A ​Noszty fiú esete Tóth Marival 498 csillagozás

Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Mikszáth ​Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című, 1908-ban megjelent regényének alapötletét hírlapi szenzáció szolgáltatta: a századfordulón egy milliomos bácskai polgár leányát megszöktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú hölgyet ily módon „kompromittálták”, az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküvő napján azonban külföldre küldte leányát, s a hozományvadász hoppon maradt. Az ilyen néven nem létező, de nagyon is valóságos Bontó vármegyében (ahova Mikszáth szerint „a francia forradalom szele még mostanáig sem fujt be") élő, szerteágazó rokoni kapcsolatokkal rendelkező Noszty család egy szépreményű sarja, Feri is hozományvadászatra indul. Ez a "vidám, könnyelmű, eleven, pompás lovas és nagy kártyás” ifjú ember előbb nyalka huszár hadnagyként egy dúsgazdag felvidéki polgárlány kezét akarja elnyerni, ám egy váltóhamisítás miatt el kell tűnnie a színről. Másodjára az Amerikából multimilliomosként hazatért Tóth Mihály leányára veti ki a horgot. A dologba be van… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1908

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Életreszóló olvasmányok, Európa Diákkönyvtár, Talentum diákkönyvtár, Diákkönyvtár, Millenniumi Könyvtár, Mikszáth Kálmán művei, Magyar regényírók képes kiadása, Európa Klasszikus Regények, A magyar próza klasszikusai, Mikszáth Kálmán életmű, Kincses Könyvek, A magyar irodalom remekei I., Sulikönyvtár

>!
Kossuth, Budapest, 2015
502 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630980692
>!
504 oldal · ISBN: 9789633641804
>!
Kossuth, Budapest, 2011
496 oldal · ISBN: 9789630965163

56 további kiadás


Enciklopédia 26

Szereplők népszerűség szerint

Báró Kopereczky Izrael Izsák · Bubenyik · Noszty Ferenc · Kozsehuba Tivadar · Malinka · Noszty Vilma · Tóth Mari · Velkovics Rozália


Kedvencelte 54

Most olvassa 28

Várólistára tette 169

Kívánságlistára tette 29

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

csillagka P>!
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

„Szerelemről szó sem volt
Ilyenekről nem dalolt a hold
Ha mégis megtettük volna
Minden, minden csak sírna „
A mai irodalom jó része, olyan mint egy három sávos autópálya, száguldasz előre, esetleg egy-két kanyar belefér, de szigorúan akkor ha jó előre ki van táblázva, jobbról-balról védőkorlát, hogy véletlenül se térj le az előre kijelölt útról. Igazából gondolkozni nem is kell, a lényeg az érzelmek, borzong, szeress, utálj, élvezd, de szigorúan olyan sorrendben ahogyan előre ki van találva, mert nem engedhető meg egy olyan skandalum, hogy a negatívnak leírt szereplő esetleges pozitív tulajdonságokkal fel legyen ruházva, ha netalán igen akkor ő lesz a bukott angyal karakter.
Ehhez képest Mikszáth megint bevitt az erdőbe, itt nincsenek előre eltervezett útvonalak, túráztunk egy jót, keveredtünk erre-arra. Használni kell a józan eszemet, felismerni olyan tényeket, mondatokat, amiket nem ver egy szerkesztő (piár manager) nagykalapáccsal a fejembe, miközben tátott szájjal csodálkozom, hogy a világ (benne az ember, főleg a kiváltságos réteg) szinte semmit nem változott százvalahány év alatt. Semmi más nem fontos mint a látszat, és a megtartására irányuló erőfeszítés, legyen az állás, pozíció vagy házasság. Mihályt nagyon bírtam, és végig igaz volt az öregnek. Lassú, csapongó, néha iszonyúan unom, ha jól belegondolok egy erős novellába bele lehetne a tartalmát sűríteni, de így többet tudok a korabeli szüretekről, a szolgabíró választásról és ezer dologról amire lehet sose lesz szükségem, de odakerült a fejembe, előkaphatom, ha mondjuk valahol róka ugatásáról hallok (Hanzin nagyot nevettem) akkor már tisztába vagyok vele, még zöld a szőlő.
Ez a könyv igazi kék túra, azért annyira nem szeretek kirándulni, hogy maximálisan elégedett legyek, kicsit kisebb távon több csillagot adnék. Kifáradtam, fáj a lában, mivel Pesti lány vagyok (és nem szoktam), gyorsan hazarobogok a mellékutakon, amiket a legjobban szeretek, nézni a tájat, de közben azért tempósan haladni a cél felé :)

