Nefertiti 129 csillagozás

Michelle Moran: Nefertiti

Nefertiti ​és húga Egyiptom egyik leghatalmasabb családjának két lánya, amely lánygyermekeit évszázadok óta fáraókhoz adja nőül. Az ambiciózus és gyönyörű Nefertiti sorsa az, hogy a vonzó, ám lelkileg instabil fáraóhoz, IV. Amenhotephez menjen feleségül. Környezetükben mindenki reménykedik, hogy a fiatal lány képes lesz megakadályozni, hogy férje hátat fordítson Egyiptom isteneinek és egy addig ismeretlen napistent, Atont emelje fölébük.
Ám Amenhotep akármennyire szereti is a feleségét, nem mond le tervéről. Nefertiti pedig nem nyugodhat meg, míg meg nem ajándékozza férjét és országát egy fiú trónörökössel. Csak erre tud gondolni, így nem veszi észre, hogy a nagy hatalommal bíró papság és a katonaság lassan férje ellen fordul. Csupán egyvalaki van olyan okos és bátor, hogy felismerje a kialakult helyzet komolyságát, és mindezt el is merje mondani a királynénak – a húga, Mutnedzsmet.
A komoly, megfontolt lány nővérével ellentétben sosem vágyott hatalomra. Csendesen,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
I.P.C., Budapest, 2010
496 oldal · ISBN: 9789636353865 · Fordította: Fazekas Eszter

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Ehnaton fáraó


Kedvencelte 34

Most olvassa 6

Várólistára tette 89

Kívánságlistára tette 60

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

mate55>!
Michelle Moran: Nefertiti

„ A Másik Boleyn lány” Egyiptomban. Amikor az ókori Egyiptom életre kel, a hatalom és az elveszett ártatlanság világában. A regény olvasása előtt semmit sem tudtam a valódi Nefertitiről, és azt hiszem, ez még élvezetesebbé tette történetét. A könyv szinte minden szereplője egy történelmi alakra épül, miközben Moran fokozatosan finomítja a személyiségüket, kiemelve a tizenéves fáraó arroganciáját és paranoiáját, hangsúlyozva a királynő ambícióját és bizonytalanságát. Nefertiti hatalom iránti törekvését, IV. Amenhotep (1351) főfeleségét, szeretett húga, Mutnodjmet szemszögéből ismerhetjük meg. Mint a hatalom csúcsán lévő világ első nagy birodalmának királynőjeként minden álma megvalósul. De a fiatal fáraónak Amenhotepnek is nagy tervei vannak. Olyan tervek, amelyek magukban foglalják az Egyiptomi birodalom teljes szellemi szerkezetének megváltoztatását a politeizmustól a monoteizmusig, középpontjában Aten istenséggel. (Törli Egyiptom isteneit, hogy helyet kapjon egy új isten Aten). Moran dicsőségesen kelti életre két felejthetetlen nő drámai életét ebben a debütáló regényében. Nem csupán egy izgalmas történelmi regényt írt, hanem alaposan ellátta azt a kor hangulatát idéző apróságokkal. Kreatív és érdekes beszámoló Egyiptom egyik legnagyobb alakjának tragikusan szép életéről.

Nikolett0907 P>!
Michelle Moran: Nefertiti

Ezzel a történettel szerettem bele az írónő könyveibe.
Többször olvastam és nagyon izgalmas történelmi időszakot ölel át.
A főhősök szerethetőek, cselekedeteik érthetőek.
Csak ajánlani tudom.

5 hozzászólás
Niki_Salamon>!
Michelle Moran: Nefertiti

Örülök neki, hogy 3 éve teljesen véletlenül rátaláltam erre a könyvre.
A XVIII. dinasztia tizedik uralkodója IV. Amenhotep és főfelessége Nefertiti életébe és uralkodásába pillanthatunk be, melyet testvére Mutnedzsmeten keresztül ismerünk meg. Abba a korba, amikor az eretnek Ehnaton fáraó megszüntette a többistenhitet, ledöntette a templomokat és ezt felváltotta Aton, a Nap,a megfoghatatlan isten imádata.
Bár a könyv címe Nefertiti, véleményem szerint inkább a testvérek ketten a főszereplők.
Az írónő nagyon jól megírta az egészet, gördülékenyen olvastam, letehetetlenül, a valóságtartalma is nagy arányban megfelel, rengeteg valós név és esemény volt benne, így külön öröm volt ez a könyv. Aki nem szeret száraz történelmet olvasni, annak ajánlom a regényt.

