Különös ​házasság 300 csillagozás

Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság Mikszáth Kálmán: Különös házasság

A ​regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának különös története az aulikus és klerikálius erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról szájra, egy hosszan húzódó, 19. század elején zajló botrányos válóper kiszivárgott adatai alapján. A klérus rögtön a regény megjelenésekor igyekezett néhány ténybeli eltérés alapján hitelt vesztetté tenni a regény vádló művészi igazságát.

Mikszáth két erő küzdelmét ábrázolta regényében: a nagyurak és nagypapok világa áll az egyik oldalon, s a szálak elvezetnek elzárt papi szemináriumokba, a császári udvarba, a pápai kúriára is. A másik oldalon Buttler János mellett felsorakoznak a Bernáthok, Fáyhoz hasonló kuruckodó magyar kisurak, a korai polgárságnak olyan különcködő típusai, mint az öreg Horváth; néma társként pedig szeretetével és rokonszenvével ott áll – Tóth uram, a röszkei kocsmáros és Vidonka, a népi ezermester… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1900

Tartalomjegyzék

>!
Magyar Közlöny, Budapest, 2017
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155710070
>!
Akkord, Törökbálint, 2010
440 oldal · ISBN: 9789632520421
>!
Kossuth, Budapest, 2010
368 oldal · ISBN: 9789630965095

35 további kiadás


Enciklopédia 19

Szereplők népszerűség szerint

báró Dőry István · Fáy István · gróf Buttler János · Bernáth Zsiga · Bernáthné · Dőry Mária (Mariska) · Horváth Mihály · Horváth Piroska · Medve doktor · Miss. Malipau, nevelőnő · öreg Bernáth · Szucsinka János plébános · Vidonka Józsi, ezermester


Kedvencelte 43

Most olvassa 13

Várólistára tette 105

Kívánságlistára tette 15

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Mikszáthnak e regénye 1900-ban jelent meg, talán a legismertebbnek mondható. Kétszer is megfilmesítették megalkotása óta, én az elsőt láttam egykor még Benkő Gyulával. Már akkor megfogott a történet érdekfeszítő meséje, amely XIX. század elején történt valóságos eseményeken alapul, de az írói fantázia persze átalakította. Most jutottam hozzá, hogy elolvassam. Tulajdonképp az író első sajátos történeti regénye. Mikszáth egyértelműen Buttler gróf, és az erkölcsi igazság és tisztaság oldalán áll, főként az egyház képmutató és számító magatartását kárhoztatja. Komor alaphang, de az anekdotázó stílus és a mesélő kedv, a színesen megrajzolt életképek élvezetessé teszik. Több, mint 100 év távlatából is tetszenek Mikszáth gondolatai, stílusát élvezetesnek találom… Nem is nagyon tehetek mást, hisz két örökség révén, majd három életmű sorozat foglalja a polcon a helyet.

>!
Hoacin
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Ejnye, canis mater, hogy ilyen dibdáb emberek létezzenek, mint ez a vén mizimázi Dőry! Alapvetően tehetetlen frusztráltságot érzek, ha a jófej szereplőkkel ordas nagy kitolásokat művelnek a galádabb figurák, de ez a könyv aztán igazán vitte a pálmát az infesztálásban, ami pedig nem gavallér dolog. Az élvezhetőségből nálam az is visszavett egy fokkal, hogy a régies nyelvezet konstans módon kontrakarírozta a pontos értelmezést, főleg mikor a szereplőkből spontán buggyantak elő a „gratias ago, domine spectabilis” féle szépségek. Az olvasmányosságot buzgón akasztották meg az igen bőségesen illusztrált leírások is: szerettem volna haladni a történettel, mert izgalmas az ügy, lássuk a folytatást íziben! De rendszerint át kellett gázolni megannyi hangulatfestő részleten, amiben személy szerint inkább hasra estem mindannyiszor. Pedig a Zemplén! A környék! Szívem csücske vidék! Mennyire szerettem volna ezt a történetet mondjuk feleekkora terjedelemben olvasni….:) Mert amúgy tele van hol humoros, hol dermesztő, de mindvégig érdekes eseményekkel.
Azért a befejezés kárpótolta a szétborzolt igazságérzetem. Ennyi álságos, aljas, igazságtalan történés után végtelenül jólesett a furfangos megoldás. Na, azt a részt például szívesen olvastam volna akár négyszer olyan hosszú terjedelemben is. :D

