Barátom, ​Hitler és Madame de Sade 6 csillagozás

Misima Jukio: Barátom, Hitler és Madame de Sade

Misima ​Jukio (1925–1970) neve a nagyközönség számára leginkább a hozzá fűződő botrányoktól, mítoszoktól cseng ismerősen. Jóval gyakrabban emlegetik állítólagos szélsőséges nacionalizmusát, biszexualitását, szamuráj-őrületét, azt, hogy megtámadott egy laktanyát és hogy harakirit követett el, mint műveinek kifinomult szépségét, folyondárként ágazó bizarr szóképeinek gazdagságát.

Pedig Madame de Sade című darabja – az irodalmárok egybehangzó állítása szerint – a XX. század legtökéletesebb japán színpadi alkotása, mely hamar világhírűvé vált, csakúgy, mint remekbe szabott modern nó-drámái. Klasszikus japán nyelven írt kabuki-darabjaihoz még csak hasonlót sem volt képes alkotni senki kortársai közül. Írt modern kjógent, kabuki-krimit, de a nyugati stílusú drámában, a singekiben is tökéletesen otthon volt.
Életében három ízben terjesztették fel irodalmi Nobel-díjra, s ha nem él tragikusan rövid életet, idővel bizonyára megkapja azt.
Darabjai közül a halála óta eltelt… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Napkút, Budapest, 2014
632 oldal · ISBN: 9789632633756 · Fordította: Kovács Ildikó

Enciklopédia 18

Szereplők népszerűség szerint

Donatien Alphonse François de Sade márki · Gregor Strasser · Gustave Krupp · Madame de Montespan


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 30

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
giggs85 P
Misima Jukio: Barátom, Hitler és Madame de Sade

„Talán háromszáz évente, ha egyszer születik ekkora zseni, mint ő” – szól a sokat idézett állítás Misima Jukióról, amit nem más, mint a Nobel-díjjal kitüntetett honfitárs, Kavabata Jaszunari jelentett ki róla.

A nemrégiben megjelent Barátom, Hitler és Madame de Sade című, több mint hatszáz oldal terjedelmű, de a teljes életművet tekintve így is rövidke drámaválogatás-kötet elolvasása után azt kell mondanom, hogy van értelme ilyen szuperlatívuszokban beszélni a tragikusan korán elhunyt japán alkotóról, akinek a neve sajnos nem túl ismert hazánkban, a már megjelent művei beszerezhetetlenek, és a róla fellelhető információk, ismertetők zöme is csak különös haláláról szólnak (csak röviden: katonai puccsot akart végrehajtani, hogy visszaállítsa a császár hatalmát, amely során foglyul ejtette a védelmi minisztert, de mikor a hadsereg nem állt mellé, szepukkut követett el).

A gazdag családba született, és különösen alapos nevelést kapó Misima hihetetlenül sokoldalú ember volt: gyakorlatilag az irodalom összes ágában alkotott maradandót, foglalkozott filmkészítéssel és színészettel is, egyaránt otthon volt a keleti és nyugati filozófiákban, eszmerendszerekben, művészetekben, és emellett elismert harcművész is volt.

Előre leszögezném, hogy nem kell megijedni a japán drámáktól; számunkra, nyugati emberek számára is befogadhatóak, egzotikus voltuk ellenére is érthetőek és élvezhetőek. Külön öröm, hogy a kötet a mostani magyar viszonyokhoz képest meglepően alapos és pontos megjegyzésekkel, magyarázatokkal, kiegészítésekkel van ellátva, amelyekből többek között megismerhetjük a kortárs japán drámáknak a sokféleségét és mibenlétét is.

