Kazár ​szótár 26 csillagozás

Milorad Pavić: Kazár szótár Milorad Pavić: Kazár szótár

„A ​kazár uralkodó (a kagán) – így áll a régi krónikákban – álmot látott, és három bölcset hívatott magához különböző országokból, hogy álmát megfejtsék. Az ügy annyiban volt jelentős a kazár államra nézve, hogy a kagán elhatározta: népével együtt annak a bölcsnek a vallását veszi fel, amelyik a legtalálóbban fejti meg az álmát. Bizonyos források azt állítják, hogy a kagán haja e döntése napjától nem nőtt tovább. S noha tudta ezt, valami mégis arra ösztökélte, hogy ne álljon el szándékától. Így aztán a kagán nyári szálláshelyére egy iszlám, egy zsidó és egy keresztény igehirdető érkezett: egy dervis, egy rabbi s egy szerzetes. Mindegyikük egy-egy, sókristályból készített kést kapott ajándékba a kagántól, és vitába bocsátkoztak. A három bölcs álláspontját, a három különböző vallás alapelveinek kölcsönös megmérettetését, személyiségüket és a kazár hitvita kimenetelét nagy érdeklődés övezte, éles megoszlást idézett elő az esemény kimenetele és következményei körül, és az évszázadok… (tovább)

Eredeti cím: Хазарски речник / Hazarski rečnik

Eredeti megjelenés éve: 1984

>!
Cartaphilus, Budapest, 2006
258 oldal · ISBN: 9637448306 · Fordította: Brasnyó István
>!
Forum, Újvidék, 1987
214 oldal · ISBN: 8632301071 · Fordította: Brasnyó István

Kedvencelte 13

Most olvassa 3

Várólistára tette 82

Kívánságlistára tette 46

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Timár_Krisztina ISMP
Milorad Pavić: Kazár szótár

Megyen a kedvencek közé.
És hát nem biztos, hogy ha az ember egy nyolcvanas évekbeli szerb posztmodern szótárregényt elkezd olvasni, akkor eleve erre számít.*
Ez egy mágikus hatású álomlabirintus a délkelet-európai történelemben, amelyben minden összefügg mindennel. Állandóan jelen van a többnyelvűség, a fordíthatóság kérdése, a történelem különböző síkjai (a középkor dereka, a XVII. század és a XX. század), a különböző nemzetiségek képviselői folyamatosan keresik egymást, és rendszeresen a halálban találkoznak.
Amely ebben a regényben korántsem olyan biztos. Némelyik „kisportolt tetem” egész rendszeresen visszajár. Néha nemet is vált.

Mégsem nevezném egyszerűen szürrealista látomásnak a regényt. Jobban illik rá a „mágikus realista” megjelölés. Mert ez a világ, amelyet a regénybeli látomások felidéznek, nagyon is a mai szerb világ (több közös vonással a mienkkel, mint amennyit szeretnék), és teljesen meg tudom érteni, hogy a regénybeli kazárokat a szerb néppel azonosítják. Akiknek történelmét az a három kultúra határozta meg, amely a regényben a kazárokért „verseng”: a görögkeleti kereszténység, a zsidó vallás és az iszlám. Ennek a három kultúrának a nézőpontjából van megírva a három „könyv”, amelyekre a regény oszlik – mindháromban akadnak szereplők, akik próbálják egymást felkutatni, békés vagy kevésbé békés célokkal, és látványosan nem fogadják el egymás álláspontját. Kezdve azzal, hogy mindhárom kultúra összes képviselője sziklaszilárd kezdőpontként fogadja el, hogy a kazár nép az ő vallásukat vette fel, és a többiek kudarcot vallottak. Még abban sem értenek egyet, hogy mikor zajlott a hitvita.
Így néz ki biza a történetírás – több benne az irracionális, mint amennyit (tisztelet a kivételnek) bevall. Innentől kezdve pedig miért lenne „betegebb” az álomvadászok foglalkozása**, a tejét mérgezővé tenni tudó asszony, vagy a tizenegy ujjal zenélő és kettő helyett egyetlen orrlikáról felismerhető sátán, mint úgy általában a vallásháborúk története?

