Mikael ​Hakim I-II. (Mikael 2.) 42 csillagozás

avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt
Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. Mika Waltari: Mikael Hakim I-II.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Mikael, ​a keresztény világban csalódott vándor, ezúttal hajóra száll és Kelet felé indul. Új világ, új kalandok várják. Míg Mikaellal együtt megismertük a XVI. század első negyedében a reneszánsz, a humanizmus és a reformáció Európáját, most a Kelet tárul fel előttünk, a korabeli török birodalom. Szolimán szultán szerája, a hárem tiltott kertje, a Héttorony várbörtönnel… Ez idő tájt két hatalom, a keresztény és a mohamedán világ áll egymással szemben. A világtörténelem egyik legvéresebb korszakának csatái dúlnak Mikael körül, vele vagyunk Budavár bevételénél, Bécs ostrománál, rész veszünk az észak-afrikai partvidék meghódításában, s megismerkedünk e korszak politikusaival, művészeivel, tudósaival. A szerző most is elkápráztat bennünket, lenyűgöző kor- és kultúrtörténeti tablót tár elénk, de a „csodálatos” Keletnek nemcsak a külső ragyogását mutatja: bepillanthatunk a történelem kulisszái mögé, és meglátjuk az események hátterében az önző anyagi érdekeket, a hiúságot, a… (tovább)

Eredeti cím: Mikael Hakim

Eredeti megjelenés éve: 1949

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 1999
1182 oldal · ISBN: 9630765977 · Fordította: Schütz István
>!
Európa, Budapest, 1967
1180 oldal · keménytáblás · Fordította: Schütz István

Enciklopédia 8


Kedvencelte 13

Most olvassa 2

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

>!
Noro P
Mika Waltari: Mikael Hakim I-II.

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

Waltari könyvei átmenetet képeznek a régimódi és a „modern” történelmi regény között. Hősei még mindig úgy beszélnek, mintha könyvből olvasnák, de a romantikus, idealizált történetvezetés már a múlté – sőt, cinizmusból sok XXI. századi író is leckét vehetne tőle. Mikael Hakim története eléggé minimalista, inkább korrajz: sokkal többet foglalkozik a világgal, mint főhősével. A „török világ” keleti nézőpontból való ábrázolása azonban már önmagában is megéri a rászánt időt.

1 hozzászólás
>!
Arturo MP
Mika Waltari: Mikael Hakim I-II.

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

A történet pontosan ott folytatódik, ahol a Mikael véget ért: a Szentföldre tartó hajó fedélzetén. A Mikael Hakim azonban gyökeresen más környezetben játszódik – a keresztény Európa helyett most az iszlám világát járhatjuk be Mikaellel. Hősünk jelleme attól, hogy áttér a mohamedán hitre, nem sokat változik: ugyanaz a naiv ember, aki legtöbbször nem látja a fától az erdőt. Egy kicsit vissza is fejlődik az előző könyvhöz képest: ott már megtanulta, hogy ha egy szép nő ölelgeti, nem árt szorosan megmarkolnia a pénzes zacskóját, mostanra viszont mintha elfelejtette volna ezt. Kicsit bosszantott is ez a túlzott hiszékenység. Szerencsére Antti itt is jelentős szerepet játszik. Bár róla Mikael mindig elmondja, hogy mennyire ostoba, mégis a maga „két lábbal a földön” módján legalább olyan jól megállja a helyét, mint ő.
Ami rendkívül érdekessé teszi a könyvet, az az oszmán birodalom bemutatása: a társadalmi berendezkedés, a hatalmi struktúra, a szeráj élete. Furcsa ugyanazt a háborút most a másik oldalról nézni – sokkal jobban megértettem a törökök hozzáállását az egész hódításhoz, mint csak az iskolai történelem órákra támaszkodva. Ezek után kevésbé csodálkozom, hogy a törökök miért tartanak országos barátjuknak bennünket. :)
A lezárás pedig teljesen váratlanul ért, sok mindenre számítottam, csak erre a befejezésre nem. Erősen ajánlott könyv, csakúgy, mint Waltari többi történelmi regénye.

>!
Európa, Budapest, 1967
1180 oldal · keménytáblás · Fordította: Schütz István
>!
Gabber777
Mika Waltari: Mikael Hakim I-II.

