Különös ​házasság 480 csillagozás

Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság

A ​regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának különös története az aulikus és klerikálius erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról szájra, egy hosszan húzódó, 19. század elején zajló botrányos válóper kiszivárgott adatai alapján. A klérus rögtön a regény megjelenésekor igyekezett néhány ténybeli eltérés alapján hitelt vesztetté tenni a regény vádló művészi igazságát.

Mikszáth két erő küzdelmét ábrázolta regényében: a nagyurak és nagypapok világa áll az egyik oldalon, s a szálak elvezetnek elzárt papi szemináriumokba, a császári udvarba, a pápai kúriára is. A másik oldalon Buttler János mellett felsorakoznak a Bernáthok, Fáyhoz hasonló kuruckodó magyar kisurak, a korai polgárságnak olyan különcködő típusai, mint az öreg Horváth; néma társként pedig szeretetével és rokonszenvével ott áll – Tóth uram, a röszkei kocsmáros és Vidonka, a népi ezermester… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1901

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Osiris Diákkönyvtár Osiris · Talentum diákkönyvtár Akkord · Diákkönyvtár Móra · Mikszáth Kálmán válogatott művei Aquila · Millenniumi Könyvtár Osiris · Mikszáth Kálmán művei Kossuth · A magyar próza klasszikusai Kossuth · A magyar próza klasszikusai Unikornis · Nemzeti Könyvtár Magyar Közlöny · Magyar Klasszikusok Babits · Mikszáth Kálmán életmű Babits · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Arany Könyvtár Szépirodalmi

>!
Osiris, Budapest, 2023
374 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632764825
>!
ISBN: 9786156377197
>!
PairDime, Szeged, 2020
ISBN: 9786156123329

47 további kiadás


Enciklopédia 38

Szereplők népszerűség szerint

gróf Buttler János · báró Dőry István · Fáy István · Bernáth Zsiga · Bernáthné · Dőry Mária (Mariska) · Horváth Mihály · Horváth Piroska · Medve doktor · Miss. Malipau, nevelőnő · öreg Bernáth · Szucsinka János plébános · Vidonka Józsi, ezermester


Kedvencelte 51

Most olvassa 9

Várólistára tette 169

Kívánságlistára tette 44

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Alvarando P>!
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

„Tudd meg tehát – és fenyegető lett a hangja –, hogy ha el nem veszed Mariskát a saját akaratodból, akkor a tied lesz akaratod ellen”

A nemesi családba tartozó Dőry Máriát teherbe ejti egy pap. Keresnek neki egy szintén főúri származású férjet, Buttler János lesz a kiszemelt áldozat. Buttler hiába szerelmes egy másik hölgyeménybe, Horváth Piroskába, kényszerből el kell vennie Máriát, amit az egyház nem is kíván megakadályozni. A környezete meg nem tudja…

Mikszáth Kálmán regénye a 19. század eleji Magyarországra kalauzol el minket. Valós esemény alapján beszéli el a történteket és többször is hangsúlyozza az elbeszélés komolyságát:

„Kort festek, igazat kell mondanom.”

Miközben szemünk előtt köttetik egy érdekházasság, ahol egyik fél sem szívleli egymást, az író a tőle megszokott, a fő cselekménytől elütő történetek mellett pazar képet fest a korszakról. Beleképzelhetjük magunkat a ferenci abszolutizmus idejébe, a napóleoni háborúk utáni helyzetbe, ahol többször felemlegetik a francia császár elleni inszurrekciót. Egy kis epizódszerepben az elején még maga a gyermek Kossuth Lajos is feltűnik éhes diákként. Érezhető a katolikus-protestáns ellentét és az, ahogyan a korabeli ember életét teljesen meghatározza és irányítja a vallás. Bepillantás nyerünk a nemesek világába, hogyan éltek, miként rendezték el egymással a nézeteltéréseiket, szemléltetésként egy párbajról is kapunk beszámolót. Buttler környezete megpróbálja érvényteleníteni a házasságot, amit Egerben tárgyalnak. Ezáltal megtudhatjuk, hogyan zajlott le a korszakban egy válóper az egyház irányítása alatt. Vajon a válóperben szétválasztják az egymást amúgy nem kedvelő házastársakat? Ez a regény egyik nagy kérdése és az, hogy vajon mi lesz a történetben kibontakozó igazi szerelemmel?

A regény nyelvezete igazi ínyencség a szép magyar szövegeket kedvelőknek, Mikszáth rendkívül jól bánt a szavakkal. A helyenként több kisebb szálra is kibontakozó történetben a szerző megcsillantja a humorát, a korszak leírása mellett odaszól az egyháznak is és persze nem maradhatnak ki élet apró dolgairól való elmélkedések sem. Engem a következő gondolatok fogtak meg leginkább:

„Az emberek bele vannak bolondulva a szimbólumokba.”