A tét: a szavak fölötti hatalom. Aki a kultúrát adja, az adja a nyelvet. Aki elhagyja vallását, elfelejti anyanyelvét. Kazárul nincs is a regényben több egyetlen árva szónál. (Nem is lehet.) A szó és a hatalom szorosan összekapcsolódik, ahogy az lenni szokott. Ítéletek hangzanak el, vallomások, üzenetek, igazságok és hazugságok, és aki a történelmet hangosabban tudja magáénak vallani, megtalálja a Kazár szótárt, az nyer. (Kérdés, hogy mit…)
A könyv három fő részből épül fel: az első a „vörös könyv” (görög keresztény), a második a „zöld könyv” (arab), a harmadik a „sárga könyv” (héber). Ez természetesen három különböző nyelvet jelentene, de nem kell megijedni: mindhárom le van fordítva szerbre magyarra. ;) Viszont három különböző stílusban, tökéletesen utánozva a középkori-reneszánsz szövegek stílusát. Mindhárom szótár formájában van megírva, vagyis inkább, mint egy lexikon, de a szócikkek helyén történetek vannak, hosszabb-rövidebb elbeszélések. A mondatokat időnként elég nehéz követni, mert inkább asszociációk kötik őket össze, mint ok-okozati kapcsolatok. Ha valaki elveszíti a fonalat, ne aggódjon, csak hagyja magát sodortatni. :)
Az olvasásra sokféle stratégia létezhet, kezdve azzal, hogy elkezdjük az elején, és befejezzük a végén, egészen odáig, amit én műveltem vele. Elolvastam a vörös könyv első szócikkét, amely a regényben alkalmazott jelölésrendszer szerint mindhárom könyvben benne volt – aztán előrelapoztam, hogy ugyan mit mond ugyanerről a zöld könyv – aztán persze kíváncsi lettem a sárgára – és megvett magának a regény. :) :) :) Innentől így kanyarogtam összevissza: ha egy szócikk említett egy másikat, a szócikk végigolvasása után odalapoztam, akármelyik részbe irányított is. Aztán onnan ismét tovább. Néha elég nehéz volt követni, mert egy szócikk néha több másikra is hivatkozik. Bonyolult játék, de nem bonyolultabb, mint végigolvasni az egészet… Sőt, időnként így még könnyebb is volt, mert még emlékeztem, mit mond az illető szereplőről a regény másik végében található történet.***

Így érte el a regény azt, hogy én, az olvasó, nagyon is megtaláltam azokat a kapcsolatokat, amelyeket a regény különböző kultúrákhoz tartozó szereplői annyi oldalon keresztül hiába üldöztek. Amit ők töredékben látnak, csak az olvasónak van esélye összerakni. Ha van.
Talán valahogy így mondhatják szerbül azt, hogy „rendezni végre közös dolgainkat”…
Zseniális volt ez a Pavić. Posztumusz Nobelt neki!!!

* Még akkor se, ha egyébként gyakorlatilag kizárólag dicséreteket olvasott róla. Nekem @vargarockzsolt értékelése hívta fel rá a figyelmemet, köszönöm szépen. :)
** Be tudnak lépni az álmodó tudatába, körülnézhetnek benne, és álmodóról álmodóra követnek bizonyos figurákat, olyan embereket keresve, akik egymást álmodják. Akkor van gáz, ha a páros tagjai közül az egyik meghal, mert akkor a másik többé nem tud felébredni…
*** Ha jól vettem észre, egyetlen olyan szócikk van, amelyet ezzel a módszerrel el lehet veszíteni, de szerencsére időben észrevettem. A feneketlen „kazár csupor”, amelynek titkát nem szabad elárulni, mert azzal megszűnik a varázsa. Erre egyetlen más szócikk sem hivatkozik semmilyen módon. Főhet az olvasó feje, hogy mit is jelentsen ez. :) :) :)
(Lehet, hogy ő az a szoba, amelybe nem nyílik ajtó, à la A rózsa neve? A finis Africae? :)))

4 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P
Milorad Pavić: Kazár szótár

