Kazár ​szótár 78 csillagozás

Milorad Pavić: Kazár szótár Milorad Pavić: Kazár szótár Milorad Pavić: Kazár szótár Milorad Pavić: Kazár szótár

A Kazár ​szótárt úgy is lehet olvasni, „mint minden olyan kis nép metaforáját, melynek sorsát magasabb erők harca határozza meg – írta Pavić a regényéről. – A kis népek, mint mi, a szerbek, mindig idegen ideológiák fenyegetése alatt élnek.”

A lexikonformában megírt regény a kazárok történetét meséli el, amely a hetedik-nyolcadik század körül nem is volt olyan kis nép; jókora birodalmat építettek ki a Kaukázus környékén, ahol valamikor, ki tudja, mennyi ideig, az ősmagyarok is velük együtt éltek – legalábbis egy részük (akik talán szintén felvették a zsidó vallást). A kazároknak három vallás, a kereszténység, az iszlám és a judaizmus között kellett választaniuk – s e választás történetét meséli el Pavić a maga ravasz módján, három kitalált könyv anyagát összedolgozva, egymásra vetítve, s egyben új mitológiát kidolgozva, amelyben az egyébként alig-alig kibogozható történelmi tények az író fantáziájából származó alakokkal, történetekkel, népi és vallási hagyományokkal… (tovább)

Eredeti cím: Хазарски речник / Hazarski rečnik

Eredeti megjelenés éve: 1984

Tartalomjegyzék

>!
Helikon, Budapest, 2022
260 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634796534 · Fordította: Brasnyó István
>!
Helikon, Budapest, 2022
260 oldal · ISBN: 9789634799252 · Fordította: Brasnyó István
>!
Cartaphilus, Budapest, 2006
258 oldal · ISBN: 9637448306 · Fordította: Brasnyó István

1 további kiadás


Enciklopédia 28

Szereplők népszerűség szerint

Lucifer

Helyszínek népszerűség szerint

Balaton · Vaskapu


Kedvencelte 20

Most olvassa 6

Várólistára tette 126

Kívánságlistára tette 91

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Milorad Pavić: Kazár szótár

Megyen a kedvencek közé.
És hát nem biztos, hogy ha az ember egy nyolcvanas évekbeli szerb posztmodern szótárregényt elkezd olvasni, akkor eleve erre számít.*
Ez egy mágikus hatású álomlabirintus a délkelet-európai történelemben, amelyben minden összefügg mindennel. Állandóan jelen van a többnyelvűség, a fordíthatóság kérdése, a történelem különböző síkjai (a középkor dereka, a XVII. század és a XX. század), a különböző nemzetiségek képviselői folyamatosan keresik egymást, és rendszeresen a halálban találkoznak.
Amely ebben a regényben korántsem olyan biztos. Némelyik „kisportolt tetem” egész rendszeresen visszajár. Néha nemet is vált.

* Még akkor se, ha egyébként gyakorlatilag kizárólag dicséreteket olvasott róla. Nekem @vargarockzsolt értékelése hívta fel rá a figyelmemet, köszönöm szépen. :)