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

Még ha több ezer oldalt is kell végigolvasnunk és végigélnünk Mikael mellett az emberi gyarlóságról, a XX. század embertelenségét idéző vérontások és vallásháborúk közt… Még, ha az ember a főhős, gyakran teljesen vak és logikát mellőző lépéseire földhöz is vágná a kötetet… Még ha az író ki is hagy néhány ínyenc és Nekünk magyaroknak rendkívül érdekes részt… akkor is olvassátok végig felebarátaim ezt a remekművet, mert a finálé olyat csattan, hogy azóta is libabőrözik a hátam.
Az első könyvek olvasásakor az volt az érzésem, hogy Waltari jobban járt volna ha nem Mikaelt teszi meg főszereplőjéül, hanem teljesen új főhőssel járja be a keletet. Kezdetben kicsit furcsa volt az Ezeregyéjszaka meséibe csöppenni, a reformáció és az inkvizíció vérzivatarából, de végül beláttam, hogy a korkép szempontjából így lesz teljes a történet. A keleti mese hangulata Mikaelben is kezd egyre inkább komor valósággá válni, (jobban igazodva az előzményekhez) ahogy hozzászokik a szeráj intrikáihoz. Végül az író megadja azt amivel adós maradt az előzmény mű végén: egy leheletnyi reményt, hogy a töménytelen gonoszság tengerében vannak még értékek egyes emberekben.
Köszönöm!

>!
Nokimaki
Mika Waltari: Mikael Hakim I-II.

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

Jobban tetszett, mint az első rész. Bár néha itt is az volt az érzésem, hogy Mikaelnél nagyobb balekot még nem hordott hátán a föld. Most sem lett a szívem csücske. Anti annál inkább.
Néha kicsit hosszadalmasnak, elnyújtottnak éreztem, erős volt a kísértés, hogy néha átugorjak néhány oldalt. De végül is nem tettem. Ami hiányzott: szívesen olvastam volna még Antiról és Éváról. Kicsit hiányoltam a romantikát. De tudom, ha rózsaszín trutyira vágyok, olvassak Steel-t :D.
A magyar vonatkozások különösen tetszettek. Jó volt „török szemmel” végigélni Buda ostromát.
Mindenképp a Mikaellel együtt kell olvasni. Akkor lesz az igazi.

>!
Turms P
Mika Waltari: Mikael Hakim I-II.

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

Előzményénél, a szintén zseniális Mikaelnél is érdekesebb, fordulatosabb könyv, egyik nagy kedvencem.

>!
syabi
Mika Waltari: Mikael Hakim I-II.

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

A Mikael után ismét egy remek könyv az írótól. A már megismert szereplőkkel élhetünk át újabb kalandokat immáron a XVI. századi Török Birodalomban.

>!
vapeur
Mika Waltari: Mikael Hakim I-II.

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

durván letehetetlen, olyan szép párbeszédekkel hogy volt amikor 4-5* elolvastam egymás után és sajnáltam, hogy tovább kellett olvasnom. Ha ilyen kötelező olvasmányai lennének gyermekeinknek, sokkal jobban szeretnének olvasni, tuti újra olvasom pár év múlva.

>!
Mallinalli
Mika Waltari: Mikael Hakim I-II.

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

Pörgősebb, s a környezet miatt érdekesebb, mint a Mikael, viszont nincs benne olyan ütős csúcspont, mint a Mikaelben Barbara története.
Külön érdekes, amit a magyarokról és Szigetvárról ír.

>!
acsferi
Mika Waltari: Mikael Hakim I-II.

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

A Mikael folytatásaként megírt regény ugyanazon történelmi kor oszmán világát mutatja be, miközben Bécsbe is eljut és magyar vonatkozása is van a könyvnek. A cselekmény itt is rendkívül izgalmas, fordulatos, és az érzéki, de hitszegő kedves ugyanúgy keresztezi a főhős útját. Azt kell mondjam, majdnem ugyanazt a szintet hozza, mint az előzmény.

>!
padamak
Mika Waltari: Mikael Hakim I-II.

