A ​két koldusdiák 104 csillagozás

Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A híres Debreceni Kollégium ösztöndíjas diákjaiként ismerjük meg – az 1690-es évek táján – a két árva jobbágyfiút, Veres Lacit és Istvánt, a jólelkű Dobos néni ingyenkosztosait. István hiába bizonyul a legerősebbnek a nevezetes nagyerdei vetélkedőn, s nyeri el a fődíjat Szilágyi professzor szépséges lánya kezéből – a két fiú hamarosan földönfutóvá válik tönkrement jótevőivel együtt…

Végül is minden jóra fordul, mint a mesékben, kiderül az igazság, a fejedelem megbocsát, s a fiúktól mint derék megjutalmazott kuruc vitézektől válunk el, akik elnyerik a szeretett lányok kezét is.

Kitalált kalandos mese és történelmi valóság összefonódását élvezheti az olvasó Mikszáth szórakoztató regényében.

Eredeti megjelenés éve: 1886

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Öregbetűs könyvek Fekete Sas · Heted7világ · Sulikönyvtár

>!
Kedvenc, Székelyudvarhely, 2016
108 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786068638232
>!
Titis, 2008
ISBN: 9789638809902 · Felolvasta: Boromisza Dóra
>!
Hoppá!, Marosvásárhely, 2006
108 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789737899798

19 további kiadás


Enciklopédia 46

Szereplők népszerűség szerint

II. Rákóczi Ferenc · Babó János · Beke Miklós · Bercsényi Miklós · Bezerédy Imre · Dobos néni · I. Lipót magyar király · II. Apafi Mihály · jobbágy · Krucsay úr · Lázár Kristóf · Ocskay László · Thököly Imre · Vak Bottyán · Veres István · Veres László

Helyszínek népszerűség szerint

Debrecen · Bécs · Magyarország · Erdély · Duna · Kálvin tér, Budapest · Kolozsvár · Buda · Budapest, Váci utca · Csele-patak · Debrecen, Csapó utca · Debreceni Református Kollégium · Gyulafehérvár · Hajdúszoboszló · Kaba · Pest


Kedvencelte 2

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 3

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák

De régen is olvastam utoljára Mikszáth Kálmántól! Azt hiszem több klasszikust kellene olvasnom a jövőben. :)
Ez a kötet viszonylag rövid sajnos, mégis olyan szinten bele tudtam magam élni a történetbe, hogy nehezen térek magamhoz most.
A cselekmény a 17. században kezdődik és a 18. században fejeződik be. Volt egy-két pontatlanság (pl. nem igazán öregednek a szereplők csak minimálisan, hiányzott a bővebb leírás és az évszámok), de ha azt nézem, hogy ez egy ifjúsági regény tanító célzattal megírva, akkor persze nem rovom fel ezt.
A történet két fiúról szól, akiknek igen kalandos az élete. Néha szerencse kíséri útjukat, máskor meg nem, ezt a kutyájuk színe is szimbolizálja. spoiler.
Kár, hogy nem volt kötelező olvasmány anno nekünk, biztosan élveztem volna. :)

Szösszenet P>!
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák

Mindenképpen többet kellene olvasnom Mikszáth Kálmántól, hisz számomra egy szép és kedves, néhol szomorú magyar népmese. Két koldussá vált diák életét vezethetjük nyomon, az elmaradhatatlan 17. századi Magyarország korhű bemutatásával. Veres Laci és Veres István életét hol a szerencse, hol a balszerencse kíséri. Életútjuk nyomán kapunk az életbölcsességekből is jócskán, mint a Mátyás király meséiből.
Az író írásmódja, szóhasználata engem személy szerint magával ragad; kalandos, néhol vicces, néhol szomorú, de mindenképpen olvastatja magát.

Mariann_ P>!
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák

Bevallom őszintén, ez nekem kimaradt, vagy olyan régen olvastam, hogy elfelejtettem.
A 60 éveseknél előfordulhat ilyen . :))
Szeretek ilyen régi könyveket is olvasni, főként a nyelvezete és a történelmi háttér miatt.
No meg sokkal többet mond a hűségről, a testvéri szeretetről, többször szól közbe a lelkiismeret.No meg a hűséges kutyák….
Jöhet a többi Mikszáth könyv!

