Párhuzamos ​világok 36 csillagozás

Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig
Michio Kaku: Párhuzamos világok

A ​Párhuzamos világokban a világhírű fizikus és bestselleríró a kozmológia és az M-elmélet lenyűgöző világába repíti az olvasót, és az Univerzum végső sorsát tárgyalja.
Első fizikai témájú könyvében, a Hipertérben, Michio Kaku annak a rendkívüli fejlődésnek a leírásával indít, amely az utóbbi évtizedben a tudósokat az Univerzum születéséről és végső sorsáról alkotott elképzelések újragondolására kényszerítette. Kaku szemében a fizika aranykorában élünk, mivel a WMAP és GOBE műholdak, továbbá a Hubble-űrtávcső által tett új felfedezések a „gyermekkorú” Univerzum képeit tárják elénk.
Amint a csillagászok a WMAP műholdról érkező adatok özönén átverekszik magukat, egy új kozmológiai kép tárul elénk. Az Univerzum születéséről alkotott máig legelfogadottabb elmélet a felfúvódó Univerzum elmélete. Ezen elmélet szerint az Univerzum a buborék-univerzumok végtelen tengerében lebegő buborékok egyike, talán csak egy a multiverzumban helyet foglaló sok-sok univerzum közül és új… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Talentum Tudományos Könyvtár Akkord

>!
Akkord, HU, 2009
334 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632520223 · Fordította: Csizmadia Szilárd

Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Most olvassa 8

Várólistára tette 61

Kívánságlistára tette 85


Kiemelt értékelések

mate55 P>!
Michio Kaku: Párhuzamos világok

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

„A pokol egyértelműen a kozmológusok természetes otthona.” (Hippói Szent Ágoston) Képzelj el egy olyan jövőt, ahol nem vagyunk egyedül – ahol a mi univerzumunk csak egy a számtalan párhuzamos világ közül. Az intelligens élet jövője a végtelen lehetőségek közé tartozik? És amikor a Föld bolygó végül „megpihen egy hideg, sötét sivatagban”, képesek leszünk-e elmenekülni ezekbe az új világokba (ebbe az új világba) és újra elölről kezdeni? Vajon az a tény, hogy itt vagyunk, „ezer” nyelvet beszélünk, valami rendkívülit jelent? Michio Kaku a legújabb, a modern kozmológia felfedezésének történetével, a matematikailag alapuló számítások és a lehetséges távoli határidőkkel, kapcsolatos spekulációkkal, (beleértve az univerzumunkon kívül is) sok érdekes ötletet vet fel. Kötetének „szíve” az egzotikus fizika. Három részre oszlik: az első áttekintést nyújt a modern kozmológia felfedezéséről, a második a modern fizika, az asztrofizika és a kozmológia elméletek néhány intellektuálisan kihívást jelentő (és ellentétes) aspektusát ismerteti, a harmadik pedig a hosszú távú (nagyon hosszú távú) szempontokat a létezés, a tudás és az univerzum jövőjéről. A témakörök széles skálája magában foglalja még a kvantummechanikát és az elemi részecskefizikát, amely egyre inkább a „modern” tudás és a mindennapi elméletek része lett. Egy intellektuális kihívást jelentő út mentén vezet, kezdve a fekete lyukkal, és különösen, a sokszor vitatott időutazással. (Nincs /és nem is lehet/ egyértelmű válasza.) Nem a szentíróknak prédikálja Kaku tudományos írását, nem akarja Isten kérdését ütköztetni tudományos bizonyítékokon keresztül, hogy van-e vagy nincs olyan magasabb intelligencia, amely mindezt létrehozta, de az univerzumról szóló elmélkedése nem bizonyította, de azt is mondhatom, hogy nem tagadta meg Isten létezését. Kaku nagyon jó tanár. Ahogy a könyv intellektuális vizsgálataival megismertet, ahogy a világegyetem, a létezés természetének megértése lassan érlelődik bennünk, biztos vagyok benne, hogy az univerzum érdekesebbnek bizonyul majd, mint amit elképzeltünk. A könyv utolsó oldalai optimista üzenetet küldenek a tanulás, a felfedezés és a jobb változtatások érdekében. Itt és most vagyunk abban a döntő szakaszban, amely megköveteli, hogy vigyázzunk, bölcsek legyünk. Ha ma a megfelelő társadalmi és erkölcsi helyzetet vesszük, meg tudjuk érteni és belépni az „eddig” láthatatlan világba, váljunk olyan megfigyelőkké, akik valóban megérthetik és kezelhetik az életet.
A könyvnek egyetlen hátránya van: tele van spoilerekkel! Kaku sok olyan sci-fi regényre utal, amelyek nagyon szórakoztatónak tűnnek, így, ha nem ismerjük őket (mint, ahogy én sem), és valamikor el szeretnénk olvasni, veszélybe kerülhet az élmény.

