Magyar ​várak regéi 5 csillagozás

Mikszáth Kálmán: Magyar várak regéi

Néhány ​véletlenül megmaradt bástya, falomladék, hajdani várkút, hegy tetején árválkodó rom – mi mindenről tud mesélni!
Nagy mesemondó Mikszáth Kálmánunk a múlt század végén gyűjtötte össze ezeket a meséket, legendákat, és persze hozzájuk adta a maga könnyedségét, tekintélyt előszeretettel megfricskázó, csúfolódó jókedvét. Még ha nem is tudjuk pontosan, hol vannak ma már ezek a várak, akkor is élvezettel olvassuk a meséket: a mi történelmünkről szólnak. Hol IV. Béla bukkan föl bennük, hol Károly Róbert, hol Nagy Lajos, hol meg a törökverő Hunyadi János. De még régebbi időkről is meséltek Mikszáthnak a kövek, a honfoglalás előtti korról, népekről, akik itt éltek, építkeztek, harcoltak és haltak meg a mi földünkön. És talán a legszebb, amire ezek a mesék tanítanak: ragaszkodjunk ehhez a tájhoz, a földhöz, a fához, az éghez, a naphoz, mondjuk ki a nevét akár magyarul, akár szlovákul, akár románul vagy szerbül. Hiszen az emberi gonoszság mind elpusztult, de a táj, a folyó, a kő… (tovább)

>!
Zrínyi Nyomda, Budapest, 1994
122 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631171965
>!
Móra, Budapest, 1989
120 oldal · ISBN: 9631163903 · Illusztrálta: Kapolcsi Kovács Csaba

Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
Uzsonna 
Mikszáth Kálmán: Magyar várak regéi

Jó kis gyűjtemény a magyar várak legendáiról. Mikszáth mesélő stílusa csak tovább emeli a történetek értékét, élményszerűségét. Érdemes mellé a vártörténeteket is elolvasni, hogy a legendákat el tudjuk helyezni időben. Várlátogatás előtt, alatt és utána is élmény olvasni.

>!
imma AP
Mikszáth Kálmán: Magyar várak regéi

a regés része nagyon tetszett, szeretem a történeteket, főleg, ha még oda is mehetek helyszínelni. a kellemes mikszáthos stílusa is jól esett, de néhol nagyon tudtam unni a történelmi lajstromot arról, hogy kiről kire szállt a a vár.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Uzsonna 

Száz és száz ilyen várunk van nekünk, amelyek romjait csak sejtik, s amelyek történetét krónikák föl nem jegyezték, hanem csak a néphagyományban élnek, forognak – kacsalábon.

29. oldal, Mesés várak

>!
imma AP

Hiszen majd minden vár ekkor épült a tatárok ellen. Ha a tatárok nem lettek volna, ma igen kevés várunk lenne Magyarországon.

116. oldal, Zboró

>!
Uzsonna 

Minden várhoz elég történeti rege tapad, magyar zamatú regék, és nem afféle „fehér asszonyok”, akik közönségesen minden európai várban kísértenek, nyíllal lelőtt trubadúr szelleme, az ablakból kiugrott várkisasszony nyugodni nem tudó lelke, börtönben igazságtalanul agyonnyomorgatott hősök árnyéka. Ezeket hagyom én a holdkóros poétáknak.

112. oldal, Sóvár

>!
Uzsonna 

Azóta érdekes rom, és senki sem építi fel többé. Kivesztek ám már azok az óriások és tündérek, akik a hajdani várakat építették.

32. oldal, Székelykő

>!
imma AP

Hiteles számadás maradt fel az építkezésről.
A kőművesmester fizetése havonként 1 kurta forint (49 és fél váltó krajcár) volt.
A palléroknak naponta 2 magyar pénz és egy kanna bor járt ki.
Egy legénynek naponta 1 magyar pénz és fél kanna bor.
Ez volt a munkások fizetsége, kik közt, úgy látszik, nagy a rangfokozat. Summa summárum belekerült a vár 212 magyar forintba. (Ma egymillió is kevés volna.) Terményekben és italokban ellenben elfogyott 165 gönci hordó bor, 7800 hordó mész és 9000 tojás, amit a mész közé kevertek. (Öröm volt akkor építkezni.)

37-38. oldal, Kapivár

>!
Uzsonna 

… De nem vágunk a krónika elé, mely eléggé mulatságos, még ha nem igaz is.
De igaz is lehet. Én legalább, ha akarom, valamennyiben hiszek, ha nem akarom, egyben sem hiszek.

33. oldal, Csókakő

>!
Uzsonna 

Háborút viselni akkor is nagy mulatság volt; olcsóbba is jött, de némi üggyel-bajjal bizony akkor is járt.

33. oldal, Csókakő

>!
Uzsonna 

Sok várnak csak a neve van már meg, s történetét a rege idomítja tetszése szerint.
Most a rege, hajdan a nóta. Egyforma szerepet játszottak a várak sorsában.
Tudniillik az a bizonyos nóta, mely a legszomorúbban szólt, mert a vagyonelkobzást és a száműzetést jelentette. A lázadó, engedetlen várurakat egyre nótázták a fejedelmek, s a várak folyton cserélték uraikat. A vár volt a legingóbb vagyon.

30. oldal, Székelykő


Hasonló könyvek címkék alapján

Halmos Andor: Magyar várak regéi
Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak
Lux Kálmán: A budai várpalota Mátyás király korában
Gaál Mózes: Magyarok
Illés György: Várak dicsérete
Illés György: Fel, fel, vitézek!
Kárpáti János: Az egri vár „titkos” föld alatti világa
Körber Ágnes (szerk.): Visegrád – Királyi palota
Illés György: Végek dicsérete
Kőnig Frigyes: Végvárak a Magyar Királyságban