A ​beszélő köntös 205 csillagozás

Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

A fordulatos, eseményekben gazdag regény főhőse Lestyák Mihály, kecskeméti főbíró, aki olyan tervet eszel ki, mellyel megvédheti szeretett városát, Kecskemétet ellenségeitől. Elsősorban a törököktől, de a portyázó tatároktól, sőt a császári katonaságtól is. Varázserejű köntöst szerez a szultántól… a többit pedig elárulja ez a kis mikszáthi remekmű, amely több iskolában kötelező, vagy ajánlott olvasmány.

Eredeti megjelenés éve: 1889

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Képes regénytár

>!
Saxtum, 2018
120 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632482293
>!
Titis, Budapest, 2016
ISBN: 9786155157363 · Felolvasta: Benedek Miklós
>!
Adamo Books, Budapest, 2016
ISBN: 9789633878538

23 további kiadás


Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Seneca


Kedvencelte 3

Most olvassa 3

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 8

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Sapadtribizli P
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

Nagyszerű könyv!
Néha úgy érzem, Mikszáth műveit receptre kéne felírni, ha az ember szórakozni akar, de azért a világról, az emberekről is meg akar tudni valamit.
Tele van ez a történet fordulatokkal, kiszámíthatatlan véletlenekkel, és sok-sok emberi gyarlósággal, spoiler Görbe, de szép és vidám tükör ez! És pont azért mert szép, hamarabb néz bele az ember; de azért, ha komolyabban vizsgálódik, elég szomorú dolgokrat is felfedezhet benne.
Nagyon szerettem olvasni!

2 hozzászólás
>!
jehuka P
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

Már majdnem elfelejtettem, mennyire szeretem Mikszáthot. Valamiért eddig kimaradt az életemből ez a fantasztikus kis szösszenet (nálunk más művei voltak kötelezőek), és most is csak egy kihívás miatt vettem a kezembe, de nagyon jól esett, és ezennel elhatároztam, hogy előbb-utóbb sort kerítek a teljes életműre :)
Könnyed (bár rengeteg – még nekem is – idegen szóval tarkított), humoros, szórakoztató olvasmány a maga meseszerű történetével, fordulatos cselekményével, népmese-hős karaktereivel és egy nagy rakás emberi gyarlósággal. Nagyon szerettem :)

>!
chhaya
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

Mindig olyan nehezen veszem rá magam a klasszikus magyar irodalom olvasására, de újra és újra rájövök, hogy élvezem Mikszáth stílusát. Csak meg kell szokni a régies stílust, és utána már nagyon jó. :)

>!
gesztenye11
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

A sok száz oldal krimi és az indiánregények után – között – jó volt olvasni egy kis klasszikus magyar mesét. Mert Mikszáthnak ez a kisregénye tényleg rövid, hamar elolvasható, klasszikus, mert maga Mikszáth is az, ízig-vérig magyar, hiszen Kecskeméten játszódik, a török-kuruc-császár által három részre szabdalt Magyarországon (ráadásul ízes magyar nyelven íródott, még ha ma nem is ismerünk minden kifejezést), és igazából egy mese. spoiler. Jó mese, mert szórakoztató, viszont tanulságos, és nagyon jó karakterek találhatók benne. Akár a város vezetése, akár Lestyák Mihály, a szabógyerekből lett főbíró, apja, a nagyra vágyó szabómester, vagy Cinna, a szerelmes kis cigánylány – nagyon jól megírt figurák. És a törökök, meg a kurucok is, egyik sem túl jó, egyik sem túl rossz – senki nem fekete-fehér ebben a helyenként humorosnak is mondható történetben. (Mert a papok pénzért való csereberéje valóban elég vicces, meg a szakállas kecske is). És az látszik, hogy hús-vér emberek szerepelnek benne, akik hibáznak – és igyekeznek jóvátenni, ha még módjukban áll! spoiler.
Ajánlom mindenkinek, aki pár órás kikapcsolódásra vágyik a XXI. század korszerűnek (sci-fi), kreatívnak (naplónyírás), szellemesnek (vámpíros), fantáziadúsnak (fantasy) mondott könyvdzsungelében!

>!
Chris
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

Régen olvastam már klasszikus magyar irodalmat, pedig gimnazistaként nagyon szerettem őket. Különösen Jókai Mór és Mikszáth Kálmán tartozott a kedvenceim közé (igen, bármennyire is hihetetlen, a XXI. század elején imádtam Jókait!). Jelen regényt is olvastam korábban, de vannak annak már vagy 15 éve, és megvallom, nem sokra emlékeztem a történetből. Most, hogy Kecskeméten bemutatják a musical-változatot, amelyben egy kedves ismerősöm is közreműködött, és már megvan a jegyünk, illő volt, hogy felelevenítsem a történetet.

