Darabont 5 csillagozás

Hírszerző voltam Budapesten
Mihail Kamjanyicin: Darabont

A ​második világháborús Magyarország úgy jelenik meg ebben a könyvben, ahogy még soha senki nem mutatta meg – egy szovjet hírszerző szemével. Darabont a szovjet katonai hírszerzés ügynökeként rádión jelenti Moszkvának a magyar politikai és katonai vezetés féltve őrzött titkait. A jóképű, huszonéves fiatalember divatos fotográfusként tevékenykedik, de közben a háborúról az utolsó pillanatig illúziókat kergető felső középosztály sírva vigadó életét éli. Szinte természetes, hogy jónéhány pesti úrihölgy ágyában is megfordul a fiatal férfiak javarészétől megfosztott fővárosban, mígnem a parancsnokság kifejezett tilalma ellenére utoléri az igazi szerelem.
Emberek és hadseregek sorsára kiható értesüléseit eleinte a Lipótvárosi Kaszinóban szerzi. Később a híres Arizóna mulató rendszeres látogatójaként is hozzájut fontos dokumentumokhoz a doni veszteségekről, Horthy kiugrási próbálkozásairól, a Zrínyi roham-löveg fejlesztéséről, a zsidókérdés „megoldásáról”, a védelmi építkezésekről.… (tovább)

>!
Aba, Budapest, 2016
256 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155332982
>!
Atlantic Press, Budapest, 2016
256 oldal · ISBN: 9786155332999
>!
Atlantic Press, Budapest, 2016
252 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155332982

Enciklopédia 12

Helyszínek népszerűség szerint

Kárpátalja · Szolyva · Técső


Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Barbár>!
Mihail Kamjanyicin: Darabont

Mihail Kamjanyicin: Darabont Hírszerző voltam Budapesten

Kitűnő kalandregény.
Az életrajz hitelességén én is elgondolkoztam kissé, de ez nem jelenti azt, hogy nem tükrözte volna kiválóan a kor hangulatát. Jó stílusban megírt fordulatos, hihető történet. Kulcsár István és Bokor Pál neve garancia arra, hogy a leírtak nagy része igaz.


Népszerű idézetek

>!

Szolyván születtem 1920. július 27-én görög katolikus vallásban. Ez egy viharos nyári hajnalon történt, azt követően, hogy vajúdó anyámat apám a motorkerékpárja oldalkocsijában beszállított a kis helyi kórházba, mert bár előzőleg megállapodott már a házakhoz is eljáró bábaasszonnyal, mégsem akarta, hogy anyám otthon szüljön. Szolyva a Latorca hegyi folyó partján, a Kárpát-medence észak-keleti sarkában fekszik, egy alig 10 ezer négyzetkilométernyi földdarabon, amelynek – a hatalmi és a nemzetiségi konstellációtól függően – egy csomó neve volt és van: Ruszka Krajna, Podkarpatszka Rusz, Pudkarpatszka Rusz, Ruszinszko, Kárpáti Ukrajna, Kárpátukrajna, Zakarpatszka Ukrijan, Zakarpattye, Kárpátontúl. A magyarok, minthogy az ő szemszögükből nem a Kárpáton túl, hanem azon innen terült el, Kárpátaljának hívják. Amikor én születtem, Kárpátalja éppen Csehszlovákiához tartozott.

13. oldal (Aba, 2016)

Mihail Kamjanyicin: Darabont Hírszerző voltam Budapesten

Kapcsolódó szócikkek: 1920 · Kárpátalja · Latorca · Szolyva
>!

[…] Ami pedig végképp szovjet katonai gondolkodásra vallott, az a helyi idő szerint. Naná, majd a moszkvai idő szerint fogok randevúzni Budapesten! De hát ahogyan a magyarok mondják, a paranccsal –, hogy kulturáltan fejezzem ki magam – nem lehet közösülni, mert szaporodik.

40. oldal (Aba, 2016)

Mihail Kamjanyicin: Darabont Hírszerző voltam Budapesten

>!

Később tudtam meg – de ez nem szóbeszéd volt, hanem a szomorú valóság –, hogy március 18-án a magyar csendőrök alig három nap alatt válogatás nélkül kétszáz ruszin férfit öltek meg Técsőn. Ugyanez játszódott le Huszton is. A rongyosgárdistáknak nevezett söpredék második hulláma, amely most a magyar honvédséggel együtt érkezett oda, Beregszászban, Mezőkaszonyban és több más községben beverte a zsidó üzletek kirakatit, pontosan úgy, ahogy a nácik tették Németországban az úgynevezett Kristályéjszakán.

47. oldal (Aba, 2016)

Mihail Kamjanyicin: Darabont Hírszerző voltam Budapesten

Kapcsolódó szócikkek: Beregszász · Huszt · Técső
>!

