Sinrin-joku 25 csillagozás

Erdőfürdő, a japán módszer a testi-lelki egészséghez
Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku

A sinrin-joku, azaz erdőfürdőzés során a természet közelsége ellazít és energiával tölt fel bennünket. Kutatási eredmények is igazolják, hogy ha egy ráérős séta közben minden érzékszervünkkel ráhangolódunk a minket körülölelő természetre, és a fák illóolajai felszívódnak szervezetünkben, az jó hatással van immunrendszerünkre, közérzetünkre, stressz-és energiaszintünkre.

Japánban számtalan természetterápiás központot alakítottak ki, de szerencsére közvetlen környezetünkben is élvezhetjük az erdő és a fák gyógyító hatását, amely a civilizációs és modern kori betegségek, illetve a stressz ellenszere lehet.

A Sinrin-joku segít abban, hogyan csempésszük vissza életünkbe ezt a tudást.

Mijazaki Josifumi professzor a Csiba Egyetem Környezeti, Egészség- és Tereptudományi Központjának igazgatóhelyettese. Számos könyvet publikált az erdőterápia hatásairól és hatékonyságáról, munkája elismeréséül több szakmai díjat is kapott.

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2018
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633045374 · Fordította: Oroszlány Balázs

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 35

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Annamarie P>!
Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku

Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku Erdőfürdő, a japán módszer a testi-lelki egészséghez

Már többször előfordult, hogy a könyvtárban levettem a polcról ezt a könyvet, belenéztem és picit gyönyörködtem, de végül nem vettem ki, mert annyira azért nem érdekelt. Mígnem egy hónapja csak jött velem. Ilyen spontán leemeléseknél általában az történik, hogy kinyitom valahol a kötetet és megszólít egy mondat, egy cím egy gondolat, vagy akár egy kép. Ebben a kiadványban bőségesen adódhat arra lehetőség, hogy az embert megszólítsa egy kép. Már maga ez a tény is, hogy szeretünk természeti képeket, így fákat, erdőt ábrázoló képeket nézegetni, igazolja Mijazaki Josifumi felvetését, ami szerint, egészségvédő hatással rendelkezik az erdőfürdőzés. Ezt kifejezést a napfürdőzés mintájára 1982 óta használják az erdőben való érzékszervi megmerítkezésre.

A kifejezés tulajdonképpen egy marketingötletként született, aminek az volt a célja, hogy minél több embert csábítsanak a japán erdőkbe. Az erdei séták jótékony hatását egyre többen kezdték vizsgálni szerte a világon, így maga a szerző is. Tudományos módszerekkel szerették volna igazolni feltételezésüket, így általában vérnyomást, koleszterin szintet és pulzust vizsgáltak a különböző felmérésekkor. Bár a szerző végig ezekre a vizsgálatokra hivatkozik, de ennek részletes leírása csak a könyv utolsó fejezetében olvasható. Egyébként egy átlagos tudományos vizsgálathoz és annak dokumentálásához képest ez egy alaposan leegyszerűsített ismertető.

A szerző bemutatkozása után először a természetterápiák izgalmas világába kalauzolja olvasóit, melynek jótékony hatása éppen hajdani természetközeli és a természetre utalt életmódunkból ered. Azt, hogy a léleknek jót tesz a természet azt mindenki érezheti maga is, amikor ott van. Persze ezek nem mérhető adatok, viszont a fiziológiai hatástanulmányokkal talán meggyőzhetőek az ész emberei is. A japánokról tudjuk, hogy mindig is különleges kapcsolatban álltak a természettel. A japán kertek, az ikebana művészet és tájrendezéseik is ennek tanúi. De gondoljunk csak a bonszai-okra vagy a cseresznyevirágzás ünnepére és szemünk előtt megelevenednek ezek a csodálatos képek. Ezekkel is találkozunk a kötetben.

Valójában az erdőben nem csak sétálva lehet kiélvezni a környezet gyógyító és lelket csendesítő hatását. Az erdőfürdőzés ugyanis sokkal tágabb körben értelmezhető. Ide tartozik az erdei: meditáció, jóga, függőágyazás, csillagnézés, felhőtenger szemlélése, hófödte hegyekben való séta, teaszüret, zenei koncertek az erdőben, teraszos rizsföldek szépségében való gyönyörködés, cseresznyevirágzás nézése, nordic walking, aroma foglakozások, lovaglás és kutyaterápia, őszi levelek pompájában való séta és nézelődés. A különböző erdőfürdős központtal és kifejezetten ezekkel a programokkal rendelkező parkokat ismerhetjük meg vázlatosan. Egyik izgalmasabb kínálattal rendelkezik, mint a másik. De emellett néhány erdőben végezhető gyakorlatot is kapunk.

