A ​Noszty fiú esete Tóth Marival 427 csillagozás

Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Mikszáth ​Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című, 1908-ban megjelent regényének alapötletét hírlapi szenzáció szolgáltatta: a századfordulón egy milliomos bácskai polgár leányát megszöktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú hölgyet ily módon „kompromittálták”, az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküvő napján azonban külföldre küldte leányát, s a hozományvadász hoppon maradt. Az ilyen néven nem létező, de nagyon is valóságos Bontó vármegyében (ahova Mikszáth szerint „a francia forradalom szele még mostanáig sem fujt be") élő, szerteágazó rokoni kapcsolatokkal rendelkező Noszty család egy szépreményű sarja, Feri is hozományvadászatra indul. Ez a "vidám, könnyelmű, eleven, pompás lovas és nagy kártyás” ifjú ember előbb nyalka huszár hadnagyként egy dúsgazdag felvidéki polgárlány kezét akarja elnyerni, ám egy váltóhamisítás miatt el kell tűnnie a színről. Másodjára az Amerikából multimilliomosként hazatért Tóth Mihály leányára veti ki a horgot. A dologba be van… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1908

Tartalomjegyzék

>!
Kossuth, Budapest, 2015
502 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630980692
>!
504 oldal · ISBN: 9789633641804
>!
Kossuth, Budapest, 2011
496 oldal · ISBN: 9789630965163

46 további kiadás


Enciklopédia 26

Szereplők népszerűség szerint

Báró Kopereczky Izrael Izsák · Bubenyik · Noszty Ferenc · Kozsehuba Tivadar · Malinka · Noszty Vilma · Tóth Mari · Velkovics Rozália


Kedvencelte 45

Most olvassa 24

Várólistára tette 133

Kívánságlistára tette 22

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
csillagka P
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

„Szerelemről szó sem volt
Ilyenekről nem dalolt a hold
Ha mégis megtettük volna
Minden, minden csak sírna „
A mai irodalom jó része, olyan mint egy három sávos autópálya, száguldasz előre, esetleg egy-két kanyar belefér, de szigorúan akkor ha jó előre ki van táblázva, jobbról-balról védőkorlát, hogy véletlenül se térj le az előre kijelölt útról. Igazából gondolkozni nem is kell, a lényeg az érzelmek, borzong, szeress, utálj, élvezd, de szigorúan olyan sorrendben ahogyan előre ki van találva, mert nem engedhető meg egy olyan skandalum, hogy a negatívnak leírt szereplő esetleges pozitív tulajdonságokkal fel legyen ruházva, ha netalán igen akkor ő lesz a bukott angyal karakter.
Ehhez képest Mikszáth megint bevitt az erdőbe, itt nincsenek előre eltervezett útvonalak, túráztunk egy jót, keveredtünk erre-arra. Használni kell a józan eszemet, felismerni olyan tényeket, mondatokat, amiket nem ver egy szerkesztő (piár manager) nagykalapáccsal a fejembe, miközben tátott szájjal csodálkozom, hogy a világ (benne az ember, főleg a kiváltságos réteg) szinte semmit nem változott százvalahány év alatt. Semmi más nem fontos mint a látszat, és a megtartására irányuló erőfeszítés, legyen az állás, pozíció vagy házasság. Mihályt nagyon bírtam, és végig igaz volt az öregnek. Lassú, csapongó, néha iszonyúan unom, ha jól belegondolok egy erős novellába bele lehetne a tartalmát sűríteni, de így többet tudok a korabeli szüretekről, a szolgabíró választásról és ezer dologról amire lehet sose lesz szükségem, de odakerült a fejembe, előkaphatom, ha mondjuk valahol róka ugatásáról hallok (Hanzin nagyot nevettem) akkor már tisztába vagyok vele, még zöld a szőlő.
Ez a könyv igazi kék túra, azért annyira nem szeretek kirándulni, hogy maximálisan elégedett legyek, kicsit kisebb távon több csillagot adnék. Kifáradtam, fáj a lában, mivel Pesti lány vagyok (és nem szoktam), gyorsan hazarobogok a mellékutakon, amiket a legjobban szeretek, nézni a tájat, de közben azért tempósan haladni a cél felé :)

