A ​kétezer éves ember 8 csillagozás

Mikszáth Kálmán: A kétezer éves ember

A ​millenniumi esztendő kiadványa! Fábry Anna válogatta a kötet anyagát, amely Mikszáth Kálmán – az alcím meghatározása szerint – kisebb elbeszéléseit tartalmazza. Az írások az 1886 és 1893 között íródtak. Mikszáth családi élete ebben az időszakban már rendeződni látszott, ismét feleségül vette Mauks Ilonát, boldog, kiegyensúlyozott családi életet éltek, melyre kisfiuk, Jánoska 1890-ben bekövetkezett halála vetett sötét árnyékot. Írásaiban ahogy Móricz mondta róla – 'a magyar dzsentri diskuráló tehetségét virágoztatta ki irodalmilag'. Elbeszélő hangjának közvetlensége, amely az élőbeszéd elevenségével hat – kevesek által tudott – kemény, kitartó művészi munka eredménye. A 'Burkus' című történetben az álmos vidéki kisváros egymással rivalizáló újságjainak életét fölpezsdítő 'kutyaesetről' lírai hangon, mégis kedves közvetlenséggel számol be. A címadó történetet erőteljes ellentétek mozgatják, a jóság és gonoszság, a naivitás és ravaszság, a látszat és a valóság, a tudás és a… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Millenniumi Könyvtár Osiris

>!
Osiris, Budapest, 2000
164 oldal · ISBN: 9633798094
>!
Osiris, Budapest, 2000
164 oldal · ISBN: 9633798094

Enciklopédia 1

Helyszínek népszerűség szerint

Városliget


Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Mikszáth Kálmán: A kétezer éves ember

Ha van a Mennyországnak olyan szekciója, hogy „Magyar Irodalom Nagyjai”, Mikszáth biztos ott üldögél valami kemencesutban vagy kávéházi asztalnál, és a csibukjából bodorodnak ki a bárányfelhők. Ha meg valamelyik kései kolléga arra kíváncsi, hogyan is kell jól anekdotázni, hát mellételepszik egynéhány tanácsért. Ha él, álmában, ha pedig meghótt – akkor akár személyesen is, mert ugye minden rosszban van valami jó. Ez a kötet egy igen-igen jól sikerült (bravó a szerkesztőnek!) reprezentatív válogatás Kálmán bátyánk rövidprózáiból (tárcákból és novellákból vegyest), amiben szépen kidomborodik írónk valamennyi erénye: hogy úgy csipkelődő, hogy sosem rosszindulatú, és úgy kritikus, hogy sosem öli meg a prózáját holmi prédikátori hevület. Szóval ha valaki meg akar ismerkedni Mikszáthtal, nyugodtan kezdje ezzel a kötettel a barátkozást. Már ha egyáltalán valakinek meg kéne még ismerkednie Mikszáthtal.

1 hozzászólás
anesz P>!
Mikszáth Kálmán: A kétezer éves ember

Szerettem olvasni ezeket a novellákat, karcolatokat. Sokszor előbújt mind az újságíró, mind a parlamenti képviselő a szövegből. Mégis mindegyik elbeszélésből sugárzott a humánum és a humor. Épp ezért volt élmény olvasni ezeket az életképeket. Mindegyikben volt tanulság, és a mindennapos olvasás garantálta a katarzisélményt és a derűs hangulatot! Látom, hogy kevesen olvasták, ezért mindenkit bíztatok, olvassatok Mikszáthot!

medizonka>!
Mikszáth Kálmán: A kétezer éves ember

Mindig is kedveltem Mikszáth életszagú, humánus, humorban gazdag írásait. Kellemes meglepetésként hatott rám mégis ez a rövid kis történet, hiszen az élet olyan kis apró történeteit sodorja elénk Mikszáth karcolat vagy novella formátumba öntve, ami mellett a mai szemlélő talán el is sodródna a az élet nagy örvényében. Jó megállni és hallgatni a Nagy Mesélő elmerengő sorait egy őszi tájról, egy harangszóról, egy omnibuszról, egy elmaradt utazásról, egy majdnem szerelemről, egy bölcs, idős hölgyről, miközben észrevétlenül bekúszik a sorok közé a kedélyes humor, a finom élű, de nem bántó társadalomkritika. Mindezt úgy teszi, hogy szinte észre sem vesszük, hogy mesélve tanítja az olvasóját, észrevétlenül az élet nagy igazságaiból tanulságot vonat le. Derűs hangulatú írásai néhol még elérik a katarzis élményt is, az örömteli ráébredést, hogy nahát ez nekem is eszembe juthatott volna. Több ilyen életkép gyűjtemény kellene a mindennapjainkba, hogy nehezebb pillanatokba legyen mihez fordulni. Mert Mikszáthra lehet számítani…


Népszerű idézetek

Kuszma P>!