Többségünk azonban nem éppen elérhető távolságra él az erdőktől. Azt javasolja Mijazaki, hogy hozzuk akkor közelebb magunkhoz az erdőket. Hogyan s miként valósulhat meg a városi természet? Nagyon érdekes ötleteket hoz be a szerző, ugyanis a fa érintése nem csupán az erdőkben, hanem mindennapi használati tárgyaink kézbevételekor is kifejti nyugtató hatását. A japánfürdők, szaunák, kezeletlen fa tárgyaink tapintása, szaglása, vagy a vágott virágok szemlélése vázákban is jótékony hatással van a szervezetre.

Ezt a könyvet jó kézbe venni, megnyugtató képei, kellemes tapintása van. Az információk érdekesek, jól érthetőek, a könyv mondandója átjön a világ másik részére is. Minden bizonnyal kell ahhoz nyitottság, hogy az erdőben sétálva mondjuk megöleljünk egy fát is, átadjuk magunkat annak a lehetőségnek, hogy gyógyulhatunk ezáltal. Azonban eltér az általánosságban olvasott európai ismeretterjesztő könyvektől. Sokkal kevesebb szóval akarja elérni mondandójának átadását, mint azt megszokhattuk. Általában az oldalak felén van csak szöveges információ, mellette erdőrészletek, fotók illusztrálják a kötetet. Inkább kicsit szokatlannak mondanám, de nem kifejezetten rossz. Hiszen van, amit nem kell túlbeszélni, túlgondolni. Így a tudományos kísérletnél, magánál a vizsgálat bemutatásánál is hiányoltam a nagy adattömegeket, aminek hiánya nem nagyon zavart, de mégis furcsa. Bevallom, hogy nekem azért kicsit sematikus volt így a téma bemutatása, mindamellett, hogy szerintem sem kell ezt bő lére ereszteni.

Nagyon jó volt már csak olvasni ezt a kiadványt, elmélázni a képeken és megfogadni, hogy mi mindent fogok tenni annak érdekében, hogy minél többet átéljek ezekből, illetve, hogy mi valósulhat meg ebből kis hazánkban, kisember életemben. Nagy kérdés, hogyan kerülhetnénk minél közelebb eredeti létállapotunkhoz, hogy újra harmóniában lehessünk önmagunkkal és a természettel. Miként folyhat át rajtunk ismét a megbontatlan, önmagában tökéletes, eredeti létezés, amit ebből az élővilágból ajándékként még megkaphat az ember, hogy felismerjük saját valódiságának lényegét?

tizkicsikonyv >!
Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku

Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku Erdőfürdő, a japán módszer a testi-lelki egészséghez

Mindig is szerettem a természetet, de újabban úgy tűnik, tényleg kezdek besokallni a tipikusan városi életformából (vagy csak öregszem?), ennek következtében folyamatosan vágyakozom a természetbe, és egyre több növénnyel veszem körül magam. Így hát hatalmas lelkesedéssel vetettem rá magam az erdőfürdő témakörével foglalkozó Sinrin-jokura, amelynek az olvasása is felért egy kisebbfajta terápiás élménnyel.

Ez leginkább annak köszönhető, hogy rendkívül igényesen van kivitelezve a könyv, tényleg öröm kézbe venni és belelapozgatni, szebbnél szebb fotókat és grafikákat találunk benne, miközben a természet pozitív hatásairól olvashatunk, amely tagadhatatlanul egy igen relaxáló élményt jelent. A könyv fő erősségét nem a tényleges tartalom jelenti, hanem a csodálatos kivitelezése, illetve maga az az elmélyülés, amelyben részünk lehet, ha egy csésze tea mellett – és lehetőleg zöld környezetben – elkezdjük lapozgatni.

Bővebben itt: https://tizkicsikonyv.blogspot.com/2018/05/sinrin-joku-…

theodora>!
Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku

Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku Erdőfürdő, a japán módszer a testi-lelki egészséghez

Ez a könyv rövidebb és kevesebb információt tartalmazott mint Csing Lié, viszont látványosabb. Ha egy rövid olvasmányt kerestek erről a témáról, vagy ajándékba szánjátok, akkor ezt ajánlom. ;)

XX73>!
Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku

Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku Erdőfürdő, a japán módszer a testi-lelki egészséghez

E könyv szerzője tudmányosan igazolta mindazt „amikor a résztvevők függőágyból szemlélik az erdőt”), ahová én empirikus úton jutottam el. A legjobb dolgok egyike elheverni a gyepen és nézni, hogy nő a fű. Fű helyett egy üde, zöld mohapárna is megteszi. Utóbbi esetben javasolnám a páciensek számára vízhatlan öltözék viselését, ugyanis az hars-zöld moha nedves. A szerzőnek szeretném felhívni szíves figyelmét arra a további remek kutatási témára, hogy mennyi vizet szív magába a páciensek ruházata 20 perc mohaágyon való heverészés időtartama alatt.

