Akli ​Miklós 146 csillagozás

cs. kir. udvari mulattató története
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós Mikszáth Kálmán: Akli Miklós Mikszáth Kálmán: Akli Miklós Mikszáth Kálmán: Akli Miklós Mikszáth Kálmán: Akli Miklós Mikszáth Kálmán: Akli Miklós Mikszáth Kálmán: Akli Miklós Mikszáth Kálmán: Akli Miklós Mikszáth Kálmán: Akli Miklós Mikszáth Kálmán: Akli Miklós Mikszáth Kálmán: Akli Miklós Mikszáth Kálmán: Akli Miklós Mikszáth Kálmán: Akli Miklós Mikszáth Kálmán: Akli Miklós Mikszáth Kálmán: Akli Miklós Mikszáth Kálmán: Akli Miklós

Madame Szilvássy bécsi leánynevelő intézetében csütörtökre estek a kimenőnapok. Hogy várta ezeket a vidám délutánokat Kovács Ilonka, vagy ahogyan társnői nevezték: a kis Búzavirág! Pedig hosszú éveken keresztül csak egyetlen igazi látógatója akadt: Akli Miklós úr, császári és királyi udvari mulattató. Ilonka a kedves látógatót eleinte „Akli papának” szólította, de ahogy teltek az évek, Búzavirágból szép sudár nagylány lett, aki már csak „Klipi-Lipi”-nek becézi fiatal pártfogóját…

Eredeti megjelenés éve: 1903

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Pöttyös könyvek, Mikszáth Kálmán válogatott művei, Vidám Könyvek, Mikszáth Kálmán életmű, Kincses Könyvek

>!
Adamo Books, 2016
ISBN: 9789633878767
>!
234 oldal · ISBN: 9786155312311
>!
Aquila, Budapest, 1994
234 oldal · ISBN: 9638276118

9 további kiadás


Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Napóleon

Helyszínek népszerűség szerint

Prága · Gödöllő · Pest


Kedvencelte 11

Most olvassa 4

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 5

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Ibanez MP>!
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

"- Mit mond ön? Nem ön a gyámja a kisasszonynak? Hát akkor miért hagy itt engem darálni egy félóráig?
-Hát mondtam én, hogy beszéljen?"

Hamisítatlan Mikszáth-történetet kapunk, melyben megismerhetjük Akli Miklós udvari bolondunk kalandos éveit s rajta keresztül egy kicsit a császári udvarba is bekukkanthatunk. A történet egyetlen negatívumaként talán a (számomra) túl sok, német szavakkal tűzdelt részt tartanám, de az sem volt vészes, csak kicsit zavaró volt. Miklós, mint udvari bolond, mint kiderül, egyáltalán nem bolond, inkább furmányos, eszes gondolkodású, aki eszével képes kivágni magát a meleg helyzetekből. A történet fő kalandos vonalát a császár gyámleánya nyújtja, kibe (vagy inkább szépségébe) „beleszeret” egy félőrült magyar báró… az eset megvilágosítja Miklósunk elméjét (vagy inkább szívét) is, de mielőtt léphetne saját boldogsága érdekében, börtönbe kerül egy régi versike miatt (mert rosszakaró aztán mindig akad). Épp időben kap kegyelmet ahhoz, hogy megakadályozhassa szerelmének elrablását, melyhez ismét egy okos ötlethez van szükség… ami persze később újabb kalamajkába juttatja :-D

A könyv végig izgalmas, kalandos, ráadásul a megszokott módon, rengeteg humorral van ötvözve, úgyhogy nagyon jó szórakozást nyújt!

"Az udvari doktor azt találta, hogy az ischli levegő a legjobb a világon (bizonyosan telkei voltak Ischlben), oda küldte Ferencet hosszabb tartózkodásra, ami egyszerre fölvirágoztatta azt a vidéket. A császárnak kastélyt építettek és roppant parkot ültettek, amelyben kocsikázni lehes-sen. A birodalom összes arisztokráciája oda tolult. A divat szárnyaira emelte Ischlt. Még a levegőjét is elhordták hermetice elzárt palackokban Európa összes patikáiba. Az emberiség csak lassan, sok vér árán áll a nagy igazságok mellé, de a nagy bolondságok gyorsan legyőzik. A páciensek szörnyen hittek az ischli levegő csodálatos erejében, tehát az orvosok is, s nagyon gyakran lehetett hallani úri betegszobákban, amint az ütér megvizsgálása és a százados sablon: »nyújtsa ki a nyelvét« után komor arccal rendeli Aeskulap fölkentje:
– Bontsanak fel a beteg szobájában éjjelre egy palack ischli levegőt!
S ha másnap panaszkodott a beteg, hogy nem javult az állapota, a doktor készen volt a bölcs tanáccsal:
– Hát meg kell az adagot kettőztetni. Bontsanak fel két palackot.
Az ilyen beteg aztán vagy meggyógyult és akkor holta napjáig dicsérte az ischli levegőt, vagy meghalt és nem panaszkodott ellene…

