A gavallérok 29 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Gavallérok címmel is megjelent.
Eredeti megjelenés éve: 1897
Enciklopédia 2
Most olvassa 1
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
„ Ugyan kit csalnánk meg? Hiszen mindenki tudja a másikról, hogy nincs négy lova. E jó fiúk mindössze a formákat tartják meg velem együtt … a szép ősi formákat. Hiszen ez olyan kedves. Mi rosszat lelhetsz ebben?“
Egy újabb dzsentriregény Mikszáthtól. Itt aztán semmi és senki nem az, aminek látszik! Az elvesztett hatalom és gazdagság illúziójához ragaszkodó köznemesi osztály színjátszásáról olvasunk. A „ mindenáron fenntartani a látszatot“ típusú életmódot látjuk egy zseniálisan megrendezett és eljátszott lakodalom bemutatásán keresztül. Ennek a többször eljátszott, remek előadásnak az ismérve, hogy a kívülálló mindent elhisz. Itt minden a hatalom és a gazdagság látszatáról szól.
„- Keresse meg a tértivevényt, …, az ékszert pedig csak hagyja künn… mert délután megint elviszik.“
Érdekes történet volt, csattanóval a végén. Nagyot nevettem, mikor kiderült, hogy spoiler Tetszett, ahogy jól érezték magukat, jó volt, ahogy az író megmutatta ezt a világot, ezt az eseményt. Elgondolkoztam azon, hogy a mai világban is megvan ez, simán lehet párhuzamot húzni egyes emberek és a novella közé. spoiler
„Miklós, az elbeszélő vállalja a násznagyságot egyik kollégájának az esküvőjén. Ezt a nevezetes lakodalmat Sáros megyében tartják, ahol bizony nagyon sok gavallér van.”
Bővebben a blogon :)
https://ttt-blog-by-tami.blogspot.com/2022/07/mikszath-…
Ezt a könyvet juttatta eszembe. Nem szerettem, de mégse mondhatom, hogy rossz lett volna. Olyan, mintha Mikszáth még csak próbálgatná a stílusát, holott ez nem egy korai elbeszélése. A jó palócok novellái és a Tót atyafiak elbeszélései sokkal erősebbek. Mintha különböző szempontokat kidomborítva, ezáltal másokat elhanyagolva kezelt volna. Ilyen itt a cselekmény és a korrajz viszonyának felborulása. A tényleges történések körülbelül egy oldalt tettek ki, elmaradtak a Mikszáthtól megszokott furfangos megoldások, vicces, rafinált fordulatok, amik a mikszáthi világ magját adják. Ehelyett kap az olvasó egy nagyon mély, véleménymentes, realista ábrázolást a kor dzsentri társadalmáról, ahol bőven értelmet nyer az, hogy nem minden arany, ami fénylik.
Nem lehet ellenállni Mikszáth stílusának. Ezt a kisregényt gimnáziumban olvastam először, ma újraolvasva teljesen más megvilágításba került. Bepillantás a dzsentri világba, amit ő olyan jól ismert.. Elítéljük vagy megmosolyogjuk? Személyiség kérdése. Mintha Mikszáth is csak tényként írta volna le. Mennyi ilyen dzsentri szaladgál még közöttünk a mai világban is.
A dzsentri világ szabatos leírása egy esküvőn keresztül. Rövid elbeszélés, mely inkább jelenségekről szól, mint konkrét személyekről.
Nagyon régen olvastam már egyszer ezt a könyvet. Annak idején nem kedveltem. Most idővel úgy látszik beérett bennem és megtanultam szeretni ezt a történetet. Mikszáthnak azóta más műveit is olvastam, valószínűleg nem emiatt a történet miatt kaptam hozzá kedvet. És most mégis úgy érzem szeretném megismerni a többi regényét is. Jól esett a lelkemnek belepillantani egy régi világba.
Nem volt kötelező olvasmány, így csak most, idős fejjel olvastam el. Ahogy becsuktam a könyvet, rögtön egy közmondás jutott eszembe. „Nem minden arany, ami fénylik.”
De ebben a történetben mindenki jól érzi magát. mindenki tudja a másikról, hogy kicsoda.
Kivéve Miklóst, a felkért nászanagyot, akinek új ez a felállás. A násznép élvezi a fordított élet minden pillanatát. És hogy mi lesz holnap? Az már senkit sem érdekel, minden folyik majd a régi kerékvágásban. Olyan volt, mint egy színházi előadás, ahol sok jó színész játszik.
Azt hiszem, hogy nem csak a régi világban éltek „gavallérok”. Körülöttünk is sokan szaladgálnak.
A násznagy közvetíti a lakodalom előkészületeit, az odautazást, a lakodalmat és a hazautat. Rongyrázás, látszat gazdagság mindenütt, lovak, hintók, ruhák, ételek, borok, szivar, szerencsejáték (pénzben!) a lakodalomban…
A szomorú életképben mégis pozitív az emberek összefogása.
Nagyon hasznos a könyv végi szószedet.
Népszerű idézetek
Ami pedig a dolog érdemét illeti, hát ha nem is egyiké, másiké, vagy azé, akinél látod, de okvetlenül valakié; a fény, a pompa, a ragyogás, az elevenség, a finomság, fesztelenség, és kedélyesség, az úri allure-ök, a lovak, az ezüstnemű, a griffek, a tónus nemessége a mienk mindnyájunké. Csak szét van osztva és ha azt bizonyos alkalmakkor mesterségesen egy rakásra hordjuk, kinek mi köze hozzá? Igaz-e vagy nem? De már itt vagyunk. Hová parancsolod, hogy letegyelek?
– Nos, uraim – kezdé az apó, és a szemei csillogtak és híztak a csodálkozó arcokon –, csináljuk meg magunknak azt a jó tréfát, hogy mindenki kóstolja meg Tokaj termését abból az esztendőből, amikor ő született. (Egyet csettintett a nyelvével.) Teringette, szegények vagyunk, de jól élünk.
44. oldal
Csak üljetek édesen, elandalodva egymás mellett, szegény gyerekek, megittasodva az elmúlt percek eseményeitől, kíváncsian a jövő percek eseményeire, és ne nézzetek sehova, csak egymásra; mert ha egyebüvé néznétek, meg találnátok látni, hogy a próza már leskelődik rátok valahol egy szögletben, vagy talán minden szögletben, mint a lecsapásra készülő vércse.
42. oldal
Ha azt, amit az emberek valakiről tartanak, leszámítom abból, amit ő tart magáról, kijön az illetőnek az igazi értéke.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Tersánszky Józsi Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról 93% ·
Összehasonlítás - Örkény István: „Rózsakiállítás” 91% ·
Összehasonlítás - Örkény István: Válogatott kisregények 93% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Dávidkáné 89% ·
Összehasonlítás - Ambrus Zoltán: A gyanú 89% ·
Összehasonlítás - Örkény István: Tóték 88% ·
Összehasonlítás - Konrád György: A látogató 88% ·
Összehasonlítás - Bodnár Pál: Farmerkisasszony ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Szívlobbanás ·
Összehasonlítás - Csiky Gergely: Csiky Gergely válogatott művei ·
Összehasonlítás