"– Paperlapap!ellenveté az orvos.Ne beszéljen nekem ilyenekben a logikáról. A logika más. A logikához ne szóljanak a papok. A logika a gondolkozó fõk istene. Ha van másvilág, és logika van benne, akkor ön például okvetlenül a pokolba jut.
Én?dadogta a plébános úr, elpirulva az orvos szúrós nézése alatt.
A diákok mosolyogtak. Dõry kacagott, a hasát fogta, a baronesz pedig ijedten sütötte le szemeit a tányérjára.
Ön hát. Mert önnek, mint papnak, logice csak a rossz lelkek közt van helye, akiket megjavítson. Ergo a mennyországban, ahol csak jó lelkek vannak, egészen fölösleges a pap."

>!
csillagka P
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Nálam nagyon nyerő Kálmán bácsi fanyar, ironikus humora, mikor először tudatosult ez a könyv végső soron Mariska baronesse életét mutatja be azt hittem lefordulok a székről a röhögéstől, szegény lány már a nevével hódit, a kivagyiság és a felfuvalkodottság valahol itt kezdődik.
Ez a könyv is egy tökéletes társadalom kritika a papság mindenhatóságáról és a megváltoztatatlan elkerülhetetlenségéről.
Na most jön a könnyes vallomás amennyire Mikszáth stílusát és humorát napestig olvasnám, most ebben a könyvben nekem a szereplők nem voltak tökéletesek, nem tudtam rajongani értük, nem fogott meg a személyes varázsuk.
Imádtam a mesét de ez a mesélőnek köszönhető, nem a történetnek.

>!
Aquila, Budapest, 1993
466 oldal · ISBN: 9638276010
>!
porcellan
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Hogy én miért vártam éveket, hogy ezt olvassam???? Nem is tudom, de megérte előkeresni. Idén ez a 2. Mikszáth könyvem és mindkettő fenomenális volt. (csak úgy halkan jegyzem meg, hogy mostanában mindenki Vörös pöttyös könyveket olvas, amik közül van egy kettő egész jó, de vegyük elő az ilyen nagy klasszikusokat is, mert ez például simán megállja a helyét közöttük, sőőőőt.)

A különös házasság igazi ármány és szerelem és végig szurkoltam Buttler gróf igazáért. Annyira nehéz elképzelni, hogy így őröl az igazságszolgáltatás kereke és a papok mennyire összezárnak, hogy nehogy kiderüljenek a sötétségek a berkeikben.
No és hány évig érdemes várni az igaz szerelemre????

Csodálatos volt, új kedvenc született.

>!
Zsuzsi_Marta P
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Mikszáthot olvasni mindig nagy élmény számomra, most is ezt jelentette ez a regénye, melyet 1900-ban írt igazi ízes magyar nyelven, remek szófordulatokkal és humorral.
A cselekmény azonban nagyon is fontos mondanivalóval bír. Mikszáth egyáltalán nem rejti véka alá a klérus, a papság iránti ellenszenvét, sőt, erre épül a regény cselekménye.
A hazugsággal, hamis tanúzással, erőszakkal köttetett házasság vajon elfedi-e Dőry István szolgabíró Mariska lánya becsületén esett szégyenfoltot; kitart-e mindezek ellenére Buttler János gróf igazi szerelme, Horváth Piroska mellett; érdemes-e az igazságért akár egy évtizeden át harcolni.
Örök érvényű, így örök értékű megállapításokat tesz az adott szó erejéről, a kitartásról, a becsületről, barátságról az író. A cselekmény végére érve az olvasóban felmerül a kérdés, hogy miért is nem született meg korábban a végül meghozott döntés, megoldás. Erre talán az lehet a válasz, hogy az igazságba vetett hit és remény hajtja minden esetben az embert kitartóan a célja felé.
Ilyen művek olvasása után érzi igazán az ember, hogy kevés az az öt csillag is.

