Tavaszi ​rügyek 49 csillagozás

Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek

Selmecbányai és rimaszombati elbeszélések. Mikszáth a gimnázium felső osztályait járta a csodált városban: a felvidéki Selmecbányán. Istenem, mennyi látnivaló! – kiált föl a Tavaszi rügyek bevezetésében. Az iskolaváros diákjai közül legnevesebb elődje Petőfi Sándor volt, róla a Petőfi-legenda Selmecen című írásában emlékezik meg. Az én Gyuri bácsim még diákkorából, az önképzőkör tagjának tollából való. Egész oldalas illusztrációkkal.

Eredeti megjelenés éve: 1890

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Képes regénytár Szépirodalmi

>!
Eri, 2004
96 oldal · ISBN: 9638090561
>!
Móra, Budapest, 1972
238 oldal
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1968
98 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Würtz Ádám

4 további kiadás


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Jagika P>!
Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek

Egyértelmű számomra, hogy miért a Tavaszi rügyek címet kapta a gyűjtemény: a leghumorosabb, legérdekesebb novellának tartom. A nagy csibész Palkó mindennapi kalandjai megmosolytatják az olvasót, főleg, mikor elképzeli a nénike hátán lévő kosárban kuporogva. A Hogyan lettem én író elbeszélése ismertebb mű: ezer hála Dankó bácsinak a kezdeti útmutatásért. Alakja más novellában is feltűnik, igazi egyéniség, értékes ember volt a maga egyszerűsége mellett. Jó volt olvasni róla és a korabeli világról…

2 hozzászólás
Porcsinrózsa>!
Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek

Mikszáth minden írása valamiféle varázslattal bír. Életkedvet csepegtet az olvasóba, csipkelődő, humoros, zárójelben odatoldott félmondatai jókedvre derítenek. Igaz ez erre az elbeszélés – gyűjteményre is. Mikszáth érezhetően szeretett élni, értékelte, nagyra becsülte az élet apró örömeit. Elnéző, megbocsátó iróniával kezelte az emberi fogyatkozásokat, derűs bölcsességgel „tálalva” ezeket az olvasóknak.
Szórakoztató írásaiban elénk tárul gyermek – és ifjúkora, az iskolák szigorú professzorai, a kemény regulák, mind egy régi, letűnt kor ódon levegőjével telítik a lapokat. Nagy szeretettel, élvezettel mesél saját gyermekeiről is.
S bár mindez, a latin bölcsességekkel együtt időben, történelmi korban már nagyon távol van tőlünk, egyáltalán nem érzem elavult régiségnek. Ellenkezőleg : Mikszáth Kálmán a maga sajátos derűjével, szellemiségével, kritikus politizálásával mindig üdítően hat rám. Írói tehetsége biztosítja számára a helyet a halhatatlanok népes táborában.

paradise>!
Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek

Mikszáth Kálmán Selmecbányán töltött tanulóévei fogalmazódnak meg ebben az elbeszélésben. Egy töredék, egy részlet határozottan megmutatja a korszak társadalmi képét, az emberek egymás iránti szolidáris magatartását, a diákok olykor túlzó csínytevéseit. Kezdetleges írás egy remek magyar klasszikustól.

Pudlimoly78>!
Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek

Szépséget, letűnt idők báját, békés derűt vártam Mikszáth elbeszéléseitől – és megkaptam. Néha könnyes, néha vidám, néha pedig könnyes-vidám történetek csokra ez a kis kötet, amelyből megismerhetjük a 19. század végi Magyarországot s lakóit: szegénységben, de annál nagyobb szeretetben élő családokat, pajkos kisfiúkat, szégyenlős – ám ha a szükség úgy kívánja, a fiúknál is bátrabb – kislányokat. A jól megrajzolt szereplők, változatos helyszínek, meglepő fordulatokban gazdag történetek segítségével az olvasó is visszarepülhet abba a régi világba, ahol nem rohantunk ennyire, volt idő meghallgatni egymást, megélni a mindennapokat. Úgy gondolom, a Tavaszi rügyek kevésbé ismert bár, de mindenképpen páratlan gyöngyszeme Mikszáth életművének.

>!
Móra, Budapest, 1972
238 oldal
Paulina_Sándorné P>!
Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek

Jókor olvastam az író írásait. Elvarázsolt, megnyugtatott a stílusa, az ízes szövege. Jó volt olvasni a történeteket, mindegyikben találtam valamit, ami megfogott. Milyen nehéz a sorsa a diáknak, ha fogalmazást kell írni. :-) Számomra az író megtudja adni az emberi természet fontos dolgait – emberség, tisztesség. Az írásai azt a régi életet hozzák elém.