Gimnazista koromban olvastam, hogy az ősmagyarok egy időben, valahol Levédián túl, a Kazár Birodalom fennhatósága alatt éltek, és ezek a kazárok zsidó vallásúak voltak. Ez szöget ütött a fejemben, ezért elhatároztam, hogy régész leszek, megtanulok kazárul, és elutazok a Volga parti Itil városába, hogy a helyszínen folytatva kutatásokat, fényt derítsek a rejtélyes ügyre. Sajnos, utóbb a tudomásomra jutott, hogy a Kazár Birodalom rövid tündöklés után felbomlott, népe beolvadt környező népességbe, a kazár nyelv sem maradt fenn, és írott forrásai, ha voltak is, már mind elvesztek.
Aztán, évekkel később, talán Temesi Ferenc: Por című nagyszerű szótárregénye kapcsán, vagy a vajdasági Új Symposion folyóiratban olvastam, hogy megjelent Milorad Pavic: Kazár szótára, amely egyrészt „kazár-hitvita” érdekes feldolgozása, másrészt a kelet-európai posztmodern irodalom alapműve.
Az ifjúkori álmok valamilyen formában teljesülnek, Pavic könyvét végre elolvastam.
Mi is ez a könyv? Egy regény, amelynek három szálon fut a cselekménye.
Az első szál, a legrégebbi, valamikor a IX. században játszódik, amikor a kazár uralkodó, a kagán, nyári szálláshelyére hívatott egy keresztény szerzetest, egy zsidó rabbit és egy mohamedán dervist, hogy fejtsék meg egy álmát. Felajánlotta, hogy a legmeggyőzőbb magyarázatot adó vallását uralkodóvá teszi a birodalmában.
A második történet ideje a XVII. század, mikor is egy-egy keresztény, zsidó és mohamedán férfiú az egykori történet nyomába ered, és igyekszik annak homályos pontjait tisztázni. Ezek hárman álomvadászok is, akik képesek mások álmaiba belelátni, és egymás álmaiban is megjelenni.
A harmadik szál a könyv megjelenésének idején, azaz az 1980-as években játszódik, és a kazár szótár mai formájának – azaz magának Pavic könyvének – a kialakítása kapcsán játszódó krimi.
A könyv formája szerint bevezető részekre, záró függelékekre, és a kettő között három külön álló könyvre-szótárra tagolódik. E három könyv (sorrendben: vörös, zöld és sárga) a cselekmény keresztény, mohamedán és zsidó forrásaiból gyűjti össze a címszavakat. Egy-egy címszó valamelyik szereplő életét meséli el, vagy a cselekmény szempontjából jelentős eseményt ismertet. Például a keresztény, azaz a vörös szótárban szerepel Cirill neve, aki a IX. századi hitvita keresztény résztvevője volt. A mohamedán és a zsidó szótárban az ő neve nem szerepel. Viszont mindhárom szótárban található kazár hitvita címszó, melyben mindhárom vallás forrásai a saját felfogásuk szerint írják le a történteket.
Ez így kicsit bonyolultnak látszik, de valójában könnyen átlátható. A könyv ráadásul azt is lehetővé teszi, hogy ne lineárisan, azaz az elejétől a vége felé haladva olvassuk, hanem a hasonló időszakra vonatkozó címszavakat kiválogassuk a három vallás szótárából, és így időrendbe állítsuk a történteket.
Ez eddig így egy érdekes játék, amely alkalmas arra, hogy bemutassa: ugyanazokat az eseményeket az eltérő kultúrák másképp és másképp látják és értelmezik, saját hagyományaiknak és érdekeiknek megfelelően.
Ezen túlmenően Pavic sajátos mitológiát teremt, amely a három vallás közös gyökereiből táplálkozik, de egyetlen vallás tanaiban sem szerepel. Hatalmas fantáziával, a népi vallásosság, a mesék, mítoszok, mondák elemeit is felhasználva hol költőien szép, hol profánul mulatságos történeteket, anekdotákat, fabulákat alkot, amelyek egymással hol összekapcsolódva, hol egymást kiegészítve, egy alternatív ezoterikus valóságot teremtenek.
Ebben a világban az ördögök köztünk járnak, de épp oly halandók, mint az emberek; és az álmok és az éber lét valósága között létezik folyamatos átjárás.
A Kazár szótár tehát egy szótár formájába öntött mese, amely a valós történelmi események, az ezoterikus tanok, és Európa kulturális hagyományainak határvidékén kóborol. Különös formája posztmodern játék, amely egyszerre reflektál a narratívák problematikusságára, azaz arra, hogy a mai világban minden széttöredezett, és nincsen egy, és kizárólagos igazság-történet; és ugyanakkor a barokk kor művészetét példának tekintve, a „lehetetlen minden irányú megvalósítására” törekedve, a részeket egy egységes szellemvilág tükörcserepeiként illeszti össze. Mese és játék, szórakoztató és filozofikus szépirodalmi mű, amely az igényes olvasónak sok örömet okozhat.

