Búcsúkeringő 258 csillagozás

Milan Kundera: Búcsúkeringő Milan Kundera: Búcsúkeringő Milan Kundera: Búcsúkeringő Milan Kundera: Búcsúkeringő

A ​neves cseh író regényében öt fejezetbe sűríti egy meg nem nevezett – de nyilvánvalóan cseh – fürdővároskában összeverődött néhány ember életútjának metszéspontjait. Az öt fejezet – öt nap. Ezalatt szerelmek lángolnak fel és lobbannak ki, tragédiába torkollik a végzetet kihívó játszadozás a sorssal. Az action gratuite-re, a századelő francia regényhullámának indíték nélküli gyilkosságára emlékeztet az a mód, ahogy Jakub – a regény egyik főhőse – mérget csempész egy ismeretlen nő gyógyszeres fiolájába, majd „működni” hagyja a sorsot. Egyébként a regény nyolctagú, véletlenül összekerült társaságának mindegyike meghatározott típust képvisel. A kissé elnagyoltan, néhány vonással megrajzolt szereplők között van gazdag amerikai; helybéli szoknyabolond és nagy orrú nőgyógyász; az esztelen, oktalan és leküzdhetetlen féltékenységet megtestesítő szépasszony és fiatalember; a csinos, de üresfejű és nagyravágyó ápolónő; a kevésbé csinos, de nevelőapját mégis elcsábítani képes fiatal lány, és… (tovább)

Eredeti cím: Valčík na rozloučenou

Eredeti megjelenés éve: 1972

>!
Európa, Budapest, 2015
228 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634052203 · Fordította: Bába Iván
>!
Európa, Budapest, 2007
228 oldal · ISBN: 9789630782128 · Fordította: Bába Iván
>!
Európa, Budapest, 2005
228 oldal · ISBN: 9630777215 · Fordította: Bába Iván

5 további kiadás


Enciklopédia 3


Kedvencelte 43

Most olvassa 10

Várólistára tette 78

Kívánságlistára tette 32

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

K >!
Milan Kundera: Búcsúkeringő

Milyen is lehetne egy Kundera-regény, mint filozofikus (érvelés gyerekvállalás mellett és ellen, bár inkább utóbbi – ezek a betétek különösen tetszettek; eszmefuttatás gyilkosságról, öngyilkosságról, politikáról, haza elhagyásáról), lélektani, naturalisztikus, humoros (olykor mulattató jelenetek; különc, kissé bohém figurák, mint Skréta doktor, a dzsesszdobos-nőgyógyász a sajátos kezelésével; a szent Bertleff; és František, a másvalakit viszonzatlanul szeretőt szerető szerelő, aki soha semmit sem fog felfogni abból, ami körülötte zajlik)?

Frank_Spielmann I>!
Milan Kundera: Búcsúkeringő

Micsoda pernahajder ez a Kundera! Úgy látszik, ez az egy hasonlóság van közte és Hrabal között (meg hogy mindketten csehek). Elterjedt, hogy Kundera lila író, annyira elvont, hogy még az emberi ürülékről is tud mélyrehatóan filozofálni (lásd: Az élet elviselhetetlen könnyűsége). De ez félreértés. Mert bár ezek a bárgyú filozofálások ebben a könyvben is megvannak, de hogy ne legyen félreérthető: a szereplők szájába adva, így már teljesen egyértelmű, hogy humorral állunk szembe, és nevetni kell. Én annyit nevettem, hogy görcsbe állt tőle a rekeszizmom.

Akad ugyebár egy kis cseh fürdőváros, ahol a különc Skréta doktor a meddő nőket gyógyítja, sokszor sikeresen. (Nem mondom el, hogyan, de nagyon nevetek, ha rágondolok.) Itt aztán minden fontos szereplő összejön, van populáris jazz-koncert, világoskék tabletták, trombitás, féltékenység, szerető, szerelő, dúsgazdag amerikai, aki minden nőt megkap (különben nekem ő volt a kedvencem, majd megértitek, ha elolvassátok), egy disszidálni készülő volt kommunista forradalmár, abortusz-bizottság, pisilő kisfiús plakátok, meztelen nők, kékes fényű glória, detektív, jó borok és sajtok, szóval minden-minden.

Véletlenek, tragédia, komédia, mesteri (elkoptatott szó) jelenetézés, avagy dramaturgia, és az általam jól ismert Kundera-humor. Ezt tényleg olvassátok el, jó?

ppeva P>!
Milan Kundera: Búcsúkeringő

Nem is keringő volt ez, hanem körtánc egy kicsit őrült, kicsit együgyű maszkabálban. A szereplők csetlenek-botlanak, összekapaszkodnak, szomorkodnak, vidámnak tettetik magukat, szó esik életről-halálról, nagy sorskérdésekről, valaki meghal, valaki elutazik, aztán elengedik egymást, és tovább csetlenek-botlanak, együtt vagy külön, ahogy éppen jön. Ennyi.
A jó benne az, hogy mégse ennyi.