5 hozzászólás
Trixi>!
Michelle Moran: Nefertiti

Mindig is nagy vágyam volt, hogy egyszer eljussak Egyiptomba, hogy láthassam a piramisokat. Évekkel ezelőtt sikerült is. Hihetetlen élmény volt. A piramisoktól nem messze volt a szállásunk, így mindennap, mint borjú az új kapura, úgy bámultam meg az ókori csodákat. Az út során sok mindent láttunk, hallottunk, többek közt a piramisokat, a szfinxet, Dzsószer fáraó lépcsős piramisát, és persze szóba került Ehnaton is. Akkor úgy gondoltam, hogy milyen bátor, hogy szembe ment az addigi szokásokkal, képi ábrázolásban is váltott, a többistenhitet szerette volna felváltani az egyistenhittel, építkezésekbe fogott. Mégis a nép (és az előző vallás hívei) nem szerették. Mert ennyire hirtelen nem lehet egy világnézetet megváltoztatni. Ennyire erőszakosan, nyilván lesznek olyanok, akik felszólalnak ez ellen. Lettek is. Halála után hamar szerették volna elfelejteni, kitépni a múltjukból. Szó szerint kitörölték. Ez a könyv ezt az időszakot írja le. Ami akár így is történhetett …….. A történetet Nefertiti húga meséli el, hogy Nefertiti hogyan lett fontos a fáraó és egyben egész Egyiptom életében. Ehnaton elképzeléseit a (már említett) jövőt illetően. Kettejük karaktere nem igazán lett szimpatikus. Elkényeztetett gyerekekként viselkedtek, igaz a történet elején még azok is voltak. Ehnaton egyik buta lépést teszi a másik után. A hatalom annak a kezében van, aki mögött ott a sereg. Ez nem igazán jutott el a tudatáig. Amikor a legrosszabb a helyzet, akkor is csak a maga „igazát” hajtogatja. Mindeközben Nefertiti adja alá a lovat, és gyönyörű szép (kb. erről szól a lénye, hogy szép, gyönyörű, káprázatos …. pfff). Nefertiti, annak ellenére, hogy a könyvben, főleg az apja (Ay – aki később fáraó lett) bizonygatja, hogy mennyire okos lány, nekem nem tűnt annak. Az egy dolog, hogy támogatja Ehnatont bizonyos lépéseiben, de nem mindenben kellett volna. Az, hogy a valóságban ilyenek voltak-e … jó kérdés :D . Szeretném azt hinni, hogy nem voltak olyanok, mint a könyvben (hisztisek, féltékenyek, hajthatatlanok). Nefertiti állítólag más néven tovább uralkodott, bár már ez az elmélet is kezd megdőlni. Mert ki ezt mondja, ki azt.

nagy_anikó>!
Michelle Moran: Nefertiti

Egy a számomra elérhetetlen helyre és egy letűnt világba repített az írónő nagyon jól megírt könyve. Különleges írásmód, ahogy Mutmedzsmet meséli a történéseket engem magával ragadott. Aprólékosan kidolgozott jellemek, szép leírások, szinte az olvasó azt érzi, hogy jelen van az építkezés helyén. Intrika, kegyetlenség, testvéri szeretet és önzés, meggondolatlanság – minden ami érzelmeket vált ki. És egy nagyon szomorú befejezés Nefertiti, a fáraó és gyermekei számára, de ez várható volt (persze mai gondolkodással).

csartak P>!
Michelle Moran: Nefertiti

A könyv nagyon szép kivitelezésű, jó kézbe fogni. Azonban nem nyújt mélyreható történelmi ismereteket, aki ilyenre vágyik már teheti is le. Inkább a szórakoztatás és az emberi sorsok bemutatása a célja, mégpedig történelmi szereplőkön keresztül.
Miszerint Nefertiti legendásan szép, de önző is volt. Amíg olvastam, egyszer gondoltam is, hogy meg kellene számolni hányszor mondja "Én leszek Egyiptom királynéja! Majd később „Én vagyok a királynéja.” Az egyiptomiak sokat gondoltak a jövőre így az is számolatlanul sokszor hangzik el: „Rám meg 1000 év múlva is emlékezni fognak!” „Az én nevem még 500 év múlva is felemlegetik majd”. A fáraó, IV. Amenhotep kb. ugyan ez pepitában. És lám, bár alakjuk a történelem homályába vész, mégis emlékeztünk rájuk, tényleg beszélünk róluk.
A történet egyes szám első személyben íródott, mégpedig Nefertiti húga, Mutnedzsmet szemszögéből. Ennek célja az lehetett, hogy meg közelebb érezzük magunkat a szereplőkhöz. Nekem azonban mindegyik karakter nélküli maradt, valahogy egyik se került túl közel hozzám.
A rengeteg párbeszéd könnyen olvashatóvá tette könyvet. Nefertiti elég rejtélyes alakja az egyiptomi történelemnek, sem születéséről, sem haláláról nem tudni biztosat, még a múmiáját sem sikerült azonosítani. Éppen azért azt mondom, az írónő jól oldotta meg a cselekményt, és gondolta ki mi történhetett. Nefertiti célja végig az volt, hogy fiú örököst szüljön a fáraónak, ezért szinte folyamatosan terhes volt, 6-szor is szült, ámde nem járt sikerrel.
Igazából sok rossz szavam nem lehet rá, de csak az egyszer olvasós könyvek táborát szaporítja nálam. Talán az a pozitívuma, hogy kicsit jobban be tudom határolni azt a korszakot magamban, amikor Nefertiti és IV. Amenhotep (későbbi Ehnaton) uralkodtak.

