A ​tót atyafiak / A jó palócok 722 csillagozás

Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok

Mikszáth ​Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. „Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem… a magyar paraszttól" – vallotta Mikszáth idősebb korában. Munkásságának talán legfontosabb állomása A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881) megjelenése. Az utóbbiról írta azt, ami mindkét kötetre érvényes: „Jó volt hozzám. Sok örömöt szerzett: Olyan kis mesebeli könyv lett, aki megrázkódott és… mondta: Gyere, kedves gazdám, a hátamra, elviszlek, ahova el akarsz jutni”. Kétségtelen: a novelláskötetek hozták meg Mikszáthnak az olvasók szeretetét, a kritikusok dicséretét és nem utolsósorban biztos megélhetést. A tót atyafiak és A jó palócok novelláiban Mikszáth megtalálta egyéni hangját. Szemlélete ugyanakkor még alapvetően romantikus. Nem véletlenül mondta A jó… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Osiris Diákkönyvtár Osiris · Talentum diákkönyvtár Akkord · Diákkönyvtár Móra · Helikon Zsebkönyvek Helikon · Mikszáth Kálmán művei Kossuth · NTK-klasszikusok Nemzeti Tankönyvkiadó · A magyar próza klasszikusai Unikornis · S.O.S. Diákkönyvtár · Kötelezők (m)értékkel M-érték · Könyvkincstár Konsept-H · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Klasszikusok diákoknak műelemzéssel Alexandra · Iskola - könyv Magyar Könyvklub

>!
ISBN: 9786156377166
>!
PairDime, Szeged, 2020
ISBN: 9786155950773
>!
Helikon, Budapest, 2018
240 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634791737

49 további kiadás


Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

tót


Kedvencelte 37

Most olvassa 27

Várólistára tette 87

Kívánságlistára tette 40

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Kuszma>!
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok

Hiába, Mikszáth: az Mikszáth. Sőt! néha még mikszáthabb. Jókaiból kiselejtezve az epikus ív, a nagyregénnyé válás álma, és marad az anekdota, a puszta ízes történet, de az a tökéletességig csiszolva. Leülnek az urak snóblizni, füstöl a csibuk, és hogy gyorsabban teljék az idő, egyikük mesélni kezd. Tudva persze, hogy ha az urak nem is figyelnek tán annyira, a hölgyek hegyezik ám a fülüket kissé arrébb, a szomszéd asztalnál, úgyhogy ajánlatos némi romantikát is a sorok közé keverni. Ez a kötet ezen felül még olyan is, mintha a Felvidéki Turizmusért Alapítvány szponzorálta volna: szépen, szabatosan ábrázolt tótországi tájak, havasok birkákkal, magyarok, szászok és szlovákok korabeli népviseletben, épp csak annyi konfliktussal az etnikumok között, hogy az egzotikum-számba menjen. Aztán persze lehet, aki ezekből a szövegekből akarja kisilabizálni, hol van a nyitrai vasútállomás (akár metaforikus, akár metaforikátlan értelemben), az nem jár sikerrel, de ha csak a karosszékben, kandalló mellett tennénk egy kirándulást térben és időben – nos, arra nagyon is megfelel.

18 hozzászólás
Niki_néni_olvas P>!
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok

Mikszáth Kálmán egy zseni. ♥

Számtalan 19. századi alkotóra aggatjuk a közérthető, 21. században is szerethető, aktuális jelzőket, de mind közül kiemelkedik Mikszáth.

Fordulatos, érdekes, izgalmas, olvasmányos stílusban ír. Valósághű korrajzot kapunk a 19. századi paraszti világról.
A szereplői szerethetők. A cselekmény informatív, valóságos, mégis olvastatja magát.
Az ebben a kötetben szereplő novellái ugyanolyan igényesek és izgalmasak, mint a regényei.

Mikszáth mesterien mutatja be, hogy miként éltek az emberek harmóniában a természettel.

Nem véletlen, hogy Roosevelt elnök, mikor Magyarországra látogatott 1910-ben Mikszáthtal akart találkozni.

Mikszáth a legjobb. ♥

millalilla013>!
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok

Nem gondoltam volna, de az egyik kedvenc kötelezőm lett.
Mikszáth-tól korábban a Szent Péter esernyőjét kellett olvasnom, azt utáltam (szerintem újra kellene olvasnom, lehet, most tetszene), így félve álltam neki ennek. Csak pár novellát kellett elolvasni, de annyira megtetszettek, hogy végül elolvastam az egész kötet.
És hát imádtam.
Valahogy nagyon magához vonzott Mikszáth stílusa, a falusias idill, a karakterek és a novellák közti kapcsolatok… A Jó palócok bevallom, jobban a tetszett, a többi rövidebb történet.
Olyan volt, mint egy kicsit régebbi, falusias Örkény Egyperces kötet.
Én szeretettel ajánlom mindenkinek:))

Ó és a Helikonos kiadás egyszerűen gyönyörű, imádom!