Részletek a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/22/milorad_pa…

11 hozzászólás
vargarockzsolt>!
Milorad Pavić: Kazár szótár

Gimnazista koromban olvastam, hogy az ősmagyarok egy időben, valahol Levédián túl, a Kazár Birodalom fennhatósága alatt éltek, és ezek a kazárok zsidó vallásúak voltak. Ez szöget ütött a fejemben, ezért elhatároztam, hogy régész leszek, megtanulok kazárul, és elutazok a Volga parti Itil városába, hogy a helyszínen folytatva kutatásokat, fényt derítsek a rejtélyes ügyre. Sajnos, utóbb a tudomásomra jutott, hogy a Kazár Birodalom rövid tündöklés után felbomlott, népe beolvadt környező népességbe, a kazár nyelv sem maradt fenn, és írott forrásai, ha voltak is, már mind elvesztek.
Aztán, évekkel később, talán Temesi Ferenc: Por című nagyszerű szótárregénye kapcsán, vagy a vajdasági Új Symposion folyóiratban olvastam, hogy megjelent Milorad Pavic: Kazár szótára, amely egyrészt „kazár-hitvita” érdekes feldolgozása, másrészt a kelet-európai posztmodern irodalom alapműve.
Az ifjúkori álmok valamilyen formában teljesülnek, Pavic könyvét végre elolvastam.
Mi is ez a könyv? Egy regény, amelynek három szálon fut a cselekménye.
Az első szál, a legrégebbi, valamikor a IX. században játszódik, amikor a kazár uralkodó, a kagán, nyári szálláshelyére hívatott egy keresztény szerzetest, egy zsidó rabbit és egy mohamedán dervist, hogy fejtsék meg egy álmát. Felajánlotta, hogy a legmeggyőzőbb magyarázatot adó vallását uralkodóvá teszi a birodalmában.
A második történet ideje a XVII. század, mikor is egy-egy keresztény, zsidó és mohamedán férfiú az egykori történet nyomába ered, és igyekszik annak homályos pontjait tisztázni. Ezek hárman álomvadászok is, akik képesek mások álmaiba belelátni, és egymás álmaiban is megjelenni.
A harmadik szál a könyv megjelenésének idején, azaz az 1980-as években játszódik, és a kazár szótár mai formájának – azaz magának Pavic könyvének – a kialakítása kapcsán játszódó krimi.
A könyv formája szerint bevezető részekre, záró függelékekre, és a kettő között három külön álló könyvre-szótárra tagolódik. E három könyv (sorrendben: vörös, zöld és sárga) a cselekmény keresztény, mohamedán és zsidó forrásaiból gyűjti össze a címszavakat. Egy-egy címszó valamelyik szereplő életét meséli el, vagy a cselekmény szempontjából jelentős eseményt ismertet. Például a keresztény, azaz a vörös szótárban szerepel Cirill neve, aki a IX. századi hitvita keresztény résztvevője volt. A mohamedán és a zsidó szótárban az ő neve nem szerepel. Viszont mindhárom szótárban található kazár hitvita címszó, melyben mindhárom vallás forrásai a saját felfogásuk szerint írják le a történteket.
Ez így kicsit bonyolultnak látszik, de valójában könnyen átlátható. A könyv ráadásul azt is lehetővé teszi, hogy ne lineárisan, azaz az elejétől a vége felé haladva olvassuk, hanem a hasonló időszakra vonatkozó címszavakat kiválogassuk a három vallás szótárából, és így időrendbe állítsuk a történteket.
Ez eddig így egy érdekes játék, amely alkalmas arra, hogy bemutassa: ugyanazokat az eseményeket az eltérő kultúrák másképp és másképp látják és értelmezik, saját hagyományaiknak és érdekeiknek megfelelően.
Ezen túlmenően Pavic sajátos mitológiát teremt, amely a három vallás közös gyökereiből táplálkozik, de egyetlen vallás tanaiban sem szerepel. Hatalmas fantáziával, a népi vallásosság, a mesék, mítoszok, mondák elemeit is felhasználva hol költőien szép, hol profánul mulatságos történeteket, anekdotákat, fabulákat alkot, amelyek egymással hol összekapcsolódva, hol egymást kiegészítve, egy alternatív ezoterikus valóságot teremtenek.
Ebben a világban az ördögök köztünk járnak, de épp oly halandók, mint az emberek; és az álmok és az éber lét valósága között létezik folyamatos átjárás.
A Kazár szótár tehát egy szótár formájába öntött mese, amely a valós történelmi események, az ezoterikus tanok, és Európa kulturális hagyományainak határvidékén kóborol. Különös formája posztmodern játék, amely egyszerre reflektál a narratívák problematikusságára, azaz arra, hogy a mai világban minden széttöredezett, és nincsen egy, és kizárólagos igazság-történet; és ugyanakkor a barokk kor művészetét példának tekintve, a „lehetetlen minden irányú megvalósítására” törekedve, a részeket egy egységes szellemvilág tükörcserepeiként illeszti össze. Mese és játék, szórakoztató és filozofikus szépirodalmi mű, amely az igényes olvasónak sok örömet okozhat.

