Két ​különös házasság 12 csillagozás

Mikszáthné Mauks Ilona: Két különös házasság

„Végtelen örömöm volt, mikor Kálmán új könyve, A tekintetes vármegye megjelent, nemcsak azért, hogy a könyv olyan óriási sikert aratott, hanem azért is, mert úgy éreztem, hogy egy része az én lelkemnek is benne van a könyvben. Egy-két elbeszélése még fiatal leány koromból, a többi pedig, egy-kettő kivételével, Mohoráról szólott. A kiadó egy igen díszes, csatos kötésű példánnyal lepett meg, melyet én egész áhítattal nézegettem. Kálmán kivette a kezemből, egypárszor szinte úgy látszott, szeretettel végigsimogatta, aztán beírta az előlapra házasságunk évszámát. – Így ni – mondta igen meghatva –, ezentúl ez lesz a mi ’családi bibliánk’.”

A magyar irodalomtörténet talán legodaadóbb írófelesége, Mauks Ilona szeretetteli, egyúttal szellemes és dokumentumokban gazdag visszaemlékezést írt Mikszáth Kálmánról. Az olvasó többek közt arra a kérdésre is választ kap: vajon melyik házasságuk évszámát illesztette Mikszáth a „családi biblia” előlapjára?

>!
Palatinus, Budapest, 2010
228 oldal · ISBN: 9789632740881

Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 20

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Mikszáthné Mauks Ilona: Két különös házasság

Normális az, hogy éjjel kibőgöm a szemem Mikszáth Kálmán halála miatt?!
Ez a könyv annyi szeretettel, finomsággal van megírva, annyira közel hozta hozzám a Mikszáth családot, hogy szinte együtt éltem velük, olvasva a könyvet. Sehol semmi intimpistaság, fontoskodás, a feleség részéről önmaga előtérbe helyezése. Nagyon tetszett a vidéki élet leírása, a mindennapok megélése.
Külön érdekesség Mikszáth és felesége életében a kétszer megkötött házasságuk, ezt is nagyon szépen, finoman és érzelgősségtől mentesen jeleníti meg.
Nagyon szomorú volt olvasni arról, mennyi betegséggel, nyavalyával, járvánnyal kellett megküzdeniük az embereknek 150 évvel ezelőtt falun és városon egyaránt. Folytonos aggodalomban éltek a szülők gyermekeik legkisebb láza, betegsége esetén is, és bármelyik pillanatban lecsaphatott valami súlyos baj a felnőtt családtagokra is.
Erre a könyvre valamikor tavaly figyeltem fel, a rádióban hallottam belőle részleteket, Tolnai Klári előadásában. A könyv is Tolnai Klári hangján szólalt meg bennem. Külön öröm volt visszagondolni arra, hogy vagy két éve jártam Mohorán, láttam a Mauks kúriát, a kis templomot, ahol második házasságukat megkötötték, és a közelben lévő Tolnai Klári emlékházat. Biztos vagyok benne, hogy ha legközelebb arra járunk, Szklabonyára és Horpácsra is elmegyünk.

5 hozzászólás
dontpanic>!
Mikszáthné Mauks Ilona: Két különös házasság

Összeszedett, egyenletes írás, jobb volt olvasni, mint bizonyos más írófeleségek kissé csapongó visszaemlékezéseit. :)
A stílus egyszerű, nem cifrázott, néha talán túlságosan egyszerű is (pl. amikor sokadszorra írja le, hogy "nem tudom kifejezni, mit éreztem akkor"). A régebbi dolgokra, szerelemre, csalódásokra meglepően szenvtelenül emlékszik, de igazából jólesett, hogy nem csöpög. Az íráshoz időben közelebb eső dolgok említésekor (pl. betegségek) már sokkal inkább előtérbe kerülnek az érzelmek.
Örültem volna, ha Mikszáth több írását megemlíti, mikor és milyen körülmények között készült ez vagy az a könyv.

A könyv alapján Mikszáth igazi férfi volt, azok minden jó és rossz tulajdonságával, sokszor magának való, hagyjál-békén mufurc, társaságban viszont sziporkázó, oldódó nagyhangú. A gyerekeit imádta, fiatal korában viaskodott egymással a férfiúi büszkesége és az Ilona iránti vágya, és ez aztán rendesen meggyötörte a nőt.
Mauks Ilona számomra igazi példa, szívós, nem panaszkodik, teszi a dolgát, az urát észrevétlenül segíti, de közben tisztában van a saját értékeivel is.
A „sohasem késő” közhelye az ő életük valósága lett.

szakriszt P>!
Mikszáthné Mauks Ilona: Két különös házasság

Mindig is regényesnek tartottam, hogy Mikszáth kétszer vette el ugyanazt a nőt, és örülök, hogy rábukkantam ennek a történetnek a női szálára. Sok mindent nem is tudtam a íróról, ami most érdekes adalék volt, pl. hogy ennyire beteges volt. A mai világban viccesnek tűnik, hogy a második házasságkötés idején, amikor Mauks Ilona 29 éves volt, Mikszáth már öregnek gondolta magukat a családalapításra! Mint kiderült mégse voltak azok. Említ olyan novellacímeket is, amiről még sose hallottam és fel is keltette az érdeklődésemet.

ritazsofia>!
Mikszáthné Mauks Ilona: Két különös házasság

Őszinte írás Mikszáth feleségétől, nagy hatással volt rám.
Megismerhetjük közös életük állomásait, történetüket, mindezt nagyon olvasmányos, csapongásoktól mentes és szívhezszóló formában.

