Túlpörögve 7 csillagozás

Az amfetamin kultúrtörténete
Mick Farren: Túlpörögve

Elvis Presley, a Beatles, Truman Capote, a Pokol Angyalai, Judy Garland, Jack Kerouac, Hunter S. Thompson, Jonnhy Cash, JFK, a Manson család és Hitler:
a névsorban olyanok szerepelnek, akik életük bizonyos szakaszaiban egyaránt éltek a szpíddel, azaz a „gyorsítóval” (ami alatt most nem féldeci kevertet értünk, hanem valamilyen amfetamint tartalmazó drogot).

Mick Farren könyve a szpídnek és neves megszállottjainak történetét meséli el, s kitér a történet politikai, kriminológiai és kulturális elágazásaira is.

Eredeti cím: Speed-Speed-Speedfreak: A Fast History of Amphetamine

>!
Könyvfakasztó, Budapest, 2010
204 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638777072 · Fordította: Kálmán Judit, Varga Benjámin

Enciklopédia 2


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 8

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Dr_Benway
Mick Farren: Túlpörögve

Mick Farren: Túlpörögve Az amfetamin kultúrtörténete

Mick Farren könyve a szpídről rendkívül érdekes olvasmány, mely a legtöbb „drogos” könyvvel ellentétben szerencsére sem csodaszerként, sem az ördög műveként nem kívánja beállítani az általa tárgyalt szert. Csupán az amfetaminfogyasztás történelmének és kulturális vonatkozásainak nyomába ered, egészen a szintetizálásától kezdve odáig hogy miként használták a népszerű gyorsítót a világháborúkban, pl. a kamikaze pilóták elszántságának fokozására, a hadsereg állóképességének növelésére vagy kitér például Hitler titokzatos „frissítő” injekcióira. Aztán bemutatja hogyan lett az amfetaminból patikában vásárolható gyógyszer, majd később az unatkozó amerikai háziasszonyok pótszere (https://www.youtube.com/watch…), hogyan szorult végük illegalitásba s lett a melegkúltúra közkedvelt partydrogja, hogyan tenyerelte le a szpídüzletet a Pokol Angyalai motorosbanda, majd hogyan kerültl tőlük a mexikói maffia kezébe. Rávilágít az amerikai kormány drogpolitikájának visszásságaira is, például az ellenkampányokra költött dollármilliárdokra, a teli börtönökre vagy épp a több millió Ritalinfüggő amerikai iskolásgyerekekre. Eközben csokorba gyűjti a szpíd popkulturális vontakozásait, könyveket (http://moly.hu/idezetek/89297), filmeket, zenéket amik utalnak az amfetaminra és sorra veszi az amfetaminszedő hírességeket is Elvis Presleytől Lemmyig. Szóval csak ajánlani tudom és nem csak a téma iránt érdeklődőknek.
u.i.: nemrég rágugliztam a szerzőre és látom hogy egy csomó érdekes zenei és kultúrtörténeti könyvet írt még, nem bánnám ha több könyvét is lefordíztanák magyarra.

1 hozzászólás
>!
schummyka
Mick Farren: Túlpörögve

Mick Farren: Túlpörögve Az amfetamin kultúrtörténete

Szuper (olvasmányos) könyv! 13 fejezeten keresztül bemutatja az amfetamint nagyon különböző szemszögekből, pl. hadipari alkalmazás, zeneipar, pokol angyalai bandához való kötődés, mexikói maffia, amfetamin evolúció, „speed házilag” és a jövőbe is kitekint a könyv legvégén. Tartalmilag semmi kifogást nem tudok felhozni (talán egyedül a „Nagy autólopás” nevű játékot meg lehetett volna hagyni eredeti nyelven a szövegben – a legendás GTA-ra gondolok:), de tipográfiailag már sajnos nem volt tökéletes a könyv :( bár lehet csak egyedi esetről van szó…Arra gondolok, hogy egy-két helyen úgy tűnik, hogy a jobb és bal oldal 1 betűméretben mintha különbözne. Illetve a könyv egészét lehetett volna 1 mérettel nagyobban kinyomtatni. Ettől a kis hibától eltekintve persze 5 *-os a könyv szerintem.


Népszerű idézetek

>!
Belinda

A szabad ember – mondhatni természeténél fogva – nem azonos az „engedelmes” emberrel. A szabad ember kérdez. Szeretné tudni a miérteket.

187. oldal

Mick Farren: Túlpörögve Az amfetamin kultúrtörténete

>!
Belinda

Akár azt is gondolhattam volna, hogy miattam van az egész, de most, innen visszatekintve látom, hogy az egész inkább személytelen volt.

107. oldal

Mick Farren: Túlpörögve Az amfetamin kultúrtörténete

>!
schummyka

A hippikorszak nagy ereje, de egyben végzetes gyengesége is a korlátok tágításában és esetenkénti ledöntésében rejlett. Azt egy pillanatra sem gondolhatta senki komolyan, hogy a hippik valamiféle kánaánt fognak megteremteni, arra meg még kevésbé, hogy sarkából döntik ki a földet, vagy akár csak a közvetlen szomszédságukat, hogy aztán valamilyen idillé varázsolják. Annyi igaz, hogy a szegények kapcsolatba kerültek a gazdagokkal, a feketék a fehérekkel, a tanulatlanok a képzettekkel. Hogy aztán ez mennyire volt jó vagy rossz, nehéz megmondani, mindenesetre mindnyájan tanultak valamit ebben a folyamatban. (Az, hogy csak Tolkient és Heinleint olvastak, mindenesetre jobb volt annál, mintha semmit se olvastak volna.) Új perspektívák nyíltak meg, bár az esetek többségében csak a hallucináció ködfátylán keresztül, tépett, töredezett, szinaptikus torzításban.

