonlító vizsgálatával bizonyította a magyarországi hódoltságban megvalósuló oszmán-magyar kettős uralom egyediségét.