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

Keresztyénként olvasva nagyon érdekes szemléletű eseménysor. A korábban hithű katolikus, papnak készülő, majd a reformátorokkal találkozó és velük együtt harcoló finn fiatalember, átáll a mohamedán hitre. Ennek a magyarázata, amit sok oldalon keresztül vívódó tépelődés során saját magával elfogadtat, inkább csak magyarázkodás, én nem igazán tudtam megérteni, elfogadni meg végképp.
Az új mellékszereplő, spoiler Giulia igen jelentős szerepet tölt be a főhős életében. Tetszettek az előző részhez képest gyakoribb csipkelődések, abszurditások és hasonlatok.
Számomra haladásgátlóan zavaró volt, hogy a könyvek itt nincsenek rövidebb fejezetekre tagolva, mint a regény előzményében, a Mikael -ben. Nem is tudtam befejezni, csak az első kötetet, pedig kétszer is meghosszabbították nekem a könyvtárközi kölcsönzésemet. Az iszlám terjedésével, :( aktualitása esetén mindenképpen végigolvasom.

Magyar vonatkozások:
I/52 Magyarországi hadjárat, főurak és főpapok viselkedése, Mohács
I/399 magyarországi komló, I/403 rabszolganők
I/417-418 Zapolyai király; az oszmánok legnagyobb hadjáratának terve
I/467 Antti útra kel harcolni a muszlimok oldalán Magyarország felé

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Noro P

– Nem, nem, Mikael, a hadviselésben semmi keresnivalója nincs az észnek, mert akkor szépen eltekintenének a háborúktól.

II. kötet, 23. oldal

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

– Az emberben a´legszánalmasabb és a legcsodálatosabb az a határtalan készsége, hogy meghaljon a hitéért és azért az ügyért, amelyet igaznak képzel, noha a legostobábbnak is fel kellene érnie ésszel, hogy senkinek a hite sem lehet hibátlan, és senkinek az ügye sem lehet egészen igaz, mert Isten az embert, természetét illetően, fogyatékosnak teremtette. Az ember egyáltalán nem bizonyíthatja be hitének és ügyének igaz voltát azzal, hogy meghal érte, és ugyanilyen kevéssé javul meg az ügy vagy a hit a győzelemtől is. Hiszen Allah, kifürkészhetetlenségében, a hamis ügyet éppen olyan gyakran hagyja diadalmaskodni, mint az igaz ügyet, és ezért egyetlen ember sem tudhatja előre, melyik ügy igaz és melyik hamis Allah előtt. Ezért csupán az erő és egyáltalán nem az örökkévaló igazság szabja meg a birodalmak meg a népek sorsát, s minél bölcsebb meg értelmesebb lesz egy felvilágosodó nép, annál gyengébb lesz a háborúban, mert az okos ember felfogja a háború esztelenségét, és nem szívesen fog fegyvert.

II. kötet - 51. oldal

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

Kapcsolódó szócikkek: hit
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

A nagyvezír őszintén megharagudott, és talán a kelleténél élesebben így válaszolt:
– Azt mesélték nekem, hogy a gyűlésen sírtak és átkozódtak, meg hogy Luther és Zwingli csak vádolta egymást, hamis tanítással és hiú kérkedéssel. Ha jól értem, vitájuk az úrvacsorát érintette, amelyet a keresztények a pogány bálványimádók áldozataiból örököltek, abban a hiedelemben, hogy étkezéskor Isten testét eszik, és vérét isszák. De hogy süllyedhetnek ilyen ízléstelen és babonás műveletre felvilágosult emberek, azt nem tudom megérteni, éppúgy, mint azt sem, hogy a keresztények a keresztet imádják, amely csupán a hóhér szerszáma. Hitük jelképeként ugyanígy az akasztófákat, a máglyát vagy a kivégzőkereket is imádhatnák.

II. kötet - 207. oldal

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Ha a pallos, az akasztókötél vagy a máglya igaznak bizonyíthatná az ember hitét, akkor száz és száz, ezer és ezer, tíz- és tízezer egyház volna, amelyek egymásnál mind igazabbak lennének, no meg számos mohamedán is mártírhalált szenvedett hitéért, ahogy saját szememmel láttam Spanyolországban

I. kötet - 61. oldal

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Mindig jusson eszedbe, hogy a török nyelv az uralkodók nyelve, az arab nyelv a Próféta nyelve, a perzsa nyelv pedig a költők nyelve.