18 hozzászólás
Spaceman_Spiff IP>!
Milorad Pavić: Kazár szótár

Különleges könyv ez, kedves olvasó barátom. Ha hozzám hasonlóan szereted az irodalmi érdekességeket, akkor mindenképpen nézz bele ebbe a könyvbe. Talán nem bánod, ha mondok róla pár szót, kicsit eligazítva, mire is számíts. Bár arra, hogy mi vár rád, arra nem lehet felkészülni.

A kazárokról nem mondok semmit, ha elkezded olvasni a könyvet, úgyis előbb-utóbb utána akarsz nézni, kik is voltak ezek a népek több, mint ezer évvel ezelőtt. Legyen elég annyi, hogy a valóság és a fikció egészen érdekesen keveredik ebben a könyvben.

A könyv legérdekesebb része nyilvánvalóan a szerkezet. Ez egy szótárregény, szócikkekkel. Ráadásul rögtön három szótárt kapunk, amik között van ugyan átfedés a szócikkek neveiben, de a tartalmukban már kevesebb. Pavić gyönyörűen rájátszik arra, hogy mennyire keveset tudunk a középkorról, különösen a sztyeppei nomádokról, akiknek nem igazán maradtak fenn írásos emlékeik. Az egész könyv egyszerre kísérlet egy középkori legendárium konstruálására, egy egyedi szerkezetű regény létrehozására és egy furcsa történet megírására. Lehet, hogy ez a három együtt kicsit sok az embernek, de azért be kell látni, a Kazár szótár lenyűgöző munka.

Hogyan érdemes a könyvet olvasni? Erre igazából sehol nem találni receptet. Én amondó vagyok, hogy olvasás közben fog rájönni az ember. Lehet olvasni lineárisan és csapongva is (a szövegek konklúziója, biztos ami biztos, a könyv vége felé kapott helyet, hogy aki odaér, az biztosan birtokában legyen a szükséges információknak). Frusztráló lehet, ha olvasás közben nem látjuk a kapcsolatot a szócikkek között, ezért a szerzővel együtt én is azt tudom tanácsolni: olvasd, ahogy jól esik. Kísérletezz! Ez a legnagyobb szépsége ennek a könyvnek, annyira szabadon engedi az olvasót, amennyire csak lehet egy történet elmesélése közben. Irodalmi játék ez, Pavić az utószóban is ezt hangsúlyozza.
Hogy mi is ez a történet egyébként? A kazár hitvita fiktív története, pontosabban a hitvitához kapcsolódó információkból kirajzolódó legendák és a legendák átszivárgása a valóságba – vagy a valóság átszivárgása a legendákba? Ismét csak neked kell döntened, olvasó, hogy mit is kapsz a könyvtől. Én csupán apró segítséget tudok nyújtani neked: ne riasszon vissza a nehéz nyelvezet (ami teljesen jól megidézi a középkori legendáriumokat), ne kössenek gúzsba az elvárásaid vagy a „hagyományos” olvasási szokásaid. Engedd szabadon az elmédet, csapongj, próbáld meg összerakni a kirakóst! Nem garantálhatom, hogy minden elemét élvezni fogod, sőt, érteni, de lassan össze fog állni, merre is tart a szótár.