A tiszt aláíratta velem a jegyzőkönyvet, amelyben becsületesen le volt írva mindaz, amit elmondtam. Hozzáteszem, nem kevés, helyenként egészen durva helyesírási hibával. Nyikolaj Hrisztoforovics Gyerzsavin, a gimnáziumi orosznyelv-tanárunk biztosan kettest adott volna neki, ha ugyan nem karót, de természetesen jobbnak láttam, hogy ezt megtartsam magamnak.

58. oldal (Aba, 2016)

Mihail Kamjanyicin: Darabont Hírszerző voltam Budapesten

>!

Búcsúzóul fogadott még egy szupergóré, egy a harckocsizó fegyvernem jelzését viselő vezérőrnagy, aki előtt még az engem új pályára állító GRU-ezredes is bokázott. (Évtizedek múltán tudtam meg, hogy ő volt akkor a katonai hírszerzés főnöke, Alekszej Pavlovics Panfilov.)

91. oldal (Aba, 2016)

Mihail Kamjanyicin: Darabont Hírszerző voltam Budapesten

Kapcsolódó szócikkek: GRU (Soviet Union's GRU 1991-ig)
>!

az orosz közmondás azt tartja: aki elsieti a dolgokat, azt kinevetik az emberek

5. oldal (Aba, 2016)

Mihail Kamjanyicin: Darabont Hírszerző voltam Budapesten

Kapcsolódó szócikkek: közmondás
>!

Színházak, színházi kiadványok rendelésére sok színészportrét is szállítottam, többek között Sárdy Jánosról, Jávor Pálról, Fényes Alizról, Goll Beáról, Turay Idáról, Mezey Máriáról, a három Latabárról: az apáról és két fiáról. De dolgoztam divatcégeknek is. Egy ízben például Rotschild Klára Deák téri szalonjában magát Honthy Hannát kellett megörökítenem fehér csipke szmokingban, gyöngy gallérral. Arisztokrata körökben gróf Festetics Ernőné, leánykori nevén paksi és battyáni Paksy Mária egész alakos fényképével futottam be.

31. oldal (Aba, 2016)

Mihail Kamjanyicin: Darabont Hírszerző voltam Budapesten

Kapcsolódó szócikkek: Honthy Hanna · Jávor Pál · Rotschild Klára
>!

A náci támadás másnapján Berija belügyi népbiztos parancsba adta, hogy egyetlen foglyot – sem politikait, sem köztörvényest – sem szabadíthatnak ki a német megszállók. Ahol van rá idő és szállítási kapacitás, a rabokat evakuálni kell az ország belsejébe, ahol pedig nincs, ott haladéktalanul ki kell őket végezni. Az illetékes parancsnokok többsége az egyszerűbb megoldást választotta. Amint ők nevezték: leírták a rabokat. Ha nem voltak túl sokan, egyenként végzett velük a kivégző osztag. A Brihidki más szárnyaiban több száz foglyot – elítéltet és bírósági tárgyalásra váró őrizetest – tartottak fogva. Ennyi embert csak géppuskával lehetett egyetlen éjszaka alatt kivégezni. Ezt hallottuk mi.
Bennünket az mentett meg, hogy a kontingensünkért felelős enkávédés főtiszt elkezdett Moszkvába telefonálgatni, hogy itt „perspektivikus” fogvatartottakról van szó, és így azt a parancsot kapta, hogy ha törik, ha szakad, evakuáljanak bennünket. Az utolsó pillanatban, csütörtök délután vagoníroztak be bennünket, mert másnap hajnalban (persze ezt is csak hosszú évek múltán tudtam meg), egy német páncélos ék már el is érte Lemberget.

65. oldal (Aba, 2016)

Mihail Kamjanyicin: Darabont Hírszerző voltam Budapesten

>!

Amikor megkérdeztem egyiküket, hogy ha ők az öreg bolsevikok, akkor kik a fiatal bolsevikok, a lágerparancsnokság tiszti állományára mutogattak. Ezek a többnyire fogatlan vénemberek tíz-tizenöt éves ítéletekkel kerültek a lágerünkbe, és tisztában voltak azzal, hogy innen már nem szabadulnak. Megjegyzem, nem mindnyájan gondolták így, és a szögesdrót mögött is lelkes kommunisták maradtak. Sokan vallották azt, hogy előbb vagy utóbb a nép felkel és elsöpri „ezeket a parvenüket” (mármint Sztálinékat).

69. oldal (Aba, 2016)

Mihail Kamjanyicin: Darabont Hírszerző voltam Budapesten


Hasonló könyvek címkék alapján

Leo Kessler: Nyugati Tűz Hadművelet
Leo Kessler: Otto villámháborúja
Leo Kessler: Erőltetett menet
Douglas Scott: Szemtől szemben
Veljko Kovačević: Gavro megpróbáltatásai
Leo Kessler: Acélkarmok
Pusztai Andrea: A zöld szemű kígyó
Budai Lotti: Shirzan bosszúja
Bán Mór: A Holló háborúja
Luca Di Fulvio: A fiú, aki éjjel meglátta a napot