Az ​utolsó töltény 5. 7 csillagozás

Moldova György: Az utolsó töltény 5.

Részlet ​a könyvből: A magát szocialistának nevező rendszer évtizedeiben a politizáló magyar értelmiség jelentős része – tanárok, tisztviselők, színészek, tudósok – meg volt győződve arról, hogy folyamatosan lehallgatják otthoni és munkahelyi telefonbeszélgetéseit. Ha felvették a kagylót, hogy egy hívást kezdeményezzenek, vagy egy kívülről érkezőt fogadjanak, mindig hallani véltek egy-egy apró kattanást, melyről úgy vélték, hogy egy rögzítő magnetofon automatikus bekapcsolódását jelzi. Ki-ki különféle módon reagált erre a valóságos vagy képzelt veszélyre. A bátrabbja önérzeti kérdést csinált belőle, és mintegy „civil kurázsiból” különféle durvaságokat mondott a kagylóba a lehallgatóknak címezve, mások viszont csak a legszükségesebb kérdésekre-feleletekre szorítkoztak, feltehetőleg akkor és ilyen módon alakult ki az „ez nem telefontéma!” szófordulat is. Divatba jött az a szokás is, hogy folyamatosan bekapcsolva tartották a rádiót, úgy vélték, hogy ez a háttérzaj nemcsak a telefonok… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2005

>!
Urbis, Budapest, 2005
234 oldal · ISBN: 9639291803

Enciklopédia 28

Szereplők népszerűség szerint

Moldova György · paraszt

Helyszínek népszerűség szerint

Országház / Parlament, Budapest


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

gesztenye11 >!
Moldova György: Az utolsó töltény 5.

Moldova az egyik kedvenc íróm, nagyon sok könyvét olvastam, de azt még sose hallottam, hogy megfigyelte az elhárítás. Pedig így történt, a 70-és és a 80-as években is. Felforgatónak, cionista ügynöknek és még nem tudom, minek gondolták.
Erre Moldova is csak akkor jött rá, amikor kikérte magáról a megfigyelés anyagát, és roppant meglepődött, hogy több, mint 300 oldalnyi anyagot kapott. Ez az „utolsó töltény” főleg ebből szemelget, Moldova leírja pár élményét, és összeveti a sok-sok megfigyelő jelentésével – ebből egy nagyon érdekes könyv kerekedett.
Találkozunk sorstársakkal, mint Ladányi Mihály. Megtudjuk, mi a tmb, és tmt. (Titkos megbízott és titkos munkatárs).
Olvashatunk jegyzőkönyveket író-olvasó találkozókról, riportkészítési beszélgetésekről, levelezésről, külföldi kapcsolatokról. (Főleg cionistákról!!)
Betekinthetünk a Szent Imre-induló című könyv készítésébe és fogadtatásába, olvasunk figyelői jelentéseket A beszélő disznóról és a vasutaskönyvről. Megismerjük a „Bolygatót” és környezetét (ez volt Moldova neve a belügynél)
Moldova anekdotázik a „szent tehénről”, a textiliparral foglalkozó könyve készítése és fogadtatása kapcsán.
Elmegyünk még kétszer Kubába, hallunk a Che Guevera könyv írásáról, végül pedig megismerjük Kun Lajost. (Ez az utolsó fejezet valahogy nem passzol az egészbe, de a körülötte zajló események miatt elfogadom, hogy része volt Moldova megfigyelésének.)
Összességében a kötet az „Utolsó töltény” sorozat legjobb írásai közé tartozik, számos új információval szolgál Moldováról és a korszakról, amelyben éltünk a 70-es, 80-as években. Ajánlom mindenkinek, aki Moldovát ismeri, de annak is, aki el akarja kezdeni vele az ismerkedést.

talisen>!
Moldova György: Az utolsó töltény 5.

A 10 kötetes sorozatot én igazán csak egyben tudom értékelni, így ez az értékelés kerül minden részhez.

Kíváncsi voltam Moldova saját önéletrajz-szerűségére, mert a korábbi riport-regényeit kivétel nélkül szerettem (az Égi szekér all-timer besf of listám egyik tagja) és úgy gondoltam, hogy az az íróember, aki ennyi érdekes szervezetbe-szakmába-hivatásba (vasút, mezőgazdasági repülők, kamionosok, textílipar, rendőrök, ÁVH, stb.) látott bele/élt benne rövidebb-hosszabb ideig, a saját életrajzát is képes jól megírni.

Ehhez képest valahol csalódás volt nekem ez a mű, mert szerintem nem üti meg a korábbi riportkönyvek szintjét. Nem igazán tudom, mi az oka annak, hogy ezek a történetek nem fogtak meg úgy, mint bármelyik korábbi könyvben elmeséltek. Ettől még jó könyvek alkotják a sorozatot, de egyszerűen nem tudom nem úgy érezni, hogy ez bizony lehetett volna jobb is.