A Barátom, Hitler-ben szereplő írások hihetetlenül változatosak; nem csak műfajukat, de stílusokat, fajsúlyukat tekintve is külön világot alkotnak. Vannak itt rövid, igazán könnyen befogadható, és néhány perc alatt előadható humoreszkek, mint az Ízletes méreg, amiben a két félnótás boltossegéd, addig kerülgeti a gazdájuk szerint mérgező anyagot tartalmazó edénykét, míg végül fel nem falják egész tartalmát, de van itt modern krimi, a Fekete Szalamandra is, amiben a címszereplő, hihetetlenül erős szexuális kisugárzású tolvajnőjét üldözi a zseniális Akecsi felügyelő, de modern Nó-drámák is, mint a Komacsi a sírnál, amiben egy részeg költőt hív időutazásra egy koszos vénasszony, hogy megismertesse vele saját elátkozott szerelmének történetét, vagy a Tükör mélyén, ami egyfajta pszichothriller-dráma, ahol a gyászoló, szerelmes lány hihetetlen fájdalmában kénsavval akarja eltorzítani saját arcát, de szeretője tükrébe nézve egyszerre a lelke válik szörnyeteggé.

A kötet legfontosabb és legsúlyosabb darabjai azonban kétségtelenül a nagy singekei-klasszikusok, mint a Madame de Sade, ami sokak szerint a világirodalom összes drámáját figyelembe véve is, az egyik legfontosabb és legtökéletesebb. A szerző szerint ez az írása röviden: „Sade a nők szemszögéből”, ugyanis maga a márki nem is jelenik meg aktívan a színen, hanem csak az őt körülvevő nők szavai által kel életre, amely nők igazi archetípusok: a hűséges hitvesé, a társadalmi rend és a hagyományok uralma alatt élőé, a mélyen vallásosé, az erotikával túlfűtötté, stb. Ezeknek a nőknek a verbális csatározásaiból hihetetlenül sok elgondolnivaló kerekedik ki, és különösen meglepő az, hogy egy japán tudta ezt az európai kultúra számára sorsfordító időszakot (francia forradalom környéke) ilyen pontosan és hitelesen ábrázolni. De ehhez hasonló a Barátom, Hitler is, amely drámában a Führer egykori barátja, Ernst Röhm képtelen belátni azt, hogy bármit tett is korábban, nem maradhat életben a kezdődő diktatúrában. Ezekből a singekeiekből a kedvencem a Szuzaku-ház bukása, amely egy ősi arisztokrata család hányattatásáról szól a II. világháború idején; itt is különféle eszmék ütköznek össze: a feltétlen hűség a császárnak és a feltétlen szülői szeretet, az ősi, merev társadalmi szabályok és az egyes emberek érzései, a múlthoz ragaszkodás és a boldogabb jövőbe vágyódás.

Bár alapvetően nem olyan könnyű olvasni a drámákat, de mindenképpen megérte a befektetett energiát, mert Misimával egy igazi 20. századi klasszikust ismertem meg- Biztos, hogy fogok még tőle olvasni mást is, és remélem, hogy a Napkút kiadó, ha már vette a fáradtságot ennek az óriási kötetnek a megjelentetésével, akkor nem áll meg itt, és talán egyszer kihozza a szerző főművét, a négykötetes, Termékenység tengerét is.

1 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P
Misima Jukio: Barátom, Hitler és Madame de Sade