Vagy imádni fogod a könyvet, vagy gyűlölni. Olvasás közben ezek az érzések akár oldalanként is váltakozhatnak. Ha nem vagy fogékony a középkori legendákra, a mágikus realizmus összefolyó valóságára, a klasszikus irodalmi rendszerek félretolására, akkor csak óvatosan! Nem mondom, hogy mindenkinek való ez a könyv, és ebben semmi fennhéjázás nincs részemről. Egyszerűen beállítottság kérdése. Én is többször éreztem, hogy kifog rajtam a szöveg, bosszant, borsot tör az orrom alá, szórakozik velem a szerző. De aztán csak sikerült megtalálnom a kulcsot (te is meg fogod, szó szerint és képletesen is).

Végül egy utolsó megjegyzés: ez a női változat. Mert van ám egy férfi változat is.

7 hozzászólás
Rákhely_Mónika P>!
Milorad Pavić: Kazár szótár

Nem erre számítottam, az biztos. Nem volt egy könnyű olvasmány rövidsége ellenére, az is biztos.. :) Az értékelésekből most utólag látom, hogy lehet(ett volna) máshogy is olvasni, mint szép sorban, elejétől a végéig. :D Talán majd legközelebb! lDe nagy nehezen, apránként felfogtam az összefüggéseket ebben a különös-misztikus történetben (amit regénynek nem nevezhetünk szerkezetéből adódóan sem). A három idősíkon futó események, a a hitvita, mint központi téma, annak következményei, szereplői 'körbejárása' három nézőpontból szócikkekbe szőve, tele mágikus-mesebeli mozzanatokkal, motívumokkal különlegessé tették a szöveget. Pár dolognak most utána kell még néznem a témával kapcsolatban, izgatja a fantáziám, de az olvasást nem akartam megszakítani. :)

ppeva P>!
Milorad Pavić: Kazár szótár

2011. óta várakozott a várólistámon, azóta, hogy olvastam róla itt a Molyon egy figyelemreméltó és figyelemfelkeltő értékelést. Az elmúlt 6 évben aztán rendszeresen le-leemelgettem a könyvtár polcáról, belekukkantottam, és mindig ijedten visszatettem a polcra. Biztos, hogy akarom én ezt?! Talán majd valamikor máskor…
Most végre vettem egy mély levegőt, és belevágtam. Bár az is igaz, hogy az óvatos hazahurcolás után még otthon is aszaltam egy hónapot a könyvet, már meg kellett hosszabbítanom a kölcsönzést, mire végre elszántam magam, leemeltem a polcról, és kinyitottam. Rögtön a belső oldal első mondatánál hangosan felnevettem, és váratlanul elmúlt minden tartózkodásom és „félelmem”. :) Ja, hát ennek itt humora is van!
Nem vagyok nagy barátja az ide-oda ugráló olvasásnak. El se tudtam képzelni, hogyan tudnék elolvasni egy könyvet nem faltól falig, borítótól borítóig. Így ezt a könyvet is ilyen módon olvastam el – először. Már a közepe táján aztán azon kaptam rajta magam, hogy ide-oda lapozgatok, hol vissza – hogy is volt ez? –, hol előre, ha kellett az összefüggésekhez. Mikor a végére értem, rájöttem, hogy ennek az olvasásnak koránt sincs még vége, nem szeretném még kiengedni a kezemből, hiszen szeretném most összerakosgatni a puzzle összerakosgatható paneleit, szétszálazni kicsit a mesebeli részeket a talán valóságos részektől, és kimazsolázni a kedvenc részeimet. Valamint elolvastam egy csomó interneten elérhető mindenfélét a kazárokról is.
Szóval kellett nekem ehhez a könyvhöz elhatározás, sőt, bátorság! :) Minden vonzása ellenére le kellett küzdenem némi idegenkedést, át kellett lépnem a faltól falig olvasás berögződött szokásán, és többszörösen át kellett ugranom a saját árnyékomat is, hogy végül kapjak egy igazán rendkívüli olvasásélményt.