Maryse>!
Michio Kaku: Párhuzamos világok

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

Nem értek a fizikához, de nagyon szeretem néhány területét, kíváncsian közelítem meg a fizika tudományának egy-egy kérdését, ha pedig nagyon elakadok, mindig találok valakit, aki „helyre teszi”, egyszerűsíti, magyarázza a dolgokat. Kaku- tól olvastam már és most is nagy hatással volt rám, nagyra tartom, ahogy megragadja a világegyetem rejtélyét, csodáját, ahogy okosan, ügyesen népszerűsíti az észbontó fogalmakat. Most olyan fogalmakról tanultam, mint a féreglyukak és a párhuzamos univerzumok, de érdekelt a fekete lyukak észlelése, az időutazás és kozmikus véletlen lehetősége is.

NyZita>!
Michio Kaku: Párhuzamos világok

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

Szóval van itt ez a világhírű elméleti fizikus fazon, jövőkutató, a húrelmélet egyik megalkotója, Nobel-díjasok haverja, és próbálja elmagyarázni nekem, a tipikus bölcsésznek, hogy mi is a helyzet a multiverzummal, féreglyukakkal, a tizenegy dimenzióval vagy éppen a CERN hadronütköztetőjével. És mivel a reál tudományok alapvetően távol állnak tőlem, muszáj volt a könyvet egy verseskötettel párhuzamosan olvasnom, mert már kezdtem érezni, hogy az agytekervényeim tiltakozva visítanak és készülnek úgy összegubancolódni, mint a zsebre vágott fülhallgatózsinór.

Viszont dacára annak, hogy például a szuperhúroknál, Einstein-gyűrűknél meg mindenféle ijesztő 10 az akárhányadikonoknál néha elveszítettem a fonalat, mégis nagyon élveztem az olvasást. A szerző alapvetően érdekesen és érthetően magyaráz, az univerzum elhagyásával kapcsolatos levezetések is elképesztőek, de akad még itt némi kvatumelmélet, időutazás, fekete és fehér lyukak, és persze Schrödinger kihagyhatatlan macskája.

Ja, és Kaku professzor igazi sunyi szemétláda :D Hoz egy csomó példát jó néhány, számomra eddig ismeretlen sci-fiből, amelyeket legszívesebben azonnal elolvasnék – aztán egyből le is lövi mindegyiknek a poénját, kíméletlenül az orrunk alá tolva a történetek befejezését is – hatalmas figura az öreg… :D :D

SMK>!
Michio Kaku: Párhuzamos világok

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

Röviden, és tömören: tetszett. :) Az olyan egyszerű halandók is megértik, akik szeretik a kvantumfizikát, a párhuzamos világokat, de amúgy nem sokat értenek a fizikához (vagyis mint én). Benne van a lényeg, ezenkívül néhány érdekes anekdota; és nekem különösen tetszett, hogy néhány sci-fi regény is bemutatkozott, hogy még érthetőbb legyen az adott téma/feltételezés.
Pluszpont, hogy Kaku nem akarta hevesen megmagyarázni, hogy az Univerzum keletkezéséhez semmi köze Istennek, vagy éppen az ellenkezőjét, hogy csakis egy Felsőbb Létező teremthetett minket.
Érdekes, sok okosságot tartalmazó könyv, ami számtalan gondolkodnivalót nyújt. :) (Csak sajnos viszonylag „régi”, a 2005-ös tudást tartalmazza a mű.)

hispan>!
Michio Kaku: Párhuzamos világok

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

Zseniális. Kaku általam eddig olvasott könyveire ez általában igaz, de ez a munkája talán még a Hipertérnél is szórakoztatóbb és mélyen szántóbb. Végigvezet a kérdés történeti részein, és közben rendre elkalandozik pár érdekesebb probléma bemutatása végett. Mivel számomra Kaku gondolkodásmódja általában véve tetszik, ez a könyv sem kivétel.