86. oldal, 5. fejezet - "A szpíd öl"

Mick Farren: Túlpörögve Az amfetamin kultúrtörténete

>!
schummyka

Az Egyesült Államok kétes dicsősége, hogy a világ első számú rabtartója: minden százezer polgárra jut 738 fogvatartott. 2006-ban az összes, tehát szövetségi, állami és helyi felnőtt büntetésvégrehajtási intézet lakóinak száma több volt 7,2 milliónál, ami nagyjából 3,2%-a az USA felnőtt népességének, azaz minden 31 felnőtt közül egy börtönlakó. Az elítélteknek ugyan csak a negyede ül közvetlenül drogbűncselekmény miatt, de a „droggal összefüggésben elkövetett” vétek miatt elítéltek aránya a teljes börtönpopulációban már eléri a 80 százalékot!

200. oldal, 13. fejezet - Milyen lesz a jövő szpídje?

Mick Farren: Túlpörögve Az amfetamin kultúrtörténete

Kapcsolódó szócikkek: Amerikai Egyesült Államok · börtön
>!
Mileva

Az amfetamint olyan kémiai eszköznek látták, amelynek segítségével könnyűszerrel csökkenthetik filmjeik költségét, ezért a színészeiket habozás nélkül tömték a szpíddel, hogy könnyebben elviseljék a hosszúra nyúló felvételeket (és arra is volt példa, hogy a nagy filmsztárok másnaposságukat kúrálták a szerrel.) A gyerekszínészeket sem kímélték: tehetségük felturbózására használták a szert. Judy Garland és Mickey Rooney sohasem titkolta, hogy folyamatosan szpíden élt, mert csak így bírta ki a 12-14 órás, kimerítő, folyamatos éneklésből és táncból álló forgatásokat.

12. oldal

Mick Farren: Túlpörögve Az amfetamin kultúrtörténete

>!
Belinda

Az emberek többsége rosszabb esetben olyannyira fájdalmas, jobb esetben csupán olyan egyhangú, szegényes és behatárolt életet él, hogy a menekülés, az akár csupán pillanatnyi transzendencia iránti vágy minden lélek törekvéséve lett.

15. oldal

Mick Farren: Túlpörögve Az amfetamin kultúrtörténete

>!
Belinda

Amikor a szpídfüggő „fenn” van, biztosra veszi saját mindenhatóságát. Álmosságát és éhségét legyőzte. Átjárja a szabadság tüze. Van, akiből csak úgy dől a szó, ugyanakkor meg se hallja, ha valaki beszél hozzá. Egyszerűen minden lehetségesnek tűnik a számára, ugyanakkor nem emlékszik rá, mi is a „minden” amire tíz perccel korábban gondolt.

20. oldal

Mick Farren: Túlpörögve Az amfetamin kultúrtörténete

>!
Belinda

A leállás kezdetén a vibrálás érzékelhető a látómező perifériáján. Az illető apró, csapdosó szárnyakat érzékel, ám ha arra fordítja a tekintetét, hogy alaposabban szemügyre vegye őket, azon nyomban eltűnnek.

20. oldal

Mick Farren: Túlpörögve Az amfetamin kultúrtörténete

1 hozzászólás
>!
schummyka

Mielőtt a kamikazék felszálltak az utolsó útjukra, ünnepélyes harci ceremónián vettek részt, ahonnan nem hiányzott a szaké, a virágkoszorú, a díszített fejpánt és persze a folyékony amfetamint tartalmazó erős injekció, az agymosás záró aktusa sem. Minden arra irányult, hogy egészen addig szinten tartsák a bennük tomboló őrületet, amíg be nem teljesedik a küldetésük.

31. oldal, 2. fejezet - Amfetamint a szuperkatonáknak! (Könyvfakasztó, 2010)

Mick Farren: Túlpörögve Az amfetamin kultúrtörténete

>!
ptrszr

Virágzik a mák Ázsiában, egy narkós haldoklik New Yorkban. A kokacserje levelei a perui napfürdőben aszalódnak, Miamiban egy dílert pisztolylövés terít le. Botcsinálta vegyész pepecsel házi főzési drogjával, közben a betegség zabálja a fogyasztóinak az agyát. Az orvos magának ad be fájdalomcsillapítót, az anya életet ad elve függő gyermekének. Emberek munkában és szabad idejükben nyugtató- és ajzószereket vesznek be, olyan drogokat is, amelyek teljesen kiforgatják őket önmagukból, a kormányok pedig igyekeznek e magán- és közéletünket átható kémiai segédeszközöket a lehető legteljesebb ellenőrzés alatt tartani. Jelenetek a drog mai világának színpadáról, de egyik sem új, nem is egyedi tünet a történelemben. A régi világ felfedezői, a középkör kísérletezői, az ókori görögök, a neolitikus sámánok, de már a vadállatok és a bogarak is találkoztak útjaikon drogokkal – véletlenül és készakarva is.
– Ronald K. Siegel: Intoxication

191. oldal

Mick Farren: Túlpörögve Az amfetamin kultúrtörténete


Hasonló könyvek címkék alapján

Jonathon Green: Kannabisz
Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók
Szaszkó Gabriella: Beszélj hozzám
Jonathan Miller: Stripped – Depeche Mode
Steve Malins: Depeche Mode
Lee Stringer – Kurt Vonnegut: Fedél nélkül New Yorkban / Beszélgetések az írásról
Szczepan Twardoch: Morfium
Beck Judit (szerk.): Nagy drogkönyv
Irvine Welsh: Skagboys
Christiane F.: A végállomás gyermekei