„Hiszen a szerelem nagy gazdagság, te csacsi. Csak nem elégít ki alaposan. A szerelmes sohase boldog annyira, hogy ne hiányoznék valamije, és soha nem lehet annyira boldogtalan, hogy ne maradjon olyan valamije, amit a világ minden aranyáért oda nem adna.”

„Az isten kamrájában a remény áll a legnagyobb zsákban, s mindig ki van a madzagja oltva, hogy mindenki belenyúlhasson; ebben az egyben nincs fösvénység.”

Kiváló regény a 19. századi magyar nemesség világáról. Bátran ajánlható mindazoknak, akik ebbe a világba kívánnak egyet kirándulni, illetve egy Mikszáth-klasszikust kívánnak a kezükbe venni!

Bla IP>!
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Mikszáthnak e regénye 1900-ban jelent meg, talán a legismertebbnek mondható. Kétszer is megfilmesítették megalkotása óta, én az elsőt láttam egykor még Benkő Gyulával. Már akkor megfogott a történet érdekfeszítő meséje, amely XIX. század elején történt valóságos eseményeken alapul, de az írói fantázia persze átalakította. Most jutottam hozzá, hogy elolvassam. Tulajdonképp az író első sajátos történeti regénye. Mikszáth egyértelműen Buttler gróf, és az erkölcsi igazság és tisztaság oldalán áll, főként az egyház képmutató és számító magatartását kárhoztatja. Komor alaphang, de az anekdotázó stílus és a mesélő kedv, a színesen megrajzolt életképek élvezetessé teszik. Több, mint 100 év távlatából is tetszenek Mikszáth gondolatai, stílusát élvezetesnek találom… Nem is nagyon tehetek mást, hisz két örökség révén, majd három életmű sorozat foglalja a polcon a helyet.

Lipe>!
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Ezzel a könyvvel ért véget számomra a Mikszáth-berzenkedésem. Nagyon gyerekfejjel olvastam először. Ott volt a hiba. Túl sokáig tartottam magam távol tőle. Kár volt.

Jó ötlet volt felcserélni a megszokott leányrablást férfirablásra ebbe a szóba beletörik a nyelvem :). A női olvasók szívét ezzel azonnal elnyerheti (az enyémet vitte). Ott van szegény Buttler, aki szenved, akit kihasználnak, magányos, olyan igazán megmenteni és megvigasztalni való…Hajjaj. :D Szép is, férfias is… No.
Mikszáth nagyszerűen, zsongítóan mesél, néha mintha nem is egy regényt olvastam volna, hanem a Hetvenhét magyar népmesét. A romantikus szál mellett jólodamegmondósan, mismásolás nélkül ábrázolja az akkori Magyarországot.

„Urrak a papok! Urrak a papok!”

12 hozzászólás
Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P>!
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Ó igen, ezek a régi klasszikus írók aztán tudtak írni, szuper könyv volt, imádtam.
Az író remekül megfogta az adott kor visszásságait, igazi társadalom kritika volt és eléggé rossz fényben tüntette fel a vallás egyes képviselőinek visszaéléseit és annak eltusolását.
A főhős hiába mozgatott meg minden követ, hogy szabaduljon a ráerőszakolt és ellenzett házasság szorításából, ami becsületesen nem is lett megkötve, nem tudott semmit tenni a hamis tanuk és a vallási hivatalok ellen.
spoiler
Bár kapott a történet humoros címkét is és talán itt-ott megcsillant benne az író szatirikus oldala is, én egyáltalán nem találtam humorosnak a történetet.

Hoacin>!
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Ejnye, canis mater, hogy ilyen dibdáb emberek létezzenek, mint ez a vén mizimázi Dőry! Alapvetően tehetetlen frusztráltságot érzek, ha a jófej szereplőkkel ordas nagy kitolásokat művelnek a galádabb figurák, de ez a könyv aztán igazán vitte a pálmát az infesztálásban, ami pedig nem gavallér dolog. Az élvezhetőségből nálam az is visszavett egy fokkal, hogy a régies nyelvezet konstans módon kontrakarírozta a pontos értelmezést, főleg mikor a szereplőkből spontán buggyantak elő a „gratias ago, domine spectabilis” féle szépségek. Az olvasmányosságot buzgón akasztották meg az igen bőségesen illusztrált leírások is: szerettem volna haladni a történettel, mert izgalmas az ügy, lássuk a folytatást íziben! De rendszerint át kellett gázolni megannyi hangulatfestő részleten, amiben személy szerint inkább hasra estem mindannyiszor. Pedig a Zemplén! A környék! Szívem csücske vidék! Mennyire szerettem volna ezt a történetet mondjuk feleekkora terjedelemben olvasni….:) Mert amúgy tele van hol humoros, hol dermesztő, de mindvégig érdekes eseményekkel.
Azért a befejezés kárpótolta a szétborzolt igazságérzetem. Ennyi álságos, aljas, igazságtalan történés után végtelenül jólesett a furfangos megoldás. Na, azt a részt például szívesen olvastam volna akár négyszer olyan hosszú terjedelemben is. :D