Fontosnak tartom továbbá azt megemlíteni, hogy ez egy szép könyv. További kellemes meglepetés a gazdag irodalomjegyzék.


Népszerű idézetek

theodora>!

"Azt én nem tudom, hogy milyen fa virága –, de az illata!"*
Macuo Baso

(első mondat)

Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku Erdőfürdő, a japán módszer a testi-lelki egészséghez

theodora>!

… olyan testtel élünk modern társadalmunkban, amely a természeti környezethez alkalmazkodott. Ennek következményeként folyamatosan stresszes állapotban vagyunk, és a technológia gyors elterjedése napjainkban csak rontott ezen a helyzeten.

26. oldal

Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku Erdőfürdő, a japán módszer a testi-lelki egészséghez

Kapcsolódó szócikkek: stressz
psych P>!

Talán mert az ország jelentős részét erdő borítja, a fákat különösen nagyra becsülik, és például szolgálnak „az embernek, aki harmóniában él a természettel”. Már az elnevezésük is megmutatja ezt a kapcsolatot. A fenyőfákat (Pinus thunbergii és Pinus densiflora) macunak hívják, ami annyit tesz, hogy „megvárni egy isten lelkét, míg alászáll az égből”, míg az ogatoma-no-ki nevű liliomfa (Magnolia compressa) nevét szellemhívó fának lehetne fordítani. Úgy hitték, hogy ezekbe a fákba kamik, istenek költözhetnek, és ezért sintó szentélyek kapujába ültették.

55. oldal, Japán kapcsolata a természettel

Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku Erdőfürdő, a japán módszer a testi-lelki egészséghez

psych P>!

Motoszu városban van egy több mint ezerötszáz éves cseresznyefa, amit Uszudzumi Zakura néven ismerünk. 16,3 méteres magasságával és 9,9 méteres törzsátmérőjével egyike Japán három legnagyobb cseresznyefájának. Virágzásakor rengetegen keresik fel valamilyen erdőterápiás program keretében.

38. oldal, A Sinrin-joku gyakorlata

Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku Erdőfürdő, a japán módszer a testi-lelki egészséghez

Jeffi P>!

Figyeld a csillagokat!

Ha biztonságban tudsz éjszaka sétálni, számtalan élmény vár rád, és a csillagnézés ezek közül a leglenyűgözőbb.
A hold folyamatos változása a természet ritmusára emlékeztet minket, a csillagok viszont új perspektívát nyújtanak.
A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a csodálat érzése eltereli a gondolatainkat a személyes problémáinkról, és elősegíti a kapcsolódást és együttműködést a többi emberrel.
Nyúlj el egy matracon vagy egy függőágyban, és kémleld az eget hullócsillagok után. Ha hűvös éjszaka várható, készíts elő meleg takarót, így kényelmesen ellazulhatsz.

86. oldal

Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku Erdőfürdő, a japán módszer a testi-lelki egészséghez

psych P>!

Az a gond a 21. századi életvitellel, hogy a stresszválaszt nemcsak fizikailag veszélyes helyzetek válthatják ki, hanem érzelmileg veszélyesek is. A tömeg a buszon, az autós, aki előttünk csap le a kiszemelt parkolóhelyre, a munkaadó, aki elégedetlen a munkánkkal. Ott vannak továbbá a folyamatos technológiai ingerek ("technostressz"), amelyek nem hagyják, hogy az emberek elég időt találjanak relaxációra, teljes testi és lelki pihenésre.

Vagyis a modern élet tele van olyan ingerekkel, amelyek aktiválhatják a szimpatikus idegrendszert. Ha a túlterhelt állapot hosszan fennáll, az idegrendszer készenléti állapota is állandósul.

30. oldal, Természetterápia

Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku Erdőfürdő, a japán módszer a testi-lelki egészséghez


Hasonló könyvek címkék alapján

Hidasi Judit: Na és, hogy tetszik Japán?
Stephanie Bruneau: Méhek, mézek nagykönyve
Giulia Enders: Bélügyek
Lukács Edina – Tóth Icó: HPV és minden, ami még belefért
Bertil Marklund: 10 aranyszabály avagy hogyan éljünk 10 évvel tovább
A. Katona Ildikó – Tóth Judit (szerk.): Szauna
Jo Peters: A japán életmód művészete
Natasha Campbell-McBride: Gap-szindróma
Bernard Montelh: A fokhagyma titkai
Victoria Boutenko: A nyers étel csodája