I. kötet - 359. oldal

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

Kapcsolódó szócikkek: török nyelv
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

A kereszténységben csak máglyák, börtöncellák és kínpadok várnak a kiválasztott emberre, aki ki merészelné nyitni a száját, hogy nyíltan kimondjon ugyanilyen eretnek gondolatokat, mint te. És valószínűleg az oszmánok birodalma sem jobb ennél, mert azt mesélték nekem, hogy a kegyetlen Szelim szultán egyetlen nap leforgása alatt, korára és nemére való tekintet nélkül, negyvenezer síita eretneket végeztetett ki, és még tíz év sem telt el azóta. Ezért csak a négy fal közt és értelmes emberek társaságában lehet ilyen szavakra nyitni a szájat. Aki elvesztette a hitét, annak mindig a legjobb csendben maradnia, mert az emberek nagy tömege örökké hinni akar, a hit elkerülhetetlen következménye pedig mások megölése a hitbeli különbség miatt.

I. kötet - 417. oldal

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

Kapcsolódó szócikkek: hit · kereszténység · oszmán
2 hozzászólás
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Talán a szívem mélyén semmire sem vágyom jobban, mint békességre, egyetértésre és biztonságos életre, amelyben az egyik napot követi a másik, amely éppen olyan, mint az előző volt, de ilyen élet nem létezik, ahogyan nincs paradicsom és mennyország sem. Minden pillanatban a végzet fenyegeti az embert, és a legbékésebb járókelőt is halálra tiporhatja egy megvadult teve. Ugyanígy a golyó is elkerülheti a legközelebb álló embert, és olyasvalakit ölhet meg, aki azt hiszi, hogy biztonságban van a falak közt. Ezért csupán a szeszély teszi az életet olyanná, hogy érdemes legyen élni, mert a szeszélyt követve az ember saját kezébe veszi a sorsát, és beletörődik a sorsába.

I. kötet - 351. oldal

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

– Jaj, ti zsidók és keresztények, akik megkaptátok az írást, és nem hittetek benne, hanem meghamisítottátok Ábrahám és Jézus tanítását, és eltávolodtatok az egyedülvaló Istentől! Mi, mohamedánok, elismerjük Ábrahámot és Jézust, aki szent ember volt, és Máriát, az ő anyját, de nem imádjuk istenként, mert az egyedülvaló mindenható, mindentudó és mérhetetlen Istennek csak egy alakja lehet. Ezért a keresztények nagy bűnt követnek el, amikor templomaikban képekhez imádkoznak, hiszen Istennek nem lehet képe. Ugyanígy a legnagyobb tévelygés, sőt káromlás azt állítani, hogy Istennek fia lehet. Elvakultságukban a keresztények Istent háromszorosan látják, ahogyan a bortól megrészegedett ember látja a tárgyakat, és ez nem is csoda, hiszen papjaik áldozati tevékenységük közepette bort isznak, a Próféta törvénye viszont tiltja a borivást.

I. kötet - 49. oldal

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

Kapcsolódó szócikkek: Ábrahám · Jézus Krisztus
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

A gazdag és befolyásos emberek Algír városában sóhajtozva nézték ugyan Szelim ibn Háfiz kegyetlenségét, de nem őket sújtotta, és az ujjukat sem emelték fel, hogy megakadályozzák. Csak amikor megértik, hogy a vagyonuk kerül veszélybe, és az én sorsomban rossz előjeleket látnak, csak most kezdenek komolyan aggódni, és jobban hajlanak arra, mint eddig, hogy meghallgassák a jó álmokat és jóslatokat. A gazdag ember veszedelmesebb, mint a felbőszült oroszlán, ha észreveszi, hogy vagyona veszélybe kerül, noha az ujját sem mozdítva eltűri, hogy a szegényeket igazságtalanul megbotozzák és megbüntessék.

I. kötet - 169. oldal

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

– Ó, Mikael el-Hakim, csak a veszély ízesíti meg az életet, a kényelemre és a biztonságra gyorsan ráun az ember, és semmi sem csinál jobb étvágyat és édesebb álmot, mint a veszély közelsége, mert az ember csak ilyenkor becsül meg igazán minden percet, amelyet még megér

I. kötet - 216. oldal

Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. avagy Tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyedülvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt


Hasonló könyvek címkék alapján

Tim Willocks: A lovagrend
Horváth Viktor: Török tükör
Demet Altınyeleklioğlu: Köszem – a szultána
Nermin Bezmen: Kurt Szejt és Sura
Franz Werfel: A Musza Dagh negyven napja
İskender Pala: A bánat cseppje
Ismail Kadare: A háromlyukú híd
Solmaz Kâmuran: Magyar
Gül Irepoğlu: Az ágyas
Vera Mutafcsieva: Cem szultán