A ​jóga 9 csillagozás

Mircea Eliade: A jóga Mircea Eliade: A jóga Mircea Eliade: A jóga

Halhatatlanság ​és szabadság

"A jóga az ind szellem egyik sajátos dimenzióját jelenti; olyannyira így van ez, hogy bárhová hatolt is be az indiai vallás és kultúra, ott bizonyosan megtalálható a jóga valamely többé-kevésbé tiszta formája… A modern India különféle keresztény és szinkretista jógái újabb bizonyítékot jelentenek arra, hogy az ind vallási tapasztalat elmaradhatatlannak tartja a meditáció és az összpontosítás jógamódszereit. Hiszen a jóga végül mindenféle spirituális és misztikus technikát, a legelemibbtől a legösszetettebbig, fölszívott és magába épített. Az általános »jógi« megnevezés ugyanúgy vonatkozik a szentre és a misztikusra, mint a mágusra, az organisztikusra vagy a közönséges fakírra és varázslóra – írja műve összefoglalójában a szerző. Mircea Eliade \(1907-1986) korunk egyik legnagyobb vallástörténésze és néprajztudósa volt. Az indiai vallásra és kultúrára vonatkozó ismereteit kalkuttai egyetemi tanulmányai során sajátította el. 1940 és 1944 között… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Természet- és Társadalomtudományi sorozat

>!
Helikon, Budapest, 2014
500 oldal · ISBN: 9789632275352
>!
Cartaphilus, Budapest, 2005
574 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639303941 · Fordította: Horváth Z. Zoltán
>!
Merhavia, 2005
574 oldal · ISBN: 9639303941 · Fordította: Horváth Z. Zoltán

2 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 4

Most olvassa 5

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 35

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

lilaköd P>!
Mircea Eliade: A jóga

Jóga kialakulása, szellemisége, jelképei az alapoktól, a legapróbb részletig ismertetve.

stancili1>!
Mircea Eliade: A jóga

Alapmű a jóga tanulmányozásához, legalábbis magyar nyelven. Felejtsük el a „legyél te is jógi öt egyszerű lépésben” stílusú vackokat, akit komolyan érdekel a dolog, ezzel kezdje.

Chöpp >!
Mircea Eliade: A jóga

Tetszik, csak lassan tudok haladni vele. Vissza kell vinnem a könyvtárba egy kis időre.


Népszerű idézetek

lilaköd P>!

„Önmaga birtokba vétele” valójában gyökeresen megváltoztatja az ember léthelyzetét.

124. oldal

lilaköd P>!

Az önmagát teljességgel birtokló embert ügyes kocsishoz hasonlítják, aki uralni tudja érzékeit.

149. oldal

Black_Venus >!

A jóga jóval a pszichoanalízis előtt rámutatott a tudatalatti szerepének fontosságára, valójában annak dinamizmusát tekintette a jóga előtt álló legkomolyabb akadálynak. Mégpedig azért, mert a látenciák – mintha csak egy idegen impulzus önnön kihunyásuk felé lökné őket – napvilágra akarnak jutni, megvalósulván tudatállapotok akarnak lenni. A tudatalatti ellenállása mindenféle visszavonulással és aszkézissel, minden olyan tettel szemben, amely az én megszabadulását eredményezhetné, mintegy a tudattalan azon félelmének a jele, hogy az eladdig meg nem nyilvánult látenciák sorsa netán nem teljesedik be, megsemmiülhetnek mielőtt eljönne megnyilvánulásuk és kinyilvánulásuk perce.

66. oldal, A tudatalatti c. fejezet (Európa, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: pszichoanalízis · tudatalatti
BlackQuartz>!

Amint „fölébredvén” megértem, hogy ez az „Én” az anyag egyik terméke, azonmód azt is megértem, hogy az egész lét pusztán fájdalmas pillanatok láncolata volt, s hogy az igazi szellem „érzéketlenül szemlélte" a „személyiség" drámáját.

54. oldal 9.sor

Black_Venus >!

A „teremtő izzadás” és a hő mágikus fölkeltését az indoeurópai is ismerték. Az emberpár Ymir izzadságából született, Ahuramazda pedig a Gajómart testét megizzasztva teremtette meg az embert. Cú Chulainn az ír hős oly „felhevülten” került ki első haditettéből (amely egy katonai beavatás megfelelője) hogy szétpattinja annak a hordónak a dongáit és abroncsait, amelybe beletették, ugyanez a „felhevült düh” dúl a kaukázusi nártok hősében, Batradzban. Amint azt George Dumézil kimutatta, a „hősi” fogalomkör indoeurópai szókészletének több eleme (furor, ferg, süt, ménos) éppen azt a rendkívüli forróságot és haragot fejezi ki, amely – a szakralitás más szintjén – a hatalom megtestesülésére jellemző. Az ind mitológia és vallási folklór számos epizódjában találkozhatunk istenekkel és halandókkal, amint hamuvá lesznek valamely nagy aszkéta tapasának erejétől. Az indoeurópaiak ismerték a „mágikus hő” technikáját és gondolatvilágát, mert Ázsia némely más etnikai csoportjához hasonlóan még az archaikus szellemiség világában éltek. Főképpen azonban Indiában alakultak ki, s mások ismeretlen mértékben az aszkézis gyakorlatai, és ott dolgoztak ki a tapas fogalma köré egy rendkívül összetett gondolatvilágot is. Más szóval, e tagadhatatlanul archaikus és egyetemlegesen elterjedt mágikus hagyomány indiai talajon bontakozott ki oly teljesen, aminek sehol a világon nincsen párja (l. a III. 3. jegyzetet).

137. oldal, A _tapas_ és a jóga c. fejezet (Európa, 1996)

lilaköd P>!

A „jóga” szó általánosságban mindenféle aszketikus technika és meditációs módszer megnevezésére szolgál.

24. oldal

lilaköd P>!

Amint meglátjuk majd, mily erősen igyekszik az emberi létről a jóga leválni, ráébredünk, hogy az „ebből az életből való kihalás” lebeg a szeme előtt. Egy halálnak és egy másik létmódban való, a megszabadulás képviselte újraszületésnek leszünk csakugyan tanúi.

26. oldal

lilaköd P>!

„A teremtés Brahmantól egészen a fűszálig a lélek javáért van, míg az a legfőbb tudást el nem éri.”
A legfőbb tudást, azaz a megszabadulást, s nem csak a tudatlanságtól, hanem – sőt főképp – a fájdalomtól a szenvedéstől való megszabadulást.

32. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Richard Waterstone: India
Arthur Koestler: India
Rachel Brathen: Jógacsaj
Varga Imre: Légy önmagad!
Dr. Vígh Béla: A jóga orvosi szemmel
Kerényi Károly: Mi a mitológia?
Elena Pulcini: Irigység
Kónyi Sándor: A Biblia a keleti írások tükrében
John Polkinghorne: Egyetlen világunk
Lőrincz László: Mongol mitológia