vighagika>!
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

Ez is olyan Mikszáthos volt.
Helyenként unalmas, annál több helyen viszont nagyon érdekes. Meglepett, hogy lányregény, soha nem gondoltam volna, hogy „Kálmán bácsi” ilyet is írt. Azt hiszem, ő az az igazi író, aki nem csak egy típusban állja meg a helyét.

Szamღca>!
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

Mikszath nekem mindig a feludulest jelenti. Nagyon szeretem ot olvasni es mindig feldobja az ember hangulatat. A szereploi bar esendoek de szerethetoek es szinte mindig megmosolyogtatok…. Meg a szomoru(bb) reszekbe is tud egy kis vidamsagot bevinni ezaltalan tompitani a temat…. Van benne szerelem, izgalom – varatlan fordulatok – mindez anekdotazva elmeselve…. Igazi irodalmi csemege!
Nalam tuti ujraolvasos (sokszor olvasos) kategoria rossz hangulat eluzesere! :D

mokus33>!
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

Sziporkázó regény Mikszáth tollából, pontosan ezeket a humoros, szatirikus könyveit szeretem, amelyben az író szívesen megfricskáz egy-két személyt, társadalmi réteget, és még romantikus szálat is sző bele, a végén pedig minden a helyére kerül. Szerettem olvasni, bár számomra nem ért fel a Szent Péter esernyőjéhez, nekem az az etalon. Ebből a regényből hiányoztak azok az ízes, mikszáthos közbevetések, amit annyira szeretek tőle és a karakterek sem lettek olyan erősek- Akli Miklós csalafinta és eszes volt, mégsem lett túl megnyerő számomra. Császári és királyi udvari mulattatóként pedig igazán keveset kapunk belőle.
Talán a legjobb karakter Ferenc császár figurája volt, úgy érzem inkább ő, és nem Akli Miklós volt a regény központi figurája.

deardurr>!
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

Mikszáth, pöttyös könyv? Igen! Nos, persze mindegyik pöttyös könyv színvonalas, de Mikszáthot nem kell mondanom, sokkal másabb élmény olvasni, mint akár Nagy Katalint vagy akárkit írhatnék most ide.
A történet szerelmi, természetesen, de azért van benne jócskán politika és történelem. Sajnos az illusztráció nem tetszett. Nem is kellett volna, úgy igazán, Mikszáth mindent alaposan és szépen leírt.

12 hozzászólás
ggizi P>!
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

Nagyon kellemes történet volt, mely rögtön az első, enyhén cinikus mondatával megfogott magának. Nagyon élvezetes volt végig a könyv, pontosabban a végéig, ahol azért elég hirtelen és összecsapottan zajlottak az események, de ettől még nagyon kedves, finoman humoros és érdekes volt az egész.

rohanoazis P>!
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

Mikszáth általam egyik legjobban kedvelt írása.
A szellemes, kedvesen romantikus történet I. Ferenc császár bécsi udvarában játszódik: Akli Miklós, a császár ténylegesen létező, de erősen átrajzolt udvari mulattatója, és egy magyar katonatiszt árván maradt, Ilka nevű leánykája között szövődő szerelem, a bécsi udvar cselszövései és a Napoleonal folytatott, és elvesztett, háború díszletei között.

A főszereplők egyike I. Ferenc császár, ki szeretetreméltó s e mellé humoros vonásokban való gazdagságával Mikszáth legsikerültebb alakjainak egyike. Ennek oka talán, hogy I. Ferenc, a magyarok királyának magát soha nem igazán érző, abszolutikus módszerrel uralkodó császár magyar királlyá koronázása évében többek között a magyarok számára fontos törvényt is hozott. Az 1792. évi VII. törvénycikk a magyar nyelv tanításáról szólt, miszerint az ország egész területén rendes tantárgy lett a magyar. Ez szembe ment a Habsburg-ház németesítési törekvéseivel: “II. József mondta egyszer a minisztereinek – írja Mikszáth az Akli Miklósban –: »A magyar úri leányokat kell németekké nevelni, ebben van a dolog fogantyúja, s ha ez sikerül, száz év múlva a szegedi tanyákon is németül fognak beszélni.«
És ez idők folytán szinte végrendeletévé vált. Az uralkodók pártolták az eszmét, ami pedig a magyarokat illeti, könnyű Katát táncba vinni. A német műveltségen kívül nem volt más műveltség. A német irodalom korlátlanul befonta, lekötötte az érzelmes női szíveket. A gonosz, vén pók egyedül volt a nagy pusztaságban, és minden röpülő muslinca az ő kifeszített hálójában akadt meg.
A szegedi tanyákon ugyan nem beszélnek még most, száz év múlva se németül, hanem az sikerült, hogy a tehetős magyar családok leányai a birodalmi főváros intézeteiben nevelkedtek s behozták a német szentimentalizmust. Hanem hát ez csak annyit ért, mint az importált ischli víz. Kipárolgott otthon az ereje.”