KBCsilla P>!
Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek

Nagyon szeretem a magyar írókat, különösen az igazi, nagy öregeket.
Ahogyan a természetről, a valódiról és az emberi természetről írnak, azzal a lelkemet simogatják. Az az érzésem, hogy ez azért van, mert magam is vidéken nőttem fel, őszinte, nyílt szívű, becsületes emberek között, a minket körülölelő természet szerves részeként.
Nekem még meséltek a nagyszüleim és a szüleim régi történeteket, ízes, bár számomra akkor teljesen természetes nyelven, amiről azt hittem, hogy ez mindenki nyelve. spoiler
A kötet elbeszélései alatt sokszor mosolyogtam magamban, és jókat nevettem a kópéságokon, a becsületes emberek pedig elgondolkodtattak, hogy vajon hová és merre kószálhattak el a leszármazottaik?

Iustitia >!
Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek

Ezer közül is fel lehet ismerni az írásait, kevés az ilyen jellegzetes elbeszélő, de sajnos most sokszor éreztem azt, hogy nem bontja ki eléggé a szárnyait. Hosszabb novellákban is többször elhúzza a mézesmadzagot az orrunk előtt kitűnően sikerült három mondatokkal, érezzük a szánkban azt a Mikszáth-ízt, viszont az egész művet már nem tudja fenntartani, kifogy a szufla belőle. A néhány oldalas szösszenetek ebből a szempontból jobb helyzetben vannak, kevesebb a töltelék, több a lényeg. Amikor ezt felismertem, már felvetődött bennem a kérdés, hogy egy novella a maga szerény terjedelmével egyáltalán megengedheti-e magának, hogy legyen benne töltelék? Néhány darabja a kötetnek a szokásos színvonalon tündököl, szeretem Mikszáthot, ez a tény azonban nem tudja a többit megjavítani.

dorcika>!
Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek

Nagyon szeretem Mikszáth világszemléletét és stílusát, és azt is nagyon szeretem, ha híres írók/írónők önéletrajzi témában alkotnak (még ha van is benne egy kis csúsztatás – gondolom, itt is volt). Szóval egy kincsesbánya volt nekem ez a könyv illetve novelláskötet. Egyetlen történetért haragudtam csak, amikor Pipi verebet befestették… jó, értem én, az egy másik kor volt, más értékekkel, de na, ez akkor is állatkínzás. Szegény Pipi! Ellenben a Jánoska haláláról szóló novellát végigbőgtem. A többin meg nevetgéltem itt-ott.
Egy irodalomtörténetben jártas ember elárulhatná nekem, hogy mi lett Mikszáth Bercivel. Mert azt láttam, hogy nagyon fiatalon halt meg, gondolom nem véletlenül, de a halál okáról sehol nem írnak. Engem meg furdal a kíváncsiság.

>!
Móra, Budapest, 1972
238 oldal
Katona_Zsuzsanna P>!
Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek

Kellemes időtöltés volt Mikszáth novellainak olvasása, bár sok olyan akadt közte, ami még a pályája elején keletkezett és ettől azért jobbakat írt később. Hősei viszont valós, hús-vér emberek, a maguk hibájával együtt is szerethetők. Olykor hibáznak, botlanak, de viccesek is tudnak lenni.

pasztornenagyeva>!
Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek

Mikszáth Kálmántól ezeket a novellákat még nem olvastam. A tanulságos történetek voltak. Mindegyik adott valami pluszt. Minden ember gyarló. Mindenkinek van valamilyen kis bűne, ami megbocsátható.A míves beszédmódra nagyon kell figyelni. A történetek közül a Legrútabb leány tetszett. A rútságból is lehet hasznot hajtani, még ha nem is saját magának, hanem megsegíteni vele másokat.A mérhetetlen szegénység-gazdagság, az ellentétek mindenütt jelen vannak. A gyerekcsínyek voltak azok, amelyek a legjobban szórakoztattak.


Népszerű idézetek

Porcsinrózsa>!

Így volt az mindig. Azoknak áll érdekükben a lárma, akik a csendre vigyáznak.

72. oldal (Móra, 1972)

Porcsinrózsa>!

A haszonlesés előbb kezdődik, mint az értelem, és később végződik.

144. oldal (Móra, 1972)

Asteria>!