13 hozzászólás
Morpheus>!
Milorad Pavić: Kazár szótár

Mindössze 260 oldal, az ilyet 4-5 óra alatt elolvasom. Most meg? Négy-öt napba telt. Ráadásul ez nem is igazán könyv. Nincs se eleje, se vége, se igazi története. Azaz van történet, de úgy kell azt kihüvelyezni, ráadásul ugyanazt a történetet nemcsak háromféleképpen ismerjük meg, a keresztény, arab és zsidó részből, hanem minden jelentősebb és kevésbé jelentős szereplő szemszögéből, akik valamiféleképpen részt vettek, vagy szó van róla a Kazár szótárban. Akkor miért is értékelem ezt az izét öt csillagra? Mert nem tehetek mást. Ha ezt a könyvet nem írták volna meg, akkor meg kellene írni. Ha nem ő írta volna meg, akkor megírta volna más. Hogy mennyiben hű a leírás, és mennyiben kitaláció, hogy hol húzódik a határ a kettő között, fogalmam sincs, bár elolvastam a wikin a kazárok szócikket. Egyértelműen vannak olyan adatok, amelyek tények, és olyanok is, amelyek a határtalan képzeletből erednek. Ám hogy ebből mennyi az íróé és mennyi fakad a mondákból, szájhagyományból és a zsidó, keresztény, iszlám hagyományból, na ezt sem lehet eldönteni. Öt vagy kilencvenöt százalék? Hm… Nem tudom meg sem tippelni. Ami folyamatosan ösztökélt arra, hogy újra elővegyem és olvassam, az az álomvadászok. Hiszen szeretem az álmodásról, álomjárásról szóló történeteket, származzon az Borgestől, Lovecrafttól vagy máshonnan.
És hogy igazából a kazárok iszlám, keresztény, vagy zsidó hitre tértek át? Én abban akarok hinni, hogy mindhárom igaz, mind a három térítő boldogan mehetett haza, hogy azt gondolta, ő győzött. Hiszen a kazárok között mind a három vallás jelen volt. És ha igazából mégis a zsidó vallás győzött az uralkodó rétegben, akkor is ott van a multiverzum, ahol a másik két lehetőség mégis megvalósult.
De különben is, Milorad Pavić egy kazár álomvadász. Ennyi.