Baranna>!
Michio Kaku: Párhuzamos világok

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

Sokkal átfogóbb képet adott a modern fizikáról és annak hatásáról, mint bármely hasonló könyv, amivel eddig találkoztam. Főleg azért volt pluszban érdekes és tanulságos, mert nem csak egy, a tudomány oldaláról taglalta az elméleteket, hanem azokat időben is elhelyezve anekdotázik, történelmet mesél, azt is, hogy a vallás hogy fogadta a világképformáló felfedezéseket, és az azokat megalkotó kutatóktól is sokat idéz, nem beszélve a sci-fi regényekről, melyeknek röviden összefoglalja a tartalmát ha az adott témához kapcsolódik. A könyv az elején nem volt egészen érthető, mivel nem ment bele mélységeibe a 20. századi fizikába, viszont ez nem is baj, nem azért akartam elolvasni, hogy az ezredik történetet halljam Newtonról. A második rész már részletesebb, magyarázóbb és izgalmasabb is volt, de a legcsodálatosabb természetesen a harmadik része a könyvnek, ahol a jövő fizikáját tárgyalta. És nem csak azét a jövőjét, amit unokáink megérnek, hanem azt is, milyen lehetőségeink és akadályaink lehetnek több ezer év múlva. Jót mulattam a stílusán is, mivel olyan természetességgel sorolja, hogy lehetne fekete lyukat létrehozni mondjuk neutroncsillagok összevegyítésével, mintha mindennap ezt csinálná.

5 hozzászólás
Szinna>!
Michio Kaku: Párhuzamos világok

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

Szeretem Kakut. Az, hogy közérthetővé próbálja tenni, hol tart ma a tudomány és ezért nekifog könyveknek, tévésorozatnak, nagyon dicséretes. Ami néhányszor bezavart, hogy simán eljut A-ból C-be a B érintése nélkül. Igen, nekem nincs alapos tudásom, és sokszor nem volt világos, hogy miért következik egyik állításból a másik. Valószínűleg a képzett fizikusoknak ez nyilvánvaló. Nekem nem volt az.

Buzánszky_Vírus_Dávid>!
Michio Kaku: Párhuzamos világok

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

Kaku gondolkodása és elképzelései előtt fejet kell hajtani. Logikusan, érthetően vezeti le következtetéseit. Akit érdekel a téma, a tudomány, annak csak ajánlani tudom.
A jövő fizikáját is elolvasom tőle.

Dolgosné_Balka_Ágnes>!
Michio Kaku: Párhuzamos világok

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

5 csillag, mert csak annyira tudományos, hogy még én is megértem, és éppen annyira tudományos, hogy tanuljak belöle

Video>!
Michio Kaku: Párhuzamos világok

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

Az elején sajnos végig kellett menni az ilyen könyvekben már szokásos „bemutatom a modern fizika alapjait” részeken, de egy idő után érdekessé vált. A végén lévő érzelmességeket kihagyhatta volna.


Népszerű idézetek

mate55 P>!

Ha valaki hiszi, miként én, hogy az ember a távoli jövőben még sokkal tökéletesebb lény lesz, mint ma, akkor szinte elviselhetetlen a gondolat, hogy ilyen hosszan tartó, lassú fejlődés után minden érző lény tökéletes megsemmisülésre van kárhoztatva.

21. oldal

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

1 hozzászólás
mate55 P>!

A kozmológia az Univerzumnak mint egésznek a tanulmányozása, beleértve születését és az esetleges végső sorsát is.

(első mondat)

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

Kapcsolódó szócikkek: kozmológia
zsuzsyb>!

A tudomány nem oldhatja meg a Természet végső titkát. Ez azért van, mert végső soron mi magunk is része vagyunk annak a titoknak, amit meg akarunk oldani. (Max Planck)

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

Dormeck P>!