>!
Mackólány P
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Az egyik igazi nagy magyar klasszikus.
Humoros, fordulatos, a nagy magyar valóságot írja le teljes őszinteséggel.
Élmény, ahogy elbeszél, de a párbeszédek is szinte gyönyörűek.
Magával ragad az egész, és automatikusan hozza, hogy vedd le a következő Mikszáth-ot a polcról.
Amellett, hogy tökéletes társadalomkritikát tár elénk, iróniája feledteti az amúgy néha hosszúra nyúló részek fárasztóságát.
Azaz van ebben a könyvben, minden, ami csak kell ahhoz, hogy örökre emlékezetes maradjon, és ha az ember egy kis csipkelődésre, kellemes humorra vágyik sok őszinteséggel, le lehessen venni a polcról. Mert nem szabad Mikszáth-nélküli könyvespolcnak lenni ott, ahol olvasni szerető ember lakik!

>!
Szimirza P
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Ez a könyv úgy ahogy van nem más, mint egy kritika, kritizálja a társadalmat, az egyházat, a papokat, a törvényt, az igazságszolgáltatást, és milyen jól teszi azt, tele van iróniával és gúnyos megjegyzésekkel.Buttler gróf igaz szerelemért és az igazságért folytatott harca tiszteletre méltó, mert küzd azért, hogy szabad legyen, hogy egy olyan nővel legyen boldog akit szeret, küzd azért, hogy Szucsinka tette napvilágra kerüljön. A regény vége nagyon tetszett, szerintem ennél jobb megoldást nem is találhatott volna Mikszáth.

>!
Sárhelyi_Erika I
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Mikszáth fantasztikus mesélő – minden sorát élveztem :) Ízes, fordulatos, tanulságos, okos és szellemes – és azt gondolom, a korszak egyes vonásainak remek kritikája is egyben a regény. Sűrűbben fogok eztán Kálmán bácsitól olvasni :)

7 hozzászólás
>!
Ydna
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Valami hiányzik belőle, nem tetszett úgy, mint a többi Mikszáth, de ennek ellenére is megvolt a „csak még egy fejezetet” mérge.

>!
KingucK P
Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Tényleg különös történet (kicsit emlékeztet az arany emberre).
A nyelvezete néhol már nehézkesebb a mai szemnek, de a jellemábrázolások, és a karakterekre jellemző szófordulatok kárpótolnak.
Néhol rálehet érezni a kor hangulatára és történelmi hátterére, a nemzetiségek közötti surlódásokra és viccelődésre (magyar – osztrák – tót…)


Népszerű idézetek

>!
Sárhelyi_Erika IP

(…) az isten kamrájában a remény áll a legnagyobb zsákban, s mindig ki van a madzagja oldva, hogy mindenki belenyúlhasson (…)

368. oldal (Osiris)

>!
Epilógus

– (…) A fiú ábrándozó, a Werther keserveit könyv nélkül tudja.
– Bolondság bolondság (…) a jó könyvek nem ölik meg az embert, a rosszak már hamarabb. De ha az ember százötvenezer holddal van beoltva az öngyilkosság ellen, akármilyen könyvet kihever.

45. oldal, II. kötet, Akadémiai Kiadó, 1960

1 hozzászólás
>!
Epilógus

A háborúnak az a két nagy baja van, hogy sokba kerül és hogy visszalőnek benne – különben egészen kellemes dolog lenne.

150. oldal, II. kötet, Akadémiai Kiadó, 1960

>!
Evione

Az ember sohase képes arról leszokni, hogy ő ne legyen. A nagy akarnok örökké lenni akar valami. A halála után is. Hiszen oly önző.

Negyedik fejezet

>!
Ydna

Sötét volt. Az égen felhő, a földön is felhő: köd, két lépésre nem lehetett látni. Pedig kár, érdemes volna máskülönben leírni a városkát. Mert akkor még nem voltak a városok uniformisban, sem klasszisokba osztva. Most már háromszáz egyforma Kapos van, vagy száz Losonc, vagy húsz Kassa, és van a végén a városok anyja: Budapest. Csakhogy ez nem olyan anya, aki szoptatja a gyerekeit, ellenkezőleg őt szoptatják a gyerekek, s maradnak mellette örökké satnyák, kicsinyek, vérszegények.