18 hozzászólás
>!
Ferenc_Molnár_3
Milorad Pavić: Kazár szótár

Hogy maga a szótár mikor született, azt nem tudni, hiszen ősi címszavakat ugyanúgy tartalmaz, mint 20. századiakat. Mintha folyamatosan bővülne, Pavić misztikus világa téren és időn át mégis állandó. Mindegy mikor játszódik a történet, mese, legenda, abban a dimenzióban vagyunk, ahol minden megtörténhet, szereplői álmokban élnek, valóságot álmodnak. A kazár kagán vallást választ az akkori legfontosabbakból, és természetes módon mindenki úgy emlékszik, hogy az ő vallását. Mi mást is választhatna, hiszen saját hittudósaik olyannyira meggyőzőek, hogy vita már nem is lehet, csak éppen a szemüveg más, amin keresztül a körülményeket látják. Talán ennyi is a valóság (?). A címszavakat olvasva az olvasó meg ámul, na és ezt hogy…? Persze, ha nem tudjuk a kazárok sorsát a történelemben, hát találjunk ki nekik egyet, de azt se meséljük egészen el. Pavić Kazár szótára feladta a leckét misztikából. Noha Jorge Luis Borges ( a Mester) árnyképe tűnik fel néha a háttérben, a hipertext után kiáltó szöveglabirintus akkor is lenyűgöző, furmányosan átgondolt, amennyire lehet, még konzekvens is. Kötelező darab, de nem egyszerre olvasni és nem lineárisan, hiszen mégiscsak százezer szócikkről van szó! (Na persze ez nem egészen igaz, minthogy szótárnak sem szótár, inkább enciklopédia) .

1 hozzászólás
>!
mandris
Milorad Pavić: Kazár szótár

Minden bizonnyal, ha a moly nem lenne, erre a könyre se találtam volna rá. Mindenképpen érdekes élmény volt olvasni, és ennek a könyvnek az esetében abszolút nem túlzás, sőt, még talán nem is írja le eléggé, hogy nem sok hasonló könyv kerül az ember kezébe.
A regény (?) középpontjában az ún. kazár hitvita áll, amelyben a három ábrahámi vallás, a görögkeleti kereszténység, a zsidóság és az iszlám képviselői próbálják saját vallásuknak megnyerni a kazár kagánt, és vele az egész kazár népet. A könyv három időszakban veszi fel a történelem fonalát, a kazár hitvita kora mellett a török háborúk korában és a XX. század végén. A szereplők keresnek: keresik a teljesebb igazságot a kazárokról és a hitvitáról, spoiler, keresik egymást, spoiler Érdekes, ahogy a lexikonregény szócikkeiben szétválaszthatatlanul egybefonódik az ismert történelem a legendákkal és mítoszokkal, ördögökkel, újjászületett spoiler emberekkel, akik ráadásul néha egymást álmodják, álomvadászokkal, hal formájú gyümölcsökkel, és még sok mással. A sajátos, különleges, egyedi mind kevés, hogy leírja ezt a könyvet.
Így a 4 csillag most nem is a könyvnek szól, hanem az én olvasásomnak. Mivel mostanában leginkább akkor és ott olvasok, ahol tudok, úgy döntöttem, hogy az elejétől a végéig olvasom a könyvet, hogy ki ne maradjon semmi, de így pont a párbeszéd veszett el a könyv különböző részeiben lévő szócikkek között. Legközelebb biztos nem így fogom elolvasni.

1 hozzászólás
>!
csend_zenésze
Milorad Pavić: Kazár szótár

Röviden: aztarohadtdejóezakönyv.

Hosszabban:
Valamiért nem beszélünk olyan sokat Pavićról. Én is csak kérdő tekintettel emeltem le a könyvtári polcról, gondolván, hogy na, még egy világirodalmi kötelező, ki tudja, mi lesz belőle. Snitt: egy órával később a többi könyvtári könyv félretéve, én fekszem a kollégiumi ágyon, és körülbelül három oldal után tudom, hogy ez valami nagyon olyan könyv. Olyan, ami pont jókor talál rá az emberre. Amit nagyon nem könnyű elfelejteni. Amilyenre egy másik könyv se hasonlít, amit eddig olvasott az ember lánya. És amiből kell egy saját példány a polcra.
Nem tudom megmagyarázni igazából, miért kapott el ennyire. Csak az egymásra rétegződő, három szemszögű „narráció” (ha lehet itt még ezt az elcsépelt, koncencionális fogalmat használni)? Vagy ez a furcsa, titokzatos mítosz az eltűnt kazár népről? Esetleg a tény, hogy a kazárok ősi könyve (és vele együtt ez a bizonyos „utánnyomás”, a Kazár szótár is) tulajdonképpen lefordíthatatlan, mert minden fordítással megváltozik a szócikkek (a mesék) sorrendje?

