Ez ​is elmúlik 36 csillagozás

Milena Busquets: Ez is elmúlik

A ​testem pontosan egy templom ellentéte. Azzal próbálkoztam, jó, próbálkozom, hogy a fejem legyen a templomom. A testnek inkább vidámparknak kell lennie.
A felszabadult és tudatos Blanca temploma összeomlik, vidámparkja széthullik, mikor negyvenévesen elveszti édesanyját. Az anyát, akitől megtanulta az élet és a játék szeretetét; azt, hogy szerelembe csak első látásra lehet esni. A megfelelő pillanatra tartogatott nagy gesztusok művészetét. A bűntudat hiányát és a szabadságot és felelősségtudatot, amit ez jelent. Azt, hogy úgy adja oda magát számtalan férfinak, hogy közben megőrzi önmagát.
Mielőtt teljesen elveszne a körülötte támadt űrben, úgy dönt, a tengerparti Cadaquésbe utazik, anyja nyaralójába. Magával viszi két fiát, két exférjét és legjobb barátait; ráadásul nős szeretője is ott tölt pár napot a családjával.
Milena Busquets első, részben önéletrajzi regénye döbbenetesen őszinte, mégis könnyed és üde szöveg fájdalomról és szeretetről, félelemről és… (tovább)

>!
Libri, Budapest, 2016
204 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633104200 · Fordította: Varju Kata
>!
Libri, Budapest, 2016
204 oldal · ISBN: 9789633109434 · Fordította: Varju Kata

Enciklopédia 5


Kedvencelte 2

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 23

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

csucsorka IP>!
Milena Busquets: Ez is elmúlik

Egyszer már évekkel ezelőtt olvasatlanul visszavittem a könyvtárba, aztán szintén évekkel ezelőtt potom 590 forintért vettem meg a Könyvudvarban, és azóta is csak várt, várt a polcon, mígnem eljött az idő, a tökéletes idő az olvasására.

Az idő, mikor kicsit minden megállt,
és mi mást sem mondogatunk magunknak vigasztalóan, mint hogy „ez is elmúlik”.
Az idő, mikor muszáj unásig a tengerről olvasni, mert lehet, hogy idén nem találkozunk.
Amikor vágyunk is a szépirodalomra, de közben bevehetetlenül soknak érezzük; amikor azt gondoljuk, most csak könnyedebb olvasmányok férnek be, de mégsem akarunk túlságosan könnyedet, akkor jön jól egy olyan regény, mint ez.

Blanca, ez a sok olvasó számára ellenszenves mesélő azért volt számomra hihetetlenül szerethető, mert olyan, mintha három nagyon fontos barátnőmből volna összegyúrva. Mikor az ő életstílusukra, életfelfogásukra ismertem rá egy-egy mondatban vagy szituációban, nem tudtam nem élvezni az együtt töltött órákat.

A regény alapszituációja nagyon meredek: a 40 éves Blanca, anyja temetése után annak tengerparti nyaralójába utazik, ahova „magával viszi két fiát, két exférjét és legjobb barátait; ráadásul a nős szeretője is ott tölt pár napot a családjávál.”

Ez a tökéletesen megírt és leírt díszes társaság teljesen kiszakított a jelenlegi valóságomból. Egy csepp tengervíz, egy falat baráti vacsora volt ebben a hülye bezártságban.

Szóval ha bírjátok a mediterrán környezetben játszódó komédiákat, ahol a mély tanulság fel-felsejlik a nevetés és a számunkra felfoghatatlanul szabados kapcsolatok hálói közt, akkor ti is adjatok egy délutánt ennek a könyvnek. Nekem most kimondhatatlanul jól esett.

Az olvasmányélményért kiemelt köszönet illeti Varju Kata fordítót.

Georgina77>!
Milena Busquets: Ez is elmúlik

Egy egyébként életrevaló nő szomorkás önvallomása és mesélése, az édesanyja elvesztését követő hónapokból, néhol meglehetősen szókimondóan (ami számomra szimpatikus, sosem becsültem a szépelgőket, és/vagy a másik háta mögött kavarókat). Igen, ez a kesernyés történet ez olyan, amin mindenkinek át kell esnie. Van aki befelé éli meg, és önmaga ellen fordul, van aki pedig kifelé éli meg és az élet élvezetei felé fordul. Ebben az esetben a teste női ivarrészét használta fel arra, hogy lelki fájdalmán enyhítsen. Bár igazából véve, neki tulajdonképpen az egész élete ilyen felfokozott nőiességen alapult. Nem csoda tehát, hogy amikor a krízis elérte, akkor is (sőt felfokozottan) ezt a tevékenységet folytatta, választotta kikapcsolásként.egy fokkal jobbnak tartom, mint a szerencsejátékot, vagy az alkoholt. Mindkettőt mélységesen elítélem, az alkoholizálást még butaságnak is tartom, amellett, hogy nyilvánvalóan gyengeségből fakad. Mindenkinek van annyi önereje, hogy tudjon normálisan segíteni magának. Mindenhonnan fel lehet állni, és saját lábon tovább lehet lépegetni.