3 hozzászólás
nikolett_z>!
Michelle Moran: Nefertiti

Ebben a könyvben nem csak Nefertiti tetteiről és történelmi jelentőségéről olvashatunk, hanem az álmairól, érzéseiről is. Talán éppen ezért ilyen magával ragadó a történetet. Végig követhetjük azt, ahogyan kislányból Egyiptom fáraójává válik, közben pedig ő is ugyanúgy vívódik és szenved is néha, mint bármely másik halandó.
Testvére, Mutnedzsmet szemszögéből olvashatunk Egyiptom uralkodó családjának életéről, a kor társadalmáról, művészetéről, vallásáról. És arról, hogy milyen erős is a testvéri szeretet.
Tetszett a könyv végén a szójegyzék, melyben leírást kapunk az ókori egyiptomi kifejezésekről és istenekről. Ezt követően pedig az írónő felfedi a történelmi tényeket és azt is, hogy mely részeknél hagyta szabadon szárnyalni a fantáziáját (ilyen pl. néhány név, családtag).
A leírások gyönyörűek, szinte úgy éreztem, mintha én is egy csodás kertben, vagy éppen egy csillogó templomban lennék. :)

Attila_Saw>!
Michelle Moran: Nefertiti

Először azt gondoltam keveset fog adni nekem ez a könyv, mert túlságosan történelmi regénybe burkolt egyiptomi szappanoperának éreztem. Valamilyen szinten az is lett. Néhol annyira túlfűszerezte az Írónő ezekkel a vonásokkal, hogy ettől nyúlt túl hosszúra a történet, amelyekből szerintem sok jelenetet mellőzhetett volna.
Féltem attól, hogy a sztori történelmileg nem lesz túl hű a valósághoz, leszámítva a szereplők rokoni kapcsolatait és az aktuális uralkodók neveit. Szerencsémre, mire a végéhez értem, és megtudtam a jegyzékből, mikben módosított a Szerző, szerintem remek alapul szolgált arra, hogy megismerjem az akkori uralkodók fő jellemzőjét. Míg a könyv olvasása közben néha azt hittem egy-egy fordulatra, hogy túl drámai akart lenni az Író, megtudtam, hogy tényleg ez történt anno' a múltban.
Megismerhettem Ehnatont, aki arról volt híres, hogy be akarta vezetni az egyistenhitet, amellyel csakis Atont éltetnék, aki maga a Nap, és ez véleményem szerint nem is nagy butaság a részéről, ha elfilozofál erről az ember. Természetesen a nép mindig nehezen viseli a változást, így nyilvánvalóan nem fogadták kitörő örömmel, és a végére már tényleg elfajultak a dolgok. Megismerhettem a regény címadóját, Nefertitit is, akit inkább másmilyen személyiséggel ruháztam volna fel. Én úgy érzékeltem, hogy ahogy fogynak az oldalak, folyamatosan hanyatlik vele együtt a jelleme. Ahhoz képest, hogy erős és okos nőnek állították be, túl sokat hisztizett, túl sok volt a részéről a hűhó a semmiért. A ravaszabb oldala viszont eléggé megfogott, valamint a valódi Nefertiti biztos nagyon tudott valamit, hiszen ő volt az első olyan nő, akit fáraónőnek koronáztak.
Ám a könyvben a valódi főszereplő Nefertiti húga volt, aki nem akarta, hogy megszervezzék az életét és a saját útját szerette volna járni. Tiszteletreméltóan ő ezért küzdött is, és meg is szerezte, amit akart.
A végén azt hittem boldog véget fogok kapni, nagyon mérges voltam, amiért Nefertiti számára ilyen igazságtalan sors jutott. A nő tényleg próbálta a hatalmát jól kezelni, de a fáraó mellett valóban nehéznek bizonyult, és amint kezébe vehette a sorsát, addigra már túl késő volt, és megjárta szegény.
Összességében remek regényt kaptam kikapcsolódásul, ami emellett még megfelelő alap történelmi háttérként szolgál arra az esetre, ha szeretnék még Nefertiti koráról olvasni.