Mikszáth Kálmán 1889-ben vetette papírra ezt a kisregényt (az én kiadásom alig több 100 oldalnál), azonban mondanivalójában, tartalmában bármely féltégla vastagságú kötettel felér. Csodálatos, hogy régi íróink még igazán tudtak írni: annak ellenére, hogy még ebben a rövid történetben is van egy-két feleslegesebb rész, és néha úgy érzi az ember, hogy alig történik valami, mégis igazi, fordulatokban gazdag kalandregény kerekedik ki belőle. No meg, persze mondanivalója is van, pont mint egy mesének.

A szereplők élnek, mintha szabályosan le akarnának lépni a lapokról: Lestyák Mihály egyszerre válik hőssé és anti-hőssé, akit szeretünk, de azért néha jól képen kellene törölni. Hasonlóan Cinnához, aki egyszerre előképe a ma oly divatos „tökös főhősnőnek”, mélyen belül azonban naív kislány, aki vágyik a szerelemre, és ennek nevében képes meggondolatlanul is cselekedni. Harmadik főszereplőnk, az idős Lestyák, a szabó, aki önimádatával okozza a pusztulást, de igazán rá sem tudunk haragudni, hiszen annyira emberi a cselekedete.

Mikszáth regényének (regényeinek) ez is az egyik, számomra igazán pozitív hozadéka: a szereplők valóban hús-vér ember, jó és rossz tulajdonságokkal. Nem csak a főhősök, hanem a mellékkarakterek is igazi élő figurák, akik humorosak, irritálóak, de mindennek ellenére mégis roppant közel érezzük magunkhoz őket.

A sztori nem csak fordulatokban, hanem humorban is bővelkedik. Persze, nem hangosan nevetős viccekre kell gondolni, az távol is áll tőle, de mégis, roppant jó kedvű lesz az ember, ahogy olvassa, milyen cseleket eszelnek ki a város lakói és fosztogatói egyaránt.
Nem tudom, hogy a mai fiatalok mennyire élveznék ezt a regényt, mert sok benne az idegen kifejezés (habár az én példányomban már van lábjegyzet, de lassan azt is frissíteni kellene). Szerencsére több évig tanultam latint, és a történelem is közel áll hozzám, így nem kellett minden egyes alkalommal hátra lapoznom, ha idegen szóval találtam szembe magam (meg ez egyébként is különösen idegesít, ha keresgéléssel kell megszakítanom az olvasást), de ugyanakkor el kell ismernem, hogy az utánam jövő generációnak már gondot okozna a megértés. De ez természetesen semmit sem von le az élvezeti értékből, a megoldás, ha kicsit idősebb korban vágunk bele az olvasásba. Megéri.

>!
dtk8 P
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

Mindig nagyon jó Mikszáthot olvasni. Annyira szép a szöveg, olyan jók a karakterek, izgalmas a cselekmény. Hangosan nevettem néhány részen.
Ezt el is teszem magamnak depressziós téli estékre.

>!
deaxx P
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

Mikszáthoz kéne ingyen mesélő ajándékba, aki szépen elmeséli a könyvet, megfelelően hangsúlyozva, hatásszünetekkel, türelmesen bevárva, amíg a hallgatóság kiröhögi magát – hát, igen.

Nagyon szeretem a mikszáthi közösségábrázolást, azokat az apróságokat, ahogy az emberek egymáshoz (vagy épp Nagykőröshöz) viszonyulnak, azokat a hirtelen hangulatváltozásokat, a megszülető legendákat, és persze azt a mikszáthi humort, amivel az egész meg lett fűszerezve.

Mindemellett gonosz és lelketlen csillagozó vagyok, mert bár ez is egy jó kis írás volt, azért a többi* sokkal jobban tetszett.

*A jó palócok, az Új Zrínyiász, Szent Péter esernyője, Beszterce ostroma…

4 hozzászólás
>!
rohanoazis P
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

Az 1889-ben írt történet jellegzetes mikszáthi mese. A török időkben a három részre szakadt-szakított országban egy a függetlenségét, szabadságát megtartani akaró város, Kecskemét az elbeszélés helyszíne. Bár az író többször is bizonygatja, hogy a történet alapját valós történeti események adják, mégis a meséé a főszerep. Pontosabban a címadó csodás köntösé. De nem a köntös az egyetlen ruhadarab, mely ilyen fontos szerepet játszik a könyvben. A mese mintha a “ruha teszi az embert” mondásról szólna. Itt mindenki úgy változik, amilyen ruhában van. Két példa: a szabó fiából lett főbíró és a rongyos-foltos ruhában megjelenő cigánylány változásai. spoiler A mese”szövés”, a hasonlatok sorra a ruhakészítés mesterségére utalnak, s a drámai fordulat is a szabómesterség miatt következik be.
Szórakoztató, szellemes könyv. 12 év fölött olvasásra ajánlom.