2 hozzászólás
tinuviel89>!
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Meghallgattam, és rájöttem mennyire jó ez a könyv, és arra, hogy ehhez bizony érni kell. Tizenévesen nem értettem még a könyv humorát. A legjobb rész a “fecsegés” benne. Tizenévesen még csak a történetszál érdekelt, és szomorkodtam a végétől. Ma azt mondom, így kellett befejeződnie, és igaza van Tóth Mihálynak. Még az érdekelt volna, hogy Vilma és Malinka között mi történik, de ezt az író a fantáziánkra bízza.

5 hozzászólás
Aurore>!
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

A könyvek kivárják az idejüket, türelemmel. Ha kell 25 évet is, vagy akár annál többet. Ennek a könyvnek épp 25 évet kellett rám várnia, ugyanis ennyi ideje kaptam meg év végi ajándékként „kiváló tanulmányi eredményemért, illetve példás szorgalmamért és magatartásomért”. Csakhát aztán vastag volt, meg ijesztően szép kötésű, meg nem is fogtam annyira fel annak idején az első oldalakat; meg aztán azt is tudtam, nem teljesen hepiend a vége, mármint olyan érelemben, hogy ez a Noszty fiú egy csaló-féle spoiler. Ma már azt gondolom: a lótúrót nem hepiend, hát nincs-e annál boldogabb vég, hogy valaki átlát a szitán és túljár annak az eszén, aki lépre akarná csalni?

Nekem pillanatnyilag Mikszáth a legjobb klasszikus magyar író, igaz, Jókaitól csak általánosban olvastam, annyira már nem emlékszem. Van itt kérem ember- és társadalomismeret, adomázgatás, humor, gúny és irónia, de líraiság is. Nagyon tetszett még a józan és becsületes Tóth Mihály alakjaspoiler. Tóth Mihály for prezident!

Nekem ez a könyv és úgy általában Mikszáth írásmódja csak hajszállal marad el színvonalban Tolsztojtól. Ha elmarad egyáltalán. De gustibus (et coloribus) non est disputandum.

>!
Európa, Budapest, 1992
504 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630754053
6 hozzászólás
Sapadtribizli P>!
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Mikszáth for President!!!!
Hihetetlen ez az író!
Könnyed, vicces, de ugyanakkor elmés olvasmányra vágytam, ezért vettem le a polcról egy Mikszáth kötetet, és nem okozott csalódást, mint soha máskor sem!
Magyarul: nagyon tetszett!!!
Nem értettem az elején, hogy mire az a sok mellékszál, hogy annyira késleltei Mari színrelépését, de ez azért tűnt zseniális megoldásnak később, mert egyrészt jobban megismertem a szereplőket, másrészt pedig, mert úgy éreztem, az író játszik velem, mint ahogy a könyv szereplői sem tesznek mást, mint játszanak egymással – vagyis próbálja ki-ki a maga kis csapdáját megalkotni, a maga kis trükkjeit, hogy ez által kicsalja a fekete gyöngyöket, vagy próbára tegye Tóth Mihály baratságát, stb.stb., szóval mindenki ügyeskedik és próbálja a másikat kijátszani – és UGYANÍGY vert át engem is, többször is az író a stílusával (azt hittem én is, hogy Tóth Mihály megbolondult, mikor hitelt és bizalmat adott a barátjának, mert olyan lekicsinylően írt róla Mikszáth is, persze, úgy, ahogy a közvélemény a barátról gonolkodott), a történetvezetésével, stb. Amúgy pedig eleven szereplőkkel találkoztam. Nagyon tetszett a vége! Nem tudom,mi lett volna jobb megoldás! És nagyon tetszett Mikszáth józan, paraszti bölcsessége, ami persze megint a köz bölcsessége – hihetetlen jó az is, ahogy a közvéleményt állandóan beleszövi a szövegeibe!
Vagyis, zseni volt ez a Mikszáth, és hihetetlen jó pillanatokat okozott nekem ezzel a könyvével (is)! :D