3 hozzászólás
eme>!
Milorad Pavić: Kazár szótár

A kevésbé szerencsés utat választottam: az elejétől a végéig olvastam, szépen sorban a fejezeteket. Tényleg nem a legjobb stratégia, jobb lett volna @Timár_Krisztina-ra hallgatni. El-elveszítettem a fonalat, helyenként összekuszálódott bennem minden, és úgy eltévedtem a százezer szó közt, mint a pinty. Elsősorban emiatt maradt el az az Élmény is, amelyet annyira vártam a könyvtől, és amelyről annyi moly írt nagy lelkesedéssel. Na majd legközelebb, ha tengernyi időm lesz – mert idő, türelem és figyelem kell hozzá elsősorban.
Addig is maradok egy remekül megírt regény emlékével, melyben a közös igazság utáni nyomozásban sejlenek fel az egymástól távol eső idősíkok (9. sz, 17. sz. és 20. sz.) egymástól látszólag távol eső alakjait összekapcsoló, nyelveket, kultúrákat, vallásokat, mítoszokat és álmokat egymáshoz közelítő mozzanatok.
Szerelmek, gyilkosságok, átkok, bosszúállások, összeesküvések, mesebeli alakok, hasonmások, szörnyek, varázstükrök kuszának tűnő, misztikummal tele világában járunk, ahol álom és valóság közt ajtók nyílnak, ahol a „lazán” összefüggő elemek, történetek, pár soros életrajzok, tanítómesék, anekdoták, visszatérések és megfelelések egy saját mitológia teremtésének eszközei. Egy olyan mitológiáé azonban, amely ezer szállal kötődik az európai történelemhez és kultúrához, és amelyben az egymást kereső, egymás álmában létező alakok az átjárhatóság, a különbözőség és hasonlóság kérdéskörére irányítják a figyelmet. Arra, hogy mi történik, ha valaki a kibogozhatatlanul összefüggő sokszínűségből egy bizonyos színt próbál kiválasztani (megfeledkezve a sajátjáról) – vöröset, zöldet, sárgát. Egy bizonyos vallást, kultúrát – és elsősorban nyelvet. Nem más ez, mint maga a halál, a pusztulás, a homályba veszés, az emlékezetből való szinte teljes kihullás. Oda a kazár birodalom, és oda az igazság. Innentől kezdve már csak igazságok vannak, a mások által kimondott igazságok. Enyém, tiéd, övé. És mindnyájan biztosak vagyunk benne, hogy a sajátunk az igazi. Kultúránk, nyelvünk betűjével töltött puskával vadászunk, földi ábécénk töltényeivel, és leterítjük azokat, akik fegyver nélkül maradtak, netán önként adták fel azt. Az áldozatokról pedig csak megbízhatatlan, töredékes források szólnak, történetük bonyolult és fáradalmas rekonstrukció eredményeként rajzolódhat ki, ha ugyan. A kulcs: az álomvadászok törekvése: megtalálni a közös gyökereket, Ádám testét, annak részévé válni, átélni a megvilágosodás pillanatait, azokat az apró részeit az időnek, melyek kulcsokként nyitják az ajtókat, melyek egybenyitják a tereket, melyek összekötnek múltat jelennel, embert emberrel.
Nem kétséges, a regénybeli kazár birodalom tere és ideje sem csak az akkorra és az ottra korlátozódik – rejtett és kevésbé rejtett kapcsolódási pontjai vannak más birodalmakkal, soknemzetiségű és sokvallású terekkel, melyek hitvitái, rekonstruálandó történetei, lexikonjai és szótárai alig különböznek a kazárokétól. Az elbeszélő Szerbiája csak egyike ezeknek a térségeknek, persze egyik legfontosabbika, amennyiben a regény e térség nemzetiségi, vallási, nyelvi konfliktusaira (is) reflektál.
Meg közben annyi minden másra.
Most, miközben írom az értékelést, egyre inkább érzem, mennyire halványan, csak nagyvonalakban rajzolódott ki bennem az egész, a könyv rejtett értelme, konkordanciáinak hálózata. Másként, máskor kellett volna olvasni. Persze ez sem lett volna feltétlenül garancia a sikerhez, de mindenképp más lett volna az a bizonyos élmény.

7 hozzászólás
pat P>!
Milorad Pavić: Kazár szótár

Elolvastam hát. Pontosítok: hozzávetőlegesen kettő egész három tizedszer olvastam el végül. (Egyszer össze-vissza majdnem mindent, egyszer elejétől a végéig, és még közben ezt-azt újra.)
És hát, csak összeállt a végére. Vagy az elejére, vagy jövő ilyenkorra, vagy honfoglalásra. Nem gondoltam volna, hogy lesz benne olyan mondat, amiről azt fogom gondolni, hogy túl sok, túl didaktikus, túl szájbarágós. De lett. spoiler Mondjuk annyi baj legyen.

Mit is mondhatnék róla. Posztmodern, igen. Mágikus realista, vagy valami olyasmi. És kvantum (meg kvazár) éppen nincs benne, de a végső esszenciája, ami ugye spoiler, nagyon szépen összecseng azzal, amit sose fogok a kvantum- és egyéb modern fizikákból megérteni, de valószínűleg csodálatos, ám nagyon nehezen felfogható.
Milorad Pavic pedig olyan, mint egy nagyon jó formában lévő, szerb Darvasi László.

Nem minden nap szeretnék ilyesmit olvasni, de lenyűgöző élmény volt, ez tagadhatatlan.
És kiváló anti-Alzheimer tréning.

