A ​samanizmus 19 csillagozás

Az eksztázis ősi technikái
Mircea Eliade: A samanizmus Mircea Eliade: A samanizmus

Sámánok – különféle neveken, de hasonló jellemzőkkel és szerepben – a világ szinte minden archaikus kultúrájában léteztek, és léteznek sokfelé ma is. Mircea Eliade az első, aki ezt az igen összetett jelenséget egységes egészként kezelte és illesztette az általános vallástörténet keretei közé. Eliade bemutatja a sámánná válás lépcsőfokait, a különféle beavatási technikákat, a szibériai, az indoeurópai, az észak- és dél-amerikai, az indonéz, az óceániai samanizmust, a sámánszimbolikát, valamint a kapcsolódó mítoszokat és rítusokat. A magyar olvasó gyakran találkozhat ismerős motívumokkal, hiszen a mi sámánunk, a táltos alakja és szimbolikája sokáig elevenen élt a néphagyományban. A kötetet Hoppál Mihály utószava zárja, összefoglalva az 1968-as, bővített francia kiadás megjelenése óta eltelt időszak kutatási eredményeit.

Eredeti cím: Le Chamanisme et les techniques archaïques de l'extase

Eredeti megjelenés éve: 1951

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris könyvtár - Vallástörténet Osiris

>!
Osiris, Budapest, 2005
522 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633897041 · Fordította: Saly Noémi
>!
Osiris, Budapest, 2004
524 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633897041 · Fordította: Saly Noémi
>!
Osiris, Budapest, 2002
522 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633797551 · Fordította: Saly Noémi

1 további kiadás


Enciklopédia 19

Helyszínek népszerűség szerint

Hold


Kedvencelte 4

Most olvassa 5

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 49


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Mircea Eliade: A samanizmus

Mircea Eliade: A samanizmus Az eksztázis ősi technikái

Alap-szakirodalom, amelyet sajnos már megint kissé későn találtam meg. Jobb későn, mint soha, ugye… :P Bár a mondás értékelhetőségéből sokat levon, hogy kb. tizenöt éve ül a polcomon, és majdnem ugyanannyi ideje félbe volt hagyva a tizedik oldalon… Mentségemre szóljon, hogy tizenöt éve még biztos jóval nehezebben és lassabban tudtam volna végigolvasni. Mégiscsak tudományos szöveg.

Mint ilyen, enciklopédikus igényű, és gyakorlatilag használható is enciklopédiaként. (Ebből a szempontból kár, hogy nem ábécérendes szócikkekben van írva, pedig úgy könnyebb lenne keresni benne – de hát nem ez volt az elsődleges cél.) Ehhez a munkához Eliade óriási műveltséganyagot gyűjtött össze és rendezett egységes egésszé. Az, hogy egyetlen munkán belül lehet utánanézni a tunguz, a polinéz meg a kanadai eszkimó samanizmusnak, és értékelhető adatokat találni róluk, az önmagában öt csillagot érne nálam. De Eliade ennél többet is tudott.

Mindenekelőtt az összes – mondom: az összes adatát lelkiismeretesen forrásadatolni,* nem rugaszkodni el túl messze egyiktől sem, nem menni át (legalábbis nagy nyilvánosság előtt) sámánhívőbe,** no és ami a legnehezebb: bevallani nemcsak azt, hogy valami irtó érdekes dolog nem fér bele a munkája kereteibe, hanem még azt is, ha valamihez nem ért. Az igen. Kalapot le. :) Még így is belecsúszik időnként Frazer hibájába, hogy tudniillik mindent elhisz, amit a szakirodalma mond neki, de azért tényleg, tényleg nagyon vigyáz.