3 hozzászólás
Lanore P>!
Milan Kundera: Búcsúkeringő

Kundera írásmódja mindig különleges számomra, mert a regényeiben magamat is megtalálom egy picit, és néha választ kapok a saját kérdéseimre… ha még a hangulatom is passzol ezekhez a keserédes, szomorkás történetekhez, akkor teljes az élmény, és hatalmába kerít ez a gondolatvilág. Most is ez történt :) Újraolvasás volt, de most többet adott, másképp érintett meg. A szereplők defektesek furák, esendők, egészen különös reakciókkal és döntésekkel a maguk élethelyzetében… elkerülhetetlen, hogy összefonódjon a sorsuk, és végül egy darab tablettán múlik minden… ha elgondolkoznának az érzéseiken, és esetleg még fel is vállalnák azokat, igencsak más lenne a végeredmény… ez azonban így jó, így kerek, és így valódi… nekem… jólesett ez a kis lélekboncolgatás.
Nem tudom, miért, de egyfolytában ez a zene járt a fejemben, amíg olvastam: http://www.youtube.com/watch…

Malbogian>!
Milan Kundera: Búcsúkeringő

Ezért a nagyszerű regényért már megérte szeretni Kunderát!

Kerol>!
Milan Kundera: Búcsúkeringő

Bár megfogadtam, hogy A lét elviselhetetlen könnyűsége után Kunderától soha, semmit, mégis megszegtem a szabályt, hátha… Nem volt olyan szörnyű, mint az első könyvélményem, de még mindig nem győződtem meg arról, hogy van bennünk valami közös az íróval. A karakterábrázolásokat szerettem, de a sok fölösleges filozofálás fárasztott, és nem véltem felfedezni benne a humort. Erősen próbálkoztam, de továbbra sem sikerült megszeretni Kunderát, némi keserű szájíz mellett nem hagyott mély nyomot bennem.

hencsa06>!
Milan Kundera: Búcsúkeringő

Nem igazán rajongtam eddig Kundera írásaiért, ez a könyve viszont megfogott. Van benne szerelem ,halál , politika, abortusz, félelem ,gyávaság egy kicsit összemixelve.
Nagyon életszerű,talán ezért is tetszik annyira.

Anibell P>!
Milan Kundera: Búcsúkeringő

Férfiak és nők összekuszálják a saját életüket és persze egymásét. Ó mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha mernénk vállalni érzéseinket, nehéz helyzetünket, nem akarnánk becsapni a másikat vagy magunkat, akkor viszont nem születnének ilyen remek könyvek…
Egyaránt ajánlom azoknak akinek tetszett, és akinek nem tetszett A lét elviselhetetlen könnyűsége, ebben a műben sokkal több az esemény, és sokkal kevesebb az elemzés.

nuskod>!
Milan Kundera: Búcsúkeringő

Nem olvastam sok könyvet Kunderától, mert valamiért engem nem fog meg annyira, de úgy döntöttem, hogy kísérletezek még vele, hátha lesz olyan könyve, ami számomra is tartogat mondanivalót.
A Búcsúkeringő szerencsére jó választás volt, a mély gondolatok és a szereplők érzései mellett az események is hangsúlyosak. Ha valakinek azért nem tetszett Kundera, mert eddig csak olyan könyvét olvasta, amit két hét után elfelejtett (mint én), annak ajánlom, hogy ne adja fel, olvasgasson még kicsit tőle. Azt kell mondanom, Kundera tényleg nem rossz. A Búcsúkeringő felejthetetlen.

zamil>!
Milan Kundera: Búcsúkeringő

Kundere ebben a könyvében sem nyújtott kevesebbet, mint amiket eddig olvastam. Volt benne minden, erotika, humor, vívódás, és persze a kor hű ábrázolása. Igazi Kelet-Európai, 70-es évekbeli kis regény. Kundera szereplői hétköznapiak, de valahogy mégis mind egyedi problémákkal – a kor problémáival – vívják a saját kis harcukat. Ki a gyerekvállalás, – egy esti kaland –, ki a féltékenység, ki a meddő nők teherbeejtése terén, de minden szereplő mégis kapcsolódik egymáshoz, és a végéig ki-ki, ilyen-olyan megoldást talál az épp aktuális fejfájására. A regény végén, szinte mindenki megnyugodva távozik a fürdővárosból, ahol 5 nap történését ismerhetjük meg. Sajnos az emberekre jellemzően a legtragikusabb „szereplő” történetét felejtik el a leghamarabb, és mélyülnek el ismét saját életükbe.
A Tréfa nekem is jobban tetszett, bár ott a történet annyira egyedi, hogy azt nehéz felülmúlni.


