Hogyan ​bánjunk könyveinkkel? 0 csillagozás

Mocsáry Miklós: Hogyan bánjunk könyveinkkel?

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
Székely és Illés, Ungvár, 1899
86 oldal

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Népszerű idézetek

>!
nemleh

Hogy azután egy lapnak se szabad hiányoznia vagy elszakitva, behajtva lennie, az magától értetődik.

ELSŐ RÉSZ - Általános tanok. Könyveink beszerzése, 9. §. Példányválasztás (Székely és Illés, 1899)

>!
nemleh

Itt magyarázzuk meg, hogy mit értünk ex libris (= könyveiből, – latin.) kifejezés alatt.
    Régebben bibliofilek rajzokkal, vagy cimereikkel, melyet e szavak kisértek: „Ex libris N. N.-i” diszitették könyveiket, vagy az e fajta rajzokat a könyvtábla belsejébe ragasztották. A cimerek idővel kimentek a divatból, s helyét a rajzok foglalták el, bár praktikusságuk nem oly szembetünő.

MÁSODIK RÉSZ - Könyveink bekötése, 17. § Ex libris (Székely és Illés, 1899)

>!
nemleh

Nem szabad:
1. a könyvet kétfelé hajtva nyitva összetenni, mert a kötés háta okvetlen elromlik;
2. füleket csinálni, a könyvet bepiszkolni, sorokat aláhuzni;
3. körömmel jelzéseket csinálni stb.

NEGYEDIK RÉSZ - Könyveink felállitása, 32. §. Könyveink gondozása (Székely és Illés, 1899)

1 hozzászólás
>!
nemleh

    a) Tulajdonképeni kincsek (drága bekötésü művek, diszitett, műemlékeket tartalmazók, stb.)
    b) Ritkaságok (irodalmi beccsel birók): a) Kéziratok; b) Incunnabulák (bölcsőnyomtatványok.) Más tekintetben: relative ritkák. –
    Részletezve pedig:
    1. A ritka, becses kötésü könyvek.
    2. Miniatura képeket, hires mesterek eredeti kézirajzait, vagy becses fa- vagy rézmetszeteket tartalmazók.
    3. Drága anyagra, u. m. a) aegytusi papirosra; b) selyemre; c) pergamentre; d) pálmalevélre; e) fémlemezekre stb. irva, nyomva, vésve, vagy arannyal nyomva.
    4. Oly művek, melyek becsüket a) régi korukban, b) rendkivüli ritkaságukban, vagy mindkettőben lelik, u. m.:
    I. kéziratok,
    II. incunnabulák,
    III. ujkori, de igen ritka művek,
    IV. exemplaria unica (Ezalatt nemcsak oly művek értendők, melyekből csak egy példány lett nyomva, hanem a) correkturák a (szerzőtől; igazitva) b) tiszta papirral egybekötött, vagy tudósoktól kézirati jegyzéssel ellátott mű; c) széljegyzetekkel v. kézirajzokkal stb.; d) A rézmetszetek helyén kézirajzokkal vagy miniatura rajzokkal készitett; aa) Származási könyvek, bb) Szokatlan anyagon vagy arannyal és más szinekkel nyomott egyetlen példány; cc) művészettörténetileg becses kötéssel ellátott példányok.

ELSŐ RÉSZ - Általános tanok. Könyveink beszerzése, 11. §. Könyvtárkincsek (Székely és Illés, 1899)

>!
nemleh

A könyveknek, mint már emlitettük, metszést szoktak adni, azaz a széleket bearanyozzák, vagy kék, sárga s leginkább veresre festik és viaszkolják; vagy pedig márványozzák. A jó metszés fokozza a könyv tartósságát, mivel nem engedi a port behullni a lapok közzé és a könyv széleit a világosságtól és evvel együtt az elsárgulástól is óvja.

MÁSODIK RÉSZ - Könyveink bekötése, 14. § Mire kell ügyelni a könyvek kötésénél? (Székely és Illés, 1899)

>!
nemleh

A szokás eredete egész a XVIII. század végéig vihető vissza. Ujabban az ex-librisek száma annyira felszaporodott, hogy a kik vele foglalkozni akarnak, azokat már Poulet-Malassis illusztrált művére utalhatjuk.
    Az ex-libriseket jelmondattal is szokás kisérni, a mik persze összhangzásban kell, hogy álljanak a tulajdonos nézetével és a könyvtár természetével. Egy jeles francia bibliofil hiressé vált mondását emlithetjük itt fel, mely meglehetős önzetlen: „Suum et amicos”.*

* Magának és barátainak. (T. i. a könyv.)

MÁSODIK RÉSZ - Könyveink bekötése, 18. § Jelmondatok (Székely és Illés, 1899)

>!
nemleh

(…) a könyveket két osztályba szokás sorozni, u. m. 1. Közhasználatra szánt könyvek. 2. Olyanok, melyek ritkaságuk, drágaságuk vagy más okoknál fogva különleges bánásmódot kivánnak; az u. n. könyvtárkincsek.

ELSŐ RÉSZ - Általános tanok. Könyveink beszerzése, 6. §. Különleges kiadások (Székely és Illés, 1899)

>!
nemleh

Jó könyveket, olcsón beszerezni, sok tanultságot és nem kevés türelmet igényel. Először is kell hozzá meglehetős irodalomismeret, még pedig úgy a külföldi, mint a belföldi írók és műveik objektiv ismerete, továbbá nyelvismeret, némi könyvészeti tudás (minél alaposabb, annál jobb) tájékozódás a könyvnyomásban és előállitási költségekben, műizlés, mely egészen a könyvek bekötésére is kiterjedjen; s hozzá nem árt a nagyobb könyvkereskedések gyakori látogatása, hogy az ember folytonos kapcsolatban legyen a külvilággal.

ELSŐ RÉSZ - Általános tanok. Könyveink beszerzése, 7. §. A könyvek gyűjtéséről (Székely és Illés, 1899)

>!
nemleh

Ha csupán arra ügyelünk, hogy jó könyveket gyüjtsünk és ezzel valami praktikus célt is akarunk szolgálni, akkor helyesen járunk el. Mikor a könyvet kiállitásáért vásároljuk, ha nem visszük túlságba és szenvedélyünk kielégitésére kellő számú eszközökkel is rendelkezünk, akkor érdemeltük ki a bibliofil (könyvkedvelő) nevét; csak a könyveknek minden terv nélkül való halomra gyüjtése beteges jelenség és méltán megérdemli a bibliománia (könyvdüh) elnevezést.

ELSŐ RÉSZ - Általános tanok. Könyveink beszerzése, 7. §. A könyvek gyűjtéséről (Székely és Illés, 1899)

>!
nemleh

Általában az a példány választandó, melynél a levelek, forditás alkalmával zörögnek.

ELSŐ RÉSZ - Általános tanok. Könyveink beszerzése, 9. §. Példányválasztás (Székely és Illés, 1899)


Hasonló könyvek címkék alapján

Tokaji Zsolt: A kínai könyv története
Szántó Tibor: A szép magyar könyv 1473/1973
Jean-Claude Carrière – Umberto Eco: Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektől
Pesti Brigitta: Dedikáció és mecenatúra Magyarországon a 17. század első felében
Bartha Zoltán – Vigh Klára (szerk.): Könyv a könyvről
Suppné Tarnay Györgyi – Gyermánné Huga Ibolya (szerk.): Gondolatok írásról, olvasásról
Fenyő D. György (szerk.): Kiből lesz az olvasó?
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve
Filep László – Bereznai Gyula: A számírás története
Nemere István: A rovásírás története