A könyv hatására ellátogattunk Mohorára is, megnézni a Mauks Ilona emlékházat. Teljesebb képet kaptam és bátran ajánlom a kirándulást azoknak, akik szeretnének nagyobb belátást nyerni az író és az akkori falu életébe, mindennapjaiba.


Népszerű idézetek

>!

Legyen meggyőződve, hogy minden gondolatom maga. Minden megváltozhatik. De az, hogy én szeretem, az nem eshet alá az idők változatosságának: az örök dolog…
Kálmán

125. oldal (Palatinus, 2010)

ritazsofia>!

…az atyai áldás, ha megvan, nem látszik meg a boldogságban, de ha nincs meg, nem látszik meg a boldogság a szülői harag árnyékától.

encsy_eszter P>!

Érezze magát egész függetlennek, mert míg én szeretem, és míg maga szeret, az is.

>!

…ekkor útba ejtettük az ebecki temetőt is, ahol uram nagyszülői és kedves ismerősei pihentek, innen a gyalogúton bejöttünk a szklabonyai temetőbe, itt azt mondta Kálmán:
– Kétszeresen kedves előttem e két temető, mert nemcsak azok feküsznek itt, akik okozói voltak életemnek a kezdődése előtt, hanem azok is, akiktől megnyújtását remélem a bevégződése után… Ott a szomorúfűz alatt pihen az egyik Péri-leány, a szőke, színes szentképecske van a fejfájára ragasztva, tőle jobbra a pogány Filcsik sírja van, vad székfű, kakukkfű nyílik rajta, mintha a híres virágos bundája lenne föléje terítve. Méhek zümmögnek, egész nyáron Vér Klára a szép molnárné fejéhez ültetett rózsabokrokon, hej, mikor még nyalka legények rajzottak körülötte a most már düledező malomban… Itt van Galandáné is, a vén boszorkány sírja, be van horpadva, egy elkésett kígyó oson be az egyik repedésen, nyilván azt szemelte ki téli szállására.

73-74. oldal (Palatinus, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: kakukkfű · kígyó
encsy_eszter P>!

Én tudtam, hogy a szerelemnek valami olyan nagyszerű nemes érzelemnek kell lenni, mely olyan, mintha halál volna… és olyan, mintha feltámadás lenne, mely akkor beszél, amikor hallgat… mely akkor lát, mikor behunyja a szemét… mely olyan büszke, mint a felhő, és olyan szerény, mint a sóhajtás… olyan rossz, mint a kárhozat, és olyan jó, mint az Isten.

encsy_eszter P>!

Nem fájdalom az, amit maga után érzek, hanem annál rosszabb, unalom az, és blazírtság minden iránt, kedélyem nyomott és nem ömlik el rajta az a nyugalom, mely megfűszerezné az ember életét. […]De most, most nekem minden hiábavalóság, ami nem emlékeztet magára. Ami pedig magára emlékeztet, az mind szomorít és lever.

encsy_eszter P>!

Hátha én azt mondom, életem a maga kezében van, tegyen, amit akar vele, akkor az én életem megpenészedik a maga kezeiben, és a magáé az enyémben, mert ottan a mi kezeinkben ugyancsak nincsen semmi.

encsy_eszter P>!

… azután magam is felvettem egy haloványzöld ruhámat, hozzávaló zöld tüllökkel díszített kalapot, és már talán a stíl kedvéért is: magam zöldebb voltam a ruhámnál.

ritazsofia>!

… mert a kis szerelem boldogság, nemes és igazságos, a nagy szerelem pedig zsarnok, gyanakodó, kegyetlen, igazságtalan, mondhatnám nyomorult.


Hasonló könyvek címkék alapján

Komáromi Gabriella (szerk.): Lázár Ervin-album
Z. Szabó László (szerk.): Radnóti koszorúja
Albert Zsuzsa: Irodalmi legendák, legendás irodalom – 1956
F. Almási Éva (szerk.): „… őrültek házába akartatok záratni”
Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Tüzes cipőben
Tóth Zsombor: A koronatanú – Bethlen Miklós
Szabó Magda: Kívül a körön
Feszty Árpádné Jókai Róza: A tegnap
Réz Pál – Parti Nagy Lajos: Bokáig pezsgőben
Dénes Zsófia: Élet helyett órák