Annyi viszont bizonyos, hogy nem először olvastam ezt a könyvet. Ó, véletlenül sem.

2 hozzászólás
>!
vicomte MP
Milorad Pavić: Kazár szótár

Sok-sok különböző síkon és szálon futó, összegubancolt cselekményű, rendkívül sok szinten értelmezhető, szürreális végtelen történet, amely – akár egy írásos formába öntött Dali festmény – egyszerre játszik az idővel, az álommal, a kezdettel és a véggel, s közben felteszi az élettel kapcsolatos alapvető kérdéseket is.
S talán, az egyes szócikkekben rejtőző nagyobb kép szilánkjainak a segítségével, meg is válaszolja azt. Azokban a szócikkekben, amelyekben a prózaversek szinte a tudatalattihoz szóló eszközével, az álom logikáját felidézve meséli el a kazár hitvitát, s annak következményeit és folyományait az olvasónak.
A posztmodern irodalomból számomra az eddig olvasottak közül ez az a regény, ami a leginkább, és legjobban használta ki és fel a formai szabadságot.
A Kazár szótár három könyve, a köztük lévő tényleges kereszthivatkozásokkal és rejtett, vagy kevésbé rejtett utalásokkal csak ebben a formában volt megírható. Így viszont forma olyan többlet tartalmat biztosít, amit egyetlen más eszközzel sem lett volna képes az író hozzátenni a műhöz.

>!
Zsuzsanna_Makai
Milorad Pavić: Kazár szótár

Az egyik legjobb könyv a földön, a legjobb tízben benne van szerintem.

>!
Lali P
Milorad Pavić: Kazár szótár

Amikor megjelent (1987), azonnal megvettem, de csak vagy húsz év múlva olvastam el. Addig valahogy nem akaródzott.
Aztán egy hosszabb nyaraláson szépen végigböngésztem a könyvet. A böngészés itt szó szerint értendő, mert ez valóban egy szótár(regény), így ide-oda lépegetve olvasgattam, a magam ritmusában, a magam kíváncsisága szerint.
Nagyon érdekes, misztikus, álomszerű az egész. Itt a szótár nem csak üres formaként jelenik meg, ezt a könyvet nem lehetett lineárisan megírni, de még csak elbeszélések füzéreként sem. Leginkább az internetes világ szerkezetére hasonlít (hypertext), de még az internetes világ megszületése előttről. (Nem is értem, hogy miért nem nyer az irodalomban egyre nagyobb teret a nem lineáris írás- és olvasásmód kihasználása.)
Kétségkívül eredeti élményt nyújt, sok szépséggel és álombeliséggel megtoldva.

>!
langimari
Milorad Pavić: Kazár szótár

Kazár szótár. Na ez a könyv azért megdolgoztatja a hozzám hasonló nyomozó-olvasót… Szerencsére több ponton képben voltam kazár-ügyben, de aki még soha nem hallott róluk, azt hiszem nehezen dönti el a könyv alapján, hogy meddig terjed a történetileg hiteles, és hol kezdődik a mese. Ám ez sem nagy baj. Jó volt. A stílusa, a különleges irodalmi forma, a rengeteg idézet meg forrásmunka, jó ötlet a külön női meg férfi olvasóknak készített példányok gondolata, bár én nem mentem ki a főtéri kávézóba a hónap első szerdáján a Kazár szótárral a hónom alatt…Talán még most se késő. Annyi első szerda van. „ Ez a mai tojás például a sárgája helyén egy csütörtököt tartalmaz. A holnapi egy szerdát fog tartalmazni…”

>!
szodav
Milorad Pavić: Kazár szótár

Végre egy ízig-vérig modern (direkt nem használom az általam végtelenül gyűlölt és megvetett „posztmodern” kifejezést) regény, amely mert túllépni a saját korlátain, és képes volt a fikciót valósággá transzformálni. Ha ehhez hasonló művek készülnének a „posztmodern” zászlaja alatt, én csak tapsikolnék örömömben!


