Itt ​és most és aztán 83% 71 csillagozás

Ez egy igazán megható családi időutazós thriller, nem csak nőknek, de inkább nekik. Azért a férfiak is elolvashatják, ha nem bánják, ha a könnycsatornából időnként szivároghat néminemű nedű. A történet jól kigondolt, nincsenek benne túl nagy logikai bakugrások, vagy legalábbis nem olyan nagyok, hogy zavaróak legyenek. Az időutazás is viszonylag jól működik, a könyvekből és filmekből unalomig ismert időügynökség a kiindulási alap. És van egy időügynökünk, aki… A többit aki akarja, elolvassa.

Hát nekem ez borzasztóan tetszett! Egyáltalán nem számítottam rá, hogy ennyire be fog szippantani, alig bírtam letenni. Könnyed sci-fi történet, amiben a sci-fi inkább csak a történet színpadi kelléke, és a középpontban az emberi kapcsolatok állnak.

Majdnem a feléig nem sikerült berántania a könyvnek, függetlenül attól, hogy magát a történetet érdekesnek találtam. Valószínűleg az lehetett (az egyik) probléma, hogy számomra logikailag nem volt 100%-ig rendben, és ezt sokáig nem sikerült félretennem. Aztán egy idő után úgy döntöttem, nem foglalkozom tovább a technikai/logikai kérdésekkel, csak élvezem a történetet. És ez így van jól, mert ebben a könyvben a sci-fi elemek, az időutazás tulajdonképpen csak díszletként funkcionálnak, sokkal inkább szól a főszereplő belső vívódásáról, amellyel a szabályok áthágásáért fizet.
A vége közepesen szirupos, de akik szeretik a mindennél erősebb családi kötelékeket, a versenyfutás az idővel típusú történeteket, azoknak érdemes lehet elolvasni. Kiválóan alkalmas gondolatébresztőnek filozofikus(abb jellegű) beszélgetésekhez. off

Elolvastad a fülszöveget, és tucatnyi film vagy könyv ugrott be rögtön? Nekem ugyan nem, csak néhány, de az ötleteire nem mondanám én sem, hogy eredetiek. Egyes vélemények szerint már régen megírtak mindent, és egy ideje az irodalom csak újra és újra ismétli önmagát. Nos, akár így van, akár nem, Mike Chen első könyvét én jó szívvel tudom ajánlani.

A karakterei nem a világot akarják megmenteni. Nincs gonosz milliárdos, aki világuralomra hajt, nincs meteorit, ami becsapódna, nincs földönkívüli faj, ami pont a mi bolygónkat és pont New Yorkot szeretné elpusztítani. Csak egyszerű emberek vannak, akik bármit megtennének a szeretteikért. Van benne geekség is, a főszereplő egyik felesége például Star Trek rajongó, a lánya a Doctor Who megnézésére szeretné rávenni az apját, de egyáltalán nincs erőltetve, épp csak annyira, amennyire a történet indokolja. Vannak benne bőven fordulatok, de egyet sem éreztem erőltetettnek, és amint megtörtént a bevezetés, és beindult a sztori, mindig volt valamiért izgulni. Minden egyes jelenet hozzá tudott tenni a cselekményhez, minden egyes részlet fontos volt a végkifejlet szempontjából, és a lezárást is ügyesen oldotta meg. A mese véget ért, nem maradtak elvarratlan szálak, elégedetten csuktam be a könyvet, mármint kapcsoltam ki a Kindle-t.

Remélem, hogy jó fogyása lesz, és a @Galaktika ki fogja adni a többi könyvét is. A kigyűjtött bakik ellenére szerintem jó munkát végeztek a könyvvel, csak így tovább!