GTM>!
Milorad Pavić: Kazár szótár

Nem az első eset, hogy hosszú éveken át vadászom egy könyvre, és mikor végre sikerül megszereznem, nem tudok vele mit kezdeni. A szomorú az egészben az, hogy miközben szenvedek a szöveggel, tudom, hogy ha évekkel korábban kerül a kezembe, nagyon tudtam volna értékelni. Most azonban sok volt. Nem volt erőm megbirkózni vele. Ezért kicsit szomorkodom is.

Szeretem a mágikus realizmust, a posztmodern irodalmat is kedvelem, általában élvezni szoktam azokat a szövegeket, amik igényelnek némi szellemi erőfeszítést, ez azonban nekem most túl tömény és követhetetlen volt. Próbáltam én olvasni mindenféleképpen, lineárisan és szócikkek szerint, egy ideig jegyzeteltem is, aztán belefáradtam. Néha tudtam élvezni: akadt benne bőven érdekes történet, kacagtató helyzet, magvas gondolat, mégsem akart ez a sok részlet összeállni valami egésszé. És szép lassan elvesztettem az érdeklődésemet.

Lehet csillagoznom sem kellene, de ha már végigszenvedtem, viszem kihívásra. Olvasásélmény három pont, fél pont pedig azért, mert maga az ötlet valóban zseniális, és az a kevés, ami a tartalomból átjött, tetszett.

jethro>!
Milorad Pavić: Kazár szótár

Ez a könyv talán azokat érinti meg, akik Grimm meséken cseperedtek, Márquez magányán fiatalodtak, Darvasi vaskönnyein emberesedtek, és Antunes posztmodernségén öregedtek. Engem megérintett ez a könyv……
Aztán megfogott…..
És mikor ereszt?…..

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

eme>!

Gondold most el – folytatta –, hogy létezik valaki, aki ugyanannyival többet tud mirólunk, mint mi a molynál a molyról.

vicomte P>!

– Az álomvadászok célja az, hogy megértsék: minden ébredés csupán egy-egy lécsőfok az álomból való szabadulások sorában. Aki fölfogja, hogy nappala csupán másvalaki éjszakája, hogy a két szeme ugyanaz, mint valaki másnak a fél szeme, nyomozni fog az igazi nappal után, amely lehetővé teszi az igazi ébredést a tulajdon valóságából, ahogyan az álmából ébred az ember, ez pedig olyan állapotba juttatja, amelyben éberebb, mint a valóságban. Akkor végre belátja, hogy a többiekhez képest félszemű, és hogy az ébren lévőkhöz képest vak…

Zöld Könyv, Maszúdi, Juszuf

vargarockzsolt>!

Ami titeket, írókat illet, mindig tartsátok észben a következőt: az olvasó mutatványos ló, és hozzá kell szoktatnotok, hogy valamennyi sikeresen véghez vitt feladat után kockacukor legyen a jutalma. Ha a cukor elmarad, semmi sem lesz a mutatványból. Ami pedig a könyvek értékelőit és kritikusait illeti, ők olyanok, mint a felszarvazott férjek: mindig utolsónak értesülnek az újdonságról…

Elöljáró megjegyzések XVIII.

vargarockzsolt>!