cinegér>!
Michelle Moran: Nefertiti

Az elején nem tetszett, úgy éreztem, hogy az írónő nehezen szakad el a jelentől és éli bele magát a távoli ókorba, bizonyíték erre, hogy Mutnedzsem rácsodálkozik a szép WC-re :)
Később pedig a hónapok és az egyiptomi idő, évszak számolása zavart. Inkább olyan volt mintha dicsekedni akart volna, hogy mit tud.
De ettől függetlenül élvezhető.

hd_dori P>!
Michelle Moran: Nefertiti

Egyszerűen odavagyok az egyiptomi kultúráért, így biztos voltam benne, hogy minden szavát imádni fogom ennek a könyvnek… hát így is lett! :) Nagyon olvasmányosan van megírva és maga a könyv is nagyon szép bár a borító annyira nem tetszik Nefertiti és Ehnaton (IV. Amenhotep) uralkodása az egyik legérdekesebb az egyiptomi történelemben ha nem a legérdekesebb ám ezidáig ez volt az első könyv, amit róluk olvastam.
Az írónő nagyon jól összehozza a történelmi tényeket és a fantáziavilágot, ez alapján csodálatosan építette fel az egész regényt. Nefertitiről a mai napig nem tudunk semmi biztosat, sem a származásáról, sem a haláláról, de még a múmiáját sem találták meg, viszont az írónő nagyon jól befedte a regényében ezeket a történelmi lyukakat és ki tudja… lehet valójában így is történt… :)


Népszerű idézetek

csartak P>!

Az egyiptomiaknak van egy mondásuk: ha az emberre rámosolyog a szerencse, azt rögtön háromszor teszi, mert Hórusz szeme három részből áll – a felső szemhéjból, az alsóból és a szemgolyóból.

398. oldal

4 hozzászólás
Niki_Salamon>!

Gyakran elgondolkozom azon, hogy vajon a nevünk határozza-e meg a sorsunkat, vagy a sors irányít bennünket, mikor nevet választunk gyermekeinknek…

Niki_Salamon>!

A sivatagot sem változtathatod meg. Csak annyit tehetsz, hogy a legrövidebb utat választva szeled át. A legrosszabb döntés csak állni és várni, hogy oázissá váljon.

Niki_Salamon>!

Ehnaton Nefertiti ágya mellett állt, és fogta a kezét, míg az egy csészébe hányt. Furcsán szép jelenet volt: a férfi, aki képes a halálba küldeni népét, feleségét nyugtatgatja, míg az rosszul van.

Niki_Salamon>!

Ne akarja, hogy a történelemben fennmaradjon a neve Mert ha az emberek emlékezni fognak a tetteire, az azt jelenti, hogy az vált önből, amivé a családja akarja, hogy váljon.
-És mi lenne az? – kérdeztem a szemöldökömet ráncolva.
– A trón rabszolgája.

Niki_Salamon>!

-Senki sem hibáztat senkit. ( …) Ám ha most lehunyjuk a szemünket, csak hogy ne lássuk a háborút, örökre megvakulhatunk…

Niki_Salamon>!

Családunk túl közel volt a fáraókhoz ahhoz, hogy higgyen abban, amiben a köznép, azaz hogy a fáraók istenek.

Niki_Salamon>!

Vannak dolgok,amelyeket az ember fél megkérdőjelezni.

Niki_Salamon>!

Nefertiti megfogta a herceg kezét, majd lassan a magasba emelte, mire a nép hangos üdvrivalgásban tört ki. Diadalmasan nézett Amenhotepre, én pedig leolvastam arcáról, mit gondol: Több vagyok, mint anyád választottja.

2 hozzászólás
Niki_Salamon>!

– Nővérem istennő lett?
– Az emberek szemében igen.


Hasonló könyvek címkék alapján

Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján
Paul Doherty: A hiénák éve
Alice Hoffman: Galambok őrizői
Barbara Wood: Lélekláng
Antoinette May: Pilátus felesége
Phyllis T. Smith: Én, Livia
Phyllis T. Smith: A Palatinus-domb lányai
Bolesław Prus: A fáraó
Benkő László: Ízisz istennő leánya
Emily Holleman: Kleopátra árnyai