Egy ​maszk vallomása 31 csillagozás

Misima Jukio: Egy maszk vallomása

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„A szépség félelmetes és rettentő dolog! Félelmetes, mert meghatározhatatlan, meghatározni pedig azért nem lehet, mert az Isten csupa merő talánynak teremtette. Itt egymásba futnak a partok, itt együtt él minden ellentmondás… Szépség!… Amit az értelem gyalázatnak tart, az csupa gyönyörűség a szívnek. Hát nem lehet szép Szodoma?… Az a borzasztó, hogy a szépség nemcsak félelmetes, hanem titokzatos dolog is. Itt az ördög harcol az Istennel, és az emberek szíve a csatatér.”

Mishima Jukio (1925-1970) regénye, az Egy maszk vallomása önéletrajzi ihletésű, a japán érzékenység és a nyugati lélekelemző módszer ragyogó ötvözete. A minden szubjektív megnyílvánulást, vallomást, gyónást kerülő japán ember, az irodalom történetében először, a nyugati ember lelkiismeret-vizsgálatra kész hajlandóságával elemzi önmagát. A főhős életében tragikusan szembekerül egymással a szexualitás és szépség.

Egy maszk vallomásai címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1949

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Nagyvilág könyvek Nagyvilág

>!
Nagyvilág, Budapest, 1998
180 oldal · ISBN: 9638568054 · Fordította: Fázsy Anikó

Kedvencelte 4

Most olvassa 6

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 26

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Morpheus>!
Misima Jukio: Egy maszk vallomása

A második világháború csupán egy háttér, mert a főszereplőnket igazából önmaga mássága foglalkoztatja, vagyis inkább az, hogy próbálja magával elhitetni, hogy ő normális, azaz hazudik magának. Gyermekkorától huszonvalahány éves koráig kísérhetjük nyomon az életét. Nagyon szépen ír, azonban néhol az érzékenyebb lelkűek néhány elképzelt perverzitástól akár rosszul is lehet. A valóságban tulajdonképpen nem történik semmi olyan, amire számítunk, erről az oldalról nagyon is ártatlan ez az írás. A világháború csak a halálvágyat hozza elő belőle, amiről kiderül, hogy valójában ez sem igaz. Összességében nem volt rossz.

Bagheera70 P>!
Misima Jukio: Egy maszk vallomása

Ékes példája annak, hogy hogyan kell szépen megírni azt, ami egy olyan témát ölel fel, ami valahol megosztja az embereket, nem könnyű és nehéz is beszélni róla. Mindezt úgy, hogy nem közönséges, nem trágás és nem alpári.
Hiszen a szerelem nagyon szép dolog, akár különböző, akár egynemű résztvevői vannak.
Jelen esetben az író önarcképét tartjuk a kezünkben, útkeresését. Visszaemlékszik gyermekkori történésekre, őszintén leírja kétségeit és kérdéseit, a bizonytalanságot. Valahol érzi ő, hogy más. Először még azt mondja beleszeretett Omi-ba, az új fiúba. Aztán felmerül benne egy kis kétség, mikor egy nőt mereven néz, de írja is, hogy tulajdonképp a nő viselkedése érdekli. Meg is kérdi önmagától: „Vajon ez lenne a szerelem?” De válaszol is önnön kérdésére.
De nem akarom lelőni; ha valaki el szeretné olvasni. Én legalábbis szívből ajánlom, mert csodaszépen megírt mű!

Ashtray_Heart>!
Misima Jukio: Egy maszk vallomása

Egy homoszexuális fiú őszinte vallomása a második világháború Japánjából – vagyis lényegében Misima vallomása, hiszen a regény önéletrajzi ihletésű. Érdeklődéssel olvastam, mert a japán irodalomban baromi ritka (mármint BAROMI ritka), hogy valaki így lemeztelenítse a lelkét, és kiírja magából azokat a gondolatokat is, amiket még önmaga előtt is szégyell. A főhős ebben az írásban kibújik a Normalitás maszkja mögül, és mindent-mindent elmond az olvasónak, azt is amiről sose akart tudni. Kínos, kényes és gondolatébresztő mű, bónusz Oscar Wilde és Walt Whitman idézetekkel – mi mással? :D

Hence>!
Misima Jukio: Egy maszk vallomása

Érdekes történet saját énünk elfogadásáról és a lelki vívódásról.
Már maga a cím megkapó. Az emebereket egy maszknak tekinti az író, melyet a lélek visel önmaga megtévesztésére. Az egy szó pedig konkretizálja a mi főszereplőnket, egy maszkról, vagyis egy rejtőzködő lélekről fog szólni a történet.
A cselekmény nem fogja meg az olvasót, ha nincsenek hasonló elemek az olvasó életében. Számomra nagyon emberi és magával ragadó volt a könyv, mivel több epizód az én életemben is lejátszódott.
Röviden összefoglalva megmutatja, hogy a melegek is esendő emberek.

