Héttemplom 32 csillagozás

Gótikus regény Prágából
Miloš Urban: Héttemplom

Miloš ​Urbant a mai cseh irodalomkritika – és az olvasóközönség is – az ifjabb írónemzedék egyik legtehetségesebb alkotójaként tartja számon. Első regénye óta minden újabb műve eseményszámba megy. A már több nyelvre lefordított Héttemplom napjaink Prágájában, annak egy, a turisták által kevésbé ismert és látogatott részében, az Újvárosban játszódik. Főhőse egy elvetélt történész és volt rendőr, K., akit egy hivatalosan öngyilkosságként lezárt, ám a valóságban megoldatlanul ad acta tett bűnügy miatt bocsátanak el a rendőrségtől. Egy napon a munkanélkülivé lett K. kedvenc temploma környékén kószálva különös harangzúgásra lesz figyelmes. A toronyba felmászva egy vérző fejű, törött kezű-lábú, eszméletlen férfit talál a harang nyelvéhez kötözve: az ő ide-oda csapódó teste veri félre a harangot. Ezt a rendkívül bizarr bűntényt további hátborzongató esetek követik. Valamennyi az Újvárosban történik, és K.-nak így vagy úgy mindegyikhez köze van. A korunk egyik legégetőbb kérdését, a… (tovább)

Eredeti cím: Sedmikostelí

Eredeti megjelenés éve: 1999

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2004
364 oldal · ISBN: 9639475912

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
Timár_Krisztina ISMP
Miloš Urban: Héttemplom

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

„(…) egy olyan történetet, amelynek épkézláb, logikus befejezése azt a teremtményt is kielégíti, akit az értelem vezérel. De kell lenni még benne valami plusznak, valami megmagyarázhatatlannak, mélységes meggyőződésem bizonyítékaként, hogy nem mindent vagyunk képesek megérteni abból, ami szemünk elé tárul. A világ érthetetlen, akár a gótikus regény.”
A regény elbeszélője éppen két XVIII. századi regényíróról magyaráz, de közben már ő maga nyakig benne van abban a XX. század végi Prágában játszódó történetben, amelyet a legjobban szeretne olvasni. Megtörténik vele az, amit mindenki szeretett volna megélni már: álmai történetét éli át. Csakhogy ez nem A Végtelen Történet ám.
K. (hogy a francba hívhatnák máshogy, mikor cseh és szorong? :) ) történetének van egy logikus befejezése, plusz kerül bele egy rakás megválaszolatlan kérdés, és ebből következően jó sok gyomorgörcs és félelem. Ha pisztolyt szegeznek a fejemnek, akkor se mindig tudtam volna megmondani, hogy tetszik vagy nem. Időnként igen, időnként nem, időnként mind a kettő. Így a végére érve mégis inkább igen (lásd a négy és fél csillagot). Azt adja, amit az alcím ígér: gótikus regényt Prágából. A XVIII. századi gótikus regények összes sablonját, piszok ügyesen beillesztve egy nagyon sajátosan XX. század végi problémakörbe. Na jó, egy kicsit Kafka is besegít neki. :)
Aki szereti a történelmi krimit, az hozzá ne nyúljon ehhez a regényhez, mert ez nem az. A krimi-szál ott van a tisztesség kedvéért, de nemcsak hogy kiszámítható, még idegesítő is. Még egy ilyen béna nyomozót nem látott a krimiirodalom.* Imádnák viszont Kafka, sőt szerintem Lovecraft meg úgy általában a horror metaphysicae szerelmesei (@Lunemorte, nézz csak ide!), úgyszintén a kemény krimi rajongói.** Az előbbitől örökli a rémálomszerűséget, a szélsőségesen össze nem illő elemek lidércnyomásos egyvelegét, ahol még egy szoborfejre illesztett sárga virágkoszorú se ártalmatlan holmi. Az utóbbitól a felfordult és kaotikus, labirintusszerű város képét, füsttel, korommal, köddel tele, ahol valami mindig éppen pusztulóban van. Bizony, ez (is) Prága, és éppen ez a regényben a legszomorúbb: hogy egy olyan város szétesésének tanúi vagyunk, amelyet minimum turistaként jó sokan bejártunk és csodáltunk már. (Én is voltam, és nagyon szerettem.)
Meg a legnyugtalanítóbb. Nem sok olyan könyvet tudnék hirtelen előszámolni, ahol az ember egyre inkább a gyilkosnak szurkol, nem a detektívnek… és nem azért, mintha a gyilkos olyan rokonszenves lenne, hanem a nézetek rokonszenvesek, amelyeket követ…
A gond szerintem ott van, hogy én világéletemben gyűlöltem majd' az összes XVIII. századi rémtörténetet. Az Udolpho rejtélyeitől rosszul voltam, Az otrantói kastélyt végigröhögtem (kínomban), Az olasz azon kevés könyv közé tartozik, amelyeket képtelen voltam végigolvasni… Ehhez képest amit Urban kihoz a műfajból, az a csúcsok csúcsa, ha még én is odaadom neki a négy és fél csillagot. :)