2 hozzászólás
>!
Aurore 
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

A könyvek kivárják az idejüket, türelemmel. Ha kell 25 évet is, vagy akár annál többet. Ennek a könyvnek épp 25 évet kellett rám várnia, ugyanis ennyi ideje kaptam meg év végi ajándékként „kiváló tanulmányi eredményemért, illetve példás szorgalmamért és magatartásomért”. Csakhát aztán vastag volt, meg ijesztően szép kötésű, meg nem is fogtam annyira fel annak idején az első oldalakat; meg aztán azt is tudtam, nem teljesen hepiend a vége, mármint olyan érelemben, hogy ez a Noszty fiú egy csaló-féle spoiler. Ma már azt gondolom: a lótúrót nem hepiend, hát nincs-e annál boldogabb vég, hogy valaki átlát a szitán és túljár annak az eszén, aki lépre akarná csalni?

Nekem pillanatnyilag Mikszáth a legjobb klasszikus magyar író, igaz, Jókaitól csak általánosban olvastam, annyira már nem emlékszem. Van itt kérem ember- és társadalomismeret, adomázgatás, humor, gúny és irónia, de líraiság is. Nagyon tetszett még a józan és becsületes Tóth Mihály alakjaspoiler. Tóth Mihály for prezident!

Nekem ez a könyv és úgy általában Mikszáth írásmódja csak hajszállal marad el színvonalban Tolsztojtól. Ha elmarad egyáltalán. De gustibus (et coloribus) non est disputandum.

>!
Európa, Budapest, 1992
504 oldal · ISBN: 9630754053
6 hozzászólás
>!
Sapadtribizli P
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Mikszáth for President!!!!
Hihetetlen ez az író!
Könnyed, vicces, de ugyanakkor elmés olvasmányra vágytam, ezért vettem le a polcról egy Mikszáth kötetet, és nem okozott csalódást, mint soha máskor sem!
Magyarul: nagyon tetszett!!!
Nem értettem az elején, hogy mire az a sok mellékszál, hogy annyira késleltei Mari színrelépését, de ez azért tűnt zseniális megoldásnak később, mert egyrészt jobban megismertem a szereplőket, másrészt pedig, mert úgy éreztem, az író játszik velem, mint ahogy a könyv szereplői sem tesznek mást, mint játszanak egymással – vagyis próbálja ki-ki a maga kis csapdáját megalkotni, a maga kis trükkjeit, hogy ez által kicsalja a fekete gyöngyöket, vagy próbára tegye Tóth Mihály baratságát, stb.stb., szóval mindenki ügyeskedik és próbálja a másikat kijátszani – és UGYANÍGY vert át engem is, többször is az író a stílusával (azt hittem én is, hogy Tóth Mihály megbolondult, mikor hitelt és bizalmat adott a barátjának, mert olyan lekicsinylően írt róla Mikszáth is, persze, úgy, ahogy a közvélemény a barátról gonolkodott), a történetvezetésével, stb. Amúgy pedig eleven szereplőkkel találkoztam. Nagyon tetszett a vége! Nem tudom,mi lett volna jobb megoldás! És nagyon tetszett Mikszáth józan, paraszti bölcsessége, ami persze megint a köz bölcsessége – hihetetlen jó az is, ahogy a közvéleményt állandóan beleszövi a szövegeibe!
Vagyis, zseni volt ez a Mikszáth, és hihetetlen jó pillanatokat okozott nekem ezzel a könyvével (is)! :D

>!
Lady_L P
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Tökéletesen imádatos, fogamra való élvezet, a MEK hangoskönyvének a felolvasása meg egy kis habocska a tortán! Ez tényleg az a regény, amikor ülj le és hagyd, hogy az orrodnál fogva vezessenek a végeláthatatlan meséléssel. Semmi mai sablon, ahol érezni, hogy a biztos sikerre hajtott az író a jól bejáratott recepttel, ahol a szerkesztő megmondta, hogy minek hogy kell lennie, különben nem fog működni, itt senki és semmi sem fekete-fehér, pozitív vagy negatív, mint az igazi életben sem az, még ha a sok sablonregénnyel, sablonfilmmel, sablonzenével és sablonvéleménnyel ezt kezdjük is elfelejteni a mai világban. Fúj, mai világra köpködős vénasszony vagyok, aki annak örül, hogy nem lett nyálasan romantikus hepiend!:D Nem kell aggódni, van hepiend, csak nem olyan:)