KingucK P>!
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák

Igazi kaland történet magyar módra a kuruc és labanc időkből mesei elemekkel átszőve, azért realisztikusabban, mint a János vitéz. Két testvér szerencsétlen gyerekkorból kalandokkal teli fiatal felnőttkorát követhetjük végig, van ahol elválnak az útjaik, néhol hátráltatják egymást, de inkább segítik.
Egy élmény volt ez a rövid történet, főleg, hogy sok olyan helyszínen játszódott, ahol már jártam, vagy a környékén laktam.

>!
Móra, Budapest, 1991
134 oldal · ISBN: 9631167445 · Illusztrálta: Kapolcsi Kovács Csaba
medizonka>!
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák

Igazi kis gyöngyszem Mikszáth-tól, hiszen minden stílus elem bele van szőve, ami egy igazán izgalmas, letehetetlen olvasmányhoz kell. Népmesei elemekkel, mondanivalóval átszőtt művet kapunk : két jobbágysorból származó fiú megpróbáltatásairól, szerencséjük kereséséről és alakításáról és az útjukat övező szeretetről, hősiességről, barátságról, ragaszkodásról, példamutatásról, célra tartásról. Mindeközben Mikszáth is újfent megcsillogtatja anekdotázó kedvét ezúttal történelmi háttérbe helyezve. Az anekdotikus történetek között zajló cselekményekben az 1600-as évek közepétől az 1700-as évek elejéig gondosan, a történelmi precizitásra ügyelve vannak felsorakoztatva a híres történelmi alakok is.A két testvér is két jól megformált, pozitív karaktertípust képvisel: Veres Pista, a hős kiváló tulajdonságaival, testi erejével kiemelkedik és célt ér, míg Veres Laci eszével, furfangjával halad célja felé és megmutatja, hogy milyen nehéz becsületesnek maradni a legnehezebb időkben is és megtalálni a helyes utat. Mikszáth rokonszenvvel, szerető odafordulással ábrázolja a szegényebb, gyengébb szereplőket, míg az élősködőket nem fél kigúnyolni. megmutatja ez a történet, ha a szegénysorból származó szereplőnek helyén van a szíve és az esze és megfelelő lelki ereje van elviselni a nehézségeket, akkor van esélye célt érni, felülemelkedni. Erre pedig korszaktól, országhatártól , vallástól és mindenféle ideológiától függetlenül nagy szükség van. A fordulatokban gazdag mesélőkedv és a nyílt, őszinte, egyenes bíráló szándék mint ami Mikszáth stílusát jellemzi mindig népszerű tud lenni.

Ibanez P>!
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák

Örök kedvencem, meg se tudom számolni a két kezemen, hányszor olvastam már :-D Rövid, velős, gyönyörű kis történet a két testvérről és a két kutyáról, melyek szerencsét avagy balsorsot hoznak. Imádom a történet humorát, kezdve Dobos nénivel:

„Azt lehetett volna hinni felőle, aki felületesen ösmerte, hogy egy kiállhatatlan sárkány. Már korán reggel elkezdődött a háznál a rettenetes patália; legelsőbb Dobos bácsit szidta össze, kivel szörnyen rosszul bánt, sokszor megfogta, és kigurította az ajtón, egyszer ott esett össze a küszöb előtt, de ő ezt mind eltűrte, felkelt nagy nyugalommal, leverte a port ruháiról, s besompolygott a boltba nagy dörmögéssel. – No, megállj, asszony!… mert végre is én vagyok a te urad; kezemben vagy, megállj! Ezer szerencséd, hogy bennmaradtál! Úgy tett Dobos bácsi, mint Scipio, ki midőn átevezett a tengeren Afrikába, s a parton megbotolván elesett, mégis úgy kiáltott fel kevélyen: »Afrika földje, erősen tartalak!« Mikor a férjével végzett, a szolgálókkal kezdett zenebonát csinálni, valamennyit megverte, vagy legalább sírásra fakasztotta. Azután nagyharagosan berúgta lábával a diákcellákat, és besüvített: »Válóra, gyerekek!« Jó szíve volt, de már a stílusából nem engedett. Ezt a mai debreceni kosztoló asszonyok már így fejezik ki: »Tessék reggelizni jönni.« (A szép szó olcsóbb lett azóta, de a hús drágább.) Hanem ha a nap fele részében azzal foglalkozott a nemzetes asszony, hogy mindenkinek keserűséget okozzon, a nap másik részét meg éppen abban töltötte, hogy mindenkit kiengeszteljen. Így volt neki egész napra való dolga, hogy soha el ne unhassa magát.”