Itthon közönségesen Árpádot szidják:
– Rossz helyen tett le bennünket. Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van. A tél nyolc hónapig tart. Tavasz nincs. A nyár kiállhatatlan, tele van zivatarokkal… Nem tudtak volna az eleink egy kicsit odább menni!… (De persze, türelmetlenek voltak már, hogy az áldomást megihassák.)

105. oldal, Veréb Pál traktában

medizonka>!

„ Éppen vecsernyére hívogatta a falubelieket az öreg harang egykori édes szavával. Amint kongott, bongott, mintha a szívemet rángatná ott fenn a toronyban a harangozó gyerek. Sebesen dobogott, s fájón himbálózott a jelen és a múltak emlékei között. ” –
( Az öregek)

86. oldal

medizonka>!

„ Az ősz hangulatos köde borongott a kies mezőn. A fű színe kezdte magát átjátszani a sárgába, a puszpáng fehér pihéi rengve szálltak a keresztül-kasul guruló ördögszekerek után, melyek úgy tűntek fel, mintha ezer óriás pók szaladgálna egy óriás pergamenen, lila színben. ”
( Az elképzelt méz )

134

Pernilla>!

A „Zugló” (hogy ne törje rajta fejét a geográfiában járatlan olvasó) a városerdő elhagyottabb része, túl a „Fuit” sírkövön és a Hermina-kápolnán. Jóval olcsóbb és kellemesebb hely a Hermina úti villasornál, hol reggeltől estig szól a körhinták kintornája, bomlik a komédiásbódék dobja, cintányérja, s ideget öl a Vitéz László rikácsolása. E pokoli zsinat kiegészítő alkatrészei a cirkuszok, Paprika Jánosok és a lövöldék, melyeknek figurái rémítő zajjal csörömpölnek, ha eltalája őket a céllövés. Közbe Afrika erdeinek unatkozó exkirálya is bődül néha az állatkertből.
A néphumor a „siketek villái” nevet adta az ide épült nyári kastélyoknak, föltételezve, hogy csak siket ember meríthet magának bátorságot itt keresni nyári pihenést.

104. oldal, Veréb Pál traktában (Osiris 2000)

Kapcsolódó szócikkek: Városliget
1 hozzászólás
anesz P>!

Az egész emberiség anyja ez – valamennyi gyermekének örök nagy vonásaival: gyanúsítani azokat, akik vele valami jót tesznek.

103. oldal Írói birtok

Pernilla>!

[…] s vígan szaladnak Erzsi néni elé, aki vidékről érkezik látogatóba.
A két asszony összecsókolózik, s megindul a sok ezer kérdés.
Mi újság nálatok? Hogy van ez, hogy van az? Ki halt meg? Ki jár jegyben? Ki jutott az őrültekházába?

97. oldal, Írói birtok (Osiris 2000)

Pernilla>!

Nyári lakást béreltem volt ki a Zuglóban egy földszintes, csinos villában, melynek ablaka a búzaföldekre nyílt, ami a fővárosi embernek nagy gyönyörűség; véges-végig a nyitott határ, ameddig a szem ér, s ha hűs szellő lebben, látni a búzát, ahogy az a kalászát dajkálja… Mintha millió pesztonka állna, hajladozna ott sűrű sorban. Hátulról a kerti fák lombjai zúgnak, s a házfedélre felkúszott rózsák körül ezer meg ezer méh zümmög a kalászoknak altató dalt.

104. oldal, Veréb Pál traktában (Osiris 2000)

anesz P>!

S aztán, hogy a párbeszéd meg ne törjön, ő is az időhöz nyúlt. Ez az ős forrás, amelyből az a nagy „semmi” táplálkozik, amit etikett – diskurzusnak neveznek.

114. oldal A szemérmes asszony


Hasonló könyvek címkék alapján

Jókai Mór: Kis Dekameron
Jókai Mór: Magnéta
Jókai Mór: Az egyhuszasos leány, Száz leány egy rakáson és egyéb elbeszélések
Bársony István: A kaméleon-leány
Jókai Mór: Az istenhegyi székely leány
Jókai Mór: Csataképek a magyar szabadságharcból
Franz Fabian – Bárány György (szerk.): Fantasztikus történetek I-II.
Jókai Mór: Százszorszépek és más régi történetek
Jókai Mór: Őszi fény
Jókai Mór: Chinchilla herczeg