10 hozzászólás
>!
Rushka
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Keserűség és gúny nélkül, a kioktató, tanító szándékot is elkerülve írni rossz dolgokról – Mikszáthot azért öröm olvasni nekem, mert megmutat minden rosszat, de ezt mégsem fordítja szomorúságba.
A Noszty fiú esete Tóth Marival is egy alapvetően szomorú történet, egyéni szinten is és általánosan nézve is. Szerelmi történet, de olyan, ahol a férfi hozományvadász, a legócskább trükkökkel hódítja meg a lányt, általánosabb szinten pedig tabló az urambátyám viszonyokban élő, a teljes életképtelenségig eljutott (magát már eltartani sem képes) dzsentrirétegről.
Ez az szomorú történet viszont éppen azért tud hatni, mert a lehető legkönnyedebben és legszórakoztatóbban van bemutatva. Már a cím olyan, mintha egy pletyka bevezetése lenne, a tényleges cselekményt szinte elbújtatják az egymást követő (tényleg vicces) anekdoták, a történet messziről kezdődik, rengeteg nem lényeges elágazása van, és igazából be sem fejeződik rendesen, alig tűnik a címadó szerelmi szál a legfontosabbnak.
A szerelmi szál kudarca sem tragikus, mert ebben a világban majdnem mindenki (minden ellentétes látszat ellenére) a teljes vereség szélén áll, a címszereplő Noszty Feri egyik adósságból a másikba menekül, de még a sikeres sógor, Kopereczky sorsa is a végsőkig ingatag. Az egyetlen kivétel Tóth Mihály, a maga erejéből meggazdagodott, Amerikát megjárt vállalkozó – alakja olyan erősen (bár emiatt egy kicsit sematikusan) megrajzolt, hogy a regény végén egymaga könnyűszerrel szétfújja a dzsentrivilág évek alatt megszőtt terveit.
De Tóth Mihály alakja nélkül is érezni lehetne, hogy ennek a világnak mennyire nincsen súlya, mai olvasóként persze nehéz elvonatkoztatni attól, hogy tudjuk, mi lett mindennek a vége, de enélkül is azt érezheti az ember a regény sok fordulatán, hogy azt utoljára lehetett következmények nélkül megúszni. (Az ember szinte szégyelli bevallani, hogy a nemzetiségi szavazók kizárása a nyelvtörvényről való szavazásról a megyei gyűlésben önmagában a könyv egyik legjobban sikerült vicces anekdotája, csakhogy sem akkor, sem azóta nem volt igaz az „önmagában”.)
Humor és egyéni boldogtalanság, humor és kiábrándult társadalomrajz – a humor igazi, a kiábrándultság meg nem keserű.

>!
KingucK P
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Érdekes szerelmi történet…
Ha már nem lenne foglalt a Külösös házasság cím… :D

Ebben az évben láttam szindarabként a történtet, így nem hagyhattam olvasatlanul a regényt :)
Ha belegondol az ember, mennyi hasonló cselszövésre lehet példa a történelemben házasságok terén minkét oldalról:
Az elszegényedett nemesi család sarja igyekszik olyan párt találni magának, akinek a vagyonával fent tudja tartan a rang követelte életszinvonalát vagy legalább a látszatát.
Itt viszont a másik oldalon nem egy olyan felkapaszkodott „újgazdag” családot találunk, aki minden áron nagyhírű nemesi családba szeretne beházasodni…
Itt kezdődik a bonyodalom…
A nagyon szimpatikus Tóth Mihálynak nem ez a célja…

A regény Mikszáthhoz híven tele van plusz nformációval, történet a történetben típusú adalékokkal, ezért a szindarabhoz képest jobban el tudtam merülni ebben a világban és jobban megértettem az indítékokat. :)

2 hozzászólás
>!
cseri P
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Kötelező olvasmányok polcáról levenni, lefújni róla a port, olvasni, igen hamar rájönni, hogy de hiszen ez még 15+ év múlva is zseniális, izgalmas meseszövés, friss humor, emberismeret. Mikszáth az élvonalban! 100 éve halott, és tessék, az év meglepetése.