Azelőtt nem voltak ezek a sablonok. Minden város különbözött a másiktól. Csupa gyönyörűség volt ide-oda utazni. Aki sok várost ismert, ugyanaz az érzése volt, mintha sok atyafia volna szétszórva a világban, s az mind igen kellemes lenne valamely oldaláról. Újhelyen jó bort kap az ember, Tiszaújlakon fölséges bajuszpedrőt, Körmöcön olyan csipkét, mint a hab, Miskolcon foszlós cipót, Rimaszombaton csutorát vehet, Gácson olyan posztót, mint a bőr, Léván olyan bőrt, mint a posztó, Esztergomban nyerget, Szabadkán katrincát, Selmecen pipát, Győrben bicskát, Libetbányán borovicskát.

222. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szabadka
1 hozzászólás
>!
Esmeralda P

A pécsi püspök tizenhét esztendeig hordott állítólag egy Mária Terézia-tallért a mellényzsebében, hogy egy koldusnak adja, ha férfitársaságban egy óráig nem hall sikamlós mondást. Végre, nem mondja a krónika, milyen mamlaszok közt ebédelt tizenhét év múlva, hogy mégis kiadhatta.

44. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tallér
>!
Epilógus P

Látszik, hogy az emberek inkább jók, mint rosszak, mihelyt semmi káruk vagy hasznuk nincsen abból, hogy milyenek legyenek.

121. oldal, II. kötet, Akadémiai Kiadó, 1960

>!
Evione

– Valamit tennünk kellene – vélte a tiszttartó, és a fogai vacogtak.
Fáy rámereszté a megüvegesedett szemeit.
– Hát mit tegyünk?
– Talán jelentést kellene tenni a vármegyéhez?
– A vármegyéhez? Ugyan menjen vele, domine, a pokolba! – fakadt ki Fáy. – Ha a vármegye a világ kezdetekor meglett volna, higgye el, még ma is nyomozás alatt lenne ki ölte meg Ábelt. Sőt a megyei fiskus annyira összezavarja vala, hogy ezután se lehetne többé konstatálni.

Ötödik fejezet - Második kötet

>!
Ydna

A Szent György-napja előtt talált gyíkot, ha valaki egy zacskóba varrva hordta a nyakában, sohase kapott orbáncot, se köszvényt. A hideglelés ellen legjobb szer volt, ha kilenc síron meghempergett a beteg. (Részint a borzadály, részint a test meggyötrése folytán kiállott a nyavalya.) A Dókusné tekintetes asszonynak volt egy füve a gálszécsi kertjében, amit ha állat, ember fülébe tettek, mindennemű betegség elugrott. Csak a hektikát gyógyította a pemetefű. Amennyiben nem használt volna, az esetre is volt egy föltétlen orvosság, csakhogy nehéz volt megszerezni. Ugyanis egy csipetnyit kellett tenni a vánkosba vagy a derékaljba a híres zempléni hajdú, Arnold Pál haló poraiból, kinek esete, hogy a vámpír megharapta s meghalt, és hogy halála után följárt és maga is négy embert harapott meg, 1732-ben egész Európát föllármázta.

39. oldal

1 hozzászólás
>!
Ydna

– Paperlapap! – ellenveté az orvos. – Ne beszéljen nekem ilyenekben a logikáról. A logika más. A logikához ne szóljanak a papok. A logika a gondolkozó fõk istene. Ha van másvilág, és logika van benne, akkor ön például okvetlenül a pokolba jut.
– Én? – dadogta a plébános úr, elpirulva az orvos szúrós nézése alatt.
A diákok mosolyogtak. Dõry kacagott, a hasát fogta, a baronesz pedig ijedten sütötte le szemeit a tányérjára.
– Ön hát. Mert önnek, mint papnak, logice csak a rossz lelkek közt van helye, akiket megjavítson. Ergo a mennyországban, ahol csak jó lelkek vannak, egészen fölösleges a pap.

43. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Lilian H. AgiVega: A Bermudák királynője
Leiner Laura: Hullócsillag
Leiner Laura: Bábel
G. Szabó Judit: Mari, ne bomolj!
G. Szabó Judit: A macskát visszafelé simogatják
Kiss József László: Talán Pista
Kiss József László: Parancsolsz egy kézigránátot?
Békés Pál: Doktor Minorka Vidor nagy napja