Érzem a szépségét, de tudom, hogy az eredeti nyelven lenne az igazi. Néhány darab középkori japán nyelven íródott, de a fordítás ezt meg sem próbálja visszaadni.
A drámák szerkezete világos, a mondanivaló tiszta, a japán hagyományos kultúrát pont így képzelem. Zseniális, mondják rá sokan, akik értenek hozzá, és értem is, hogy miért.
Bár talán szentségtörés, hogy a szellemi jobboldal ennyire ikonikus alakját értelmezve Nádas Pétert hívjam segítségül, mégis megteszem, mert ennél mélyebbet magyarul nem találtam:
Misima nem tekintette magát másnak, mint a veszélyeztetett, az idegen és gyűlölt hatásoknak kiszolgáltatott, az eredeti formáiból kivetkezett japán nemzeti lélek demonstrátorának, a nemzeti mitológia, az évezredes szellemi és életvezetési hagyományok őrzőjének, ám nem kiválasztottnak, hanem hűséges és áldozatos alattvalónak. Mint aki az emberi személyiséget nem az önrendelkezés, hanem az önfeláldozás arányaival méri.
Nádas Péter Misima-mondat spoiler
Nádas rajong érte, noha megírja ezt is:
Nyilvánosan meghirdetett politikai céljai közé tartozott a császár isteni mivoltának akár erőszakos úton végbevitt visszaállítása, s mivel politikai gondolkodásának hierarchikusan elképzelt csúcsán úgy fénylett a Tenno, miként a hagyományos gondolatrendszerben is napként kell az égen állnia, esküdt ellensége volt liberalizmusnak, demokráciának, kacérkodott és rokonszenvezett az európai fasizmusokkal, némán szép felesége oldalán, gondos családatyaként ápolta a meghitt japán család hagyományos ábrándjait, homlokán a rituális pánttal, izzadva cipelte a szentségeket a körmenetben, etikai elképzeléseit a szamurájok erkölcsi kódexéből származtatta, és dacolva bájosan törékeny alkatával, valóságos harcossá képezte önmagát.
[Idézet helye mint fent. Érdemes a teljes, nagyon hosszú esszét elolvasni!]

Nem csillagozom, mert:
spoiler

2 hozzászólás
>!
Kkatja P
Misima Jukio: Barátom, Hitler és Madame de Sade

A legcsillagosabb ötös, úgy, hogy leszögezem, eddig nem voltam oda a drámákért, de Misima Jukio élete, hírneve és eddigi olvasmányaim tőle bőségesen elég volt ahhoz, hogy megszerezzem ezt a gyűjteményt – amikor a nagykerben rátaláltam – és elolvassam. Relatíve sokáig tartott, de csak azért, mert ezek a történetek nem könnyen olvasható, felszínes kis irományok, hanem valódi mélységgel és képzelőerővel átitatott, finoman cizellált antik-modern remekművek mind egy szálig.

Misima valóban bármibe is kezdett, mindenben tökéletességre törekedett, és bár én nem értek a szakmai stilisztikához, sem a japán no-, kabuki, kjógen, singeki darabokhoz, ezeket olvasva mégis katarzist okozott szinte mindegyik dráma, így nem is kérdés számomra, hogy valóban Nobel-díjat érdemelt és kapott volna, ha nem követ el szeppukut, 45 évesen, aminek okát japánimádó, egykori harcművészként tökéletesen megértem, mégis iszonyatos és betölthetetlen űrt hagyott maga után. :'(

A legsikeresebb és legtöbbet játszott darabja a méltán híres Madame de Sade (1965) amelyben maga a márki csak pár pillanatra jelenik meg, a fő vonalat az őt körülvevő hat nőalak adja, akik felidézik emlékeiket vele kapcsolatban. Misima itt arra keresi a választ, hogy miért tartott ki a márkiné férje mellett annak sokéves üldöztetése alatt és miért hagyta el, amikor az végre kiszabadult a börtönből. Azt írják róla, hogy formailag és tartalmilag a legtökéletesebb darabja, egyet kell értenem. :)

A másik címadó darab, a Barátom, Hitler (1968) története a „Hosszú kések éjszakája” néven elhíresült, véres politikai leszámolás előtt és után játszódik, 1934 nyarán, mikor is Hitler – még kancellárként – egyszerre számol le párbéli ellenfeleivel, a balszárny egykori fejével, Gregor Stasszerrel, és az őt jobboldalról leginkább bíráló ellenfelével, az SA vezetőjével, Ernst Röhmmel. A darab fikciója szerint Hitler és Röhm régi barátok, ám ezek az érzések többé nem állhatnak a megszállottan hatalmi téboly útjába. Ha valaki naivitása révén ezt nem látja be – mint a darabban Röhm –, sorsa okvetlenül tragédiába torkollik. *