Hogy mely könyvek tettek rám legnagyobb hatást? – veti ön fel.
Minden időszakban mások – ez az én feleletem. Dickenst négyszer-ötször olvastam. És a negyedik olvasás idejében álltam talán hatása alatt. Kevésre becsülöm azokat az írókat, akik egy könyv benyomása alatt lesznek írókká. Egyetlen asszonyt szeretni egy életen át majdnem annyit jelent, mint nem ismerni az asszonyokat. Egyetlen művet hagyni dominálni magunk fölött – gyengeség jele. Egy mű még egy írót se jelent, akármilyen nagy mű is az. Egy mű egy írónak csak bizonyos időszakát jelenti. Egészséges termelésnek egy író részéről én azt tartom, mely a természethez alkalmazkodik. Tavasszal a természet cseresznyét hoz és szamócát, nyáron szilvát, ősszel szőlőt. Az olyan író, aki egész életében cseresznyét termel, abnormitás.

126. oldal (1972-es kiadás)

Etike P>!

Szemben egy borzas haju fiu-gyermek jött bőgve, egy cserépfolytonossági hiányban szenvedő bögre fülét tartva kezében, a bögre oldala fehér volt a lecsurgott tejtől.

A legrútabb leány

Asteria>!

Majd előcsoszogott nagy köhögve Kapeler, a matézis professzora, aki azt szokta mondogatni a diákoknak: „Minden tudomány csak a sírig tart, fiúk… latin nyelv, magyar nyelv csak a sírig való… mert ki tudja, milyen nyelven beszélnek odaát az angyalok; de a kétszer kettő, édes gyermekeim, még a síron túl is csak négy lehet.”

31-32. oldal (1972-es kiadás)

meseanyu P>!

A nagy csend, a mely beállott a földszinti classisban (mert egyedül a mi osztályunk volt földszint). Ez szokatlan volt és megdöbbentette. Nyolcz esztendeje van itt, de még ilyesmit nem élt meg, hogy negyven diák, mikor a tanár nincs bent, igy elcsendesüljön. Az lehetetlen! Csak nem ütötte meg a guta mind a negyvenet egyszerre!

Az öreg Dankó bácsi

pelika_Bp>!

– Arról felelj, amelyik állatot a legjobban szereted. Melyiket szereted a legjobban?
– Az oroszlánt – mondá Kamuti Pali.
– No, hát beszélj nekem az oroszlánról!
Kamuti Pali beszélt őexcellenciájának az oroszlánról, aminthogy talán egyebet nem is tudott az egész természetrajzból. Ezt azonban meglehetősen mondta el.
A gróf csak egy helyütt vágott bele:
– És mivel él ezen állat?
Kamuti Pali nyilván nem tudta már ezt, tehát lutheránus módra felelt:
– Mindenfélével
– De mégis mit szeret legjobban?
A fiú megállt, végigsimitá ujját homlokán, azután felemelte dacos fekete fejét, és igy szólott tompán:
– A szabadságot.

64. oldal Az öreg Dankó bácsi

Nem_Zárolt_Szekció_Anna>!

Nem vagyok barátja a bornak. Elhibázta az öreg Noé, mert az első szőlőtőkét, mielőtt elültette volna, megáztatta egy oroszlán, egy majom, egy disznó és egy bárány vérében. Azért aztán vagy oroszlánná, vagy majommá, vagy éppen báránykává, esetleg disznóvá válhat tőle az ember. Én rendesen oroszlánná leszek.

Nem_Zárolt_Szekció_Anna>!

Ha fájdalmatok van, ne vigyétek azt a magányban, hanem járjatok vele az emberek között, azok is szenvednek egytől-egyig. A mások szenvedése meghalványítja a tiéteket, mert a búbánat is olyan, mint a festék: ha idegen festékkel keverik össze, egészen új szín lesz.

Kisanna>!

A hársfák lehányták a leveleiket az udvaron, a fiúkat olyankor elvitték a városi iskolákba, és mikor a hársfák nemcsak újra neki lombosodtak, hanem a bokrétáikat is kieresztették, akkor megint visszajöttek. Sok esztendeig ment az így.
Hanem egyszer aztán olyan év jött, hogy hiába nyíltak a hársak az udvaron, a gyerekek vissza nem jöttek. Az iskolapadokból odamentek, a hol a rózsák nyíltak… piros vérrózsák zöld fűre festve.

Egy fiúnak a fele.


Hasonló könyvek címkék alapján

Gárdonyi Géza: A báró lelke / Tizenkét novella
Ambrus Zoltán: A gyanú
Gárdonyi Géza: Pöhölyék
Jókai Mór: A huszti beteglátogatók
Jókai Mór: Az egyhuszasos leány, Száz leány egy rakáson és egyéb elbeszélések
Ábrányi Emil: Lábán úr könnyei és egyéb történetek
Tömörkény István: A Szent Mihály a jégben
Tömörkény István: Különféle magyarok meg egyéb népek
Bársony István: Tréfás történetek
Gárdonyi Géza: Mai csodák