Oroszlán ​a könyvtárban 97% 159 csillagozás

Tulajdonképpen ez a mese bármikor valósággá válhatna, csak az oroszlánt be kell cserélni egy kisebb cicára! No, és miért ne lehetne egy könyvtárnak macskája, aki beledorombolja a szeretetet, a világot a gyerekekbe, felnőttekbe, nyugdíjasokba? … Végülis vannak már ilyen könyvesboltok, kávézók… nem egy földtől elrugaszkodott ötlet… Én speciel szeretnék egy ilyen könyvtárba járni, aki meg nem, az megy egy másikba…
Szóval a mese nem is annyira mese, mint inkább csak egy kis ötletet adó fantasytörténet… Az illusztrációk nagyon szépek, szeretem az ilyen pasztellrajzokat, meg azt is, amikor kislányok kantárosgatyában lazulnak a könyvtárban, mintha csak magamat látnám.:)

Szökőkút alkat vagyok – benyomnak rajtam egy gombot, és elerednek a könnyeim.
Vannak a boldog és a fájdalmas könnyeim, a meghatódás könnyei. És ott vannak azok a könnyek, amik akkor erednek el, mikor tehetséggel vagy valami egyedülállóan széppel, zseniálissal találkozom. Mikor egyszerűen letaglóz, hogy ilyen létezik.
A könyvtár oroszlánja és könyvtárosai ezeket a könnyeket kapták meg tőlem. Egyszerűen tele lett a szívem a szöveggel, a történettel, az illusztrációval; sőt, még a könyv méretével is – mert egy mesekönyv igenis legyen cipelhetetlenül óriási, akkora, hogy a kismancsoknak kész tornaóra legyen a lapozás, és ezzel azt az érzetet keltse, hogy ha igazán akarnánk, képesek lennénk fejest ugrani a lapok közé. :)

Nos, mit tehet egy büszke hím oroszlán, ha a kontyos könyvtárosnő szigorúan ránéz, mert hangoskodott? Semmit. Behúzhatja a farkát. De ha átlagos, rendes könyvtárlátogatóként viselkedik, akkor szívesen látott vendég, szundíthat egyet a mesesarokban, és segíthet az apróbb, szakképesítést nem igénylő feladatokban.
Ja, és Mr. McBee nem is olyan kretén, mint elsőre látszik.
Ja, és New York Public Library http://www.thelibraryshop.org/nypl-products
Ja, és tilos szaladni!

Valahol mélyen hiszek abban, hogy a legjobb történetek a legképtelenebb ötletekből adódnak, amelyekről a történet végére kiderül, hogy nagyon is kézenfekvőek. Lehet, hogy erről az elméletemről a végére sem derül ki, hogy van értelme, de a könyvtárlátogató oroszlán történetére abszolút igaznak vélem.

Ebben a történetben annyi jó dolog van, amit szeretek az életben (és az irodalomban), csak azt az egyet sajnálom, hogy nem egy könyvtárban hallottam először, egy oroszlán hátának dőlve.

A mese pontosan arról szól, ami a címben szerepel. Egyszer csak megjelenik egy oroszlán a könyvtárban, viszont mindenki meglepetésére megfelelően viselkedik, így idővel hozzászoknak a jelenlétéhez. Egészen addig, míg meg nem szegi a szabályokat? Mi ennek az oka? Mik a következmények? Érdemes elolvasni, hogy megismerjük a válaszokat. Ráadásképp pedig egy kellemes élményt is kapunk és szépséges rajzokat. Megható történet.

Nehéz eldönteni, hogy mi dicséretesebb, a szöveg, sztori, vagy az illusztráció? Mindenesetre nagyszerűen működik a kombináció, igazi jóleső, könyvtáros/olvasó lelket simogató élmény ;)

Egy rövid, szímelengető és teljességgel hihetelen történet, amelynek a legfőbb tanulsága, hogy a legszigorúbb szabályokat is meg lehet (vagy kell?) szegni néha.
A grafikák gyönyörűek!!

Végre egy olyan gyerekkönyv aminek van értelme is!. Jó persze az idegeim a Pókmajmosnál kiakadtak :P Ez most azért megnyugtatott :)
Története van, gyönyörű rajzolása, és megmosolyogtatott :) Nagyon tetszett :)
Örülnék egy oroszlánnak a könyvtárban ;)

A könyv, aminél az jut eszembe, bárcsak gyerkőc lehetnék még, és akkor nem olvasnék ilyen gyorsan… Mert hát ez a tüneményes mese valóban egy falat esti mese volt. Pedig ellézengtem volna még ezzel a jó pofa Oroszlánnal a könyvtárban.
Bár a történet rövid, azért az illusztrációval el lehet tölteni még némi időt, mert olyan gyönyörű, hogy szeretném az emlékezetembe vésni ahogy csak lehet.
A történet elsőre is megragadt, mert hát egy ilyen kedves, lelkiismeretes, szőrös olvasót (vagy inkább mesehallgatót) nehéz feledni. :)
Kell ez a könyv itthonra is :)

Nos, ez valóban egy gyönyörű könyv. A rajzok nagyon szépek, és a történet is nagyon megható. Szívesen adom majd a gyermekem kezébe, tanulhat belőle egy kicsit a könyvtárakról, az állatok szeretetéről és az elfogadásról.

http://mostjo.blogspot.hu/2016/12/minikritika-michelle-…