>!
Helikon, Budapest, 2018
240 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634791737
4 hozzászólás
Afraa>!
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok

Igazi népies, ízes magyarsággal íródott, néhol búskomor, máskor humoros novellák gyűjteménye ez a kötet, amelyben Mikszáth a felvidéki tótok, illetve palócok életéből merített a történeteihez.
A novellák lazán kapcsolódnak egymáshoz, a szereplők gyakran visszatérnek, csak mindig más kerül fókuszba, így lassan-lassan egy egész közösségi élet is kirajzolódik az egyéni történetek mellett.

A tót atyafiak 4 hosszabb lélegzetvételű írást tartalmaz, amiben Mikszáth teljesen engedi kibontakozni a mesélős, elkalandozós énjét, így ide-oda ugrálgatunk a fő történetszál mellett a természeti leírások, a családi élet, illetve a népi szokások bemutatása között. Nem éreztem felesleges kitérőknek, mert egyszerűen jó volt olvasni, belemerülni az ő kedélyes, szellemes, szinte zamatos stílusába.
Ebből a csokorból nekem a Lapaj, a híres dudás volt a kedvencem, mindig is szerettem az olyan történeteket, ahol egy drasztikus, de ugyanakkor szívmelengető személyiségfejlődés/változás megy végbe a főszereplőben, és ez pont ilyen volt.

A jó palócok történetei már sokkal rövidebbek, de velősebbek is. Nincsenek felesleges kitérők, sokszor már a cím is sejteti, vagy egyenesen elspoilerezi a csattanót, gyorsan követik egymást az események, és hamar a lényegre tér. A nyúlfarknyi hosszúság ellenére nagyon ütős történeteket kapunk. Nekem a Timár Zsófi özvegysége , a Hova lett Gál Magda?, illetve a Néhai bárány voltak azok, amik nagyon szíven ütöttek, a Bágyi csoda, a Szűcs Pali szerencséje pedig megmosolyogtatott, de a többi történet is mind nagyon tetszett.

Egy ilyen kötet után érzem igazán, hogy milyen jó néha elővenni a nagyjaink könyveit, és elmerülni az ő meséikben, a régi magyar világban, életérzésben, mert sokat ad lelkileg, múltat idéz, és magában hordozza azokat az emlékeket, szavakat, nyelvjárásokat, amik ma már nincsenek meg, s legalább így, ebben a formában még megőrződik a jelen kor, illetve a jövő olvasója számára.

4 hozzászólás
gabiica P>!
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok

Csupán egy általános értékelést tudok írni a könyvről, hiszen több történetet is tartalmaz, amelyek közül volt, ami tetszett, volt, ami kevésbé.
Én alapvetően nagyon szeretem Mikszáth stílusát, legalább annak idején általános iskolában és gimnáziumban mindig lekötött, és felnőttként is hasonló élményeim voltak, ha kezembe került egy írása.
A történetek nagyrészt valószerűen mutatják be a paraszti világot, nagyon érdekes és kifejezetten jó írásokat is tartalmaz. A Bede Anna tartozása és Az az a fekete folt mindig is óriási kedvenceim voltak, jó volt újraolvasni őket.

AeS P>!
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok

Hibátlan.
Mikszáth, szegény, valahogy mindig olyan nehezen hívja fel magára a figyelmemet, pedig valahányszor a kezembe kerül egy-egy könyve, mindig megesküszöm, hogy gyakrabban találkozunk. Fantasztikus humorral megírt novellák, tapintható karakterek, izgalmas történetek, jó volt újra rátalálni.

