Mihail Bulgakov 1923-25 között írta meg három kisregényét, az Ördögösdi-t, a Végzetes tojások-at és a Kutyaszív-et. Az első két mű még megjelenhetett Szovjet-Oroszországban, a Kutyaszív-et viszont betiltotta a cenzúra, sőt 1926-ban, az író lakásán tartott házkutatás során elkobozták két legépelt példányát. Mindhárom kisregény története a realitás és a fantasztikum határán bomlik ki. Az Ördögösdi szovjet kishivatalnoka amiatt kénytelen átlépni az ördögi cselszövések fantasztikus világába, mert eltűnt a létét igazoló papír. A Végzetes tojások hőse, Perszikov professzor, aki véletlenül feltalálta az életfolyamatokat rendkívüli mértékben felgyorsító „vörös sugarat”, arra már nem képes, hogy megakadályozza „gyakorlati alkalmazását”, minek következtében megtörténik a katasztrófa. A vörös sugárral megvilágított, összecserélt tojásokból szörnyek bújnak elő, s elárasztják az országot. A végső tragédiát a természet akadályozza meg, a korai fagyok elpusztítják az óriásira nőtt, agresszív… (tovább)
Végzetes tojások 27 csillagozás
Kutyaszív és egyéb kisregények címmel is megjelent.
Eredeti megjelenés éve: 1924
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mihail Bulgakov Európa
Kedvencelte 2
Várólistára tette 23
Kívánságlistára tette 18

Kiemelt értékelések


Tartottam attól, hogy a három kisregény(-ből az első kettő, amit ezelőtt még nem olvastam) annyira alul fogja múlni a fő művét, hogy nagy csalódást fog okozni. Így olvasás után elmondhatom, hogy a félelmem nem vált valóra, és emiatt megkönnyebbültem, talán túlságosan is, de a végére egyet kellett értenem magammal. Nem rosszak ezek az írások, de ha nem Bulgakov írta volna, több mint valószínű, hogy nem olvastam volna el. Szó sincs arról, hogy megbántam volna, hiszen elolvastam, sőt a kutyaszív újraolvasás.


A könyv három kisregényt tartalmaz: Ördögösdi, Végzetes tojások, Kutyaszív.
Ördögösdi: Bár ígéretesen kezdődött, mégis egy nagy katyvasz lett az egész, gyakran csak néztem, hogy most mi is történik tulajdonképpen, meg nem értettem, hogy egyik-másik esemény, most miért is következett be. Mintha Bulgakovnak lett volna kb. 60 db üres lapja, de tudta, hogy ez nem lesz elég az általa kitalált történet megírására, szóval egyes részeit inkább kivette.
Végzetes tojások: Na, ez már jobban tetszett. Valóban hajaz Wells Az istenek eledele c. kisregényére, de én úgy gondolom Bulgakov műve jobb.
Kutyaszív: Imádtam. Egyszerűen zseniálisnak találom az alapötletet és a kidolgozást egyaránt. Persze, ilyen műtét a valóságban nem létezik, azt nem tudom Bulgakov mennyire gondolta komolyan, persze nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mi történik, ha olyan dologba ütjük az orrunkat, amelybe nem kéne.


Most sem tudtam csalódni az orosz irodalomban :) Bulgakov e 3 kisregénye más-más miatt tetszett. Az Ördögösdi a képtelen elemei miatt, a Végzetes tojások kicsit a Világok harcát juttatta eszembe, a Kutyaszív pedig egyszerűen megdöbbentő.
A kiadás előnye még az utószó is, tisztában vagyok a történelem ismeretével kapcsolatos hiányosságaimmal, így mindig örömmel veszem, ha megtudhatok egy keveset a regény hátteréről, a benne rejlő utalásokról, amelyeket amúgy legfeljebb csak sejtek.


Szovjet álláshirdetés: A GYUFNYAGFŐKÖZPRAK / Gyufagyári Nyersanyagok Főközpontjának Raktára /, és a KORMBORRAK / Kormányzósági borraktár /,felvesz proletár segédmunkásokat. Az iskolai végzettség és a higiénia hiánya nem akadály. Forduljanak bizalommal az ELLÁTHIV / Ellátási hivatal / irodafőnökéhez, Ivan Finogenovics elvtárshoz….Étkezési lehetőség a szabványétkeztetési ebédlő „ Bár” éttermében, ahol kvasz, scsí, borsos lókolbász ,sózott marhahús kapható…. Szatíráiban az író ,görbetükröt tart a proletár szagú szovjet állam elé,kifigurázza, nevetségessé teszi a rendszer elemeit. Persze, nem csak tökkelütött káderekből állt a gépezet, hiszen a Kutyaszív kisregényt letiltották, s Bulgakov 1925 után, szépirodalmi műveket nem publikálhatott. A 60-s évek Szovjetuniójában még börtönnel sújtották a rongyosra másolt és olvasott kézirat olvasóit…De tudjuk jól a Csillagok háborúja óta, hogy a Bulgakov-Birodalom visszavág, így ma már félelem nélkül böngészhetjük humorosan komoly sorait.
Népszerű idézetek