És nem engedi szétfolyni a szöveget. Ha ő a samanizmusról kezd írni, akkor a végére is a samanizmusnál marad. Megmutatja a kapcsolatokat más vallási jelenségekkel (különösen tetszik az, ahogyan párhuzamba állítja a miszticizmussal), de nem azonosítja egyikkel sem, nagyon vigyáz, hogy a kijelölt kereten belül maradjon. Túlvilágjárás (közvetítés evilág és túlvilág között), lélekvezetés, gyógyítás, kapcsolattartás a szellemekkel (de nem megszállottság) – az elején leszögezi, hogy idáig tart a sámánság, nem tovább, és ezt a négyszázhatvanadik oldalon se felejti el. Igaz, hogy ezeken a kereteken belül aztán tényleg enciklopédikus teljességre törekszik. (Kivéve az afrikai samanizmust, arról nem szól, viszont megadja, hol lehet utánanézni.) Számomra nagyon hasznos olvasmány volt, sokat jegyzeteltem közben.

A következtetéseinek már nem örültem mindenütt ilyen intenzitással. :) Azokban azért némi elfogultságot is tetten lehet érni. Mondjuk úgy: látszik, hogy mikor jelent meg a szöveg. Ettől még persze sok mindenben lehet igaza, de azért mielőtt egyetértenék vele, olvasok még egy kis Gimbutast is, meg ilyeneket. :) Emiatt először le akartam vonni fél csillagot, aztán viszont arra jutottam, hogy 1. mégiscsak 1951-es a szöveg, én könnyen vagyok okos így majd' hetven év távlatából, 2. Eliade mindenütt elkülöníti az adatot és a saját (bájosan többes szám első személyben megfogalmazott) véleményét, szóval ártani nem árt vele.

Ja, utóirat: Roppant hasznos volt, hogy a kötettel párhuzamosan olvastam egynémely szibériai népmeséket és népköltéseket. Azóta mindenütt sámánokat látok, de tényleg. Ezek a mesék nagyon sokat használják a samanizmus szimbolikáját (létra, szűk kapu, íj stb.).

* Várkonyi Nándor könyveit olvasva gyakran nyavalygok, hogy legalább egy összefoglaló bibliográfiát illesztett volna a végükre, ha már lábjegyzetelni snassz volt neki. Na, itt ilyen probléma nincs. Van olyan oldal, amelyiknek a kétharmada lábjegyzet, és az szinte mind forráshivatkozás.
** Az más kérdés, hogy otthon az íróasztal mellett szerintem időnként kipróbálta, tud-e a székéről levitálni. :) Láthatóan bele volt zúgva a témába, kb. mint Kerényi a görög mitológiába, pedig tényleg nagyon igyekszik visszafogni magát. :)

>!
Osiris, Budapest, 2002
522 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633797551 · Fordította: Saly Noémi
26 hozzászólás
Judit_Lingon>!
Mircea Eliade: A samanizmus

Mircea Eliade: A samanizmus Az eksztázis ősi technikái

Számomra alapmű ebben a témában. Hatalmas enciklopédikus összefoglalás. Ajánlom, ha még nem olvastad!


Népszerű idézetek

Scarlett0722 P>!

Saját vallási élményük intenzitása miatt különülnek el a közösség többi tagjától.

Mircea Eliade: A samanizmus Az eksztázis ősi technikái

Scarlett0722 P>!

…„kiválasztottak", s mint ilyenek, bejáratosak a szentnek a közösség más tagjai számára hozzáférhetetlen övezetébe.

Mircea Eliade: A samanizmus Az eksztázis ősi technikái

ppayter>!

A tökéletes sámánnak a jakutok szerint „komolynak, tapintatosnak kell lennie, meg kell tudnia győzni a környezetét; végképp nem szabad elbizakodottnak, rátartinak, lobbanékonynak mutatkoznia. Belső erőt kell érezni rajta, amely nem rémiszt, de amely tisztában van a saját hatalmával”. Ebben az arcképben bajosan ismerünk rá arra az epilepsziásra, akit más leírások alapján magunk elé képzeltünk…

42-43. oldal, Első fejezet: Általánosságok. A kiválasztás módszerei. Samanizmus és misztikus elhivatottság - Samanizmus és pszichopatológia

Mircea Eliade: A samanizmus Az eksztázis ősi technikái

Kapcsolódó szócikkek: jakutok · sámán
3 hozzászólás
Scarlett0722 P>!

…nem tanulható, ez égi adomány, amit születésekor kap az ember. Az Irtisz vidékén Szánke (az Égisten) adománya, s már a legzsengébb gyermekkortól érződik.