Annak oka, hogy a relativitáselmélet sérti a józan eszünket, nem az, hogy rossz, hanem hogy a józan eszünk nem a valóság maga. Mi az Uni­verzum csodabogarai vagyunk. Különös lakóházban élünk, ahol a hőmér­séklet, a sűrűség és a sebességek nagyon is jóindulatúak. De a „valódi Univerzumban" a hőmérséklet észbontóan nagy a csillagok középpontjá­ban, ugyanakkor dermesztően hideg van a világűrben, és szubatomi részecskék cikcakkoznak keresztül-kasul közel fénysebességgel az űrön át.
Másképp szólva, a mi józan eszünk nagyon is szokatlan, az Univerzumban rendkívül ritkán előforduló körülmények között a Földön alakult ki; egy­általán nem meglepő, hogy a józan eszünk képtelen felfogni az igazi Uni­verzumot. A probléma tehát nem a relativitásban van, hanem abban, hogy azt feltételezzük, a józan eszünk a valóságot írja le.

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

Fanni_Dorottya>!

Akár szeretjük, akár nem, ha tudományos karriert akarunk, előbb vagy utóbb meg kell tanulnunk a „természet nyelvét”: a matematikát. Matematika nélkül ahelyett, hogy aktív résztvevői lennénk, csak passzív megfigyelői lehetünk a természet táncának. Ahogy Einstein mondta egyszer: „A maga módján a matematika logikus gondolatokból álló költemény.”

207-208. oldal

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

Kapcsolódó szócikkek: matematika
Baranna>!

A húrelmélet szerint, ha lenne egy szupermikroszkópunk, amellyel az elektron szívébe tudnánk pillantani, azt látnánk, hogy az elektron többé nem pontszerű részecske, hanem egy apró, rezgő húr. […] Ez az aprócska húr felváltva vibrál különböző frekvenciákkal és rezonanciákban. Ha meghúznánk ezt a vibráló húrt, akkor megváltoztatná az állapotát és egy másik szubatomi részecskévé válna, például egy kvarkká. […] Ily módon a szubatomi részecskék sokaságát nem másképp, mint egy húr különböző hangjaiként magyarázhatjuk meg. A laboratóriumban látott szubatomi részecskék százait felcserélhetjük egyetlen objektummal, a húrral. Ebben az új szóhasználatban, a fizika törvényei, amiket több ezer évnyi kísérletezéssel tudtunk meg, nem mások, mint a harmónia törvényei, amelyeket bárki húrokkal és membránokkal írhat le. A kémia törvényei a melódiák, amelyeket valaki ezeken a húrokon játszhat el. Az Univerzum a húrok szimfóniája.

32-33. oldal (Akkord)

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

Dormeck P>!

Gondoljunk el egy ágyon heverő nehéz tekegolyót, amely finoman be­lesüpped a gumimatracba. Gurítsunk el egy üveggolyót a matrac elgörbí­tett felületén. A golyó egy görbült vonalon fog mozogni, a tekegolyó körül keringve. Egy newtoni gondolkodású személy, aki az üveggolyónak a te­kegolyó körüli mozgását figyeli, azt mondaná, hogy egyféle erő az, ame­lyik a nagy tekegolyóból a kis üveggolyóra hatni igyekszik. Véleménye szerint a tekegolyó igyekszik pillanatról pillanatra magához rántani a kis golyót, és ez az erőhatás mozgatja a középpont felé a kis üveggolyót.
A relativista számára, aki az üveggolyó mozgását az ágyról, nagyon közelről szemléli, nyilvánvaló, hogy itt semmiféle erőről nincs szó. Csu­pán az ágy görbülete az, ami a kis golyót egy görbült vonalon történő mozgásra kényszeríti. Szerinte nincsen vonzás, csak nyomás, amelyet a görbült ágy fejt ki a kis golyóra. Cseréljük ki gondolatban a kis golyót a Földdel, a tekegolyót a Nappal és az ágyat az üres téridővel – és máris látjuk, hogyan mozog a Föld a Nap körül, de nem a gravitációs vonzás hatására, hanem mert a Nap meggörbíti a teret a Föld körül, ami így nyo­mást fejt ki és a Föld emiatt mozog a pályáján.