Zöldövezet>!
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

„Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.” Noszty Feri és Tóth Mari tanulságos történetét az iskolai kötelezők horizontján túl, jó nagy szünet után saját kedvtelésből választottam, és Mikszáth megmutatta, hogy nagyon is élvezetes író. Ízesen, humorosan ír, sokszor azon kaptam magam olvasás közben, hogy felkunkorodik a szám sarka, és rendre vigyorgok. A könyv mellett gyakran kapkodtam másik kezembe a mobilt, mert az akkori kor és Mikszáth számára teljes természetességgel használt latin szavak és kifejezések utánakeresést igényeltek, hogy teljes legyen a kép. Ez azonban nem rontotta az olvasási élményemet.
Noszty Feri, az elszegényedettség állapotát tudomásul venni nem akaró csinos, fiatal huszárhadnagy már rögtön az első fejezetben bemutatkozott, hogy mekkora hóhányó életet él. Egy nemes az nemes, ezért az anyagi gondok nem jelenthetnek akadályt fenntarthatatlan, könnyelmű úri életszínvonala (lovasfogat, kártya, nők) finanszírozásában. Így aztán egyik kölcsön okozta lyukat tömködte be a másik kölcsönnel, növekvő adóssághegyek hullámain máról holnapra lovagolva. Feri apja, Noszty Pál hasonlóan könnyelmű természet, aki viszont országgyűlési képviselőként nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezett, amit nem is restellt igénybe venni. Fiához hasonlóan ő sem egy széplélek, szintén a hasznot nézte mindenben, ennek megfelelően igyekezett gyermekei – Feri és Vilma – életét egyengetni, jó partit, pénzt és / vagy rangot találni számukra.
Ebben a közegben felvonult a korabeli Magyarország derékhada. Mikszáth nagyon jól mutatta be a XIX. század második felének társadalmát: az együtt élő nemzetiségeket, a nemességet, a polgárságot, parasztságot, jellegzetességeiket, a természetüket, és hogy miként gondolkodtak egymásról. Mindezt gyakran viccesen, görbe tükörrel felnagyítva, szórakoztató karaktereket teremtett a nem éppen késpenge elméjű, de pénzes Kéti Kopereczky báró és furfangos tót inasa, Bubenyik; a becsületes, tisztességes Tóth Mihály és az uborkafára felkapaszkodni vágyó felesége, Krisztina asszony; valamint a többi, kikarikírozott szereplő alakjával. A két főszereplő, a léha hozományvadász Noszty Feri és az ártatlan, romlatlan Tóth Mari olyanok voltak, mint a farkas és prédája. Végig izgultam a regényt, hogy sikerül-e az álnokul kieszelt fondorlatos terv, és Mikszáth ebben mesteri módon az utolsó fejezet végéig csavarta jobbra-balra a szálakat. Közben pedig kis színes, tréfás, vidám anekdotázó történetek tarkították a fő cselekményt, amelyekből kiderült például az is, hogyan került a vehemens szlovák pap ruhájába jégkocka (miközben a pap is benne volt a ruhában), a vármegye által előre utált Kéti báróból miként lett egycsapásra közkedvenc, és a tisztes, zsugori matrónák miért ajánlkoztak maguktól pénzt fizetni. Mikszáth karakterei nem mutattak jellemfejlődést, a szereplők következetesen tartották magukat ahhoz a formához, ahogyan bemutatkoztak az elején. A tanulság ez esetben nem a megjavulásban, hanem a kiismerésben rejlett.

greglawrency P>!
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Hát sajnos tanulás mellett olvastam de még így nagyon tetszett a regény.Újra olvasós azt biztos.