Tsily>!
Milena Busquets: Ez is elmúlik

Komolyan nem tudom, hogy milyen csillagozást adjak a könyvnek. A regény védelmében annyit megjegyeznék, hogy nem én testesítem meg ennek a könyvnek a célközönségét. Főszereplőnk negyvenes, jelenleg szingli. Két férjet fogyasztott el, vagy fogyasztották el egymást. Mind a két házasságából született gyermeke. Nyughatatlan egy lélek, aki épp egy házas férfivel múlatja az idejét (nem nevezném a kapcsolatukat szerelemnek), igazi vagány spanyol nőci. De ha csak ennyi lett volna a regény, az első tíz oldal után becsuktam volna és soha többé nem nyitom ki. A történet az édesanyja temetésével indul, ezzel sajnos már tudtam azonosulni. A kiüresedettségével, a szeretetéhségével már belophatta volna magát a szívembe…. de mégsem. Viszont fantasztikusan szép gondolatokat sorakoztatott fel sok olyan mellett, ami kiborítóan trágár volt.

Nagymamámnak sokszor adok oda könyveket miután olvastam őket, meglepően jó ízléssel áldották meg az évek. Ő viszont harminc oldal után visszaadta és közölte ,hogy amibe csöcsökről így írnak az Őt mérhetetlenül nem érdekli :) Szóval fogalmam sincs, milyen értékelést adjak a könyvnek de mivel annyi szép gondolatot találtam benne, így……
Na tépelődök még egy darabig!

2 hozzászólás
Txypy>!
Milena Busquets: Ez is elmúlik

Talán azért fogott meg ez a könyv, mert átéreztem a főhős helyzetét – mikor meghalt az édesanyám, én is ki akartam szaggatni a zsigereimet a fájdalomtól, de élni kellett tovább. Erről szól ez a könyv is, ahogy újra tanulunk élni a gyász mellett. Az első fejezeten hangosan röhögtem (pedig az pont a temetésről szól!) az utolsón pedig bőgtem – az élet is ilyen. És gyönyörű a fordítás is!

aram76>!
Milena Busquets: Ez is elmúlik

Egy okos, szép, magabiztos nő életének hónapjait ismerhetjük meg a könyv lapjain, az édesanyja elvesztését követő időben. A veszteség és boldogtalanság lelki okainak, terheinek átvészelését, a fájdalom tompítását ismerhetjük meg, igaz kicsit fura módon, a szex megélése mindenkor és minden formában. Dehát ki hogyan tud átvészelni testi és leki fájdalmat, mindenki maga tudja, tapasztalja meg. Ki iszik, ki félrelép, ki játékszenvedélybe vész el. Végső soron mind-mind egy önigazolás, hogy én még élek, vagyok, kellek, szükség van rám, vagy csak egyfajta figyelemfelhívás. Igazából mind önpusztító, családromboló. Minden helyzetben van esély másra is. Pl. igaz a mondás, ha már padlón vagy, legalább vegyél fel onnan valamit.

cintiatekla P>!
Milena Busquets: Ez is elmúlik

Ha hasonló cipőben jársz, mint a főhős (mondjuk ahhoz nem kell szerintem sem negyvenesnek, sem anyának lenni), meg fog fogni a könyv. Az, hogy tetszett-e? Ez egy keserédes dolog, de azt mondom, hogy tetszett, mert örülök, hogy elolvastam, és hogy az egyik 2016-os nyári olvasásélményem lett.

Bővebben: http://teklakonyvei.blogspot.hu/2016/08/milena-busquets…

Rózsabogár78>!
Milena Busquets: Ez is elmúlik

Ennek a könyvnek is a címe fogott meg. Vigasztalónak tűnt a karantén közepén. Könnyed kis olvasásélménynek tűnik közben pedig egy kőkemény harc a fájdalommal, az üresség érzésével, az elvesztett ember hiányával, a gyásszal. Szomorkás, mégis az élet szeretetéről szóló nagyon érdekes olvasmány.