Másik nagy kedvencem a Fekete Szalamandra ami Misima Japánban leghíresebb, legnépszerűbb szórakoztató darabja, egy korabeli sikeres szerző Edogava Rampó (a név japánul Edgar Allan Poe anagrammája) krimije alapján. A történések középpontjában a hírhedt, elfoghatatlan mester-tolvajnő, Fekete Szalamandra és az őt üldöző, zseniális Akecsi felügyelő – erotikus felhangoktól sem mentes – párharca áll.*
Eszméletlen mennyire összeszedett és csodaszépen megírt történetek ezek, fűszerezve japán ideológiákkal, buddhista filozófiával, csodálatos és különleges szerelmekkel, finoman pikírt humorral, pengeéles elmével és logikával, mindez olyan varázslatosan japán kifinomultsággal megírva, hogy sírtam-kacagtam felváltva.

…és reménykedem, hogy a Napkút Kiadótól láthatunk majd újabb kötetet/eket, mert mindez a válogatás csak töredéke Misima színdarabjainak, amikből a függelékben 62 darab van felsorolva (szerepek és cselekményvázlat szerint), de ebben a kötetben ezekből csak huszonegy található meg.
Egyébként a legmélyebb elismerés illeti meg a szerkesztésben, előszóban, függelékben résztvevő szakembereket is, lenyűgöző képet festenek Misima Jukio életéről és munkásságáról.
Köszönöm nekik ezt a felejthetetlen élményt! :))

Misima pedig nyugodt lehet, mert teljesült az utolsó kívánsága, amit 1970-ben a nagy botrányt kavaró szertartásos hasfelmetszése előtt mondott: „Az emberi élet rövid, de én szeretnék örökké élni.”
A műveiben örökké élni fog Misima Sensei!

(*Pár mondatot a Függelék remek összefoglalóiból ragadtam ki az egyes művek cselekményleírásánál.)

>!
Napkút, Budapest, 2014
632 oldal · ISBN: 9789632633756 · Fordította: Kovács Ildikó
16 hozzászólás
>!
Nagy_Atilla_Tas
Misima Jukio: Barátom, Hitler és Madame de Sade

Túlzás nélkül az utóbbi évtizedek egyik hanem a legfontosabb és legkiemelkedőbb irodalmi kötete a hazai könyvpiacon a külföldi szépirodalmi művek közül még mindig többszöri olvasatra is csak erre jutottam.Ezt a kötetet másokhoz mérni viszonyítani fölösleges olvasni viszont újra és újra erősen javallott.Szerzőjét pedig Aki kíméletlenül gyilkolta Magát a Maga és mások keltette ellentmondások nem puszta pózőri kardtánca közt egész a tökéletességig bármily okból szapulni otrombaság Azonban túl mindenféle vélekedésen azt simán leszögezhetem, hogy én eská személy szerint ezt .a Könyvet tartom visszamenőlegesen évtizedekre is irodalmi műként az egyik legfontosabbnak hanem a legfontosabbnak magyarra ültetve a megjelentek sorában dacára annak, hogy nem kifejezetten, sőt inkább mondhatnónk egyáltalán nem tartozom a drámákat olvasva kedvelők táborába.Ez a kitűnő válogatás azonban tökéletes cáfolata a „nem kifejezettennek” és az „egyáltalán nemnek” is.Sajnálom hogy csak egy példányom van amit vérző szívvel, semmi krokodilkönny, senkinek nem fogok olvasásra kölcsönadni.Aki elmélyedt már benne csak egyszer is az nagyon is érti hogy miért nem. Ha bárki tud bárkitől hasonlót azt csak megköszönöm,mert sok könyvet olvastam már, de mindig csak arra kell jussak hogy mennyi mindent nem még és ez utóbbi még mindig magasan vezetve az előbbi fölé tornyosul.És ez marad is de az értő javallat segíthet egy cseppet csappantani a hegycsúcs magasát


Népszerű idézetek

>!
Kkatja P

Egy ember értékét nem az általa birtokolt anyagi javak határozzák meg, a becsületét még kevésbé.

478. oldal Nagy Singeki-klasszikusok - A Szuzaku-Ház bukása

>!
Kkatja P

…te is tudod, mindegy, hol tartózkodik az ember, ha az van megírva, hogy meghaljon, akkor meghal, ha nem, akkor nem. Ne tégy hiábavaló erőfeszítéseket.

