Nesnesitelná ​lehkost bytí 1 csillagozás

Íme, alighogy befejeztem az Anna Kareninát, itt egy utalás rá. :)
És íme, még egy regény, amit mindenképpen újra kell majd olvasnom valamikor, annyira komplex és befogadhatatlan volt számomra elsőre.
Ami nem jelenti azt, hogy ne élveztem volna, és ne indított volna el bennem bizonyos gondolatokat. Adott volt négy főszereplő, és néhány mellékszereplő, akiknek az életére rátekintünk – Kundera megmutatja ezeket az életeket, de úgy, hogy lehetőleg ne akarjunk azonosulni velük. Inkább Kunderával tartunk, és elemezzük ezeket az életeket. Ebben a regényben is kapunk néhány párba- és szembeállítást, amit már az Anna Kareninában is nagyon szerettem. Nagyon szerettem például a Sabina és Franz szótárainak a különbségeit bemutató részeket, vagy éppen a fejtegetést arról, melyik szereplő milyen közönség számára cselekszik. Az elbeszélést – amelyben váltakoznak a nézőpontok, újra és újra visszaugrunk az időben – ráadásul időről időre megszakítják Kundera eszmefuttatásai: az örök visszatérésről és annak következményeiről, a giccsről, az ember világ feletti uralmáról, hogy csak néhányat említsek. És kapunk egy sajátos szerelmi történetet, de kapunk egy korrajzot a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban való életről a 60-as/70-es évek fordulóján (prágai tavasz környéke, normalizáció), az értelmiségi lét lehetőségeiről és lehetetlenségeiről, és persze kapjuk a filozófiai eszmefuttatásokat. Mindenképpen újra kell olvasni.