A ​japánkert titkai 0 csillagozás

Mitsui Sen: A japánkert titkai

A hazánkban élő japán szobrászművész vállalkozott arra, hogy Közép-Európában is megmutassa a japán kertművészet szépségét. Megismerteti az olvasót azzal a szemlélet- és gondolkodásmóddal, amelynek hatására a ház körüli néhány négyzetméterre varázsolják a végtelent, a víz, a föld, a kő, a növény évezredekkel ezelőtt kialakult együttesét.
Reméljük, hogy a sok szemléltető ábra, a Japánban és az itt készült fényképek arra késztetnek jó néhány kertészkedőt, hogy különleges, egyedi hangulatú kertet hozzon létre.

>!
Mezőgazdasági, Budapest, 1987
134 oldal · ISBN: 963232479x

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

>!
Chrissie P

Az európai és japán ház és kert közötti különbséget a nyugati és keleti ember természetszemléletének alapvető különbsége alakította ki. A nyugati kultúrákban a mindenek fölött álló embercentrikusság a lényeg. Ez a mentalitás sokszor a természet elhanyagolásáig, lekicsinyléséig, tagadásáig fajul. (…) A japán természetszemléletben az ember csak egy parányi kis része a természet egészének. Tudata csak arra jogosítja fel, hogy igyekezzen a természetet minél mélyebben, nagy alázattal megismerni, mert csak így van létjogosultsága a természetben.

23. oldal (Mezőgazdasági Kiadó, 1987)

6 hozzászólás
>!
Chrissie P

A kert minden érzékszervünkre ható, térbeli és időbeli művészet.

32. oldal (Mezőgazdasági Kiadó, 1987)

>!
Chrissie P

A japán ember számára a természet annyira fontos és megbecsült világ, hogy életvitelét a természet felé való teljes kitárulkozás, a természetből való örök élményszerzés jellemzi.

22. oldal (Mezőgazdasági Kiadó, 1987)

>!
Chrissie P

A japán ház és kert kapcsolatának lényegéhez itt, Európában talán a középkori kolostorépítészet szelleme állt a legközelebb. A teljesen egyszerűen kialakított cellák az alapvető életfunkciók ellátására elegendők voltak, míg meditációra, a gondolkodás kiteljesedésére a hangsúlyos építészeti megoldású kerengővel övezett, gyönyörű, lelket üdítő kolostorkert szolgált.

22-23. oldal (Mezőgazdasági Kiadó, 1987)

>!
Chrissie P

A kertnek kapcsolatban kell lennie a környező természettel, annak sajátságai tükröződnek benne. Ez így természetes.
Sziklás, lejtős környezetben a kert jellegét a hegyvidék határozza meg. Az alföldön, sík vidéken teljesen más jellegű a táj, így a kertkialakítás is.

24. oldal (Mezőgazdasági Kiadó, 1987)

>!
Chrissie P

A ház körüli kisebb, általában hosszúkás telekszakaszok a rōjiniwák. Nevezhetjük közlekedőkerteknek. A rōjiniwák kialakításánál tapasztalhatjuk legerősebben a japán életszemlélet lényegét. Az értéktelennek tűnő, jelentéktelen, árnyékos, keskeny kertszakaszokat a legnagyobb gonddal, választékossággal, leleménnyel csodás kis enteriőrökké alakítják, arra ösztönözve a kert szemlélőjét, hogy járja körül a telket és élvezze minden zugát.

27. oldal (Mezőgazdasági Kiadó, 1987)

>!
Chrissie P

Nagyon fontos a szín- és fényhatások megkomponálása. A világos, hideg színek tágítják a teret, látszólag megnövelik a tényleges nagyságot. A sötét, meleg színek összeszűkítenek.

34. oldal (Mezőgazdasági Kiadó, 1987)

>!
Chrissie P

Mint az öltözködésben, a kertkialakításnál is az élénk, erős színek alkalmazása kifinomult ízlést és művészi érzéket kíván.

39. oldal (Mezőgazdasági Kiadó, 1987)

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Sigrid Heuer: Szobanövények
Franz Böhmig: Kertészkedés egész évben
Steven Bradley: Tavasz a kertben
Koroknai Judit – Zsila László – Zsiláné André Anikó: Segítség! Kerttulajdonos lettem!
Dorothea Baumjohann – Peter Baumjohann: Növényvédelem
Nigel Colborn: Egyszerűen nagyszerűt – Kertészet
Jeszenszky Árpád: A gyümölcsfák metszése képekben
Czauner Péter: A balkon- és dézsás növények titkos élete
Heinrich Schultheis: Rózsák
Max Kirschner: Évelőkert