>!
kolika
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

Mese és történelem színes forgataga ez a könyv, akárcsak mint a beszélő köntös. Mikszáth képes ezzel a kissé meseszerű művével elkápráztatni az olvasókat. A törökök itt nem vérszomjas fenevadként jelennek meg – habár azért látunk jegyeket erre nézve is –, inkább hús-vér emberek. A színes köntösnek tulajdonított „beszélés” érdekes eseményeknek ad helyet. Szeretem olvasni.

>!
Mallarme
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

Régen sikerült a kezembe fognom klasszikus magyar irodalmat. Már el is felejtettem, hogy én szeretem! :) Mikszáth pedig úgy tud mesélni, hogy a szereplők szinte lelépnek a lapokról. Vicces, mégis elgondolkoztató. Igazán jó korrajz a török hódoltság idejében lévő Magyarországról, és Kecskemétről. Igazán jókat nevettem a kecskemétieken, szinte második otthonom volt anno a város, 12 évig jártam oda iskolába,ezért egy kicsit még nagyobb élmény volt az olvasása


Népszerű idézetek

>!
Marsie

Bolond ez az alföld, melyet nyílt könyvnek nevez Petőfi. Nappal a délibábjával a szárazföldet mutogatja víznek, éjjel a vizet mutogatja szárazföldnek.

>!
Marsie

Itt nem lehet odahaza senki, ahol maga a föld sincs odahaza.

>!
Szelén P

… a jogok köpenyege kötelességekkel van megbélelve.

>!
Marsie

A szerencse is istennő, olyan asszony, mint a többi asszony. Mindég új emberek után fut.

>!
Marsie

A köntös egy hadsereggel ért fel, mely féken tartá az ellenséget. Egy hadsereg, amelynek nem kell mondur és munició, amelynek nem árthat semmi, legfeljebb a molyok.

>!
gesztenye11

Hanem iszen beszélhetett már annak. Egy percnyi gyöngeség, s a hiba el volt követve. Egy percnyi gyöngeség nagy emberek bukásának a magva.

HATODIK FEJEZET - A MEGCSÚFOLT VÁROS

>!
Sapadtribizli P

Azok a helyek szenvedtek igazán, ahol se török nem lakott, se labanc, se kuruc, s a magok emberségéből éldegéltek, mint például Kecskemét, mert ahol a hadviselő felekből ott tartózkodék az egyik, ott csak az egyik dominált, sarcolt, s a többiek oda se mertek szagolni, de ahol az egyik sem lakott, oda mind a három eljárt epret szedni.

Első fejezet, Gonosz praktikák. Papoknak az ő nagy kapósságuk

>!
gesztenye11

Fekete Pál azonban a szellemi oldalát vette a dolognak:
– Egy főbíróné nem lehet akárki, írásban, olvasásban jártas, minden dolgokban verzátus és okos perszónának kell lennie.
– Ej – felelte Lestyák Mihály bosszúsan –, azt mondja a tiszteletre méltó Seneca: az asszonynak elég, ha annyit tud, hogy: ha rácsorog az eső, be kell menni az eresz alá.

HETEDIK FEJEZET - A DIKTÁTOR. KECSKEMÉT FÉNYKORA

>!
Habók P

– Miszerint aki a török császár felesége akar lenni, vasárnapig a nemzetes főbíró uramnál jelentkezzék.

Bezzeg lett erre izgés-mozgás, nevetgélés Kecskeméten.

– Megbolondult a főbíró, vagy mi?

– Éretlen gyerek! – dohogtak sokan.

A bennfentesek, akik tudták, mi a cél, kétkedő mosollyal rázták a fejöket: »Nem lészen foganatja.«

A hívők ellenben csodálkozának és örültek a kitüntetés fölött: mert mégiscsak szép az, hogy a török császár Kecskemétről házasodik. Jó ízlése van őfelségének. (No, most beszélj már Nagykőrös!)


Hasonló könyvek címkék alapján

Jókai Mór: Törökvilág Magyarországon
Donászy Ferenc: Szigetvár és Eger hősei
Salamon Ferenc: Bátor Márkó
Laczkó Géza: Német maszlag, török áfium
Jankovich Ferenc: Hulló csillagok
Gárdonyi Géza: Egri csillagok (rovásírás)
R. Kelényi Angelika: A grófnő árnyékában
Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Elliot György: A raveloei takács