Aztán ott a medvesztori, hát én azt hogy imádom! :-D

„Mikor Erdélybe átjöttem a Királyhágónál, majdnem egy évig tartózkodtam ott az erdőben a szénégetők közt. Egyszer bolyongva csörtetést hallok, s a bokrok sűrű gallyain át két fényes villogó szemet pillantok meg. Összeborzadtam, medve volt. A halálos rettegés fogott el, mert nemhogy fegyver lett volna nálam, de csak egy bicska sem. Egy tisztás közepén állottam, s a mackó, mihelyt kilépett a bozót közül, megpillantott és felém lépdelt. Első dermedtségemben semmi sem jutott eszembe, önkénytelenül futni kezdék. Szerencsére széles szakadék szelte keresztül a tisztást, s egy, a vihar által valamikor kitépett fa keresztül volt dőlve az óriási mélység fölött. – Meg vagyok mentve! – kiálték fel. Hiszen csak a túlsó partra kellett átfutni, s alátaszítani a fát, a medve nem jöhet oda. Így is lett, a mackó utánam rohant, fogvicsorgatva bár, tehetetlenül kellett megállnia a parton. Én a recsegő faderekon lépkedve, már mentve hittem magamat, midőn borzadva látom, hogy a túlsó parton is egy medve vár. Képzeljék, uraim, a helyzetet!… – No, és mi történt aztán? – kérdék és lélegzetelfojtva hallgatták. – Istennek ajánlottam a lelkemet… – De hát a medvék mit csináltak? – Hát mit csináltak volna? Megfogtak és megettek.”

És még ilyen apróságok:
„Dicsvágyó, gonosz ember, akit gyűlöltek a polgárok, s mikor a tanácskozások folytak a városházán, hogy miként kellene fogadni a császárt, úgy, hogy meg legyen lepetve, a népnek is öröme legyen, és sok pénzbe se kerüljön, fölszólalt az egyik bátor magyar polgár: – Ezen plánumhoz képest, uraim, a legcélravezetőbb lenne, ha polgármester uram őkegyelmét fölakasztanák a váci-kapura, ahonnan őfelsége jönni fog; elérnénk mindent, mert őfelsége nagyon meg lenne lepetve, a nép roppant örülne neki, és nem is kerülne sok pénzbe.”

:-D

Szóval aki kalandra, humorra, magyar virtusra vágyik, ne habozzon, elő ezzel a történettel, nem fog csalódni! :-D

2 hozzászólás
KBCsilla P>!
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák

Eddig is nagyon szerettem Mikszáth Kálmánt, és ez bizony folytatódni is fog!
Sajnáltam a két árván maradt fiút, de szerencsére nem csak én, hanem Dobosné is.
Debrecen különösen a szívem egyik csücske, így különösen kedvesek számomra az itt játszósó történetek.
Mikszáth ízes, régi szép magyar nyelve jó lenne, ha örökre fenn maradna.

>!
Móra, Budapest, 1957
270 oldal · keménytáblás
aram76>!
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák

Nem emlékszem középiskolai éveimben kellett-e olvasni, avagy sem – bár itt-ott ismerős volt a történet – nem emlékszem pontosan. Most viszont tetszett, szeretek történelmi témájú könyveket olvasni. Jó volt olvasni a magyar kuruc-labanc időszakról. Tele gyönyörű mondatokkal, rengeteget tanulhatunk a hűségről, a lelkiismeretről, a testvéri szeretetről, az önfeláldozásról.

gesztenye11>!
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák

Kedves történet két testvérről, akik szegény debreceni diákból hol kuruc, hol labanc vitézek lesznek, de végül Rákóczi hű katonáiként válunk meg tőlük. Ifjúsági regény, kalandregény, mesés és valós elemekkel, romantikával, szerelemmel fűszerezve. Érdekes, mikszáthi nyelvezet, könnyen olvasható, fejedelmek, grófok, úrikisasszonyok és két kutya is színesíti a történetet.

pasztornenagyeva>!
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák

Ezt a történetet még nem olvastam Mikszáh Kálmántól. Pedig szeretem ezeket a klasszikus regényeket. A két árva fiú történetét kísérhetjük végig. Mi mindenen mennek keresztül két kutyával. Igazi ifjúsági regény a kuruc-labanc időkből. Szerettem olvasni.