Népszerű idézetek

>!
vargarockzsolt P

Ami titeket, írókat illet, mindig tartsátok észben a következőt: az olvasó mutatványos ló, és hozzá kell szoktatnotok, hogy valamennyi sikeresen véghez vitt feladat után kockacukor legyen a jutalma. Ha a cukor elmarad, semmi sem lesz a mutatványból. Ami pedig a könyvek értékelőit és kritikusait illeti, ők olyanok, mint a felszarvazott férjek: mindig utolsónak értesülnek az újdonságról…

Elöljáró megjegyzések XVIII.

>!
vargarockzsolt P

Egy kazár álomfejtő, a kolostor növendéke, csuprot kapott ajándékba, s a cellájába tette. Este belepottyantotta a gyűrűjét, ám amikor reggel belenyúlt, nem találta. Hiába kotorászott a csuporban, nagy ámulatára sehogyan sem érte el az alját, holott a csupor karhossznyinál sekélyebb volt. Arrább tette, de a csupor alatt csak a sima padló, sehol semmilyen nyílás, és a csupornak ugyanolyan feneke van, mint a többinek. Fogta a botját, és azt nyújtotta bele, de most is kudarcot vallott: a csupor feneke mintha menekült volna tőle. Ezt gondolta: „Ahol én vagyok, ott a házam küszöbe is"; és tanítómesteréhez, Mukaddaszihozet (asz-Szaffárhoz) fordult tanácsért. Arra kérte, magyarázza meg, miként vélekedjen egy ilyen csupor felől. A tanítómester fogott egy kavicsot, beleejtette a csuporba, és számlálni kezdett. Amikor hetvenig jutott, a csuporból csobbanás hallatszott, mintha valahol alant vizet ért volna. A tanítómester így szólt: Megmagyarázhatnám, hogy mi a csuprod titka, de gondolkozz csak el rajta, megéri-e ez neked? Mihelyt elárulom, a csupor a te szemedben is, másokéban is óhatatlanul elértéktelenedik. Mert akármennyit is érjen. nem érhet többet a mindenségnél, ám amint megmondom, micsoda, többe nem lesz – mint most – mindaz, ami nem. A növendék egyetértett a tanítómester véleményével. A tanító hát fogta a botot, és összetörte vele a csuprot. A fiú elképedve kérdezte tőle, miért tesz kárt benne, a tanító pedig így válaszolt: Kár akkor keletkezett volna, ha megmondom, mire szolgál, és akkor töröm össze. Így, mivel talányos előtted a rendeltetése, kár nem keletkezett, mert továbbra is akként veszed hasznát, mintha ép lenne. És valóban, a kazár csupor mind a mai napig használatban van, noha rég nem létezik.

>!
metahari

E könyv jelenlegi írója kezeskedik olvasója előtt, hogy nem hoz rá halált a könyv elolvasása, miként elődjére, a Kazár Szótár 1691. évi kiadásának olvasójára hozott, amikor e könyvnek még élt az előző szerzője. A jelzett őskiadás ugyan némi magyarázatra szorul, ám a terjengősséget kerülendő, a lexikográfus készséggel megalkudna az olvasóval: e megjegyzések írásának vacsora előtt lát neki, az olvasó pedig olvassa őket ebéd után. Így az éhség tömörségre kényszeríti majd az írót, a jóllakott olvasónak pedig nem tűnhet hosszúnak a bevezető.

>!
vicomte MP

– Az álomvadászok célja az, hogy megértsék: minden ébredés csupán egy-egy lécsőfok az álomból való szabadulások sorában. Aki fölfogja, hogy nappala csupán másvalaki éjszakája, hogy a két szeme ugyanaz, mint valaki másnak a fél szeme, nyomozni fog az igazi nappal után, amely lehetővé teszi az igazi ébredést a tulajdon valóságából, ahogyan az álmából ébred az ember, ez pedig olyan állapotba juttatja, amelyben éberebb, mint a valóságban. Akkor végre belátja, hogy a többiekhez képest félszemű, és hogy az ébren lévőkhöz képest vak…

Zöld Könyv, Maszúdi, Juszuf

>!
vicomte MP

– Tán csak nem aranytojást tojik a maga tyúkja?
– Nem tojik aranytojást, de tojik valamit, amit maga meg én, kedves uram, nem tudunk tojni. Napokat tojik, heteket és éveket. Minden reggel tojik egy pénteket vagy keddet. Ez a mai tojás például a sárgája helyén egy csütörtököt tartalmaz. A holnapi szerdát fog tartalmazni. A tojásból csirke helyett a tulajdonosának egy napja fog kikelni.