A történet nyilvánvalóan 1808 után játszódik. A könyvben szereplő Ludovika királyné, akihez így szólt: “- Menjünk, Ludovika és te is, Lujza“, s akit karonfogva kivezet a teremből “karjaira fűzve egyik oldalról a császárnét, másikról a leányát”, I. Ferenc harmadik felesége. Ez a házasság pedig 1808. január 6-án köttetett. I. Ferenc unokanővérét, Habsburg-Estei Mária Ludovika Beatrix modenai hercegnőt vette feleségül. A leány pedig, Mária Lujza, itt már Napoleon jegyese.

“Mikszáth nem történeti költő azoknak értelmében, a kik elmerülnek a történelemben, hogy azt aztán alkotásaikban rendre föltámasszák előttünk. Vannak is nyilatkozatai, melyekből kitetszik, hogy a Flaubert-i pontosságú tanulmányokat nem is tartja szükségesnek géniusza nyilvánulásaihoz.” (Váradi Béla: Mikszáth Kálmán. Franklin-Társulat, Budapest, 1910.)
Mégis, szereti és tudja olvasóit történeti hangulatba ragadni történelmi személyek egy-egy pillanatra feltüntetésével, mint a laxenburgi palota lépcsőin megjelenő Simonyi óbester, kinek Gyuri föladja a leejtett kesztyüjét; a Burgszinházban Mária Terézia; vagy a békekötési találkozás Naszidlovics és Ursitz közt Napóleon és a császár között.

Nekem kedvenc pöttyös könyvem volt. Hogy a mai 12-14 éves lányok mit tartanának róla, nem tudom megítélni. De a Mikszáth kedvelők, a klasszikus magyar próza kedvelői semmiképp ne hagyják ki.

dorothy_emerald I>!
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

„Az emberiség csak lassan, sok vér árán áll a nagy igazságok mellé, de a nagy bolondságok gyorsan legyőzik.”
***
Nem tagadom, ez az Akli Miklós féle bolondság engem percek alatt lehengerelt és nem eresztett. Jólesett kicsit cizelláltabb nyelvezetet olvasni, megcsócsálni egy-egy szót, amik elbújva figyelnek csak a passzív szókincsem mélyén. Egyébként persze kalandnak kalandregény, mókásnak mókás, nevetni nemcsak lehet, egyenesen kell is rajta, és úgy mindenestől édesbájos.

2 hozzászólás
Emmi_Lotta I>!
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

Kedves, romantikus történet valóságos történelmi háttérrel és szereplőkkel (I. Ferenc császár és családja). Nem hiányzik az izgalom sem: fordulatos a cselekmény, és az író – amikor már örülni kezdünk a boldog végkifejletnek – tartogat még egy-két meglepő csavart a számunkra. A magyar nemesek, valamint a császári udvar érdekérvényesítő manővereiről realisztikus és nem túl hízelgő képet fest a regény (számomra tipikus kalandregény).

>!
Móra, Budapest, 1984
226 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631138461 · Illusztrálta: Barczánfalvi Ferenc
2 hozzászólás
Biró_Krisztina>!
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

Véletlenül bukkantam rá erre a Mikszáthi kincsre.Mondjátok nem lehetne,hogy a sok reklám újság tömkelegek helyett, ilyen klasszikus magyar,vagy színvonalas világirodalmat nyomtatnának?Persze a cég(ek) logó feltüntetés ellen nincs kifogásom a jó ízlés határain beleü!Szerintem sokkal nagyobb lenne a cégek nimbusza.Mert,hogy rengeteg papír landol a kukákban amiknek sokkal jobb felhasználási módja lehetne pl:ennek a könyvnek az újra nyomtatása,és biztos,hogy nem lenne olvasatlan…!Tudom naiv vagyok,de ez már rég kikívánkozott.