pipacstappancs>!
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Anyukám szokta mondani: milyen igazságtalan, hogy minden nő főz, de ha egyszer egy férfi elkezd főzni, tutira mesterséf lesz belőle. Ugyanez az érzésem Mikszáthtal kapcsolatban: minden nő pletykálkodik, de ha egyszer egy pletykás férfi tollat ragad, akkor ilyen szórakoztató műremek kerekedik ki belőle! :) Olyan otthonos érzésem támad, mikor az ő anekdotázós- mindenkit kedves szeretettel kibeszélő, kacifántos-mesés történeteit olvasom. Fiatalabb koromban a szerelmi szálak miatt tetszett, most a finoman fricskázó kőkemény társadalomkritikát is felfedezni vélem a sorok között, egyszóval mindig találok benne valami izgalmasat! Nem a kedvenc Mikszáth-regényem, de ezt is jó volt olvasni!

Rushka>!
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Keserűség és gúny nélkül, a kioktató, tanító szándékot is elkerülve írni rossz dolgokról – Mikszáthot azért öröm olvasni nekem, mert megmutat minden rosszat, de ezt mégsem fordítja szomorúságba.
A Noszty fiú esete Tóth Marival is egy alapvetően szomorú történet, egyéni szinten is és általánosan nézve is. Szerelmi történet, de olyan, ahol a férfi hozományvadász, a legócskább trükkökkel hódítja meg a lányt, általánosabb szinten pedig tabló az urambátyám viszonyokban élő, a teljes életképtelenségig eljutott (magát már eltartani sem képes) dzsentrirétegről.
Ez az szomorú történet viszont éppen azért tud hatni, mert a lehető legkönnyedebben és legszórakoztatóbban van bemutatva. Már a cím olyan, mintha egy pletyka bevezetése lenne, a tényleges cselekményt szinte elbújtatják az egymást követő (tényleg vicces) anekdoták, a történet messziről kezdődik, rengeteg nem lényeges elágazása van, és igazából be sem fejeződik rendesen, alig tűnik a címadó szerelmi szál a legfontosabbnak.
A szerelmi szál kudarca sem tragikus, mert ebben a világban majdnem mindenki (minden ellentétes látszat ellenére) a teljes vereség szélén áll, a címszereplő Noszty Feri egyik adósságból a másikba menekül, de még a sikeres sógor, Kopereczky sorsa is a végsőkig ingatag. Az egyetlen kivétel Tóth Mihály, a maga erejéből meggazdagodott, Amerikát megjárt vállalkozó – alakja olyan erősen (bár emiatt egy kicsit sematikusan) megrajzolt, hogy a regény végén egymaga könnyűszerrel szétfújja a dzsentrivilág évek alatt megszőtt terveit.
De Tóth Mihály alakja nélkül is érezni lehetne, hogy ennek a világnak mennyire nincsen súlya, mai olvasóként persze nehéz elvonatkoztatni attól, hogy tudjuk, mi lett mindennek a vége, de enélkül is azt érezheti az ember a regény sok fordulatán, hogy azt utoljára lehetett következmények nélkül megúszni. (Az ember szinte szégyelli bevallani, hogy a nemzetiségi szavazók kizárása a nyelvtörvényről való szavazásról a megyei gyűlésben önmagában a könyv egyik legjobban sikerült vicces anekdotája, csakhogy sem akkor, sem azóta nem volt igaz az „önmagában”.)
Humor és egyéni boldogtalanság, humor és kiábrándult társadalomrajz – a humor igazi, a kiábrándultság meg nem keserű.