* Bár szerény véleményem szerint éppoly pontosan tudja ő is, mint az olvasó, hogy ki a gyilkos, csak nem vallja be magának/lenyomja a tudata alá/tulajdonképpen igazat ad neki – kívánt rész aláhúzandó.
** Igaz ugyan, hogy Chandler műveinek megoldását nemhogy a regény felénél nem lehet sejteni – még akkor se feltétlenül értem, mikor Marlowe már elmagyarázta…

1 hozzászólás
>!
Georginanéven P
Miloš Urban: Héttemplom

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

Húh, hát régen vártam már ennyire, hogy véget érjen egy könyv. Nem tudott lekötni, a választékos szövege, és az érdekes városépítészeti vonulata ellenére sem. Kevesebb csillagot adtam volna, de a szöveg miatt ennyit tényleg megérdemel. Hihetetlen mennyi, válogatott hullát vonultatott fel. Gótikus, az építészet miatt mindenképp. Hangulatában, esetleg tényleg: a halotthalmozás, a tél és a hideg és sötétség miatt. Nem tudom. Nem, akkor sem szerettem meg cseppet sem. Pedig általában bírom a nyomasztó dolgokat, olvasmányokat. Ezt mégsem. Majd esetleg évek múltán. Ebből elég volt most ennyi. Még sok is.

>!
andreya_von_tosh
Miloš Urban: Héttemplom

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

Milos Urban Héttemploma valószínűleg csalódás azoknak, akik történelmi tényekkel fűszerezett erős krimit várnak tőle, de aki nem ilyen elvárásokkal veszi a kezébe a könyvet, annak aligha fog csalódást okozni. Ez ugyanis inkább gótikus rémregény, annak minden elvárásával – sötét hangulat, bizarr elemek, rejtély, egy helyét nem találó, pszichikailag és érzelmileg túlfűtött, hallucinációktól terhelt főhős egy tipikusan középkori hangulatot árasztó, történelmi város kulisszái közé helyezve. A Mary Shelley, Bram Stoker és Sheridan Le Fanu által a XIX. században megkezdett vonulat mögé illeszthető, prezentálva azt, hogy mai, szép modern világunk sem feltétlenül derű és csillogás, s teszi azt egy olyan szemszögből (a modern építészet romboló hatása felől), mely nem oly elkoptatott, mint a szokásos elembertelenedés-terrorizmus-ökológiai katasztrófa panelek.
Urban Prágája éppoly sötét és reménytelenül kiégett, mint Szergej Lukjanyenko Moszkvája, s ez volt a másik olyan vonás, mely szimpatikussá tette számomra a regényt. Ma, amikor jórészt Amerikából érkező művészeti termékek fogyasztására vagyunk rákényszerülve, ez a látás-írásmód meglehetősen idegenné válik számunkra, ám nem szabadna, hogy megfutamodjunk emiatt a saját szűkebb környezetünk által prezetált alkotásoktól. Vállalkozó szelleműeknek mindenképpen megéri egy próbatétel a Héttemplommal.