Felhívnám mindenki szíves figyelmét arra, hogy ez most nem egy értékelés lesz.
Inkább amolyan hála és köszönet a számomra legfontosabb Valakinek és Mindennek azért, mert felhívta a figyelmemet a kötetre.
Akivel egy darabig együtt olvastuk, aztán Ő meghajlította a teret és az időt, így befejezhette nálam hamarabb. (Majd igyekszem ezt a képességedet is eltanulni, Manócska…)
Ne várjon hát senki mélyreható filozofálgatást, komoly megfejtéseket és üzenethámozást. Lehet, hogy cseppet olyan lesz, mint a könyv vége… no és akkor? spoiler

Előttem mások már kifejezetten pazar összefoglalóikban kifejtették a lényeget – még ha néha szűkszavúan is, de hát ezt a könyvet nem csak olvasni, hanem élni is kell ám egy kicsit –, a legjobban és különösen pedig nem más, mint első számú inspirátorom, akinek ezt a könyvélményt is köszönhetem:

@blueviolet Kedves Angyalom, figyelj…

Leírtál mindent, amit én is írhattam volna.
Biztosan megbeszélgetünk majd mindent is ezzel kapcsolatban,
úgyhogy már csak annyit tudnék hozzátenni az elmondottakhoz,
hogy Miattad nem létezik az a tér és idő, amit ne lépnék át, ne kusználnék össze, ne akarnék befolyásolni. Azt a felest pedig pontosan azért vontam le off, amiért Te is, bár tény és való, hogy sokat kellett volna még tornáznia Kin Stewartnak, hogy ez egy ötcsillagos cucc legyen.

Sebaj. Az a lényeg, hogy egy kicsit megint kimozdítottál a komfortzónámból, én pedig nem tudok eléggé hálás lenni azért, hogy milyen jól működött az akció. Hogy akár még egy dal is szület off ebből. Hogy Tőled, Általad, Miattad oldottabb, bátrabb és nyitottabb vagyok. Meg hogy nincs hátra, csak előre (vagy felfelé, attól függ melyik nézetet vallod. Majd a jó kis vásárhelyi tea után meglátjuk… :’D). off

❤ Szóval köszönöm, hogy ezt is elvihetjük magunkkal a közösben, akár 2142-be is! ❤

Első könyves íróként nagyon jó lett, oké nem feltétlenül a sci-fi szál, mert az szinte csak a díszletet szolgáltatja a családi kalamajkához, ez viszont nagyon jól ki lett fejtve, Kin a főhős apuka, mindent megtesz a lánya életéért, kicsit döcögős kezdés után felkapcsol a sebesség és izgalmasnál izgalmasabb kalandokba keveredve drukkolhatunk hőseinknek.

Nem nyűgöződtem le.
Sem a stílus, sem a történet nem volt az enyém.
A stílus rosszabb volt, a történet kicsit jobb. Hozzáteszem az időutazás az egyik kedvenc témám és szeretem, de itt ebben a kivitelezésben nem tudom többre értékelni. Voltak benne a logikával ellentétes dolgok, de még ez sem zavart volna, ha nem érzem folyamatosan következetlennek. A szereplőink sem értek meg, nem voltak igaziak.
Ez most nem az én olvasásom volt.

Eleve szeretem az időutazós történeteket. Ez azért túlmutatott az időutazáson. Család, szeretet, és bonyodalmak két idősíkon. Ezekből szövődött olyan regény, amelyben a mindig új helyzetek miatt az olvasás nagy élményt adott. A helyzetek sokszor reménytelenek, de váratlanul mindig történik valami. Ettől megváltozik sok minden. A kapcsolatok sokféle problémáját előhozta az időutazás, a regény erénye, hogy ezekre milyen válaszok születtek. Simán elmentem volna a könyv mellet, ha nem akadok fenn rajta a Molyon. Nagyon jó, hogy rátaláltam és elolvastam.

Az eleje döcögős volt, aztán jól beindult. Igazából élveztem, de az időutazós történetek mindig egy kicsit elgondolkodtatnak, hogy na, akkor most ha visszamennek és ezt csinálják, akkor mi változik meg, szóval elgondolkodtató. A vége tetszett, jó lett az ötlet. Aki szereti az ilyen témájút, annak ajánlom, mert nem túl nehéz olvasmány, de élvezetes! :)

Soft sci-fi, amiben az emberi érzelmek, a család a fontosabb tényező – van erre külön keresőszó? Mert rájöttem, hogy nagyon szeretem ezeket.
Tetszett, kedves volt, aranyos, megható – bár azt hittem, többet ugrálunk, de így is akadtak fordulatok és izgalmak.
Mínusz pont a kiadónak, hogy már megint sok hibát fedeztem fel, ragok hiányoztak, vagy pont hogy voltak, amikor nem kellett volna, egyszer még E/1-be is átmentünk.
A fordítás viszont nagyon jó, más munkája is ugyanilyen gördülékenyen működött.