Népszerű idézetek

Epilógus>!

Elcsábítani egy nőt (…) ehhez nem kell nagy tudomány. De szépen elhagyni, erre már csak az érett férfi képes.

26. oldal (Európa Könykiadó, 2007)

volna>!

Az utolsó ok olyan súlyos, hogy öttel felér. Ha gyermekem van, ez azt jelenti, hogy az emberre szavazok. Ha gyerekem van, ezzel mintha azt mondanám a világnak: megszülettem, kipróbáltam az életet, és olyan jónak találtam, hogy úgy döntöttem: érdemes megismételni.

2 hozzászólás
Cicu>!

Az emberek nem tudják értékelni a reggeleket. A vekker erőszakos hangjára ébrednek, amely úgy vágja ketté az álmukat, mint a fejszecsapás, és azon nyomban belevetik magukat az örömtelen lótás-futásba. Hát mondja, miféle nap lesz az, amelyik ilyen erőszakos módon kezdődik! Mi vár azokra az emberekre, akiket az ébresztőóra minden áldott reggel kisebbfajta elektrosokkal térít magukhoz! Napról napra egyre jobban elszoknak az örömtől. Higgye el nekem, hogy az emberek magatartását a reggeleik szabják meg.

23. oldal

5 hozzászólás
ppeva P>!

Melyiket gyűlöli jobban? Azt a férfit, akinek nem kell, vagy azt, amelyik megőrül érte?

86. oldal

Frank_Spielmann I>!

Helytelenítem, ha valaki erőnek erejével akarja boldoggá tenni az embereket. Mindenkinek joga van a saját pocsék borához, az ostobaságához és a koszos körméhez.

A negyedik nap - 18.

12 hozzászólás
Cicu>!

Mintha azt akarnák állítani, hogy az ember fiziognómiája a lelkének valamiféle lenyomata. Ez pedig teljes képtelenség. Én a lelkemet nagy állal és vastag, érzéki szájjal képzelem el, pedig a valóságban az állam is, a szám is kicsi. Ha még sohasem láttam volna magamat a tükörben, és külsőmet annak alapján kellene leírnom, amilyennek én belül érzem magam, a leírásom egyáltalán nem hasonlítana arra, ahogy kinézek. Egészen másmilyen vagyok, mint amilyennek látszom!

71. oldal

K >!

    A trombitásnak tehát tovább kellett görgetnie szikláját.
    – Dragám, én nem vágyom családra. Én szerelemre vágyom. Te számomra a szerelem vagy, a gyerek pedig minden szerelmet családdá változtat. Unalommá. Gondokká. Vesződséggé. A szeretett nőből családanya lesz. Téged nem tudlak anyaként elképzelni. Te a szeretőm vagy, és senkivel sem akarok osztozni rajtad. A gyerekkel sem.

53-54. oldal 9. – A második nap (Európa, 2015)

K >!

    Ha Olga csak egy kicsit is ostobább lett volna, talán egészen csinosnak találja magát. Mivel azonban okos volt, sokkal rútabbnak látta a testét, mint amilyen a valóságban volt.

69. oldal, 3. – A harmadik nap (Európa, 2015)

csartak P>!

Az intelligens ember tökéletes száműzetésbe születik bele. Éjjel-nappal ezen töprengek, mert hiszen ez a szakmám: az emberiség hihetetlen mennyiségű hülyét produkál. Minél ostobább valaki, annál nagyobb kedvet érez a szaporodásra. A tökéletes egyedek legföljebb egy utódot nemzenek, és a legokosabbak, mint te is, eljutnak odáig, hogy elhatározzák, egyáltalán nem fognak szaporodni. Ez katasztrófa.

daniagi>!

Az intelligens ember tökéletes száműzetésbe születik bele. (…) az emberiség hihetetlen mennyiségű hülyét produkál. Minél ostobább valaki, annál nagyobb kedvet érez a szaporodásra. A tökéletes egyedek legföljebb egy utódot nemzenek, és a legokosabbak eljutnak odáig, hogy elhatározzák, egyáltalán nem fognak szaporodni.


Hasonló könyvek címkék alapján

Pavel Vilikovský: Az élet örökzöld hátaslova
Tereza Bouckova: Ha szeretsz egy férfit
Boris Vian: Köpök a sírotokra
Pavel Vilikovský: Egy igazi ember története
Mirko Kovač: Város a tükörben
Olga Tokarczuk: Nappali ház, éjjeli ház
Pavel Vilikovský: Az utolsó pompeji ló
Ivan Klíma: Várd a sötétet, várd a fényt!
Joanna Bator: Homokhegy
Ernesto Sabato: Az alagút