„– Paperlapap!ellenveté az orvos.Ne beszéljen nekem ilyenekben a logikáról. A logika más. A logikához ne szóljanak a papok. A logika a gondolkozó fõk istene. Ha van másvilág, és logika van benne, akkor ön például okvetlenül a pokolba jut.
Én?dadogta a plébános úr, elpirulva az orvos szúrós nézése alatt.
A diákok mosolyogtak. Dõry kacagott, a hasát fogta, a baronesz pedig ijedten sütötte le szemeit a tányérjára.
Ön hát. Mert önnek, mint papnak, logice csak a rossz lelkek közt van helye, akiket megjavítson. Ergo a mennyországban, ahol csak jó lelkek vannak, egészen fölösleges a pap.

3 hozzászólás
Ibanez P>!
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Csodálatos könyv, amit voltaképpen végig lehet jól idegeskedni, már aki eleve az egyházat ferde szemmel nézi (mint én :-D). Sokszor a falhoz akartam csapni a könyvet és megfojtani nemcsak a papot, de az összes egyházi személyt, aki elém kerül, mert még Dőryt valahol megértettem, mentette volna a lányát és persze a disznópásztorhoz nem adhatja hozzá, hát olyan kell, aki azért rangban is oda illik… Buttler meg persze, hogy tutyimutyi volt kissé, ha nem lett volna, akkor vagy kinyírja az egész bagázst egy szál karddal (és utána megy az akasztófára) vagy már az elején hátat fordít az egész csőcseléknek és mizériának, derékon ragadja Piroskát, felemeli a lovára és vágtat egészen napnyugtáig, vagy legalábbis addig, ahol nincs vallás és egyház :-D De akkor meg vége lett volna a történetnek gyorsan és sápítozhatnánk azon :-D Úgyhogy végig kell „szenvedjük” (ez most képletesen, mert a könyv olvasása nem szenvedés) a rögös utat, amelyen állandóan beszakad a gróf alatt a talaj és sajnos nem is nagyon bír kievickélni az ott lévő dagonyából, hiszen az egyháznak sok lába van, mindig rátaposnak. Kár volt, hogy azért ilyen hosszú ideig eltartott, míg rájött, hogy az igazság ott fog maradni a szőnyeg alatt és inkább más utat kell találnia, ha boldog akar lenni.

spoiler

kaporszakall>!
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Mikszáth nem tud igazi regényt írni.

Mint novellistát, kedvelem, de a hosszabb műveknél nem bír magával, és az anekdotáival szétcincálja a cselekményt. Itt is ezt tette. Ráadásul a kezdő Buttler János-Horváth Piroska pásztoridill annyira nyálas, hogy (jobb stílusa ellenére) simán beillene a Júlia vagy a Romana füzetes regények sorába.

A történet logikátlan; a 'főhős', Buttler János pipogya fráter, Piroska is elég vértelen; sok epizód (pl. Krok-apó kutatóútja az eltűnt Buttler nyomában) puffasztott rizsa. Tulajdonképpen a regény leghazugabb* – antiklerikális – része a legfeszesebb, és a befejező csattanó ér még valamit, de egyebekben ez egy gyatrán összefércelt, és az 1900-as megjelenéshez képest nagyon ódivatú munka. Jókai harminc évvel korábban korszerűbben írt.

A mellékszereplők, Bernáth Zsiga, Tóth uram, Vidonka Józsi meg a kissé diabolikus Dőry báró visznek némi elevenséget a történetbe (és esetleg még ott van Medve doktor az elején), de nem tudják feledtetni sem a központi figurák színtelenségét, sem a cselekmény ellentmondásait.

