A szerző a szociográfiaszerű írásában a házasságban élők külső párkapcsolatait, e kapcsolatok kialakulásának okait és indítékait, jellemzőit és tartalmi alakulását vizsgálja. Megállapítja, hogy bár nincs kutatási adat e kapcsolatok számszerűségéről, még megfelelő elnevezése sincs, mégis sajátos társadalmi jelenségről van szó.
A külső párkapcsolatokat a szerző főbb jellemzőik alapján két csoportra osztja. Az általa „nemszerelemnek” nevezett külső szexuális kapcsolatban elegendő hivatkozási alap az egymás iránti szimpátia. Jellegzetesen racionalista kapcsolat ez, kimarad belőle a szerelem. Az „újszerelmek” címszó alatt a szerző a törvényes házassággal gátolt viszonyok között kialakult kölcsönös szerelem történetét, tartalmát, szerkezetét, sajátosságait, konfliktusait, személyiségformáló erejét kutatja. Társadalmunk a meglévő házasság (család) összetartásában és nem az új szerelem megélését hozó feltételek előteremtésében érdekelt.
A szerző fejtegetései során gyakran… (tovább)
Színlelni boldog szeretőt 17 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1981
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gyorsuló idő Magvető
Enciklopédia 20
Helyszínek népszerűség szerint
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 3
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Erre a könyvre szerintem nem lehet objektív az értékelés.
Aki megjárta már a hadak útját, aki némileg magára, vagy helyzetekre ismer, annak még akkor is tetszeni fog, ha a nyelvezete, az időnkénti államszocialista terminológiája mai füllel [khmmm] furcsa.
Ha valaki kívülről szemléli, annak valószínűleg idegesítő hülyeség…
De nem véletlenül lett ez a szociográfiaszerű iromány, annak idején siker, vagy botránykönyv, holott a műfaj ezt nem indokolja.
Miskolczy tabu témához nyúlt. (Tette amiért tette, ez csak rá tartozik.) Pedig igaza van beszélni kellett, kell, kellene róla. Legjobb tudomásom szerint a témába, már ami a félrelépést illeti nem volt, és jelenleg sincs valódi kutatási eredmény.
Csak a jajjveszék, hogy fogy a magyar, hanyatlik az erkölcs…
Kíváncsi lennék, hogy aki – így harminc év után – hozzányúlna a témához, tudná-e cáfolni Miskolczy állításait, vagy még most is nagyjából ugyanott tatunk, mint 1981-ben?
Akkor amikor megjelent valószínűleg nem tudtam volna mit kezdeni ezzel a könyvvel, ma értem, vagy inkább megértem rá. Azt hiszem jól időzítettem.
A Romániai Magyar Szó 1990-es kiadásában olvastam a könyvet. És ez lényegesen eltér a többi kiadástól, ugyanis van benne egy „rejtett tartalom”, ami sem a könyv borítóján, sem a belső címoldalán nincs feltüntetve, ez pedig Bodó Barna Szenvedő Temesvár című írása. Miskolczi teljesen más témájú munkája valószínűleg csak ennek diszkrét leplezéséül szolgált, hiszen a könyv közvetlenül a romániai forradalom utáni időben jelent meg. A sietség a szövegen is látszik, rengeteg benne az elütés és a helyesírási hiba, nyilván nem nézte át senki nyomdába kerülése előtt. Ennek az extra tartalomnak köszönhetően a Színlelni boldog szeretőt is egészen különleges értelmet kap, hiszen csak a 165. oldalon ugrik elibénk a „szerelmi háromszög” legizgalmasabb figurája. spoiler Érdekelne egyébként, hogy a többi kiadásban is az-e az utolsó mondat (Miskolczi!), mint emebben? Ami úgy hangzik, hogy: „És itt csak ennek az írásnak van VÉGE” Valaki írja már meg, legyen kedves! Köszönöm.