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

Baranna>!

Nevetségesen keskeny az a paramétersáv, amiben az intelligens élet valósággá válhat, és mi pont ebbe a sávba kerültünk.

323. oldal (Akkord)

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

Dormeck P>!

Megerősítve a korábbi mérési eredményeket, a WMAP megállapította, hogy a köröttünk lévő látható anyag (beleértve a hegyeket, a bolygókat, a csillagokat és a galaxisokat) az Univerzum teljes anyag- és energiatartal­mának mindössze csekély négy százalékát teszi ki. (Ennek a négy száza­léknak a legnagyobb része hidrogén és hélium, és valószínűleg csak három százalék esik az ennél nehezebb elemekre.) Az Univerzum túlnyomó­részt rejtélyes, láthatatlan anyagból áll, amelynek eredete teljesen isme­retlen. A számunkra ismerős kémiai elemek, amelyek felépítik az ismert világot, csak az Univerzum kb. 3 százalékát teszik ki. […]
A WMAP eredményei szerint az Univerzum 23%-a egy különös, határo­zatlan tulajdonságú, sötét anyagnak nevezett valamiből áll, amelynek van tömege, és a galaxisokat gigantikus méretű hálóként veszi körül, de teljességgel láthatatlan. A sötét anyag olyan bőséggel hatja át a világot, hogy például a mi Tejútrendszerünkben az összes csillagénál tízszer nagyobb a tömege. Noha láthatatlan, ezt a különös sötét anyagot a csillagászok köz­vetett úton mégiscsak észlelik: elhajlítja a csillagfényt, mintha csak üveg­ből készült lencse lenne, és ezért mennyisége megbecsülhető abból, hogy mennyire hajlítja meg csillagfény útját. […]
De talán a WMAP adatokból származó legnagyobb meglepetés, amely­ről a tudományos közvélemény értesült, az, hogy az Univerzum maradék 73%-a, azaz a legnagyobb része egy sötét energiának nevezett, tökélete­sen ismeretlen összetevőből áll, amely az űrt kitöltő vákuumban rejlik. Maga Einstein vezette be 1917-ben ezt a tagot egyenleteibe (és később a legnagyobb tévedésének tartotta), amelyet illetnek a sötét energia, a sem­mi energiája vagy az üres tér energiája névvel is, és amely manapság újra előbukkan a kozmológiában mint a teljes Univerzum hajtóereje. A sötét energiáról ma azt gondoljuk, hogy egyfajta antigravitációs mezőt létesít, amely egymástól távolabbra kergeti a galaxisokat. Az Univerzum végső sorsát a sötét energia szabja meg.

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig

Dormeck P>!

„Én, mint ember, nem ismerek semmilyen olyan értelmezést, amiben kijelenthetném, hogy az Univerzum itt van, ha nincsenek, akik észlel­jék. Az Univerzum és mi együtt vagyunk. Ha valaki azt mondja, hogy az Univerzum létezik észlelők nélkül, annak semmilyen jelentése nincs. Nem tudom elképzelni a mindenség olyan konzisztens elméletét, ami figyelmen kívül hagyja a tudatot. Egy felvevőgép nem játszhatja el az észlelő szerepét, mert ki fogja leolvasni, mi van a felvevőgépre rögzít­ve? Ahhoz, hogy lássuk, valami történik és elmondjuk másnak, hogy valami történik, szükségünk van az Univerzumra, egy felvevőgépre és magunkra… Észlelők nélkül az Univerzum halott."

Linde filozófiája szerint a dinoszauroszok maradványai valójában nem léteztek mindaddig, amíg meg nem pillantottuk őket.

Michio Kaku: Párhuzamos világok Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete
Neil deGrasse Tyson: Terítéken a világegyetem
Kip Thorne: Az Interstellar és a tudomány
Jorge Cham – Daniel Whiteson: Halványlila gőzünk sincs
Stephen Hawking: Fekete lyukak
Neil deGrasse Tyson: Ha felfal egy fekete lyuk
Richard P. Feynman: QED
Richard Panek: 4% univerzum
Avi Loeb: Földönkívüli
Isaac Asimov: Útikalauz