Mircea Eliade: A samanizmus Az eksztázis ősi technikái

Timár_Krisztina I>!

Így történt, hogy egy baffin eszkimó sámánt segítőszelleme (úgy tűnik, egy medve) a Holdba vitt; ott talált egy házat, melynek ajtaja egy rozmár állkapcsa volt, s szétszaggatással fenyegette a belépőt (ez a „nehéz bejutás” közismert motívuma, amelyre később még visszatérünk). Miután sikerült belépnie a házba, ott találkozott a Hold-Emberrel és a feleségével, a Nappal.

268. oldal, Az észak- és dél-amerikai samanizmus

Mircea Eliade: A samanizmus Az eksztázis ősi technikái

Kapcsolódó szócikkek: Hold · Nap
1 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

Ne feledjük, hogy a Föld és az Alvilág istenségeinek és hatalmainak nagy része nem szükségképpen „rossz” vagy „démoni”. Általában őshonos, sőt helyi istenmegjelenéseket képviselnek, melyek a pantheonon belül bekövetkezett módosulások következtében rangjukat vesztették. Az istenek égiekre és khthonikus-alvilágiakra törtértő kettéosztása olykor csupán kényelmes osztályozás, amely az utóbbiakra nézve nem jár semmiféle pejoratív mellékzöngével.

177. oldal, A samanizmus Közép- és Észak-Ázsiában: Égbeszállás, alvilágjárás

Mircea Eliade: A samanizmus Az eksztázis ősi technikái

Kapcsolódó szócikkek: Alvilág
Scarlett0722 P>!

Az Asszony mitológiai szerepe is igen korlátozott – jóllehet egyes sámánhagyományokban maradtak még nyomai. Az Ég vagy a Légkör Istene után az egyetlen nagy isten az altajiaknál az Alvilág Ura, Erlik Kán, akit a sámán szintén jól ismer. Közép és Észak-Ázsia vallási életének e rövid vázlatát a tűz rendkívül fontos kultusza, a vadászrítusok és a halálfelfogás (…) egészíti ki. Morfológiailag ez a vallás nagy vonalaiban az indoeurópaiakéhoz hasonlítható: a Nagy Égisten vagy viharisten ugyanolyan nagy jelentőségű, az indomediterrán területen oly jellegzetes Istennők ugyanúgy hiányoznak, ugyanolyan funkciókat tulajdonítanak a „fiaknak" vagy „hírnököknek" (Asvinok, Dioszkuroszok stb.), ugyanúgy dicsőí­tik a tüzet.

Mircea Eliade: A samanizmus Az eksztázis ősi technikái

Timár_Krisztina I>!

A kovácsmesterség fontosság dolgában közvetlenül a sámáni hivatás után következik.

425. oldal, Párhuzamos mítoszok, szimbólumok és rítusok

Mircea Eliade: A samanizmus Az eksztázis ősi technikái

Kapcsolódó szócikkek: kovács · sámán
2 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

[A sámánjelölt] lelke madárrá vagy más állattá, sőt emberré változik. A jelölt lelkét egy fa lombjai közt rejtőző fészekben őrzik, s amikor a sámánok – állatalakban – harcolnak egymással, megpróbálják lerontani ellenfelük fészkét.

50. oldal

Mircea Eliade: A samanizmus Az eksztázis ősi technikái

Kapcsolódó szócikkek: sámán · testen kívül elrejtett lélek
1 hozzászólás
_ada>!

(…) az Élet, ami valójában: örök átalakulásban lévő, illanó illúzió.

Mircea Eliade: A samanizmus Az eksztázis ősi technikái

Kapcsolódó szócikkek: élet

Hasonló könyvek címkék alapján

Kőhalmi Katalin (szerk.): Sámándobok, szóljatok
A nyírfa-fiúcska
Hoppál Mihály: Sámánok
E. N. Szamojlova (szerk.): A Nap lánya
Boglár Lajos: Hogyan laknak?
Tornai József: Boldog látomások
Guruljborsócska
Sz. A. Tokarev (szerk.): Mitológiai enciklopédia I-II.
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve II.
Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet II. – Európán kívüli országok