Népszerű idézetek

deardurr>!

Emberi természet örök törvénye. Mindenki a legközelebbi stáció iránt érdeklődik. Öreg asszony szívesen jár temetésekre, eljegyzett leány menyasszonyokat nézeget.

200. oldal, XIV. Fejezet, Vice ispány uram nagy tisztességben (Móra, 1984)

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

4 hozzászólás
AgiVega IP>!

– Én Farkas Miklós vagyok – felelte Akli.
– Igen elterjedt család.
– Kivált így télen az erdőben – hagyta rá Akli.

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

madóri>!

A kalapos király halála után mindenféle erőlködések indultak meg visszaállítani az udvari bolond stallumot, akképpen okoskodván az udvari hatalmak, hogy egy uralkodót okvetlenül megillet egy bolond, aki kedélyességre hangolja. Lám, Józsefnek nem volt bolondja, hát maga csinálta a bolondságokat.

5. oldal Móra Ferenc Könyvkiadó - 1961

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

valkoinen>!

Az emberiség csak lassan, sok vér árán áll a nagy igazságok mellé, de a nagy bolondságok gyorsan legyőzik.

1. fejezet

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

deardurr>!

Falatoztak egyet. A fölséges fagyos szalonna, rá egy-két kupica öreg szilvórium képezték azt a nagy összhangot akkoriban, amitől a magyar gyomor legszívesebben békült ki reggel.

128. oldal, IX. Fejezet, A rettentő hadak útre kelnek vala és Bécs falai alá érkeznek (Móra, 1984)

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

Delena>!

Mária Terézia udvari személyzete közt még ott szerepel koncipisták, kontrollok, szekretáriusok, kancellisták, közt az udvari bolond, de II. József törülte az állást, s azóta csak okos emberek voltak az udvarnál.

(első mondat)

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

BZsofi +SP>!

És talán a természet akarja úgy, hogy egy kis fáradságba kerüljön a gyümölcs megszerzése. Ott van például a dió, maga is szereti, ha felnyitják, és mégis két héjat, két páncélt vesz föl magára, egy zöldet és egy keményet, csontosat, pedig ez az utóbbi már úgy is nő meg, kétfelé osztott kagylónak, tehát akarja, hogy felnyissák, és mégse enged, szét kell feszegetni, sőt a feszegetésnek se mindig enged, össze kell néha törni. Ilyen bohó gyümölcs a dió.

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

deardurr>!

Stadlauban persze megint ivás volt és nagy ebéd. (Csak az a mienk, amit megeszünk – bölcselkedett Pély Pál uram.) A vendéglőben osztrák urak is ebédeltek, s valami csodálatos fekete levet ittak ebéd után cukorral. Málnásy uram is rendelt olyat, megkóstolták néhányan, de kiköpték. „Kaffee” -nek hítták a németek a förtelmes folyadékot. Szeleczky Márton uram, aki tapasztalt ember volt, megjegyezte a tanakodásra, hogy miből lehet: „Nem egyéb az, mint a Fekete-tenger megmelegítve, azt iszogatják a nyavalyások apródonként.” Csak Akli tudta aztán megmagyarázni a mivoltját.

132. oldal, IX. Fejezet, A rettentő hadak útra kelnek vala és Bécs falai alá érkeznek (Móra, 1984)

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

Kisanna>!

– Nem mondta az illető, mit akar?
– Nem mondta. De azt hiszem, valami nagy úr lehet.
– Honnan gondolja? – kérdé Szilvássyné kíváncsian.
– Mert két pofont ígért, ha be nem eresztem; az egyiket hogy majd ő adja, a másikat pedig, hogy az asszonyság adja.

4. fejezet

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története

Ibanez MP>!

A császár már ott ült a mahagóni-asztalkánál a kiterített ostábla előtt, midőn Akli belépett, az elefántcsontból való turbános törököket bástyáikkal, lovaikkal, szultánjukkal együtt már fel is állította unalmában, szembe a maga csontkatonáival, úgyhogy mindjárt kezdeni lehetett.

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. kir. udvari mulattató története


Hasonló könyvek címkék alapján

Kertész Erzsébet: Elizabeth
Fekete István: A koppányi aga testamentuma
L. M. Montgomery: Anne az élet iskolájában
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Jókai Mór: Egy magyar nábob
Kristin M. Furrier: A történet folytatódik
Szegedy Ila: Jutkából Judit lesz
Kate Douglas Wiggin: Becky sorsa
Jack London: A vadon szava
Jules Verne: A rejtelmes sziget