453. oldal Nagy Singeki-klasszikusok A Szuzaku-ház bukása

>!
Kkatja P

    Misima Jukio 1970-ben nagy botrányt kavaró szertartásos hasfelmetszése előtt e szavakkal búcsúzott a földi világtól: „Az emberi élet rövid, de én szeretnék örökké élni.”

9. oldal Vihar Judit: Előszó

Kapcsolódó szócikkek: harakiri · Misima Jukio
>!
Kkatja P

IVAKICSI Az ember saját rútsága tükrében a választottját tündöklőnek látja. Erről szól a szerelem.
KAJOKO Ezek szerint nekem is van esélyem.
IVAKICSI Miket beszél… hiszen a kedvese szemében maga a leggyönyörűbb.
KAJOKO Akkor hát a világon éppen annyi hold ragyog, ahány férfi szerelmesen tekint a kedvesére?
IVAKICSI Bizony ám, legyenek kövérek vagy soványak… akár a telihold és az újhold.

63. oldal Modern nó-drámák A néma dob

>!
Kkatja P

A halottak szemében tükröződő távoli kék ég is valaha az átváltozás káprázatát jelentette, de mára darabokra tört a mosóteknők vizében. Minden cigaretta elveszítette édes, szúrós aromáját, az elviselhetetlen elválás ízét. A természet, az összes ember, minden jelenség elveszítette átható erejét, és mint a levegő, már csak arra jó, hogy meglegyintse a bőrünket. Csipkeszerű finom idegrendszerünk valami lötyögő, kinyúlt, durva hálónak adta át a helyét.

520. oldal Nagy Singeki-klasszikusok - Barátom, Hitler

>!
Kkatja P

MIDOROKAVA ASSZONY (körbepillant) Ez az éjszaka különbözik más éjszakáktól. Mintha maga a sötétség is lélegzet-visszafojtva várna valamire, ami meg fog történni. Olyan ez az éjszaka, mint valami bonyolult erezetű parketta. Az ilyen éj sötétje, természetével ellentétben, izzásban tartja a testet, az ember érzi, hogy él.
AKECSI Amikor bűntény készül, az éjszaka egyszerre élőlény módjára kezd viselkedni. Én már sok ilyen éjszakát láttam. Az éj, mint a szív, hirtelen dobogni kezd, testhőmérsékletűvé válik, s végül magához hívja a bűntettet és szeretkezik vele. Néha vér is folyik…

260. oldal Modern Kabuki-krimi Fekete Szalamandra

2 hozzászólás
>!
Kkatja P

RENÉE Gyalázatos vágyak lobbannak fel benne, ahogy egy ló tapossa szét patáival a tiszta jégkristályt. Mindig az előírt szertartást követi: lábával bezúzza a hűvös reggeli pocsolyát fedő jeget, és a koszos vizet szenteli föl. A kurtizánok és koldusasszonyok egy pillanatra szentekké válnak, hogy azután megkorbácsolhassa őket. De a következő pillanatban megtörik a varázslat, elzavarja ezeket a szerencsétlen nőket, kidobja őket… Végül visszatér hozzám, mivel senki mást nem képes elönteni a nagylelkűsége édességével, ami felgyülemlik benne ezekben a buja pillanatokban, és fürdet a szerelemben. Nekem gyűjtögeti fáradhatatlanul a gyöngédség mézét a kápráztató napfényben, aztán elhozza hűvös, sötét fészkembe, ahol várom, és nekem ajándékozza. A gyönyör szorgalmas méhecskéje. A vérvörös virágokat, amelyek a mézet termik, biztosan nem szereti. Felszenteli és meggyalázza őket, ennek esszenciája a méz… Ez minden.