A téma félelmetes, mert mint az utószóban írja, nem is gondoljuk, hogy mennyi mindenkit érint. Én arra törekednék, hogy engem, minket ne érintsen. Sem a szűkebb, sem a tágabb családi körben. Persze, nem vagyok naiv, már van tudomásom megcsalásról, külső kapcsolatról… De mint mindenben, ebben is az őszinteség híve vagyok. Az ember ne titkolódzón, játssza meg magát, hanem vállalja fel; elmúlt a szerelem! Bár a legjobb az lenne, hogy ilyen stábiumba ne is jusson el a házasság, beszéljenek meg dolgokat, a problémákat bármiben. Az őszinteség, úgy gondolom mindig segít.
„Őszinteség, hogy a megcsalásról szóló kutatásoknak és írásoknak ne legyen értelme!”
Népszerű idézetek
E könyv írása közben baráti „min dolgozol?” kérdésre válaszolva azt mondtam, hogy a házasságban élők külső kapcsolatairól írok. Látva az értetlenséget, majdnem mindig hozzá kellett tenni: a félreb…ról. Így már értette mindenki.
49. oldal
A természetesnek mondott gyász három szakaszra bontható: kezdetben összeomlik az ember, ez lassan depresszióba megy át, hogy következhessen a halál gondolatának elfogadása. Holttest hiányában, temetés nélkül, az évszázadok során kialakult rítusok megtartása nélkül ez az oldódási folyamat nem játszódhat le.
196. oldal, Bodó Barna: Szenvedő Temesvár (RMSz, 1990)
Az urbanizációs életforma hozta létre a nukleáris családot, amely szülőkre és gyermekekre szűkül. Ez a felállás a hagyományok, értékek, normák átörökítése ellenhat, és ezek helyett a jog fogalmát építi a családba. A jog egyfelől a közös érdekek alapján összetartja a családot, másfelől viszont a perszonális jogok hangsúlyozásával az autonómiát erősíti, és így ellene hat.
45. oldal I. fejezet INDÍTÉKOK
Tudjuk, s könyvében Pacepa számtalan példával szolgál e tekintetben, hogy a diktatúrától senki sem függetlenítheti magát. Mert bár kikerüli a hatalom köreit, hasonul, kiszolgál, szóval semmilyen úton-módon nem tesz a hatalmi tényezőknek keresztbe, az – mivel szeszélyessége korlátlan –, azt és akkor szemelheti ki áldozatul, akit és amikor arcátlan dölyfében „játékszerül választ”.
202. oldal, Bodó Barna: Szenvedő Temesvár (RMSz, 1990)
→ |
---|
Megengedheti-e magának egy totalitárius rendszer, egy középkori jellegű diktatúra, hogy lemondjon a kényszerítő eszközök használatáról? Elvárhat-e hatalom e század- és ezredvégen olyan mértékű alázatosságot, szolgalelkűséget az emberektől, amilyenre feudális típusú rendszere épül? Az információ nálunk akadályozott, de teljesen meg nem gátolható áramlása nem jelent-e olyan folyamatos veszélyt a hatalom számára, amellyel szemben erőt kell bevetnie?
209. oldal, Bodó Barna: Szenvedő Temesvár (RMSz, 1990)
…Ez volt a rendszer lényege, a bizonytalanság, a határozatlanság, a mindenben kétkedés állapotának létrehozása volt a cél. Semmi bizonyosat nem közölni, hagyni működni a fantáziát. A leselkedő veszélyekről, a mindent átfogó besúgó-hálózatról, a teljes körű telefon-lehallgatásról.
178. oldal, Bodó Barna: Szenvedő Temesvár (RMSz, 1990)
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szilágyi Gyula: Tiszántúli Emanuelle 87% ·
Összehasonlítás - Szilágyi Gyula: Júlia és Júlia 80% ·
Összehasonlítás - Hevesi Krisztina: Szex 85% ·
Összehasonlítás - Sáringer Károly: Párnacsata ·
Összehasonlítás - Szilágyi Gyula: Melegfront 81% ·
Összehasonlítás - Tokaji Zsolt: Kínai szexhoroszkóp ·
Összehasonlítás - Varga Péter: Spielhózni 81% ·
Összehasonlítás - Szilágyi Gyula: Nagyvárosi Emanuelle ·
Összehasonlítás - Siklós László: A házasságok a földön köttetnek ·
Összehasonlítás - Szántó Szilvia: Beszélgetések a valódi BDSM-ről ·
Összehasonlítás