Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak a húszas évek Szovjet-Oroszországában készült három kisregénye, az Ördögösdi, a Kutyaszív, valamint a Végzetes tojások a bulgakovi groteszk-komikum, illetve a fantasztikum hagyományának alapszövegei. Stílusukban megelőlegezik a szerző fő művének is tekintett Mester és Margarita című regényt. Mindhárom kisregényben a humor, a szatíra és a szarkazmus erejével festi meg a tömegembert, az ostobaságot s a hatalmi játszadozásokat. Bulgakov nem menekülhetett korának cenzúrájától: szatirikus-kritikus hangú elbeszélései miatt 1928-tól nem publikálhatott. Egy Sztálinhoz írt bátor levele miatt ugyan álláshoz jutott a moszkvai Művész Színházban, de továbbra sem tett le arról, hogy irodalmi munkásságának középpontjába ne a művész és a hatalom viszonya, összeütközésük, s mögöttük a gondolatnak és az írás szabadságának, a lelkiismeretnek s az értelmiségi lét felelősségvállalásának kérdése kerüljön.
Kutyaszív és egyéb kisregények 52 csillagozás

Végzetes tojások címmel is megjelent.
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Nagy siker volt General Press



Kedvencelte 4
Most olvassa 1
Várólistára tette 19
Kívánságlistára tette 22

Kiemelt értékelések


Ördögösdi: 3,5 csillag, Végzetes tojások: 5 csillag, Kutyaszív: 5 csillag --> 4,5 csillag
Az Ördögösdit leszámítva eredeti, humoros, szórakoztató, elgondolkodtató kis remekművek. Szerintem Bulgakov NEM egykönyves író :)


Eddig csak A Mester és Margaritát ismertem Bulgakovtól, és abból kiindulva számítottam arra, hogy ezek a történetek is hasonlóan groteszkek és abszurdak lesznek. Azok is lettek.
Az Ördögösdi nem igazán tetszett, olvasás közben úgy éreztem magam, mint Korotkov: semmit sem értettem, minden zavaros volt. Kicsit olyan se füle, se farka a történetnek…
A Végzetes tojások már sokkal jobban megírt történet. Gondoltam, hogy ilyen módon jön majd össze a prof tevékenysége a tyúkok kipusztulásával. Az egész nagyon izgalmas volt, végig fenn tudta tartani az érdeklődésemet. Egyébként a kígyós rész engem egy óriáskígyós/kígyó inváziós katasztrófafilmre emlékeztetett. Persze tudom, hogy ezek akkor még sehol sem voltak. A Kutyaszív egészen más történet. Nem volt annyira izgalmas, inkább drámai, némi Frankenstein beütéssel. Az elején sajnáltam szegény Gömböcöt, aztán utáltam Gömböst. Összességében iszonytató és elborzasztó az egész. Az is, ami a regényben történik, és az is, amit tulajdonképpen kifiguráz. Mindennek ellenére végig jól szórakoztam a stíluson, karaktereken, eseményeken, és örülök, hogy megismerhettem Bulgakov más műveit is, és nem csodálom, hogy annak idején a cenzúra betiltotta őket.


Az Ördögösdi elég nagy káosz és nem a jó értelemben. De a másik két kisregény miatt megérte elolvasni a könyvet. Ha Bulgakovot olvasok mindig elkövetem azt a hibát, hogy a Mester és Margaritához hasonlítom, most ezt sikerült elkerülnöm és nagyon jót tett az olvasmányélménynek. A Kutyaszíven nagyon jól szórakoztam, És ismét megállapítottam, hogy Bulgakovnak hihetetlen jó, beteg humora van.


A kutyaszív zseniális. Láttam magam előtt az egész történetet, mintha moziban lennék! Bulgakov egy zseni!
Népszerű idézetek




Visszament az asztalhoz, felvette róla a papírt, elolvasta egyszer felülről lefelé a szemüvege fölött, aztán alulról felfelé a szemüvegén át, és hirtelen elordította magát:
– Pankrat!
Pankrat megjelent az ajtóban, minta egy operában a színpadra vezető lépcsőn jött volna fel. Perszikov ránézett, és dühösen rákiáltott:
– Eridj ki, Pankrat!
Pankrat eltűnt, anélkül hogy arcán a legkisebb csodálkozás látszott volna.
Végzetes tojások, 7. fejezet




Egyáltalán semmi értelme megtanulni olvasni, ha egyszer a hús szagát amúgy is egy versztáról megérezni. Mindazonáltal (ha Moszkvában él valaki), és van egy kis sütnivalója, akarva-akaratlanul megtanul olvasni, méghozzá mindenféle tanfolyam nélkül. Negyvenezer moszkvai kutya közül csak a tökhülyék nem tudják összeállítani betűkből azt a szót, hogy „kolbász”.
Kutyaszív, 2




– Először is, nem vagyunk urak – szólalt meg végre négyül közül a legfiatalabb, aki egy őszibarackra emlékeztetett.
– Először is – vágott szavába Filipp Filippovics – , maga férfi vagy nő?
Azok négyen megint elnémultak, és eltátották a szájukat. Ezúttal a boglyas fejű tért elsőnek magához.
– Nem mindegy, elvtárs? – kérdezte gőgösen.
– Nő vagyok – vallotta be az őszibarack-kinézetű bőrzekés fiatalember, és mélyen elpirult.
Kutyaszív, 2. fejezet
Hasonló könyvek címkék alapján
- Borisz Vasziljev: A hajnalok itt csendesek 96% ·
Összehasonlítás - Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja 91% ·
Összehasonlítás - Stefan Zweig: Ámok 90% ·
Összehasonlítás - Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Elbeszélések és kisregények I-II. 91% ·
Összehasonlítás - Lev Tolsztoj: Az ördög 89% ·
Összehasonlítás - Osztovits Levente (szerk.): Amerikai elbeszélők I-II. 88% ·
Összehasonlítás - Lev Tolsztoj: Regények és elbeszélések I-II. ·
Összehasonlítás - Karig Sára (szerk.): A farkasmenyasszony ·
Összehasonlítás - Mihail Solohov: Emberi sors 85% ·
Összehasonlítás - Alekszandr Szergejevics Puskin: A kapitány leánya 80% ·
Összehasonlítás