Hoacin>!
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok

Elsőre nehéz kérdésnek tűnik, hogy tót atyafiak vagy jó palócok közé csöppennék szívesebben, ugyanis mindkét csoportban elég nagy az esély, hogy csúfos véget érjen az ember. A tótoknál kevélyen és zordan, a palócoknál már balladába hajlóbban járhatunk pórul, de azt hiszem, utóbbi társaság az elképesztő pletykamérték ellenére is vidámabb és kedélyesebb társaság.
Persze a hidegebb tájék szülte tót atyafiak történetei is tetszettek, mindig szimpatikusak a magukba fordult, természettel szimbiózisban élő, szűkszavú figurák, mint például Lapaj, a híres dudás. Olej, a brezniai bacsa már kicsit átesett a juh túloldalára csökönyösségben, de Luppán Demeter lovag és Csutkás tanár úr is elég hajthatatlan figura és önálló kapacitás – főleg ha szerelemről, vagy a burnót helyes felszippantásáról van szó. Ezeknél a tótoknál különben is kényes kérdés a dohány és a szerelem:

„Kedvesem oldalánál ültem,
Szíveink dobogni kezdtek, orcáink kigyúltak,
S már-már elcsattant volna az első bűbájos csók.
De e pillanatban a pipám kialudt,
S kénytelen voltam eltávozni, hogy azt megtömjem.” :D :D

Nincs is rosszabb, mint ha kioltódik a „zapecskából” a szusz! Bár nem tréfadolog az sem, ha elvesztettük a Szent György-nap éjszakáján talált kétfarkú gyíkot… legjobb, ha azonmód aszaltan belevarrjuk a halinánkba, netán rögvest megkenjük vele a szemünket. Utóbbi esetben még legendás vármegyei csendbiztosok is lehetünk, akárcsak nemzetes Gerge István uram, aki „természetesen pipázik. Mert amikor nem pipázik, örökké káromkodik, de minthogy mindig pipázik, tehát istenfélő kegyes ember.” Mit nekünk rablóbanda, és ökör-affaire, túljárunk mindenki eszén!
A jó palócok cserfesebb, vidorabb társasága sem garancia a boldog életsorsokra, de a miliő mégis üdébb, a sürgő-forgó falusi környezet jól oldja az egyes karakterek bukásait. Sőt, kifejezetten fel is lélegeztem az egyiknél, mert a Hová lett Gál Magda? novella gyerekként nekem kész horrorsztori volt, valamiért úgy értelmeztem, hogy a lány nagy bánatában a savanyúvizes kútba ugrott a végén. Csupán azon csodálkoztam, lepillantva hogyan nem vette ezt észre senki, és vajon mennyire volt jó ötlet ezután tovább kortyolgatni belőle? Bár mivel madarak pottyannak a mélyébe folytonosan, ez továbbra is erősen kérdőjeles számomra. Rövid, gyorsan pergő novellák ezek, lucifernátus boszorkányügy, hetyke-petyke menyecskék, pletykás asszonyok, mufurc csizmadia csudás bundája (amihez képest a muszka császáré is csak vattás lajbi!), Sós Pál uram gyanús ködmöne, fekete kincset felvető ugar, jelenés az éjszakában, házsártos főzőasszony elől bokorba bújó házaspár… még ők járnak a legjobban, mert általában a szerelem a palócoknál sem kifizetődő. Boldogságunk (és életben maradásunk :D) esélyeit jelentősen növeljük, ha heves érzelmek helyett inkább komótosan megtömjük a pipánkat, amolyan tót atyafiasan. Inkább oltódjon ki a zapecska, minthogy jöjjön a Vér Klári!
A cikornyásan élvezetes szöveg olvastatta magát, a jelentős balsors-ráta ellenére is végig kellemes, humoros, szerethető szereplőkkel teli novellafüzér. :)

Azért kíváncsi lennék arra az óriási tót úritökre, ami „a határ büszkesége, melyre a tiszteletes asszony még a nevét is kivájta kötőtűvel”. :D

4 hozzászólás
belle_ P>!
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok

Pár történetet ismertem A jó palócok részből, így úgy voltam vele, hogy akkor már minden rövid történetet elolvasok ebből a két ciklusból.

A tót atyafiak 4 története közül csak az első, Az arany-kisasszony története fogott meg inkább, a többi sem volt rossz, de ezt élveztem a leginkább.
A jó palócok-ból szinte mindegyik történet tetszett valami miatt, de talán a Bágyi csoda emelkedett ki közülük. Mivel egy helyen játszódnak a történetek, ezért néhány szereplő visszaköszön más történetben is, emiatt tényleg úgy éreztem, hogy én is ott voltam abban a községben, és az ott élők mindennapjait láthattam. Néha már-már magyar népmesés hangulat is uralkodott a történetekben.

A régi „nagy” magyar íróknak számított könyveik közül nem szeretek sokat, ez sem lett kedvenc, de jó érzéssel csuktam be a könyvet.

