1918. december 1-jén – vasárnap – Gyulafehérvárott a magyarországi, bánsági és erdélyi románok nagy nemzetgyűlése kimondta az egyesülést a Román Királysággal. 1990 nyarán az új hatalom december 1-jét határozta meg nemzeti ünnepként. A kérdés, hogy miért lett román nemzeti ünnep december 1-je? – megfordítható: miért nem lett december 1-je román nemzeti ünnep 1990 előtt? Mit jelent Erdély a román nemzettudatban? Egyáltalán, mi az az Erdély? Milyen szerepet játszanak lakói nemcsak a román, hanem a német és a magyar nemzettudatban? A válaszok keresése visszavisz a múlt homályába, a modern idők hajnala felé, ahonnan visszatérünk a posztmodern sötétségbe.
Román nemzetgyűlés Gyulafehérvárott 1918. december 1. 1 csillagozás
Enciklopédia 7
Szereplők népszerűség szerint
Helyszínek népszerűség szerint
Erdély · Románia · Csehszlovákia · Jugoszlávia
Kívánságlistára tette 3
Kiemelt értékelések
Miskolczy Ambrus: Román nemzetgyűlés Gyulafehérvárott 1918. december 1. Mit jelent Erdély a román nemzettudatban, avagy miért lett román nemzeti ünnep december 1-je?
Érdekes, izgalmas, némileg különös és kissé talán különc nyelvezetű és szóhasználatú, történelmi perspektívájában is a hazai mainstream történetírás hagyományos formai és tartalmi jellegzetességeitől eltérő esszéként lehetne meghatározni ezt a nem túl vastag kötetet. A szűkebb terjedelem azonban könnyen megtévesztő lehet: ehhez az íráshoz bizony nem árt némi háttértudás/előzetes ismeret a román történelem, a magyar-román közös múlt kapcsán. Sokat segít, ha az olvasó már bizonyos „útvonalakat” ismer az ortodox-bizánci világ egykori kulturális térképén. Van itt minden: Emil Cioran és Iuliu Maniu, vasgárdisták és havaselvei bojárok, mioritikus történelemszemlélet és erdélyi román gondolkodók Tisza István-képe, Vitéz Mihály és Gyulafehérvár… bár az erdélyi és magyarországi románok 1918. december 1-én megtartott nemzetgyűlésén van a hangsúly, Miskolczy Ambrus professzor sokfelé kalandozik, de ezt nézzük el neki, mert roppant izgalmasan fűz össze látszólag csak lazán érintkező jelenségeket, eseményeket és személyeket.
Népszerű idézetek
Miután 1964-ben Ceaușescu átvette a hatalmat, a kiépülő nacionálkommunizmus jól szervezett és szovjetellenes propagandával párosult, és ezt kisebb-nagyobb gesztusokkal a Nyugat is jutalmazta is. De mivel a szovjetellenességgel jó volt vigyázni, a magyarellenességet erősítették. Így a gondosan adagolt és fokozatosan elharapózó magyarellenesség részben a szovjetellenesség hordozója lett. Kezdetben a román értelmiségiek többsége többé-kevésbé a felszabadulás élményeként élte át a félfordulatot. Ha nem, akkor megkapta a megfelelő figyelmeztetést.
77. oldal
Miskolczy Ambrus: Román nemzetgyűlés Gyulafehérvárott 1918. december 1. Mit jelent Erdély a román nemzettudatban, avagy miért lett román nemzeti ünnep december 1-je?
Ceaușescu uralma felveti az egyén, a történelmi sorsszerűség és lehetőség örök kérdését. Hiszen fantasztikus, hogy egy faluról városba került suszterinasból a világ hatalmasaival ölelkező államférfi lett, saját maga és a világpolitika karikatúrája.
79. oldal
Miskolczy Ambrus: Román nemzetgyűlés Gyulafehérvárott 1918. december 1. Mit jelent Erdély a román nemzettudatban, avagy miért lett román nemzeti ünnep december 1-je?
Az 1970-es évek derekától 1990-ig Romániában úgy érvényesült, hogy a Transilvania szót lehetőleg kerülték, sőt olykor majdhogynem tiltották – ugyan megmaradt az ilyen című folyóirat, de a szó nem szerepelhetett a teljes körűnek szánt és szelektívnek sikerült 1848-as forráskiadás főcímében. Először az Ardealt szorították ki hivatalosan a nyelvből, mert a magyar Erdélyt idézte fel, a Transilvaniával pedig az lett a baj, hogy regionalizmusra utaló mellékzöngéje volt, ezért egyre inkább „Románia északnyugati részéről” beszéltek. Így aztán Erdély hol volt, hol nem volt – mint a mesében.
11-12. oldal
Miskolczy Ambrus: Román nemzetgyűlés Gyulafehérvárott 1918. december 1. Mit jelent Erdély a román nemzettudatban, avagy miért lett román nemzeti ünnep december 1-je?
Walter Roman az etnikai valóságból indult ki, a magyarok és a románok konglomerátumot alkotnak, etnikai határokat nem lehet húzni, és különben is évszázadok békés együttélése során Erdély önállósága a magyarok és a románok körében is gyökereket eresztett. Tarlé szerint Erdély a viszály almája Magyarország és Románia között, amit egyiknek sem kell adni. Nemzetközi garanciák mellett legyen független állam. De a független Erdélyhez sem ragaszkodott körömszakadtáig, mert tudta, hogy Sztálin másképpen dönthet, ha célszerűnek tartja.