A korai szovjet tudomány valóban csodákra érezte magát képesnek: a gravitáció legyőzésére, az építészetben az amerikai felhőkarcolók túlszárnyalására, az örök élet felfedezésére. Kevesen tudják, hogy a Lenin-mauzóleum először fából készült el, ideigelenes épületként arra a kis időre, amíg a tudomány rájön, hogyan lehet feltámasztani egy halottat. Nyikolaj Fjodorovnak a halál legyőzésére vonatkozó filozófiája nem csak a Lenint bebalzsamozó álmodozókat érintette meg, hiszen az orosz űrkutatás bölcsőjénél is Fjodorov követője, az a Konsztantyin Ciolkovszkij állt, aki azért foglalkozott más bolygók benépesítésének problémájával, hogy a holtukból feltámasztott őseinknek legyen hol lakniuk.
290. oldal, Utószó (Hetényi Zsuzsa)




– Az étel, Ivan Arnoldovics, igen ravasz dolog. Enni tudni kell, és képzelje, az emberek többsége egyáltalán nem tud enni. Nemcsak azt kell tudni, hogy mit együnk, hanem azt is, hogy mikor és hogyan – (Filipp Filippovics sokatmondóan megrázta a kanalát.) – És hogy miről beszélgessünk közben. Úgy bizony. Hogyha azt akarja, hogy jó legyen az emésztése, volna egy jó tanácsom – ne beszéljen evés közben a bolsevizmusról és az orvostudományról. És isten őrizz, hogy ebéd előtt szovjet újságokat olvasson.
– Hm… De hiszen más nincs.
– Hát akkor semmilyet se olvasson. Tudja, harminc megfigyelést végeztem a klinikán. Na és mit gondol, mi derült ki? Azok a páciensek, akik nem olvasnak újságot, kitűnően érzik magukat. Azok pedig, akikkel szándékosan olvastattam a Pravdát, elkezdtek fogyni.
– Hm – felelte érdeklődéssel a harapásos, akinek a levestől és a bortól már rózsás volt az arca.
– De ez még nem minden. Rossz térdreflex, csapnivaló étvágy, nyomott lelkiállapot.
Kutyaszív III. fejezet, 198.




Délután 5-kor esemény: a lény először ejtett ki olyan szavakat, amelyek összefüggésben voltak a környező jelenségekkel, és arra reagáltak. Nevezetesen: a professzor azt mondta neki: „Ne dobáld az ételmaradékot a földre!” – Mire váratlanul ezt válaszolta: „Kopj le, te tetű!”
Kutyaszív - V - Bormental doktor naplójából




Tessék kérem – a kalucsnitartó. 1903 óta lakom ebben a házban. És ez alatt az idő alatt, egészen 1917 márciusáig, nem fordult elő egyetlen eset sem, és ezt aláhúzom piros ceruzával: egy sem, hogy a lépcsőházból a lenti, nyitott főbejárati ajtó mellől eltűnt volna akár egyetlen pár kalucsni is. Vegye figyelembe, hogy ebben a házban tizenkét lakás van, és hozzám betegek is járnak. Tizenhét márciusában egy szép napon eltűnt az összes kalucsni, köztük az én két páram is, valamint három bot, egy kabát és a portás szamovárja. És azóta a kalucsnitartó megszűnt létezni. Galambocskám! Nem is szólva a gőzfűtésről! Azt már meg sem említem! Legyen. Ha egyszer szociális forradalom van, nem kell fűteni! (…) De, amit mondani akarok: amikor elkezdődött ez az egész história, miért kezdett mindenki piszkos kalucsniban és csizmában járni a márványlépcsőn? Miért kell a mai napig lelakatolni a kalucsnikat, és még katonát is állítani mellé, nehogy elvigye valaki? Miért szedték fel a szőnyeget a főlépcsőn? Csak nem Karl Marx tiltja meg, hogy szőnyeg legyen a lépcsőn? Csak nem Karl Marxnál van valahol kimondva, hogy a Precsisztyenkán a Kalabuhov-ház kettes lépcsőházát be kell deszkázni, és a hátsó udvaron keresztül kell körbemenni? Kinek kell ez? Az elnyomott négereknek? Vagy a portugál munkásoknak?
Kutyaszív - III.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Borisz Vasziljev: A hajnalok itt csendesek 96% ·
Összehasonlítás - Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja 91% ·
Összehasonlítás - Szergej Dovlatov: Puskinland / Ezek vagyunk mi 91% ·
Összehasonlítás - Szergej Dovlatov: A zóna / A bőrönd 93% ·
Összehasonlítás - Nyikolaj Jevdokimov: Kálvária tér ·
Összehasonlítás - Szergej Dovlatov: Kompromisszum / Külföldi nő 91% ·
Összehasonlítás - Vaszilij Suksin: Vörös kányafa 92% ·
Összehasonlítás - Lev Tolsztoj: Az ördög 87% ·
Összehasonlítás - Bakcsi György: Mai szovjet kisregények ·
Összehasonlítás - Katona Erzsébet (szerk.): Elfelejtett álom ·
Összehasonlítás