Vörös Könyv, Suk, Isakaljo

>!
uneco84

a léleknek is van csontváza, és ennek anyaga: az emlék

86. oldal

>!
vicomte MP

Álmunkban olyanok vagyunk, mint hal a vízben. Időnként felmerülünk az álomból, szemünkkel megkarcoljuk a világot a parton, de ismét lebukunk, sietve és sóváran, mert csak a mélységekben érezzük jól magunkat. E rövid felbukkanásaink során a szárazon egy különös, nálunknál is lomhább teremtményt veszünk észre, amely másként lélegzik, mint mi és teljes súlyával a röghöz tapad, miközben meg van fosztva attól a gyönyörűségtől, amelyben mi úgy élünk, akár a tulajdon testünkben.

Vörös Könyv; Álomvadászok szócikk

>!
vargarockzsolt P

A Volga Kaszpi-tengeri torkolatánál fekvő kazár fővárost az oroszok 943-ban nyolc napon és éjen át dúlták, 965 és 970 között pedig megsemmisítették a kazár államot. Szemtanuk feljegyzései szerint a kazár főváros házainak árnyéka sokáig még akkor sem enyészett el, amikor már rég kő kövön nem maradt belőlük. Ott feketültek a széljárta síkon és a Volga vizében.

Elöljáró megjegyzések X.

>!
vargarockzsolt P

A kazár uralkodó (a kagán) -így áll a régi krónikákban – álmot látott, és három bölcset hívatott magához különböző országokból, hogy álmát megfejtsék. Az ügy annyiban volt jelentős a kazár államra nézve, hogy a kagán elhatározta: népével együtt annak a bölcsnek a vallását veszi fel, amelyik a legtalálóbban fejti meg az álmát. Bizonyos források azt állítják, hogy a kagán haja e döntése napjától fogva nem nőtt tovább. S noha tudta ezt, valami mégis arra ösztökélte, hogy ne álljon el szándékától. Így aztán a kagán nyári szálláshelyére egy iszlám, egy zsidó és egy keresztény igehirdető érkezett: egy dervis, egy rabbi, s egy szerzetes. Mindegyikük egy-egy sókristályból készített kést kapott ajándékba a kagántól, és vitába bocsátkoztak. A három bölcs álláspontját, három különböző vallás alapelveinek kölcsönös megmérettetését, személyiségüket és a „kazár hitvita” kimenetelét nagy érdeklődés övezte, éles megoszlást idézett elő a kimenetel és körülményei körül, és évszázadok folyamán számtalan héber, keresztény és iszlám értekezés feszegette mind a mai napig, amikor a kazárok már rég nincsenek.

Elöljáró megjegyzések X-XI.

>!
vargarockzsolt P

A lexikonunkban feldolgozott esemény (vagy eseménysorozat) valamikor az időszámításunk szerinti VII. vagy IX. században ment végbe, a szakirodalom e tárgyat általában „kazár hitvita” elnevezéssel említi. A kazárok független és hatalmas törzse, e harcos és nomád nép az idők homályában valami forró csend elől nyomult elő napkelet felől, és a VII.-X. században a Fekete- és a Kaszpi-tenger közötti területen telepedett meg. Ismeretes, hogy a kazárokat új hon keresésére késztető szelek hím szelek voltak, amelyek sohasem hoznak esőt – fűsarjasztó szelek ezek, zöld szakállukat lengetik a levegőégen.

Elöljáró megjegyzések IX.


Hasonló könyvek címkék alapján

Ivo Andrić: Vihar a völgy felett
Ivo Andrić: Vezírek és konzulok
Dušan Baranin: A bujdosók vára
Milorad Jankovic: Maros menti ének
Milorad Jankovic: Omisi gályák
Veljko Kovačević: Gavro megpróbáltatásai
Miloš Crnjanski: Egy csepp spanyol vér
Charles de Coster: Thyl Ulenspiegel
Umberto Eco: A rózsa neve
Umberto Eco: Baudolino