Lady_L>!
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Tökéletesen imádatos, fogamra való élvezet, a MEK hangoskönyvének a felolvasása meg egy kis habocska a tortán! Ez tényleg az a regény, amikor ülj le és hagyd, hogy az orrodnál fogva vezessenek a végeláthatatlan meséléssel. Semmi mai sablon, ahol érezni, hogy a biztos sikerre hajtott az író a jól bejáratott recepttel, ahol a szerkesztő megmondta, hogy minek hogy kell lennie, különben nem fog működni, itt senki és semmi sem fekete-fehér, pozitív vagy negatív, mint az igazi életben sem az, még ha a sok sablonregénnyel, sablonfilmmel, sablonzenével és sablonvéleménnyel ezt kezdjük is elfelejteni a mai világban. Fúj, mai világra köpködős vénasszony vagyok, aki annak örül, hogy nem lett nyálasan romantikus hepiend!:D Nem kell aggódni, van hepiend, csak nem olyan:)

10 hozzászólás
Paulina_Sándorné P>!
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Lánykoromban rengeteg magyar filmet láttam, akkoriban szívesen nyúltak a nagy magyar írók műveihez és mit mondjak szerintem jól sikerült alkotások jöttek létre. Szerintem ezt is láttam, bár csak foszlányokban jött elő a film spoiler Mikszáth kedvenc íróim közé tartozik. Szeretem a stílusát, bár itt egy kicsit nyugodtan lehetett volna egy-két résznél rövidíteni. Nagyszerűen bemutatta a dzsentrivilágot, a korszakot. Nagyszerűen jellemzi, ábrázolja az embereket. Nem rovom fel Noszty Ferinek, hogy gazdag lányt szeretett volna, spoiler Tóth Mihály eleinte fura volt számomra, de végső megoldása tetszett. Ármány, cselszövés, humor – minden megtalálható a könyvben.


Népszerű idézetek

Gabriella_Balkó>!

Kicsiny téglákból épülnek a nagy házak.

Huszonharmadik fejezet, 432. oldal (1954)

2 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

A tudatlanságnak csak egy takarója van – a nyelv; minek azt minduntalan mozgatni?

30. oldal, Második fejezet (Akkord Kiadó)

Fay >!

Valahogy mindég rendbe jönnek az eligazíthatatlan dolgok is.

Harmadik fejezet

1 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

…a szent házasságban csak eleinte vonzerő a csók, de a jó asztal az örökös kapocs a férj és feleség között. Az elválás is ágytól és asztaltól szól. Az ágytól még csak el lehet válni, de a jó asztaltól nagyon keserves.

Negyedik fejezet

Frank_Spielmann I>!

…sok ember egybevéve sokkal ostobább, mint csupán egyetlen ember, ha nagyon ostoba is.

Kilencedik fejezet

A_mordályos_nyul P>!

– Mindjárt gondoltam, hogy pletyka lesz – botránkozott meg Velkovicsné. – Nemhiába mondom, hogy az Isten rosszul teremtette az embert, ki kellett volna mérnie a szavakat, mint a búzakalászba a szemeket, hogy ennyi és annyi jut egy-egy emberi nyelv számára, például egymilliárd szó, ha ezeket ledarálta az utolsóig, megdermedne a nyelv, és meg nem mozdulna többé, akkor aztán jobban meggondolnák az emberek, hogy mit beszélnek, s nem pazarolnák a szókészletüket üres, valótlan fecsegésre.
– Ó, szegény Zsuzsannám, akkor te már régen néma lennél – szavalta Velkovics úr nagy pátosszal

273. oldal, Tizenötödik fejezet

Ákosman IP>!

– […] ha valami bajod történik, nagyon szépen foglak eltemettetni.

109. oldal

Nandi>!

Gyalázatnak tartja a paraszt a kórházba való jutást: az akasztófán meghalni vagy a kórházban, egyforma szégyen, sőt az akasztófa még valamivel gavallérosabb, mert a király akasztatja fel az embert roppant ceremóniával (s az is csak valami), de az ispotály borzasztó, inkább pusztuljon el az illető a garádban, a lésza alatt!


Hasonló könyvek címkék alapján

Závada Pál: Jadviga párnája
Szabó Magda: Az ajtó
Rideg Sándor: Indul a bakterház
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
Németh László: Égető Eszter
Tersánszky Józsi Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról
Fekete István: Tüskevár
Szathmári Sándor: Kazohinia
Földes Jolán: A halászó macska uccája
Bodor Ádám: Sinistra körzet