>!
tgorsy
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Néha KELL Mikszáthot olvasnom. Megnyugtat, kikapcsol, ellazít.
Mesél, csak mesél és mesél. De Jókai sematikus szentimentalizmusa és Móricz brutalitása nélkül.

6 hozzászólás
>!
reka0216
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Nagyon nagyon sokáig olvastam ezt a könyvet,olyan sokáig ,hogy az elejére pontosan már nem emlékszem.Igazából nekem tetszett,mondhatni ,hogy az egyik kedvenc kötelező olvasmányom lett.A szereplők közül kiemelni talán Tóth Mihályt tudnám .Személyiségileg szerintem ő volt a legkorrektebb.Teszett,hogy megismerhettük a dzsentri világot kívülről-belülről.A könyv első 200 oldalában Tóth Mari még csak fel sem tűnik ,így a történet tényleg nagyon régről kezdődik.Összességében nekem tetszett és nem bántam meg,hogy elolvastam,de a végét jobban kifejthette volna.

2 hozzászólás
>!
chhaya P
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Mikszáth nagyon jó mesélő. Néha úgy tűnik, mintha beleveszne a részletekbe, de valójában csak alapos: sikerül úgy bemutatnia az előzményeket, a környezetet és szereplőit, mintha mindez maga lett volna a kézzel fogható valóság, az olvasó pedig úgy beleélheti magát a cselekménybe, mintha régi ismerősöket köszöntene. Olyan mesterien szövi a szálakat, olyan finom humorral és stílussal adja elő a történetet, és úgy megszeretteti a szereplőit, hogy hiába tudtam előre a végkifejletet, mégis drukkoltam a fiataloknak, hogy minden rendben legyen végül. A fél csillag levonást a befejezésért adtam, történet többi részéhez képest összecsapottnak tűnt… Túl hamar lezárult, túl kevés mesével és magyarázattal.


Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

A tudatlanságnak csak egy takarója van – a nyelv; minek azt minduntalan mozgatni?

30. oldal, Második fejezet (Akkord Kiadó)

>!
Fay 

Valahogy mindég rendbe jönnek az eligazíthatatlan dolgok is.

Harmadik fejezet

1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

…sok ember egybevéve sokkal ostobább, mint csupán egyetlen ember, ha nagyon ostoba is.

Kilencedik fejezet

>!
Frank_Spielmann I

…a szent házasságban csak eleinte vonzerő a csók, de a jó asztal az örökös kapocs a férj és feleség között. Az elválás is ágytól és asztaltól szól. Az ágytól még csak el lehet válni, de a jó asztaltól nagyon keserves.

Negyedik fejezet

>!
Frank_Spielmann I

– Tessék záptojást venni, tekintetes uram. Leszállított ár! Darabja három krajcár!
– Hát a jó tojás hogy, Macskásné asszonyom? – kérdi Tóth Mihály, hátrafordulva az asszony felé.
– Az csak két krajcár.
– Ej, ej – fenyegeti meg tréfásan Tóth uram –, hogy lehet a jó tojásnál drágább a rossz tojás?
– Hja, az onnan van – feleli nevetve –, mert a jó tojásból csak csirke születik, a záptojásból ellenben kétfejű sas.