Népszerű idézetek

gesztenye11 >!

Meg voltam hatva, azt hittem, hogy írói munkásságom bírta jobb belátásra a Posta vezetőit, ma már tudom: a III. Főcsoportfőnökség időközben eljuthatott addig az egyszerű alapigazságig, hogy a telefonlehallgatáshoz mindenekelőtt telefon kell.

173. oldal - XIII.

Kapcsolódó szócikkek: igazság · lehallgatás · telefon
2 hozzászólás
gesztenye11 >!

A Hatalom fenekét nem lehet azzal az illúzióval nyalni, hogy aranyeret okozol neki.

10. oldal - 1.

Kapcsolódó szócikkek: aranyér · fenék · hatalom
gesztenye11 >!

Meglehetősen egyedül maradtam a magam álláspontjával, a kulturális közélet szinte minden szereplője elindult a „damaszkuszi úton” – önmagát átmentendő megjelent Lakitelken és Monoron. A skála a besúgó Csurka Istvántól azokig a televíziós sztárriporterekig terjedt, akik annak idején a nyálukat csorgatták a megtiszteltetéstől, ha egy május elsejei felvonuláson interjút készíthettek Kádár Jánossal. Mindez azonban nem változtatott azon a tényen, hogy én továbbra is a III/III szoros megfigyelése alatt maradtam.

141. oldal - XI.

gesztenye11 >!

Eszmei alapállásomat illetőleg valójában semmit sem változtam, csak azért tűntem hirtelen baloldalinak, mert én kitartottam a helyemen, a világ viszont elment jobbra.

36. oldal - III.

Kapcsolódó szócikkek: baloldali · eszme · jobboldali · világ
Almost_Zed>!

A Mayer testvéreké volt a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár, ortodox zsidónak vallották magukat, és ebből származott néhány bonyodalom. Például a Biblia előírja a szombati munkaszünetet, viszont a szabad szombatot akkoriban még nem találták fel, ha a gyár leáll egy napra, az komoly veszteséggel járt volna. Azt találták ki, hogy minden péntek este eladták a gyárat a portásnak, azzal a kikötéssel, hogy vasárnapig anyagi következmények nélkül visszaléphetnek az üzlettől, persze vissza is vásárolták, az már nem az ő lelkiismeretüket terhelte, hogy szombaton a portás gyárában dolgoznak az emberek.

XIV.

gesztenye11 >!

A feljegyzések csak azt a megállapítást tartalmazzák, hogy „Bolygató”, vagyis én, „a szerzői esteken tanúsított magatartásával hallgatóságának a társadalmi rendszerünkről alkotott véleményét negatív irányban befolyásolja, tevékenysége a fellazítási politikához kapcsolódik.”

94. oldal - VII.

Kapcsolódó szócikkek: magatartás · Moldova György
gesztenye11 >!

Szerencsére most is érvényesült a régi alapigazság: „a slamposság enyhíti a diktatúrát”, senki sem vette magának azt a fáradságot, hogy utánanézzen az ügynek.

186. oldall - XIV.

Kapcsolódó szócikkek: diktatúra
gesztenye11 >!

– Trautmann elvtárs, megmondaná nekem, hogy maguk ott – állammal a közelben álló Parlament felé böktem – mit tudnak az ország életéről?
Trautmann arcán változatlan mosollyal válaszolt.
– Annyit, amennyit maga megír belőle.

188. oldal - XIV.

Kapcsolódó szócikkek: élet · író · ország · Országház / Parlament, Budapest
gesztenye11 >!

„Jöjjön velünk Burmába.
Hazahozzuk urnába!”

136. oldal - XI.

Kapcsolódó szócikkek: Burma · urna
gesztenye11 >!

A nagypolitikában Berecz János volt a legjellemzőbb példa erre, akit az MSZMP-n belül úgy tömjéneztek, hogy: „képzeljétek el: ő egy igazi ibrányi parasztfiú”!.

115. oldal - IX.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kulcsár Szabó Ernő: Esterházy Péter
Horváth Kornélia: Petri György költői nyelvéről
András Sándor: Az otthonos idegen
Papp Endre: Vári Fábián László
Orbán János Dénes: Bizalmas jelentés egy életműről
Morsányi Bernadett: Egyedül szembejövet
Heller Ágnes: Az ösztönök / Az érzelmek elmélete
Farkas Ildikó: A japán modernizáció ideológiája
B. E. Belle: A telepi lány
Mérő Vera: Lúg