VIlon>!
Milena Busquets: Ez is elmúlik

Vannak mélységei, jó gondolatai, de nekem kicsit kevés.

shopgirl>!
Milena Busquets: Ez is elmúlik

Ez most gyógyító volt. Kellemes kis semmiségnek tűnik, de közben annyira jól van megírva, és valójában egy csomó mély dologról is ír. Nagyon tetszett.

Zsuzsa80>!
Milena Busquets: Ez is elmúlik

A 3. fejezet utan lett jo.
Szerintem film lesz belőle .:)Egy nap alatt ki lehet olvasni.
Szuper munkát végzett aki fordította !


Népszerű idézetek

Tsily>!

Mindenki, akinek volt valaha kutyája, tisztában van vele, hogy ők választanak minket, nem fordítva. Olyan felismerés ez, ami emberek között is megadatik néha, bár csak ritkán, némán, és vitathatatlanul. A kutyák esetében egy életen át tart.

62

Kapcsolódó szócikkek: kutya
Tsily>!

Mindig úgy sejtettem, hogy akik azt mondják „nagyon szeretlek”, azok valójában csak mértékkel szeretnek téged, és talán csak félénkségből fűzik hozzá ezt a „nagyon”-t, ami ebben az esetben"kicsi"-t jelent, vagy mert félnek a „szeretlek” egyszerű őszinteségétől, ami pedig az egyetlen lehetséges módja, hogy elmondjuk, szeretlek. A „nagyon”-tól a „szeretlek” minden közönség számára fogyaszthatóvá válik,miközben viszont soha nem az.

9

Tsily>!

Mama, megígérted, hogy mire meghal az életem sínen lesz, teljesen rendben, ahogy azt is, hogy a fájdalom elviselhető lesz, de azt nem mondtad, hogy legszívesebben kiszaggatnám a zsigereimet, hogy aztán mindet felfaljam.

11

Tsily>!

Nem szeretek árva lenni, nem szomorúságra terveztek. Vagy talán mégis, talán a bánat az egyetlen rám illő öltözet az egyetlen ruha az én méretemben.

89

Georgina77>!

„Azt, hogy valaki tényleg szereti-e a könyveket, már abból tudni lehet, ahogy rájuk néz, ahogy kinyitja és becsukja őket, ahogy lapoz bennük” – mondogattad.

87. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyv
Tsily>!

És ösztönösen is azokat kedveljük, akik ugyanazt látják, mint mi, azonnal kiszúrjuk az egyezést.

54

Tsily>!

Az én helyem a világban a te tekintetedben volt, és ez annyira vitathatatlannak és öröknek tűnt számomra, hogy sosem próbáltam meg kideríteni, pontosan mi is lenne ez a hely, mi a helyem a világban.

89

Tsily>!

Elviselhetetlen lehet tiszta fejjel megélni, hogy vannak helyek, melyeket nem látogathatsz meg többé, hogy a lehetőségek a szemed láttára zárulnak be előtted.

97

szanita>!

A fájdalom és a bánat elmúlik, ahogy a jókedv és a boldogság is.

Epilógus

Kapcsolódó szócikkek: bánat · fájdalom
Adél_Hercsel I>!

Néha felteszem magamnak a kérdést, hogy vajon mi lesz ezzel a generációval, akiknek az anyái úgy tekintenek az anyaságra, mint valami vallásra – azokra a nőkre gondolok, akik ötéves korukig szoptatják csemetéiket, akik aztán az anyatejről egyből a spagettire térnek át, nőkre, akiknek egyetlen érdeklődési köre és gondja, ahogy létjogosultsága is pusztán az utódaik léte, akik úgy nevelik fel gyermekeiket, mintha egy birodalom következő uralkodói lennének, akik elárasztják a csemetéikről készült fotókkal a különböző közösségi oldalakat, de nemcsak az utazásokról, hanem a fiaikról a vécén vagy épp a bilin ülve.

192. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Hugyec Anikó: Túl hosszú út
Ella Steel: Végtelen játszma
Szaszkó Gabriella: Maradj még
Colleen Hoover: Reminders of Him – Emlékek róla
Szaszkó Gabriella: Vigyázz rám
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
Brandon Sanderson: A királyok útja I-II.
Tapodi Brigitta: Amit örökül kapsz
Csernovszki-Nagy Alexandra: Mimi regénye
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa