Kutyaszív 176 csillagozás

Mihail Bulgakov: Kutyaszív Mihail Bulgakov: Kutyaszív Mihail Bulgakov: Kutyaszív Mihail Bulgakov: Kutyaszív Mihail Bulgakov: Kutyaszív Mihail Bulgakov: Kutyaszív

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Sci-fi regény? Fergeteges komédia? Egy ültőhelyben felfalható bűntörténet? Bulgakov kisregénye mindez együtt, de legfőképpen üzenet 1925-ből: ne piszkáljunk bele az öntörvényű természetbe. A regénybeli professzor egy kutyába emberi szerveket ültet át. Vajon lehet-e kutyából szalonna, azaz ember? Irányíthatja-e az ember a saját sorsát?
Bulgakov a forradalmat is erőszakos „Szervátültetésnek” tartotta, amellyel Oroszország 200 éves elmaradását óhajtotta volna mesterségesen behozni. Jóslatát a „Kutyaszív”-ben fogalmazza meg. Ezt a könyvet keresték, amikor házkutatást tartottak az írónál. A kézirat negyedszázaddal írója halála után titokban Párizsba vándorolt, és ott jelent meg először.

Az 1988-as Európa-kiadás és a 2013-as Alinea-kiadás több elbeszélést is tartalmaz. A többi kiadás csak a címadó kisregényt. Az első kiadás posztumusz.

Eredeti megjelenés éve: 1976

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Zsebkönyvek, Európa zsebkönyvek, Populart Füzetek, Klasszik

>!
Európa, Budapest, 2017
152 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634058038 · Fordította: Hetényi Zsuzsa
>!
Alinea, Budapest, 2013
168 oldal · ISBN: 6155303234 · Fordította: Hetényi Zsuzsa
>!
Pesti Szalon, Budapest, 1996
136 oldal · ISBN: 9636051437 · Fordította: Hetényi Zsuzsa

3 további kiadás


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Filipp Filippovics Preobrazsenszkij


Kedvencelte 18

Most olvassa 5

Várólistára tette 71

Kívánságlistára tette 51


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
Mihail Bulgakov: Kutyaszív

Bulgakovtól sci-fi, na ilyet még nem olvastam…, de ezen is túl kell esni, s nem is volt kellemetlen, sőt, kifejezetten élvezetes. Miközben Gömböc, a kutya isteníti az őt az utcáról hazavivő orvosprofesszort, még nem tudja, hogy különleges kísérletnek válik alanyává. Szervátültetés következtében emberi tulajdonságokkal ruházzák fel, de az agy – amit kap – nem a legintelligensebbek közül való. Mindez különleges – az adott kor szovjet társadalmára jellemző történéseket eredményez, s e kalandok és bonyodalmak közt Bulgakov jól megfricskázza az új szovjet-hatalom buta, embertelen, kultúra ellenes intézkedéseit, ironikusan szól társadalmi visszásságokról, visszaélésekről – nem véletlenül 1925-ben nem engedélyezték megjelenését. Először csak szamizdat formájában terjedt, hivatalosan csak 1987-ben jelenhetett meg. Nagyon AJÁNLOM!

2 hozzászólás
>!
tgorsy
Mihail Bulgakov: Kutyaszív

Hohoho..Hoppá! Kutyából nem lett, nincs, és nem lesz szalonna.
Ha ezt Bulgakov egy házkutatással megúszta, akkor a bolsevizmus még nagyon fiatalka volt.
Kegyetlenül igaz.
Még hogy sci-fi, meg krimi, meg komédia. Frászt.
Tényirodalom. Minden korban minden korról.

1 hozzászólás
>!
brigi11 P
Mihail Bulgakov: Kutyaszív

Ide nekem az összes Bulgakov könyvet most azonnal!
Annyira groteszk, annyira bizarr, és annyira sok mondanivalója van, ami még most is annyira megállja a helyét, hogy ezen a pár oldalon is tátva maradt a szám. A fél csillag levonás csak az önzőségem miatt van, mert tudom, hogy nem kellett ezt tovább húzni, de én még szerettem volna olvasni.

>!
ViraMors P
Mihail Bulgakov: Kutyaszív

Egyszerre érzem korképnek, erős társadalomkritikának és az orosz spoiler. Ha jól tudom, meg sem jelenhetett új korában, őszintén nem lep meg. Meghökkentő darab, megható befejezéssel.
Bizonyos tekintetben furcsa volt a Kvartettel nagyjából párhuzamosan olvasni.

>!
sztinus P
Mihail Bulgakov: Kutyaszív

Azt hiszem ami a franciáknál Vian az az oroszoknál Bulgakov.
Tini koromban rajongtam az ilyen írásokért. Ma már annyira nem varázsolt el, és a három kisregény közül a Végzetes tojások ami leginkább tetszett.

>!
Trixi_Adzoa P
Mihail Bulgakov: Kutyaszív

Az az igazság, hogy ezt nem igazán tudom hova tenni.
Úgy 75%-ban igazi Bulgakov írás, aztán van a történetnek emberi típusú gonoszság oldala, amitől valami nagyon rossz íz marad a számban. Ettől érzem azt, hogy nem 5*-os.
Ennek ellenére értékelem Bulgakov agyát továbbra is. Egy olyan groteszk világot hozott létre ebben a kisregényben, ahol még pont otthon érzi magát az ember, és mégis úgy érzi, hogy szörnyű. Eleve elképzelni sem tudom, hogy pattant ki a fejéből ilyesmi :D
Amúgy rájöttem, hogy nekem most az a bajom, hogy szemben pl. A Mester és Margaritával, ez a világ nem meseszerű, hanem pokolszerű. Na mindegy.
Bulgakov értékéből mit sem von le, hogy ez most nem a kedvencem.

2 hozzászólás
>!
Karinthy93
Mihail Bulgakov: Kutyaszív

Hol is kezdjem… A fülszöveg elolvasása nélkül vettem kezembe a könyvet. A cím és a szerző remek párosnak bizonyult. Egy kutya élettörténetére számítottam a saját szemszögéből látva a világot. Azt gondoltam , hogy az emberi gonoszságot fogja feltárni elénk az író. Nem ez történt, illetve csak részben.
A kisregény kulcsfigurája és egyben főhőse egy nagy kísérletező Preobrazsenszkij professzor, a szervátültetések mestere, aki egy kutyába emberi szerveket ültet át.
A természet öntörvényű világába való beavatkozás azonban képtelen és hajmeresztő bonyodalmakat szül, amelyek az 1917-ben kezdődött történelmi „kísérlet” lehetséges – és azóta sajnos be is következett – veszedelmeire figyelmeztetnek, amikre az író a húszas évek elejétől látnoki erővel előre felhívta a figyelmet
Az embertelenség és az ostobaság elleni tiltakozás a végkicsengése a kisregény briliánsan megírt, szatírikus példázatának.
Egyszer feltétlenül érdemes elolvasni, de ez nem az a könyv, ami melegséggel tölti el az olvasót. :/

Sevillától Granadáig …

>!
Kek P
Mihail Bulgakov: Kutyaszív

Nehezen indult. Valahogy nehezemre esett a mindennapi ingázás vonatzötyögése közben a kutyalátószög interiorizálása. Aztán tegnap este, mire végre elérkeztem az átlényegítő műtéthez, fordult egy kicsit a kocka. Bár mikor rájöttem, hogy mire is kell a kutya, még mindig tartottam attól, hogy ez csak egy Utazás a koponyám körül kutyába vett változata lesz. Aztán nem, mégsem. Az események és írásmód felpörgésével, a szaggatottsággal, és nyilván a ráérés következtében odafigyelni tudásnak köszönhetően is fokozódott a mű tetszési indexe bennem. A megoldási lehetőségre az olvasó persze hamarább rááll, „kitalálja”, mintsem hogy a szöveg odáig jutna, és szinte már várja, mikor kerül ki az a pont az eseménysor végére. Valójában azt kapja, amit vár, mégis elégedett a kivitelezéssel. És a végén félmosollyal konstatálja: hiába no, Bulgakov, az Bulgakov, a tollszikéjű félisten.
               egy pislogó kutyaszív

6 hozzászólás
>!
Vackor6 P
Mihail Bulgakov: Kutyaszív

Kemény rendszerkritika és szürreális politikai szatíra orosz Frankenstein módra. Ehhez úgy érzem még fel kell nőnöm.

>!
Elsie 
Mihail Bulgakov: Kutyaszív

„Ti kis burzsujok!”
volt tanárom ikonikussá vált mondata

„Azaz amikor beszélt? (…) Ez még nem jelenti azt, hogy valaki ember.”
130.o.

Nagy kérdés, hogy akkor viszont mi. Valószínűleg sokkal több bennünk az állati, mint amennyit valaha be mernénk vallani magunknak.

Az 55. oldalig alig történt valami – úgy, hogy a Kutyaszív csak 133 oldal, ez nagyon messze van az in medias restől. Elolvastam a fülszöveget, és ezért már tűkön ültem, hogy na, mi lesz már, csináljunk valamit abból a kutyából. Aztán egy kemény műtétleírással spoiler megindul a szörnyszülés. Állat még félig spoiler, de már jelentéseket ír és politizál spoiler, a jótevője kezébe is belemar – ez az, amit egy kutya soha nem tenne meg. Ez visszafejlődés; átment kutyából emberbe…

A többi három írásban kegyetlenül görbe az a tükör Bulgakov kezében, kegyetlenül világos és kegyetlenül reális.


Népszerű idézetek

>!
Ciccnyog IP

– Aki nem siet sehova, az mindenre ráér (…).

45. oldal

>!
Trixi_Adzoa P

– Senkit sem szabad verni – jelentette ki izgatottan Filipp Filippovics –, ezt jegyezd meg egyszer és mindenkorra. Emberre és állatra egyaránt csak meggyőzéssel lehet hatni.

3 hozzászólás
>!
ÁrnyékVirág P

Hatvanéves vagyok, adhatok már tanácsot magának. Sose kövessen el bűnt, bárki ellen is irányuljon. Tiszta kézzel öregedjen meg.

>!
Bla IP

1903 óta lakom ebben a házban. És ez alatt az idő alatt, egészen 1917 márciusáig nem fordult elő egyetlen eset sem, és ezt aláhúzom piros ceruzával, egy sem, hogy a lépcsőházból a lenti, nyitott főbejárati ajtó mellől eltűnt volna akár egyetlen pár kalucsni is. Vegye figyelembe, hogy ebben a házban 12 lakás van, és hozzám betegek is járnak. Tizenhét márciusában egy szép napon eltűnt az összes kalucsni, köztük az én két páram is, valamint három bot, egy kabát és a portás szamovárja.

28. oldal

1 hozzászólás
>!
mohapapa I

– Az étel, Ivan Arnoldovics, igen ravasz dolog. Enni tudni kell, és képzelje, az emberek többsége egyáltalán nem tud enni. Nemcsak azt kell tudni, hogy mit együnk, hanem azt is, hogy mikor és hogyan – (Filipp Filippovics sokatmondóan megrázta a kanalát.) – És hogy miről beszélgessünk közben. Úgy bizony. Hogyha azt akarja, hogy jó legyen az emésztése, volna egy jó tanácsom – ne beszéljen evés közben a bolsevizmusról és az orvostudományról. És isten őrizz, hogy ebéd előtt szovjet újságokat olvasson.
– Hm… De hiszen más nincs.
– Hát akkor semmilyet se olvasson. Tudja, harminc megfigyelést végeztem a klinikán. Na és mit gondol, mi derült ki? Azok a páciensek, akik nem olvasnak újságot, kitűnően érzik magukat. Azok pedig, akikkel szándékosan olvastattam a Pravdát, elkezdtek fogyni.

172. oldal

>!
Aurora_Michaelis P

– Hogy sikerült idecsalogatnia egy ilyen ideges kutyát, Filipp Filippovics? – kérdezte egy kellemes férfihang, és a nadrágszár a helyére csúszott. Dohányszag áradt szét, és a szekrényben csörömpölni kezdtek az üvegek.
– Kedvességgel. Az egyedüli módszer, amely megengedhető egy élőlénnyel való bánásmódban. Terrorral semmit sem lehet elérni egy állatnál, bármilyen fokán álljon is az a fejlődésnek. Ezt mindig is mondtam, mondom most is, és fogom is mondani. Ezek hiába gondolják azt, hogy a terror segít rajtuk. Nem, kérem, nem segít, bármilyen terror legyen is az: fehér, vörös vagy akár barna! A terror teljesen megbénítja az idegrendszert. Zina! Vettem ennek a szemtelennek egy negyvenért krakkói kolbászt. Próbáld meg majd megetetni, ha elmúlt az émelygése.

2. fejezet

>!
vorosmacska P

Aztán meg mi az a szabadság? Káprázat, füst, fikció… Ezeknek a szerencsétlen demokratáknak a lázálma.

55. oldal

3 hozzászólás
>!
ÁrnyékVirág P

Hogyha azt akarja, hogy jó legyen az emésztése, volna egy jó tanácsom – ne beszéljen evés közben a bolsevizmusról és az orvostudományról. És isten őrizz, hogy ebéd előtt szovjet újságokat olvasson.

>!
vorosmacska P

Ó, a szem igen fontos dolog. Akár a barométer. Mindent megmutat – hogy ki az, akinek sivár a lelke, ki az, aki merő szórakozásból a bordádba rúg csizmaorrával, és ki az, aki maga is mindenkitől fél.

9. oldal

>!
vorosmacska P

– Hogy sikerült idecsalogatnia egy ilyen ideges kutyát? (…)
– Kedvességgel. Az egyedüli módszer, amely megengedhető egy élőlénnyel való bánásmódban. Terrorral semmit sem lehet elérni egy élőlénynél, bármilyen fokon is álljon az a fejlődésnek.

21. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: A kárhozott város
Stanisław Lem: Solaris
Adam Wiśniewski-Snerg: A lator evangéliuma
Larry Matthews: Pszichovízió
Tépő Donát: Entrópia
Veres Attila: Odakint sötétebb
Karin Tidbeck: Amatka
Komor Zoltán – Tépő Donát: Mutánsfilé
Philip K. Dick: Dr. Vérdíj
Geoff Ryman: Levegő