350. oldal Nagy Singeki-klasszikusok - Madame de Sade

Kapcsolódó szócikkek: gyönyör · szentség · szerelem
>!
Kkatja P

STRASSZER Bár Hitlert még nem győztük meg teljesen, egész Németország mellettünk áll. Mi a haza önzetlen szolgálata? Nem holmi szócséplés, hanem határozott tettek. Jobban tenné ha a magafajták élére állna, és a háborús nyereségét visszaforgatná az ország javára. Megnyitná a borospincéit az emberek előtt, úgyszintén az angol vadasparkjait, pezsgő helyett pedig friss tanyasi tejet hörpölgetne.
KRUPP Bele is betegednék a tehéntejbe!
STRASSZER Egyszer Röhm is mondott valami hasonlót, ha jól emlékszem. Pedig neki is lehetne több esze az ő korában, mint hogy katonásdit játsszon, és zöldfülű újoncokat tanítson részegeskedni. Röhm elsősorban azért iszik, hogy kemény fickónak mutassa magát.
KRUPP Maga pedig tejimádó, az egészséges jövőért az életét is kockáztatni kész szocialista. Szóval ez egy tejszínű jövendő. Hajjaj, akkor nem akarok sokáig élni!

499. oldal Nagy Singeki-klasszikusok- Barátom, Hitler

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler · Gregor Strasser · Gustave Krupp
>!
Kkatja P

KEIICSI A világ csupa felszín. (…) Nézzük például a csillogó homokszemeket. Ennek a strandnak a felszíne itt van a szemünk előtt. Az érzéseket ilyen ragyogóan sehol sem láthatjuk. Szép vagy. A szemed, a bőröd szinte ragyog a szépségtől. Ezért aztán soha nem töröm a fejem azon, hogy mi van a lelkedbe.
RJÓKO Ez azt jelenti, hogy a szép embereknek megvan az a kiváltsága, hogy senki nem töri a fejét azon, mi van a lelkében?
KEIICSI Körülbelül ezt.

575. oldal Egyfelvonásosok - A három alapszín

>!
Kkatja P

RENÉE Megtanultam, hogy a boldogság olyan, akár a sárba szórt aranypor csillogása a pokol mélyén. Mit gondol, miből áll a boldogságom? Az emberek szemében én vagyok a világ legboldogtalanabb asszonya. Újra és újra elhagyott a férjem, az a férfi, aki börtönben ül, és akit utálatos pletykák öveznek. Ha legalább kényelemben éltem volna, könnyebben elviselem a helyzetem, de saját házat nem volt pénzem fenntartani. A múlt télen még a tűzifám is elfogyott, és csak úgy tudtam átmelegedni, ha bekucorodtam a takaró alá. De éppen ezért ez volt éltem legboldogabb tavasza. Amikor zöldellni kezdett a fű a ház körül, és a kerek ablakon át besütött a meleg napsugár a fagyos padlóra, mint egy hatalmas réztrombita, amikor elkezdtek csicseregni a madarak, felébredt bennem a remény, hogy Alphonse hamarosan kiszabadulhat. Abban a pillanatban összefonódtak Alphonse bűnei a boldogtalanságommal. Egyként szenvedtünk. Ért engem, Anne? Az emberek ugyanúgy rettegnek a bűntől, mint a boldogtalanságtól, mintha ragályos betegség volna, amit el lehet kapni, ha túl közel mennek hozzá. De azért másról sem sem pletykálnak. (…) Tudtam, hogy nem számít, bármilyen gonoszságokra is vetemedett, mindig a lehetetlent kereste, és nem számít, bármennyi nővel és férfival bujálkodott, ő volt az egyetlen, aki elérte a lehetetlent.

347. oldal Nagy Singeki-klasszikusok - Madame de Sade


Hasonló könyvek címkék alapján

George Bernard Shaw: Pygmalion
Molnár Ferenc: Színművek
Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
Molnár Ferenc: Molnár Ferenc színművei
Milan Kundera: Jakab és az ura
Gárdonyi Géza: Annuska
Lucian Blaga: Manole mester
Sławomir Mrożek: Mulatság
Witold Gombrowicz: Drámák
Kardos György (szerk.): Rivalda 84-85