KAZÁR CSUPOR. Egy kazár álomfejtő, a kolostor növendéke, csuprot kapott ajándékba, s a cellájába tette. Este belepottyantotta a gyűrűjét, ám amikor reggel belenyúlt, nem találta. Hiába kotorászott a csuporban, nagy ámulatára sehogyan sem érte el az alját, holott a csupor karhossznyinál sekélyebb volt. Arrább tette, de a csupor alatt csak a sima padló, sehol semmilyen nyílás, és a csupornak ugyanolyan feneke van, mint a többinek. Fogta a botját, és azt nyújtotta bele, de most is kudarcot vallott: a csupor feneke mintha menekült volna tőle. Ezt gondolta: „Ahol én vagyok, ott a házam küszöbe is"; és tanítómesteréhez, Mukaddaszihozet (asz-Szaffárhoz) fordult tanácsért. Arra kérte, magyarázza meg, miként vélekedjen egy ilyen csupor felől. A tanítómester fogott egy kavicsot, beleejtette a csuporba, és számlálni kezdett. Amikor hetvenig jutott, a csuporból csobbanás hallatszott, mintha valahol alant vizet ért volna. A tanítómester így szólt: Megmagyarázhatnám, hogy mi a csuprod titka, de gondolkozz csak el rajta, megéri-e ez neked? Mihelyt elárulom, a csupor a te szemedben is, másokéban is óhatatlanul elértéktelenedik. Mert akármennyit is érjen. nem érhet többet a mindenségnél, ám amint megmondom, micsoda, többe nem lesz – mint most – mindaz, ami nem. A növendék egyetértett a tanítómester véleményével. A tanító hát fogta a botot, és összetörte vele a csuprot. A fiú elképedve kérdezte tőle, miért tesz kárt benne, a tanító pedig így válaszolt: Kár akkor keletkezett volna, ha megmondom, mire szolgál, és akkor töröm össze. Így, mivel talányos előtted a rendeltetése, kár nem keletkezett, mert továbbra is akként veszed hasznát, mintha ép lenne. És valóban, a kazár csupor mind a mai napig használatban van, noha rég nem létezik.

135. oldal (Forum, 1987)

eme>!

néha egész nemzedékek vagy társadalmi rétegek ugyanazt az álmot álmodják, s benne ugyanazokat a személyeket

1 hozzászólás
metahari P>!

E könyv jelenlegi írója kezeskedik olvasója előtt, hogy nem hoz rá halált a könyv elolvasása, miként elődjére, a Kazár Szótár 1691. évi kiadásának olvasójára hozott, amikor e könyvnek még élt az előző szerzője. A jelzett őskiadás ugyan némi magyarázatra szorul, ám a terjengősséget kerülendő, a lexikográfus készséggel megalkudna az olvasóval: e megjegyzések írásának vacsora előtt lát neki, az olvasó pedig olvassa őket ebéd után. Így az éhség tömörségre kényszeríti majd az írót, a jóllakott olvasónak pedig nem tűnhet hosszúnak a bevezető.

Kapcsolódó szócikkek: 1691
montika P>!

Aki az út végére ér, annak nincs többé szüksége az útra, úgyhogy nem is léphet rá.

Vörös könyv, Álomvadászok, 27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: út
vicomte P>!

Álmunkban olyanok vagyunk, mint hal a vízben. Időnként felmerülünk az álomból, szemünkkel megkarcoljuk a világot a parton, de ismét lebukunk, sietve és sóváran, mert csak a mélységekben érezzük jól magunkat. E rövid felbukkanásaink során a szárazon egy különös, nálunknál is lomhább teremtményt veszünk észre, amely másként lélegzik, mint mi és teljes súlyával a röghöz tapad, miközben meg van fosztva attól a gyönyörűségtől, amelyben mi úgy élünk, akár a tulajdon testünkben.

Vörös Könyv; Álomvadászok szócikk

GTM>!

A cselekedetek az ember életében olyanok, akár az étel, a gondolatok és érzelmek pedig, mint a fűszerek. Rosszul jár az, aki megsózza a cseresznyét vagy ecetet önt a süteményre…

97. oldal

GTM>!

És mindent gyilkolással érnek el, abban a hiszemben, hogy ez a legistenfélőbb út Istenhez. Háborúznak, és szentül hiszik, hogy a mennyország és az örök üdvösség lesz érte a jutalmuk.

176. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Umberto Eco: A tegnap szigete
Joseph Delteil: Jeanne d'Arc
Ivo Andrić: Híd a Drinán
Umberto Eco: A rózsa neve
İhsan Oktay Anar: Ködös kontinensek atlasza
Olga Tokarczuk: Az Őskönyv nyomában
Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei
Isabel Allende: Kísértetház
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája
Alison Weir: Howard Katalin