Vallástörténeti ​értekezés 3 csillagozás

Mircea Eliade: Vallástörténeti értekezés

Jelen ​munkánkban két kérdést vizsgálunk: 1) mi a vallás? 2) mennyiben beszélhetünk a vallások történetéről? A magunk részéről szkeptikusak vagyunk minden, a vallási jelenségről előzetesen megadott definíció hasznosságát illetően, s ezért beérjük azzal, hogy a hierofániákat a szó legtágabb értelmében (valami, amiben a szent megnyilvánul) tárgyaljuk. Ennélfogva a vallási formák történetének kérdését csak azután vethetjük föl, miután már jó néhányat megvizsgáltunk közülük. A vallási jelenségeknek az „egyszerűtől a bonyolult felé” tartó bemutatása vizsgálódásunk céljai szempontjából nem tűnik járható útnak számunkra. Ezzel ugyanis a vallási jelenségnek az „egyszerűtől a bonyolult felé” tartó fejlődését tételeznénk, ami nem egyéb bizonyíthatatlan hipotézisnél: sehol sem találkozunk egyszerű, elemi hierofániákra korlátozódó vallással, ráadásul kitűzött célunkkal ellentétesen járnánk el, hiszen valójában azt kutatjuk, miben állnak a vallási tények és mit tárnak… (tovább)

>!
Helikon, Budapest, 2014
666 oldal · ISBN: 9789632274546 · Fordította: Sujtó László

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

Leverkühn>!
Mircea Eliade: Vallástörténeti értekezés

Ez az Eliade könyv tetszett eddig a legjobban; miközben olvastam, én is egy más, szebb, jobb, egyszerűbb világban éreztem magam. Mindenképpen el fogom olvasni az író többi könyvét is.

Füge>!
Mircea Eliade: Vallástörténeti értekezés

A témába abszolút laikusként belemerülve szinte maga alá temetett a rengeteg, széleskörű és komplex információ: Eliade hatalmas ismeretanyagot, megszámlálhatatlan hivatkozással tekint át, összegez és rendszerez. Jó pár oldal kellett hozzá, hogy a kissé sajátos tárgyalási stílusát megszokjam, onnantól azonban egyértelmű és jól követhető struktúrában veszi végig a vallások, mítoszok, szimbólumok alapvető felépítését, működését, (ki)alakulását, a régmúltbeli és mai emberhez való viszonyát, és mindezek alapján funkciójukat, hatásukat.

Bár számomra gyakorlatilag lehetetlen valódi mélységében befogadni csupán ennyi betekintés alapján ezt a témát, néhány alapvető benyomás mélyen megérintett: leginkább az, hogy a régi (archaikus) ember életében mennyire meghatározóak voltak a rítusok és mítoszok, szimbólumok. A világ szentségének megélése ugyanis hatalmas biztonságot adott az életben: és ez alapján a személyes véleményem, hogy a mai modern emberre igencsak jellemző rengeteg hétköznapi-lelki probléma nagyrészt abból (is) ered, hogy ezen rituális-szakrális kapaszkódókat elengedte-kiszorította / infantilizálta-degradálta. Erre a legjobb példa az újrakezdés megélése: míg a régmúlt korok embere évente képes volt megújítani a világát a természet körforgásához kapcsolódva (lezárva az óévet, és ezzel elengedve a közelmúlt traumáit, problémáit), ezen rítusok hétköznapi életből való kikopása, vagy abban való meggyengülése ma inkább ahhoz vezet, hogy görcseinket, problémáinkat egyre csak görgetjük magunk előtt, cipeljük a vállunkon. Materialista világunkban a lelki megküzdés eszközei jóval szegényesebbek – talán a vallások és hiedelmek Eliade által bemutatott struktúrájának megértésével újra közelebb kerülhet a mai ember is ahhoz, hogy megértse ezek fontosságát a hétköznapi életben.


Hasonló könyvek címkék alapján

Pokol Béla: Jogszociológiai vizsgálódások
Hegedüs Géza: A kentaur és az angyal
Jonathan Edwards: Értekezés a vallási indulatokról
Julius Evola: Az individuum és a világ létesülése
Móra Ferenc: A fele sem tudomány / Utazás a földalatti Magyarországon
Cesare Beccaria: A bűnökről és a büntetésekről
Málnási Bartók György: Akadémiai értekezések
Szögi Csaba – Illés Eszter – Gruik Zsuzsa: Ünnepnapok a ligetben
Salamon Konrád: A Márciusi Front
Keresztury Dezső: A magyar önismeret útja