hraurie>!
Misima Jukio: Egy maszk vallomása

Nagyon tetszett! Lebilincselő a történet, magával ragadó az író stílusa, szinte csak úgy faltam az oldalakat. Nagyon sok igazság van abban, ahogy a főhős megtéveszti magát, és olyan szép szerelmi leírást, mint az iskolatársa iránti érzései, én még nem olvastam. Igazi lélekbúvár mű, érdekes témát boncolgat meglepő őszinteséggel. Az a jó, hogy az író végig tudta, hogy a múltbéli énje milyen rosszul gondolkodott, vagy hogy csak áltatta magát, amikor azt hitte, szerelmes a lányba.
Persze a túlzott halálvágy egy kicsit elriasztott. Egyedül a vége okozott csalódást, abban bíztam a regény elején, hogy összejön valamelyik fiúval, vagy amint sikerül felvállalnia önmagát, rátalál a boldogság és kiépít egy normális párkapcsolatot. spoiler


Népszerű idézetek

robinson P>!

A gyermekkor színpad, ahol összekuszálódik tér és idő.

Elenya P>!

Ez idő tájt szoktam rá a dohányzásra meg az ivásra. Azaz megtanultam tettetni, hogy iszom és dohányzom.

85. oldal

PaperMoth P>!

Gyermekként minden tündérmesét elolvastam, ami csak elém került, de soha nem kedveltem a hercegkisasszonyokat. A hercegektől viszont elolvadtam. Különösen a legyilkolt vagy halálra szánt hercegektől. A szó szoros értelmében szerelmes voltam minden megölésre szánt fiatalemberbe.

20. oldal, 1. fejezet

Hence>!

Az olyan, kölcsönösségen alapuló viszonyban, mint amilyen a szerelem, mindkét félnek pontosan azt kell adnia, amit a másik követel; …

49. oldal

Szelén>!

Szerelem az, amit érzel? Ha igen, nagyszerű. De kívánod-e a nőket? Nem önmagadat áltatod-e, amikor azt mondod, nem éreztél iránta még soha „érzéki vágyat”? Nem azt próbálod-e leplezni, önmagad előtt is, hogy valójában soha, egyetlen nő iránt sem éreztél „érzéki vágyat”? Mi jogon használod az „érzéki” szót? Kívántál-e valaha is meztelen nőt látni? Magad elé képzelted-e, akár egyszer is, Szonokót meztelenül? Te, az analógiák felállításának különleges rögeszméivel, biztosan kitaláltad már azt a magától értetődő tényt, hogy egy korodbeli fiú nem tud anélkül ránézni egy lányra, hogy ne képzelné el meztelenül. Kérdezd meg önmagadtól, becsületesen, miért juttatom mindezt az eszedbe.

csartak P>!

Azoknak a vad martalócoknak az egyike voltam, akik, nem tudván, miképpen fejezzék ki szerelmüket, csalárdul megölik azt, akit szeretnek. Én szájon csókoltam a földre zuhanót, a görcsösen rángatózót.

csartak P>!

Mit értettem meg e pillantban, jobban mondva, mit sejtettem meg? Az elkövetkezendő évek vezérszólama – „a bűntudat mint a bűn előjátéka” – a lelkiismeret-furdalás mutatkozott volna meg csírájában előttem?

PaperMoth P>!

Észre sem vettem, hogy a házbeliek közül megragadom valakinek a szoknyáját, legszívesebben elfutottam volna. (Azóta is így viselkedem mindig, amikor szembekerülök az élettel: ha nagyon várok valamit, előre nagyon kiszínezem az ábrándjaimban, s végül egy dologra futja az erőmből: elmenekülni előle.)

26. oldal, 1. fejezet

Hence>!

Sok-sok éven át erősködtem, hogy emlékszem azokra a dolgokra, melyeket a születésemkor láttam.

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kiharu Nakamura: Kiharu, a simbasi Gésa
Cselenyák Imre: Tiszta szívvel
David Wilkerson: Kés és kereszt
Harsányi Zsolt: Az üstökös
Dragoslav Mihailović: Mikor virágzott a tök
J. Nozipo Maraire: Zenzele
Kuncz Aladár: Fekete kolostor
Daniel Keyes: Szép álmokat, Billy!
Amélie Nothomb: Hódolattal esengve
Mirko Kovač: Város a tükörben