Kilencedik fejezet

1 hozzászólás
>!
BZsofi +SP

– Micsoda ostoba hivalkodás, barátom, hogy mi, emberek magunkat a legtökéletesebb teremtményeknek képzeljük! Önkényes ráfogás. Meglehet, hogy a birkák is azt gondolják magukról.
Éppen olyan joggal tehetik, mint mi. Az igazság pedig alkalmasint az, hogy az Isten egyenletesen osztotta el teremtményei közt a tehetségeket. Egyik ebben kiválóbb, a másik abban. A kutyának több a megfigyelőképessége és a szaglása mindenkinél. A nyúl hallása csodálatos. A gólya napokkal előbb megérzi a vihart, s köveket hord a csőrében a fészkébe, hogy erősítse. Elbújhatnak előle a meteorológusok. A vándorló madarak jobban ismerik a földrajzt, mint a tanácsügyi bácsik. Hát még a postagalambok, amice! Elviszik őket, mondjuk, sötét kalitkában vasúton, mondjuk, Amszterdamba, ott kieresztik, megrázzák szárnyaikat, s jönnek egyenesen haza, mondjuk Trencsénbe. Hisz ez olyan isteni tehetség, hogy a nyomorult ember fölfogni se tudja. És mégis ő van felfuvalkodva! De ki bírná azt elsorolni, mi mindent tud egy-egy állat? Mi csak olyanokat tudunk valamely állat tudása felől, amit mi is a tudás körébe vélünk sorozhatónak. Tudjuk, hogy a macska karmolni, dorombolni tud, és elfogja az egeret, de nem tudjuk, hogy még mi mindent tudhat ezenkívül. Mert fordítsuk csak meg a helyzetet. Bújjunk be a macskába, barátom, Malinka, s a macska álláspontjából vizsgáljuk, hogy mit tud az ember. Hát tud beszélni, ülni, öltözködni, prüszkölni és böfögni; de hogy a történelmet is tudja, a matézist, a filozófiát, hogy könyveket ír, és szellemes ötleteket mond, arról a macskának sejtelme se lehet. Sőt ha továbbmegyünk, és én megyek is, azt merem mondani, hogy az állatok többet kaptak az értékes tulajdonságokból, mint mi. Mert van-e csak egy olyan állat is, a majmot kivéve, amelyik az embertől tanult volna valaha valamit? Ellenben mi folyton tanulunk az állatoktól: a fecskétől tanultuk az építkezést és a darázstól, ugyancsak ez utóbbitól a papiroscsinálást is növényi anyagokból, csak még nem vagyunk tökéletesek, mert az övé, ha megázik, se szakad el. Hát a pók, amice? A pók! Hogy tud az szőni! Mi ahhoz képest egy takács?

Negyedik fejezet. Néha a szerencse istenasszonya ellen is sequestrumot lehetne kérni

>!
Nandi

Gyalázatnak tartja a paraszt a kórházba való jutást: az akasztófán meghalni vagy a kórházban, egyforma szégyen, sőt az akasztófa még valamivel gavallérosabb, mert a király akasztatja fel az embert roppant ceremóniával (s az is csak valami), de az ispotály borzasztó, inkább pusztuljon el az illető a garádban, a lésza alatt!

>!
krisztina990

A miss fölsikoltott a borzalmas shocking láttán, s elájult. Pázmár doktor fogta át, különben összeesett volna. Pázmár maga is a szemeit dörzsölte. A tarka Zebedeusát, hát nem álom ez? Hiszen én a szolgabíró uramat Voglányban hagytam. No, ez szép história. – S nagy zavarában a saját feje helyett ebben a nehéz helyzetben szórakozottságából a karjai közt tartott Miss fejét kezdte vakarni – amiről az azt hitte, hogy valami modern gyógyítási mód, és szemlátomást éledezni kezdett. Csak a kasznár rendült meg egész lelkében, s olyan keshedt, fakó lett az arca, mint egy halotté. Odament az ágyhoz, s úgyszólván felordított, mint egy megsebzett vadállat:
– Ó, édes kisasszonykám, mi történt itt, mi történt?
Mari szelíden nézett rá az ártatlan, tiszta szemeivel. Nem bujkált azokban semmi bűn.
– Semmi más nem történt, kedves Igali bácsi – szólt nyájasan, szokott csacsogásával –, mint hogy én most már kompromittálva vagyok.

Huszonnegyedik fejezet, 343. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kasznár

Hasonló könyvek címkék alapján

Szerb Antal: Utas és holdvilág
Závada Pál: Jadviga párnája
Szabó Magda: Régimódi történet
Jókai Mór: Az arany ember
Babits Mihály: A gólyakalifa
Németh László: Iszony
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Kármán József: Fanni hagyományai
Szabó Magda: Az ajtó
Bródy Sándor: A nap lovagja