* Aki Buttler valódi történetére kíváncsi, az olvassa el ezt a rövid cikket:
http://szjptk.iif.hu/toronyor/VIIII_(IX)_evf_3/kulonos_…
de vigyázat, erősen spoileres; csak a regény után érdemes sorra venni. Akkor viszont kitűnő utószó.

dagikám >!
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Èrdekes törtènet volt,ès egyben szomorù is. Sajnàltam Buttlert,hogy ìgy tőrbe csaltàk,ès hogy a szerencse sosem tartott ki mellette. Igaz,lassan haladtam vele,mert nèhol voltak olyan elbeszèlő rèszek,amik untattak. A vègèn tetszett az a furfang,amivel sejtelmesen,de jòl alakult a vège.

csillagka>!
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Nálam nagyon nyerő Kálmán bácsi fanyar, ironikus humora, mikor először tudatosult ez a könyv végső soron Mariska baronesse életét mutatja be azt hittem lefordulok a székről a röhögéstől, szegény lány már a nevével hódit, a kivagyiság és a felfuvalkodottság valahol itt kezdődik.
Ez a könyv is egy tökéletes társadalom kritika a papság mindenhatóságáról és a megváltoztatatlan elkerülhetetlenségéről.
Na most jön a könnyes vallomás amennyire Mikszáth stílusát és humorát napestig olvasnám, most ebben a könyvben nekem a szereplők nem voltak tökéletesek, nem tudtam rajongani értük, nem fogott meg a személyes varázsuk.
Imádtam a mesét de ez a mesélőnek köszönhető, nem a történetnek.

>!
Aquila, Budapest, 1993
466 oldal · ISBN: 9638276010
Cukormalac P>!
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Mikszáth harmadik, egyben utolsó nagy regényírói korszakának nyitánya az író egyik legismertebb könyve, melyből nem véletlenül készült két remek filmes feldolgozás is a magyar mozgókép hőskorában. És mivel volt szerencsém mindkettőt látni, nyilvánvalóan nem volt ismeretlen előttem a történet, holott sok-sok éve még szentül meg voltam győződve arról, hogy ez a regény a saját különös házasságáról szól. (Ha utólag valaki megírná, igényt tartok a jogdíjak egy részére, köszönöm.)

Ellenben a történelmi témákat felváltó vallásos környezet, egy múltbeli, valóban megtörtént esemény olvasmányos, kalandos feldolgozása remek alapot szolgáltatnak arra, hogy a parlament munkájában is aktívan részt vevő író elmélyedhessen a korabeli Magyarország addig talán ismeretlen zugaiban. Legjobb hagyományai szerint ízesen, sajátos szóhasználatával és történetszövésével tálalja, és igaz, hogy sokszor leül a hangulat, profizmusának köszönhetően mindig visszatereli azt a helyes mederbe, így lesz egy remek olvasmány ez, az ember pedig már tűkön ülve várja következő Mikszáth-könyvét. (Már ha nincs más, de ugye más, az mindig van.) Még akkor is, ha utólag kötelező jelleggel forgatta és szinte biztosra vette, hogy legközelebb évtizedek múlva veszi elő újra. Hála az égnek, akadnak még csodák.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1982
358 oldal · ISBN: 9631520749
1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Alvarando P>!

minden porcelánnak az a sorsa, hogy egyszer a szobaleány összetöri.

349. oldal

3 hozzászólás
Epilógus>!

A háborúnak az a két nagy baja van, hogy sokba kerül, és hogy visszalőnek benne – különben egészen kellemes dolog lenne.

150. oldal, II. kötet, Akadémiai Kiadó, 1960

Alvarando P>!

Maga Dőry is arra tanította a leányát:
– Keveset beszélj, fiam, vagy semmit. Ha valamit elhallgatsz, amit el kellene mondani, azt még mindig elmondhatod, de ha valamit elmondasz, amit el kellett volna hallgatnod, azon többé nem segíthetsz.

25. oldal

Epilógus>!

Látszik, hogy az emberek inkább jók, mint rosszak, mihelyt semmi káruk vagy hasznuk nincsen abból, hogy milyenek legyenek.

121. oldal, II. kötet, Akadémiai Kiadó, 1960

Alvarando P>!

Az emberek bele vannak bolondulva a szimbólumokba.

128. oldal

Alvarando P>!

az isten kamrájában a remény áll a legnagyobb zsákban, s mindig ki van a madzagja oltva, hogy mindenki belenyúlhasson; ebben az egyben nincs fösvénység.

311. oldal

Alvarando P>!

Hiszen a szerelem nagy gazdagság, te csacsi. Csak nem elégít ki alaposan. A szerelmes sohase boldog annyira, hogy ne hiányoznék valamije, és soha nem lehet annyira boldogtalan, hogy ne maradjon olyan valamije, amit a világ minden aranyáért oda nem adna.

245. oldal


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Dallos Sándor: Aranyecset
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek
Gárdonyi Géza: Dávidkáné
Jókai Mór: A lélekidomár
Thomas Hardy: Távol a világ zajától
Babits Mihály: Hatholdas rózsakert
Jósika Júlia: Éva
Susan Kay: A fantom