67. oldal
Miskolczy Ambrus: Román nemzetgyűlés Gyulafehérvárott 1918. december 1. Mit jelent Erdély a román nemzettudatban, avagy miért lett román nemzeti ünnep december 1-je?
Majd 1940 júliusában a Szovjetunió bekebelezte Besszarábiát és Bukovina északi részeit. Előtte azonban még júliusban Kolozsvárott állítólag egy szovjet ügynök Erdély függetlenségének kimondására biztatta elvtársait. Augusztus 1-én el is készült a kolozsvári transzilván-kommunista kiáltvány a megfelelő történelmi előzményekre hivatkozva: „1848-ban Erdély népeinek akarata nélkül mondták ki Erdély egyesülését Magyarországgal. 1918-ban a megkérdezésük nélkül dobtak oda a román imperializmus prédájára, mint gyarmatot. Ma újra Bucarest-Budapest-Berlin urai (döntenek) sorsunk felett. Ne tűrjük tovább! Őseink évszázadok során kaszával a kézben testvérként küzdöttek magyar, román, német uraik ellen. Sorsunk felett most döntsünk mi magunk! Dózsa-Horia-Bem József és Avram Jancu jár előttünk. Fel a harcra! Az összes itt élő népek szabad önrendelkezési jogáért, a szabad, demokratikus, független Erdélyért. A szabadságot, békét, függetlenséget, földet és a Szovjetunióval való megegyezést biztosító erdélyi népkormányért.”
71. oldal
Miskolczy Ambrus: Román nemzetgyűlés Gyulafehérvárott 1918. december 1. Mit jelent Erdély a román nemzettudatban, avagy miért lett román nemzeti ünnep december 1-je?
Már több mint egy évtizede Daniel Barbu, a kiváló történész-politológus keserűen tette szóvá, hogy „az 1918-as pillanat a királyi hadsereg ellenőrzése alatt félrecsúszott nemzeti forradalommá változott”. A román állam pedig tankönyveivel minden nyomát kitörölte az akkori társadalmi mozgalom demokratikus tartalmának. Miután december elseje az etnikai egység ünnepévé vált, "filozófiai szempontból semmi sem áll szemben jobban az 1918-as eseményekkel – amelyek hordozói Kisinyovban, Csernovicban vagy Gyulafehérvárott olyan fegyveres állampolgárok voltak, akik a jogokért és a szabadságért lelkesedtek –, mint az a katonai parádé, amely 1990-től napjainkig évente az egységes román nemzeti állam erejét mutatja fel.
83. oldal
Miskolczy Ambrus: Román nemzetgyűlés Gyulafehérvárott 1918. december 1. Mit jelent Erdély a román nemzettudatban, avagy miért lett román nemzeti ünnep december 1-je?
Erdély „a románok örök aziluma” – hogy a nemzeti messianizmus prófétáját, a havaselvi Nicolae Bălcescut idézzük.
26. oldal
Miskolczy Ambrus: Román nemzetgyűlés Gyulafehérvárott 1918. december 1. Mit jelent Erdély a román nemzettudatban, avagy miért lett román nemzeti ünnep december 1-je?
Viszont az sem ígért akkor sok jót, hogy Octavian Goga, aki egyébként megértette a romániai magyar igényeket, később úgy nyilatkozott, hogy szerinte a gyulafehérvári „fogadalmak” kétségbe vonják Románia nemzetállami jellegét, és a nagylelkűség csak „a szabadság küszöbéhez érkezett rabok furcsa lelki állapotából” fakadt. Goga aztán a két világháború közötti politikai élet egyik gátlástalan alakja lett, viszont élt a jobbik énje is, és közben lefordította Az ember tragédiáját, amely 1934-ben meg is jelent.
33. oldal
Miskolczy Ambrus: Román nemzetgyűlés Gyulafehérvárott 1918. december 1. Mit jelent Erdély a román nemzettudatban, avagy miért lett román nemzeti ünnep december 1-je?
Viszont kétségtelen, az erdélyi és magyarországi románokban dolgozott némi fölénytudat, és ez már az 1840–1850-es években is megmutatkozott, amikor egyesek a román nemzeti egységet Ausztria keretében képzelték el.
35. oldal
Miskolczy Ambrus: Román nemzetgyűlés Gyulafehérvárott 1918. december 1. Mit jelent Erdély a román nemzettudatban, avagy miért lett román nemzeti ünnep december 1-je?
Viszont a román király nem hiába volt Hohenzollern, az egyébként megalázó különbékén is nyert valamit, mert Napóleon porosz ellenfeleihez hasonlóan, vigyázott a hadsereg épségére és fegyelmére.
40. oldal
Miskolczy Ambrus: Román nemzetgyűlés Gyulafehérvárott 1918. december 1. Mit jelent Erdély a román nemzettudatban, avagy miért lett román nemzeti ünnep december 1-je?
Hasonló könyvek címkék alapján
- Raffay Ernő: A vajdaságoktól a birodalomig ·
Összehasonlítás - Polcz Alaine: Asszony a fronton 95% ·
Összehasonlítás - Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg 94% ·
Összehasonlítás - Vida Gábor: Senkiháza 93% ·
Összehasonlítás - Vida Gábor: Egy dadogás története 94% ·
Összehasonlítás - Sós Judit – Farkas Zoltán: Erdély 99% ·
Összehasonlítás - Maderspach Viktor: Páreng-Retyezát 94% ·
Összehasonlítás - Bodor Ádám: A börtön szaga 90% ·
Összehasonlítás - Dragomán György: Máglya 90% ·
Összehasonlítás - Romsics Ignác: Erdély elvesztése – 1918–1947 ·
Összehasonlítás