Nutellaღ__>!
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok

Nem is gondoltam volna, hogy kicsit is fog tetszeni. Attól tartottam, hogy unalmasnak fogom találni, mint a Beszterce ostromát, de kellemeset csalódtam. :) Összeségében szórakoztató volt az olvasása, néha pedig nagyon is elgondolkodttató. Egyes történeteket már korábbról ismertem, viszont nagyon jó volt érettebb fejjel újraolvasni őket. Tetszett!

Éjjeli_bagoly>!
Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak / A jó palócok

Középiskolás koromban nagyon kevés kötelező olvasmánnyal találkoztam, amit úgy igazán megkedveltem. Emlékszem, szemezgettünk ezekből a novellákból, a tanárnő mindig feladott egyet-egyet, hogy olvassuk el a következő órára, de egyik sem fogott meg igazán az otthoni olvasgatások alkalmával.
A tanárom igazán lelkesedett az irodalom után, olyan szenvedély volt benne, amit másoknál nem tapasztaltam; nemcsak lediktálta szárazon a vázlatot, minden művet alaposan átbeszélgettünk, és emellett gyakran olvasott fel nekünk. Ezzel a magatartással osztályunk elégségesért küzdő rétegét is sikerült tanulásra ösztökélnie.
Az ilyen felolvasások alkalmával értettem meg igazán a műveket, és rájöttem, hogy a hiba bennem van, a hozzáállásomban, és talán éppen ez az említett szenvedély volt az, aminek hatására megkedveltem ezeket a novellákat, és a szépirodalmat is, aminek ma már szerelmese vagyok.

A kis bevezető után, íme pár szó a műről. A novellák néhány darabját igen, de nagy részét nem ismertem eddig. A szerző igazi szeretettel mesél hazájáról, a felvidékről, a falusi emberekről. Karakterei tele vannak élettel, érzelmekkel, hiszen még a rideg emberek is képesek elérzékenyülni. Szívemhez nőttek ezek a fordulatos kis történetek.


Népszerű idézetek

girlhu>!

A nők értenek hozzá ugyanazon pillanatban sírni, gyűlölni, haragudni, szeretni, ábrándozni és mosolyogni. Egy időben naiv együgyűek és rafinírozott diplomaták.

A tót atyafiak, Az aranykisasszony, III. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: nők
opi>!

A gondolatok szemtelenek és nem engedik magoknak azt mondani : „takarodjatok” innen!"

70. oldal (Az a fekete folt)

Nutellaღ__>!

Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük.

csend_zenésze>!

Ki ismerhetné a birkafilozófiát egészen!

A tót atyafiak - Az a fekete folt (56. o.)

2 hozzászólás
girlhu>!

– A szívnek bajos parancsolni. A szívnek jogai vannak, Stevo. Te nem ismered a szívet. A szív mendörgős jószág, Stevo! Könnyen megtörik.

A tót atyafiak, Az aranykisasszony, II. fejezet

Raesade P>!

[…] nem okos ember az, ki olyan fának nyesegeti ágait, melynek árnyékába húzódott.

Az a fekete folt

csend_zenésze>!

Az ilyen öreg asszonynak már létra van a szívétől az eszéhez!

204. oldal, Hová lett Gál Magda?

bobo1019>!

Okos kutya az, megérdemli, hogy nem lett belőle – ember.

Az a fekete folt

Zúzmara>!

Olyan gyönyörű, mintha nem is anyától lett volna, mintha maga szülte volna a költők szilaj, csapongó képzelete, mely átröpül a mindenség fölött, tündérvilágoktól válogat színeket az archoz és ajkhoz, a mennybolttól kölcsönzi a homlok alakját, a suhogó nádtól a termet délcegségét, gyémánttól a szemek ragyogását, mandolától az alakjukat, sötét éjszakától a színüket és ami szépet kölcsönkér a rózsától, a rubinttól, a harmattól, napsugártól, mindazt vétkes vakmerőséggel öt betűvel fejezi ki »ideál«-nak.

Az arany-kisasszony


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Jókai Mór: A tábornok és az asztrálszellem
Gárdonyi Géza: Az én falum
Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála / Szergij atya
Gárdonyi Géza: A báró lelke / Tizenkét novella
Ambrus Zoltán: A gyanú
Gárdonyi Géza: Pöhölyék
Jókai Mór: A huszti beteglátogatók
Jókai Mór: Az egyhuszasos leány, Száz leány egy rakáson és egyéb elbeszélések
Ábrányi Emil: Lábán úr könnyei és egyéb történetek
Tömörkény István: A Szent Mihály a jégben