Nemtudás 99 csillagozás

Milan Kundera: Nemtudás Milan Kundera: Nemtudás

Feltűnő, hogy a harmadik évezred küszöbén nem a jövő, hanem a múlt van napirenden, és hogy a múlt, amelyet már megéltünk, a maga módján éppoly kiismerhetetlen, mint a jövő. A kerek évszám, a kerek évforduló a számvetés ideje. Milan Kundera legfrissebb regényében a számvetés nemcsak visszanézés a távoli és a közvetlen múltba, hanem szó szerint matematika. Számsorok: Odüsszeusz, a legnagyobb nosztalgiázó átbolyongott húsz éve, a huszadik századi cseh történelem három húszasa, húsz év franciaországi, húsz év dániai emigráció, a német zene százéves hegemóniája, amelyet Schönberg tizenkét hangú esztétikájától remélt, a francia forradalom és a kommunizmus bukása között eltelt pontosan kétszáz év, Jan Skácel cseh költő háromszáz év szomorúsága… De a logika itt sem tudomány, hanem dermesztően szenvedélyes kísérlet az idő tagolására, az érzelmek léptékének bemérésére az Emigráns (a Nagy Áruló vagy a Nagy Szenvedő, ahogy tetszik) alakján keresztül.

Eredeti megjelenés éve: 2000

>!
Európa, Budapest, 2016
120 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634055136 · Fordította: N. Kiss Zsuzsa
>!
Európa, Budapest, 2006
120 oldal · ISBN: 9630779900 · Fordította: N. Kiss Zsuzsa
>!
Európa, Budapest, 2001
120 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630762241 · Fordította: N. Kiss Zsuzsa

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Jónas Hallgrímsson


Kedvencelte 10

Most olvassa 5

Várólistára tette 56

Kívánságlistára tette 38

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Milan Kundera: Nemtudás

Elég öreg vagyok már ahhoz, hogy értékelni tudjam, és hogy értsem, miről beszél. Fiatalon elkerült ez a könyv, nem is baj. A nosztalgia, a visszatekintés, a múlt keresztutain rágódás inkább az érettebb kor témái.

steinerszofi P>!
Milan Kundera: Nemtudás

"– Akkor miért nem akart senki tudni róla?
– Mert az ember korrigálja az érzéseit, ha az érzései tévútra vezették. Ha a Történelem nem igazolta őket."

Az első Kundera könyvem és biztosan nem az utolsó. Nagyon érdekes történet a nosztalgiáról, honvágyról, hazatérésről a kommunizmus árnyékában. Mi történik, ha valaki disszidál? Milyen érzés egy idegen országban lakni, majd milyen érzés hazatérni? Hogyan fogadják otthon a visszatérőket? Mindenki a saját történetét akarja megosztani és közös kapcsolódási pontokat keresni ahelyett, hogy a másik élete után is érdeklődne. Tanulságos és elgondolkodtató történet volt, az Odüsszeusz párhuzam is nagyon tetszett, ami végig átszövi a könyvet.

>!
Európa, Budapest, 2016
120 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634055136 · Fordította: N. Kiss Zsuzsa
lizke>!
Milan Kundera: Nemtudás

Volt a múlt, van a jelen és majd jön a jövő, ezek hatással vannak egymásra? Persze, de ezt előre úgysem tudjuk, elindulunk egy úton, aztán jön az erdőben az elágazás, megyünk egyik irányba, fejben persze eljátszhatjuk mi lett volna, ha a másik irányba megyünk, de sok értelme nincsen. Nem tudjuk mi alakult volna másképpen és ez a nemtudás egyszerre izgat minket és nyugtat meg.

Dominik_Blasir>!
Milan Kundera: Nemtudás

Sokkal letisztultabb az írásmód, mint A lét elviselhetetlen könnyűségében, a mondanivalóval sokkal jobban egyet tudok érteni, egyértelműen tetszett (egyetlen probléma, hogy rövid, szívesen olvastam volna még a 120 oldalon felül is).
A nosztalgiázás, az emlékkeresés és a nemtudás regénye.

Ildó P>!
Milan Kundera: Nemtudás

Határozottan tetszett. A történet a filozofikus, tudományos jellegű magyarázatokkal együtt, melyek igazán tanulságosak, elgondolkodtatóak. Életszagú. Valóban tényleg rövid, olvastam volna tovább is.
Köszönet @Stendhal-nak, hogy lehetőséget adott arra, hogy elolvassam ezt a könyvet! :)

Kantele>!
Milan Kundera: Nemtudás

Szeretem Kunderát, de sok időbe telt, hogy ráérezzek arra, hogyan is kell olvasni. A regényei nem kifejezetten nehezek, a dolgokat humorral kezeli, néhol egészen hihetetlenül ingázva a „már szinte sértő” és a „ez tényleg vicces” határán. És mindezek mellé ott van a lendületes cselekmény, a jól megírt karakterek, a hozzájuk tartozó lélekelemzés, amit néha Freud is megirigyelhetne és a nem egyszer profán stílus. Kundera nem feltétlenül feszegeti a határokat, de nem is kell neki, mert elhiszem, hogy egy pillanat alatt képes lenne átlépni.

schummyka>!
Milan Kundera: Nemtudás

Az év első olvasása Kundera-könyv nálam már egy ideje :)
Amivel csak kiegészíteném a többi (nagyon jó) értékelést: én ezt kevés megszakítással olvasva ajánlom..! (sajnos nekem ezt most eléggé sok darabban sikerült vonaton olvasnom és nem volt az igazi – főleg a közepe – de azért lehetett követni a szereplőket. ja és a 2. tippem: ne ez legyen az első Kundera-könyv, mert lehet nem fog úgy tetszeni, mintha már sokadik regényt olvasva élnénk át az élményt')


Népszerű idézetek

fülcimpa>!

