„Kifizettem a harminc rubelt a két fényképért, és mentem a rendőrőrsre. A rendőrőrmester hozzálát, hogy beragassza a képemet. Egyszer csak azt mondja: – De hiszen ez egy fehérszemély! – Már hogy volna – mondom – fehérszemély! Férfi, zakóban. Mire az őrmester: – Hogy az ördögbe volna férfi, amikor brosstű van a mellén! Ebből a brosstűből látom, hogy nő. Ránézek a fényképre – látom, csakugyan nő. Zakója alatt áttetsző selyemszövet blúz. Mellén tájképet ábrázoló brosstű. De a frizurája: férfifrizura. Az arca meg – akár az enyém. Azt mondja az őrmeste: – Valódi fényképpel jöjjön ide. De ha még egyszer női vagy gyerekfényképpel jelenik meg, aligha távozik innen, mert az a gyanúm, hogy idegen ember külseje alatt álcázza magát.”
Limonádé 8 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vidám Könyvek Európa
Most olvassa 1
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 5
Kiemelt értékelések
Az Elfeledett írók esemény keretében olvastam, mert Zoscsenkónál nehéz elfeledettebbnek lenni. Bár első humoros írásaival nagy sikereket ért el, 1946-ban Ahmatovával együtt kizárták az írószövetségből, ellehetetlenítették, elhallgattatták és agyonhallgatták, még a nevét is kitörölték az irodalmi lexikonból, és ez így is maradt haláláig. Már csak ezért is megérdemli, hogy olvassunk tőle. Az írásai humorosak a felszínen, de nagy dózis irónia és nem túl burkolt társadalomkritika van mögötte. Ezt is érdemes belekalkulálni, mert máskülönben némelyik nem annyira hatásos (vagy a témája nem aktuális-- közös fürdők, moszkvai társbérletek stb.). 52 rövid (2-4 oldalas) írás van a kötetben, egyszuszra teljesen emészthetetlen, én vagy 2 hónapig olvastam, jobbára a fürdőkádban.
Ami a humorát illeti, az ugye vagy bejön valakinek, vagy falra mászik tőle. Ezért azt javaslom, hogy ha valakit érdekel, akkor olvassa el azt a néhányat, ami a neten fellelhető, és annak alapján el lehet dönteni, hogy idevele-azonnal vagy lapátra.
(Szegénység: http://nefelejcs.nolblog.hu/archives/2009/09/29/Zoscsen… )
Hát, biztos velem van a baj, de nagyon nem tetszett. Hiába mondják rá, hogy vidám, azaz humoros könyv, nekem inkább cinikusnak tűnt. És a cinizmus engem nem tesz vidámmá.
Kicsit abszurd történetek ezek, amolyan Örkény-félék, de míg Örkény történetei tényleg szórakoztatnak, ezek inkább elkeserítik az embert.
Az emberek legrosszabb tulajdonságait mutatja be, semmi szépség, semmi báj nincs ezekben a történetekben. Ennyire azért nem rossz a világ, az emberiség.
Népszerű idézetek
– Isten van – szólt szigorúan a pópa. – Ne higgy az ilyen beszédeknek! És mit mondott még a fiad, próbálj emlékezni!
– Hát, mindenfélét.
– Mindenfélét! – fortyant fel a pópa. – De honnan van ez az egész teremtett világ? Honnan a bolygók, a csillagok, a hold, ha nincs Isten? Arról nem mondott a fiad semmit, hogy hogyan keletkezett a mindenség? Nem mondta, hogy vegyi úton?
– Aztat nem mondta – pillogott Fjokla.
– Pedig lehet, hogy vegyi úton – mondta eltűnődve a pópa. – Lehet, persze, hogy nincs is Isten, hogy az egész csak kémia…
10. oldal (Európa, 1986)
…én jobban szeretem, ha eszméletlen állapotban kerülnek hozzánk a betegek. Akkor legalább minden a kedvük szerint van, mindennel elégedettek, és nem bocsátkoznak tudományos vitába velünk.
218. oldal
Ez az ember beleszeretett a színházba. Vagyis első színházlátogató lett a járásban. Amint meglátott egy színházi plakátot, már reszketett egész testében. Abbahagyta a vasárnapi ivást. Szombatonkint ivott. A fürdőt meg áttette csütörtökre.
93. oldal
Egy fiatal személy, roppant csinos és fejlett kis barna, elhatározta, hogy még ebben az évben, ha törik, ha szakad, meggazdagszik. Nem állítom, hogy valami mesés vagyonra akart volna szert tenni, ahogy ez néha tőkés országokban előfordul, milliomosok és üzérek körében. […]
Holmi világoskék Fordra vágyott, állandó gépkocsivezetővel. Egy kis típusnyaralóra. Folyószámlára a Kereskedelmi Bankban.
187. oldal
Talán húsz év múlva, vagy még hamarább, minden polgárnak esetleg egy egész szobája lesz. Ha pedig a lakosság nem szaporodik túlságosan, és például mindenkinek megengedik a magzatelhajtást -akkor két szobája. Sőt, esetleg három is jut pofánként. Fürdőszobával.
67. oldal
Hősünk ekkor a sors forgandóságára gondolt, meg arra, hogy a költészet lényegében sötét dolog, s még arra sem képes, hogy könnyű életet biztosítson az embernek. […] Felépülése után megint a Múzsát akarta puskavégre kapni. […]
Nézem az égbolt végtelenjét,
propellerek zúgása hallik,
és valaki leugrik…
De már az „ejtőernyővel” szó sehogy sem illett bele a vers ritmusába. Azt, hogy „ejtőernyőn”, nem kockáztatta meg, mivel nem ismerte az aviatika terminológiáját.
A költő valósággal búskomor lett, és letette a fegyvert.
202-203. oldal
– Ejn samber-cimmer – mondom – javól?
A portás így szól:
– Teremtő atyám, egy külföldi botlott be hozzánk!
És válaszol, maga is tört nyelven:
– Javól, javól. Samber-cimmer, okvetlenül, javól. Bitte-dritte, egy pillanat. Mindjárt választok egy jobb szobát, ahol kevesebb a poloska.
A holdból pottyant
Hasonló könyvek címkék alapján
- Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Kisregények és elbeszélések ·
Összehasonlítás - Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az orr / Нос ·
Összehasonlítás - Leonyid Szolovjov – Cs. Horváth Tibor – Sebők Imre: A csendháborító ·
Összehasonlítás - Ilja Ilf – Jevgenyij Petrov: Hogyan született Robinson ·
Összehasonlítás - Tertinszky Edit (szerk.): Emberi gyarlóságok ·
Összehasonlítás - Valentyin Katajev: A sikkasztók ·
Összehasonlítás - Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Gogol művei ·
Összehasonlítás - M. Nagy Miklós (szerk.): Huszadik századi orosz novellák 86% ·
Összehasonlítás - Veress István (szerk.): Egy hulla kalandjai ·
Összehasonlítás - Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Világvége a szomszédban 81% ·
Összehasonlítás