A ​sün, akit meg lehetett simogatni 95% 312 csillagozás

A cím fogott meg, mindenképpen el akartam olvasni a sünis mesét, amiben nem is csalódtam. A Vidám meséket is nagyon szerettük, de ez a kis gyűjtemény a kisebbeket is leköthetni, mert nagyon rövid meséket tartalmaz sok-sok képpel. Mivel voltak 2-3 oldalas mesék, így nem sok minden tudott kibontakozni bennük ennyi idő alatt, de ízelítőnek nagyon jó volt. Mi szerettük, de nekünk már inkább a hosszabb verzió való, viszont olvasni ezt könnyebb volt a tesómnak is. :)

Léleksimogató, egyszerű, jó kis nappal olvasós mesék, amik olyan rövidek, hogy az egészen kicsiket is lekötik és/vagy egyszerre többet is lehet belőle követelni.
Mindegyik szép tanulsággal bír, mint az állatmesék általában.
Így kell megvalósítani, hogy egy mese egyszerű legyen, de távolról se együgyű. Szerintem nagyon ritkán találják el ezt az arányt manapság. Ráadásul időtálló is, pedig mikor kézbe vettem, biztos voltam benne, hogy lesznek benne ósdiságok, és majd annak ellenére kell szeretnem, ha jó. :))

Nagyon tetszett Réz András gördülékeny, természetes fordítása.
(Különösen A buta oroszlánkölyök esetében, ahol az egész mese arról szól, hogy az oroszlánkölyök sorra félreérti az állatok neveit, és ezekben a félreértett nevekben laknak a poénok. Szórakoztató és értelmes maradt.)

Hihetetlenül jó volt olvasni. Sajnálom, hogy korábban kimaradt az életemből, de most nagyon megszerettem, és biztos, hogy a kedvenceim egyikévé vált. Ezek az állatok egyből megszerettetik magukat az olvasóval. Ha gyermekem lesz, biztosan újra elő fogom venni.

Szutyejev rajzai teljesen a Vidám mesék hangulatát varázsolja elénk, s Placjovszkij történetei is erősítik ezt. Sok apró történet tanító jellegű, pl. ne legyünk mérgesek, mit jelent a barátság, segítsük az időseket, értékeljük a szépséget az életünkben. Abszolút kedvenc volt az állatnevek között Konnektor, a malac, zseniális név :-D A kedvenc történetem az Egy darabka hold a háztetőn lett, illetve a címadó történet, de mind aranyos volt és csodaszép rajzokkal.

Ja, és van egy elég durva hiba: tarajos sün…. :-D

Hogy én ezt mennyire szerettem már gyerekként is… :)
Úgy gondolom, mindegyiket kis történet tanulságos, van mondanivalója!
A gyerekeim is szeretik, nem először olvastam el nekik.
Az illusztrációk is nagyon szépek, kidolgozottak.
A kedvencem a két kis struccfióka, Fúj és Pfúj.. Amikor a körülmények arra kényszerítik őket, hogy ellássák magukat, megtanulják értékelni azt, ha gondoskodni kell magukról….
Szerintem ezt a férjemnek is elolvasom este, hahaha…

Kezdjük ott, hogy nem ismertem ezt a meseválogatást, ahogy a Vidám meséket sem. De a molynak, és a gyerkőcnek köszönhetően, pótoltam mára eme hiányosságomat. :)
A Vidám mesék azért jóval összerakottabb, aranyosabb, legalábbis nekem jobban tetszett.
De ez is tele van aranyos történetekkel, inkább már a nagyobbacska korosztálynak szól, a kis két évest még annyira nem kötik le az egész oldalas betűk. :)
A címadó történet nagyon tetszett, ki ne szeretne egy sünt megsimogatni? Telis-tele van, jobbára igazán tanulságos történettel. Az illusztrációk pedig nagyon szépek, egyszerűek, de nagyszerűek!
Minden állatmese kedvelő gyerkőcnek, és szülőnek ajánlom!
Ilyen nevekkel, hogy Zselé a kecskegida, Csahos a kiskutya, Csupafog krokodillal, Nekem-Aztán-Nem-Sürgős teknősbékával, mindenki a szívükbe zárja majd őket. :)

Aranyos könyv, de most már biztos, hogy nem előzi meg a Vidám meséket.
Kisiskolás koromban nagyon vágytam erre a könyvre, az alattam járó elsősök közül mindegyiknek megvolt, amit minden nap hurcoltak a suliban. Irigykedtem rájuk, mert suliban olvashatták… Aztán úgy alakult, hogy csak mostanra sikerült elolvasni, de nem volt olyan jó, mint amire számítottam. Vannak benne jobban és kevésbé sikerültek, megmosolyogtatók, kedvesek – és olyanok, mint pl. Nyikitka barátai-ban – történet, amely az is lehet, hogy mosolyogtat, de az is, hogy picit cikinek érzed. (meglehet oroszul olvasva kijön a hatása, de fordításban csak ilyen)

A kedvencem az Egy darabka hold a háztetőn és a Lecke barátságból.

Az egyik legaranyosabb mesekönyv :)))

Kivételesen magamnak olvastam ezeket a cuki állatmeséket, egy kihívás kedvéért. A történetek tele vannak édes és találó nevekkel, mókás történésekkel és jónéhány hasznos bátorító tanáccsal, vagy épp tanítással. Segítségadásra, kedvességre, barátságosságra, kapcsolatépítésre, -ápolásra, kreativitásra ösztönöznek, fantáziát színesítenek. Szerettem olvasni, szerintem pár mese felkerül az altatós repertoárba.

Nagyon aranyos történetek. A rajzok szépek.Sokat nevettünk a buta oroszlánon. Az volt a kedvenc rész.