Milyen fárasztó a hűség, ha nem igaz szenvedélyből fakad.

AeS P>!

Elképzelem, mit érez két ember, mikor hosszú évek után találkoznak. Azelőtt sűrűn érintkeztek, tehát azt hiszik, azonos tapasztalat, azonos emlékek fűzik össze őket. Azonos emlékek? Itt kezdődik a félreértés: nem azonosak az emlékeik; mindketten két-három szituációt őriznek a múltból, de ki-ki a sajátjait; emlékeik nem hasonlítanak; semmi közük egymáshoz; még csak mennyiségileg sem mérhetők össze: egyikük jobban emlékszik a másikra, mint viszont; nem csupán mert az emlékezőtehetség egyénenként különböző (ez a magyarázat még mindkettőnek istenes), hanem (és ezt már kínosabb beismerni), mert nem egyformán fontosak egymásnak.

78. oldal (Európam 2006)

labe>!

És itt a borzalom: az emlékezetünkbe idézett múlt időtlen. Nem lehet újraélni egy szerelmet, ahogyan újraolvasunk egy könyvet vagy újra megnézünk egy filmet.

80. oldal

Sweety>!

Visszatérés görögül nostos. Algos szenvedés. A nosztalgia tehát szenvedés amiatt, hogy hiába vágyunk visszatérni.

6. oldal

_selene_ IP>!

[…] aki elhibázta a búcsút, ne várjon sokat a viszontlátástól.

fülcimpa>!

…az emlékezet jó működéséhez szakadatlan edzés szükséges: baráti beszélgetések során újra meg újra fel kell idézni az emlékeket, különben elenyésznek.

2 hozzászólás
AeS P>!

Minél jobban bánkódott Odüsszeusz, annál többet felejtett. Mert a nosztalgia nem serkenti az emlékezést, nem hozza vissza az emlékeket, beéri önmagával, önnön felindulásával, ki se lát a saját gyötrelméből.

23. oldal (Európa, 2006)

Dominik_Blasir>!

Egy fasiszta diktatúra, akármilyen szörnyű, a diktátorral együtt múlik el, ezért az emberekben nem huny ki a remény. A kommunizmus viszont, amely mögé felsorakozik az egész hatalmas orosz birodalom, holmi Lengyelországnak meg Magyarországnak (Észtországnak pláne!) végtelen alagút. A diktátorok halandók, Oroszország örök. Ezekben az országokban a teljes reménytelenség uralkodik.

11. oldal

dokijano >!

     – Tudod, a franciák megvannak tapasztalatok nélkül is. Véleményük előbb van, mint tapasztalatuk. Mikor beállítottunk, nem kértek magyarázatot. Már értesültek arról, hogy a sztálinizmus rossz és a hontalanság tragédia. Nem érdekelte őket, hogy mi jár a fejünkben, csak az, hogy mint eleven bizonyíték támasszuk alá a véleményüket. Ezért voltak velünk nagyvonalúak, és büszkék magukra. Mikor aztán egy szép napon összeomlott a kommunizmus, vizsga tekintettel vettek szemügyre. És akkor elromlott valami. Nem úgy viselkedtem, ahogyan elvárták volna.
    Egy korty bor; aztán: „Sokat tettek értem, így igaz. A szenvedő hontalant látták bennem. Aztán elérkezett a pillanat, mikor a hazatérés boldogságával kellett volna megerősítenem, hogy szenvedtem. És ezzel a megerősítéssel adós maradtam. Becsapottnak érezték magukat. Egyébként én is, mert végig azt hittem, nem a szenvedésemért szeretnek, hanem önmagamért.”

104. oldal, 44. fejezet (Lazi, 2009)

dokijano >!

    Ebben az évszázadban a csehek történelmébe feltűnő matematikai szépséget lop a húszas szám háromszori ismétlődése. 1918-ban évszázadok után elnyerték független államiságukat, 1938-ban elvesztették.
    1948-ban a Moszkvából importált kommunista forradalom terrorral harangozta be a második húszast, amely 1968-ban csengett le, mikor az oroszok az ország arcátlan nagykorúsodásán felbőszülve félmillió katonával lerohanták.
    A megszállás teljes súlyával 1969 őszén jelentkezett, és meglepetésszerűen múlt el 1989 őszén, szelíden, udvariasan, ahogyan akkortájt valamennyi kommunista rezsim Európában: a harmadik húszas.

10. oldal, 3. fejezet (Lazi, 2009)


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Mario Vargas Llosa: A Kecske ünnepe
Murakami Haruki: A kurblimadár krónikája I–III.
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton
Ismail Kadare: Kettétört április
J. M. Coetzee: Szégyen
Ian McEwan: Vágy és vezeklés
J. M. Coetzee: A barbárokra várva
J. M. Coetzee: Michael K élete és kora
Graham Greene: A tiszteletbeli konzul
J. M. Coetzee: A semmi szívében