Népszerű idézetek

Timus>!

– Mi újság van odakünn, Krucsay uram?
– Pest és Debrecen városok küldöttségei vannak itt.
– Mit akarnak?
– Éppen ez a baj, hogy nem akarnak, felséges uram.
– Mit nem akarnak?
– Adót fizetni.

121. oldal

2 hozzászólás
marcipan007>!

    Lipótot nem szerették a magyarok, s ha Pest mégis ilyen nagy pompával fogadta, annak bizony nem volt más oka, mint a polgármester, Nesselroth Tamás uram, aki minden áron ki akart magáért tenni.
    Dicsvágyó, gonosz ember, akit gyűlöltek a polgárok, s mikor a tanácskozások folytak a városházán (mely éppen azon helyen állt, ahol a mostani városház), hogy miként kellene fogadni a császárt, úgy, hogy meg legyen lepetve, a népnek is öröme legyen, és sok pénzbe se kerüljön (mert bizony a város egész jövedelme nem volt több ezen időben, mint 13 430 rhénusi forint), fölszólalt az egyik bátor magyar polgár:
     – Ezen plánumhoz képest, uraim, a legcélravezetőbb lenne, ha polgármester uram őkegyelmét fölakasztanák a váci-kapura, ahonnan őfelsége jönni fog; elérnénk mindent, mert őfelsége nagyon meg lenne lepetve, a nép roppant örülne neki, és nem is kerülne sok pénzbe.

2 hozzászólás
Lunemorte P>!

– Messze lakik innen az Istenke?
– Az Isten mindenütt lakik.

11. oldal, Editorg (1994)

Kapcsolódó szócikkek: Isten
Lady_Blanche>!

A pénzzel együtt kapja az ember a pénznek betegségeit.

74. oldal, 9. fejezet - A kincs

Lunemorte P>!

– Csak senki sem bikkmag, hogy a sárkányra hólyagot kössön.

30. oldal, Editorg (1994)

Kapcsolódó szócikkek: sárkány
4 hozzászólás
Lunemorte P>!

– Ez nem jó hely az utasoknak. Ide a halált várjuk vendégnek – felelt az előbbi hang.
– Úgy? Haldokló van a háznál? Engedelmet kérünk, de mi nem a halál vagyunk!

31. oldal, Editorg (1994)

Lunemorte P>!

– Kerüljétek a királyokat, gyerekek – és a szemöldökeit összeráncolta. – Mit akartok ti a királytól? A királyok többet vesznek el az emberektől, mint amennyit adnak nekik.

Hatodik fejezet - A FEHÉR ÉS A FEKETE KUTYA

2 hozzászólás
KingucK P>!

Hanem igazán szépen is veszik ki magukat ezek a gonosz nebulók abban az egyforma ruhában.
Annyiban egyforma ugyanis, hogy 1624 óta egy taláros fekete dolmányból áll, mely fehér ércből vert kapcsokkal s egy széles övvel van a testhez szorítva, a zöld posztó palást és az alacsony prémes föveg még fantasztikusabbá teszi – hanem annyiban mégsem egyforma, mert a ruhát úgyszólván a posztója meg a »kecskéje« teszik. Már csak másképp áll az a ruha, amit a híres Kartos Gáspár varr, mint amit Kozsehuba János uram csirizel össze gyatrán.
Ez a két »kecske« ruházta akkor egész Debrecen városát, ami nyilvánvaló tanúság, hogy a ruha is erősebb volt a régi jó világban.

3. fejezet - CSATA A NAGYERDŐN

Kapcsolódó szócikkek: 1624 · Debrecen
Lunemorte P>!

Adjon a diákoknak kevesebb húst és több hátbaütést!

6. oldal, Editorg (1994)

Lunemorte P>!

Valami titkos érzés azt súgja nekem, hogy megtaláljuk a szerencsét.

30. oldal, Editorg (1994)


Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
J. K. Rowling: Harry Potter and the Prisoner of Azkaban
Rick Riordan: Neptunus fia
J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
J. R. R. Tolkien: The Lord of the Rings
Rick Riordan: The House of Hades
Valeria Screwy: Miss Screwy csavaros árvái
J. Goldenlane: Csillagok szikrái
Andrew Gross: Egy kém Auschwitzban
Bíró Szabolcs: Ötvenezer lándzsa