1 hozzászólás
>!
Juci P
Miloš Urban: Héttemplom

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

Szerintem ez a könyv maximum közepes, leginkább attól bűzlik, hogy a ma oly népszerű középkor-trendet lovagolja meg. Prága ugye igen kedvelt város, dobjunk be még egy kis bizarr misztikumot, és lesz belőle egy sokak érdeklődését felkeltő, jól eladható regény, ami aztán nem teljesít olyan erősen olvasáskor.

>!
Kovaxka P
Miloš Urban: Héttemplom

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

A sok fanyalgó értékeléssel szemben nagyon élveztem, kedvet csinált az író más könyveihez is. Imádom Prágát, a rémregényeket és a misztikumot. Talán nem tökéletes, de izgalmas és szórakoztató.

>!
Mirelle
Miloš Urban: Héttemplom

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

Lehetett volna jobb is, pergősebb is….

>!
hencsibe
Miloš Urban: Héttemplom

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

Egy népszerű város, rejtélyekkel fűszerezve, egy jó író tollából. – ez illik a Da Vinci kódra, de a Héttemplomra nem. Az utolsó feltétel hiányzik. Valahogy összecsapott, valahogy döcögős, valahogy idegen. Az egyetlen jó az volt benne, hogy segített a prágai emlékeim nosztalgikus felidézésében, de ez csak egy szubjektív tényező, egy jó regényhez édeskevés.

>!
csabka
Miloš Urban: Héttemplom

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

Kicsit döcögős, de olvasható. Akik szeretik Prágát, azoknak különösen ajánlom.

>!
Doro
Miloš Urban: Héttemplom

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

Nem jó olyan könyvet olvasni, amiről kitalálható a vége (pláne, ha krimi) :-S


Népszerű idézetek

>!
Doro

A huszadik század építészei nem ismerik az alázatot, és ezért büntetésből impotensek.

93. oldal

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

>!
Timár_Krisztina ISMP

A múltat láttam: a kőcsipkézet különös, csodás képekre szabdalta az üveget, a támpillérek az oszlopokon felkúszva magasan a fejem fölött bolthajtásokká fonódtak össze, amelyek engedelmes, s mégis örömteli meghajlásban görnyedeztek, lelkiismeretesen tartva a mennyezetet és a szentély kupoláját. A középkor emberének alázata volt beléjük vésve, a papé, a katonáé, a kézművesé – és a székesegyházak építőjéé. Fölemeltem a távcsövemet, és rézsút felfelé szegeztem. Egy csapásra gyermekkaleidoszkóppá változott, össze kellett hunyorítanom a szemem a vakító ragyogásban, a fénycsillámok és szivárványszínek özönében, amelyek a magas ablakokon, a templomfalakon kívül csak fehér nappali fény varázslatos kirakójátékán szikráztak.

57. oldal

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

2 hozzászólás
>!
Timár_Krisztina ISMP

Mint Simeon az oszlopon, csendben és mozdulatlanul üldögéltem az ablaknál, és nézelődtem. A nap nagy részében kihalt volt a környék; körös-körül ezernyi emberi hajlék, ám életnek semmi nyoma. A betonfalak csöndje szokatlan volt, csak itt tudtam igazán összpontosítani. Egyvalami hallatszott a betonelemek közül: a vasmerevítők nyiszorgása, amikor a forró nyár után hirtelen hűvösre fordult az idő. Többé senki sem születik itt, gondoltam, és a hideg futkosott a hátamon. Ezen a világon, ebben a társadalomban, ebben a városban már nem. Aki még él, lassan sírba hanyatlik, és új élet nem támad.

56. oldal

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

>!
Timár_Krisztina ISMP

Abban, amit történelemként adtak elő nekünk, nem láttam mást, mint a politikai döntések és következményeik summázását, az uralkodócsaládok lajstromát és a többi uralkodóval vívott háborúik statisztikáját. Én másmilyen, élő-eleven történelmet kerestem: historiográfiai időteret, amelyben éppoly biztosan mozoghatnék, mint a mindennapi életemben. (…) Önmagam történelme után kutattam, az emberi faj névtelen és nem önkéntes tagjának a történelme után.

60. oldal

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

3 hozzászólás
>!
Cheril

Az éjjeliedények cserepeiből áll össze a történelem, és mindegyik darab végtelenül becses.

147. oldal

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

>!
Timár_Krisztina ISMP

Megkérdezte, hogy nem találom-e furcsának a Matyáš fejét, s mielőtt még válaszolhattam volna, hozzátette, hogy neki úgy tűnik, mintha tótágast lenne a nyakára illesztve. Ezzel megint csak nem érthettem egyet, bár magamban mosolyogtam rajta. Hiszen nekem is az volt a benyomásom első találkozásunkkor, hogy az óriás fejformájával nem stimmel valami. És ez még nem minden, folytatta Prunslík, a lovag szórakozott szokott lenni, úgyhogy reggelente, az ágyból kikelve, néha fordítva teszi fel a fejét, mégpedig kétszeresen fordítva: állával fölfelé és arccal hátra.

154. oldal

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

>!
daniagi

A város, amely eltűri, hogy egy bank, egy bérház vagy irodaépület túlnője vagy beárnyékolja a templomot, nem érdemel mást, mint hogy spekulánsok, házmesternék és aktakukacok gyámságában sínylődjön. A szentélyek környékén meg van tiltva bárminemű építkezés, tilos Istent játszani és túlszárnyalni a templomtornyokat!

289. oldal

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

>!
Timár_Krisztina ISMP

Tekintetem ekkor a nyugati bejárat fölötti rozetta hálójában akadt meg, és kővé dermedtem rémületemben. A kezdet kezdetét láttam, a világ teremtését. Feje tetejére állított teremtés volt ez. És akkor megértettem, hogy ez a tótágast álló kép többet mond az emberről, mint a világ összes könyve.

58. oldal

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

>!
maxab

… ilyennek akarom én, a történelem legfertelmesebb zugába vetett nyomorult, ahol a szépségre méltatlan ember Istennek nyilvánította magát, uralomra juttatva a célszerűséget és az egyenes vonalat, kikiáltva az autópályák, a városok szívébe döfött henteskések korát.

183. oldal

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából

>!
Timár_Krisztina ISMP

Walpole vérbeli romantikus, csodálatos érzékkel a szövevényességhez és az aszimmetriához. Úgy sétálsz végig a regényén, mint a búcsúbeli elvarázsolt kastélyon, és csak nevetsz, míg a sötétből elő nem süvít a félelem nyila, és bele nem fúródik a tarkódba. És onnan ki nem húzhatod. Reev ilyesmit soha nem engedne meg, ő szerette a rendet és a diszciplínát. A káosztól, amelyben elődje oly nagy kedvét lelte, ő bizonyosan iszonyodott.
(…)
Walpole regénye alapjában véve mélységesen igaz. Ma is nap mint nap látjuk, hogyan szenvednek az ártatlanok. Az otrantói kastély hű megfelelője a huszadik század végi valóságnak. És pontosan így van ez a megválaszolatlan kérdésekkel is, amelyekből, akárcsak a könyvben, az életben is mindig több van, mint válaszból. Tulajdonképpen ezzel függ össze, hogy Walpole-t vagy Reevet forgatom-e szívesebben. Kettejük között választanék valamit: egy olyan történetet, amelynek épkézláb, logikus befejezése azt a teremtményt is kielégíti, akit az értelem vezérel. De kell lenni még benne valami plusznak, valami megmagyarázhatatlannak, mélységes meggyőződésem bizonyítékaként, hogy nem mindent vagyunk képesek megérteni abból, ami szemünk elé tárul. A világ érthetetlen, akár a gótikus regény.

198-199. oldal

Miloš Urban: Héttemplom Gótikus regény Prágából


Hasonló könyvek címkék alapján

Ladislav Fuks: Mooshaberné egerei
Ladislav Fuks: A hullaégető
Michal Ajvaz: A másik város
Franz Kafka: A per
Jáchym Topol: Nővérem
Jáchym Topol: Sestra
Marek Toman: A prágai Gólem
Jáchym Topol: Angyal
Milan Kundera: Die unerträgliche Leichtigkeit des Seins
Vladimír Neff: A tizenharmadik szoba