The ​Unbecoming of Mara Dyer (Mara Dyer 1.) 81% 35 csillagozás

Eleinte nehezen rázódtam bele a történetbe, furcsa volt számomra az alapkoncepció és a könyv hangulata is, és lehet, hogy kicsit kívül is esett a komfortzónámon. Végül mégis pozitív olvasmányélményként tekintek rá, hisz a cselekmény előrehaladtával egyre jobban felkeltette a kíváncsiságomat, és már alig várom, hogy elkezdhessem a második részt.
Különösen tetszettek a Before fejezetek, amik szerintem elég hátborzongatóra sikerültek, ám azok a részek, ahol nem lehetett tudni, hogy valóban megtörténtek-e vagy csak hallucinációk, kevésbé nyerték el a tetszésemet.
A szereplők szimpatikusan voltak, bár Mara döntéseivel nem értettem mindig egyet. Mara testvéreivel való kapcsolata azonban nagyon tetszett, ahogy törődtek egymással és egymás segítségére siettek.
Noah szintén érdekes karakter, és őszintén szólva az ő spoiler szerintem sokkal klasszabb, mint Mara rémisztő adottsága. De azért szépen kiegészítik egymást.

Ennél kicsit többet vártam.
A fülszöveg után kicsit becsapva érzem magam. Azt hittem egy misztikus, borongós, paranomrális történetet fogok olvasni, de főként csak tini románc lett belőle. Csak a könyv vége felé indult be a misztikus szál, ezt viszont kevésnek éreztem és nem is bontotta ki túlzottan az írónő.
Noah természetesen, vagy épp természetfelettien tökéletes pasi karakter. Irreálisan édes, rosszfiús.
Mara viszont elég butácska lány. Sok szempontból az: se a történet előrehaladtával kapott jeleket, se a Noahval való kapcsolatát nem tudja összerakni a fejében. Igen, tudom, borzalmas dolgokon ment keresztül, de ez akkor is túlzás volt. Az állatkerti jelenet után, a Noahval kapcsolatos hisztije kimondottan idgesítő volt.
A végkifejlet kicsit erőltetett volt.
Mégis, van valami ebben a könyvben, ami miatt faltam a lapokat. És a rejtély, Mara és Noah rejtélye, nem hagy nyugodni, egész biztos tovább fogom olvasni a sorozatot.

Hát ez érdekes volt. A fülszöveg alapján teljesen másra számítottam. Nagyon lassan indult be a történet, sokszor el is felejtettem a fő eseményeket és azt hittem limonádét olvasok. Aztán amikor végre történt valami, már én sem tudtam, hogy valóságos volt-e és elgondolkoztam, hogy vajon kapunk e végre magyarázatot, amikor vége lett a könyvnek.
Ha nincs az időhiányom és a sok könyvtári könyv, akkor sem hiszem, hogy hamarabb befejeztem volna.Sokszor kiszámítható volt, ami a leginkább érdekelt, hogy lényegében mi is történik Marával és Noah-val, hogy 'mik is ők', nem derültek ki. Olyan nagy külföldön a felhajtás körülötte, hogy sokkal fordulatosabb könyvre számítottam. Így jártam. :-)

It was soooo awesome. Not that sweet and cute romantic story. Finally. I loved it so much. I am going to start the second book right now.

Fogalmam sincs, hogy mi volt ez, de IMÁDOM!
Nagyon tetszett :D
Noah Shaw <3

Ez a történet egy széles tini réteget céloz meg egy nem mindennapi témával, ami kicsit súrolja a józan ész határát. Remekül indul a könyv, de sajnos 300 oldal után könnyen elveszthetjük a fonalat, a végére pedig teljesen elmerülhetünk a szálakban, úgy, hogy kibogozni sem lehet azokat. A könyvnek folytatása is van, de azt még nem olvastam. Elég nagy falat, de aki szereti a tini irodalmat az ugorjon bele bátran. Szerelem, kaland, valóság és képzelet.

Először nagyon tetszett. Mara, a hangulat, Noah, a misztikum, ahogy szép lassan felszínre tőr a múlt… Aztán kezdett az egész ellaposodni, unalmassá válni, erőltetté. Az utolsó előtti fejezetnél úgy gondoltam, hogy ez annyira nem is nagy szám, és hogy majd egyszer folytatom. Egyszer, de nem most.
Aztán jött az utolsó fejezet, az utolsó pár mondat és … húúúúú! Ez még akár jó is lehet. Csak nem megy át az egész egy pszichológiai thrillerbe?! Azdejólenne!

A felolvasás is valami borzalmas. A csaj teljesen rosszul játszik a hangjával. Kiabál, aztán meg jön az a mondat, hogy „suttogtam halkan…”. Na az ilyenektől mentem falnak. -.- És tele van ilyenekkel. Az. Egész. Könyv.

Kap még egy esélyt a történet, de így elsőre nem estem hanyatt tőle.

Nagyon kíváncsi vagyok mi lesz belőle, lehet jó is, és rossz is. Az alapozás jó, a karakterek érdekesek, a sztori nem mindennapi. És Noah <3

Már eltelt 2 hónap a könyv olvasása óta, de az értékelésre csak most jutott időm. Nem is baj, mert így volt időm jobban átgondolni, és így utólag nem egy nagy durranás a könyv. Nem mondom, kellemes pár napos olvasmányélmény, még valamennyire izgalmas is, a függővég is megvan, sőt a folytatást is el akarom olvasni. A kívánságlistámra és a kedvenceim közé viszont nem került fel.
A főszereplő lány, Mara, szimpatikus karakter, nem idegesítő, nem vinnyog, elfogadja a helyzetét, nem siránkozik, hogy „ő már pedig nem kér a segítségből”, mint sok más hősnő.
Noah is kedvesnek, szerethetőnek tűnik, viszont az írónő olyan múltat adott neki, ami nem illik hozzá, egyszerűen túl nagy a kontraszt a jelenlegi és a Mara előtti élete között.
A történet viszonylag izgalmas, gyorsan elolvastam, mindig vártam már, hogy egy kis időt tudjak rá szakítani. Én persze nem jöttem rá a turpisságra, már mindenen járt az eszem, hogy mi lehet Mara „baja”. Persze reméltem, hogy valami hétköznapi lesz… Hát a mai világban, már az nem menő :D Viszont a dolgot még nem nagyon értem, úgyhogy a folytatás mindenképpen érdekel, már csak azért is, mert függővég van. Nem annyira „eldobom az agyam” típusú, de azért mindenképpen tartogathat meglepetéseket a következő könyv.

Nem igazán tudom mit is mondjak erre a könyvre. Szóval érdekes volt, de nem értettem meg. (Lehet ez volt a cél? S nem én vagyok a béna… ) Fogalmam sincs miről szól a könyv, vagyis, hogy el tudnám magyarázni, de nem lenne sok értelme. Sajnálom, hogy nem oldódott meg a rejtély. Azt hiszem ez zavar a legjobban. Izgalmas, meg rejtélyes, fenntartja az olvasási kedvet.De levontam egy csillagot a szereplők kidolgozatlanságáért és logikátlanságáért. Olvastam már hasonlóan szétesett szereplőről, de az a könyv jobban össze volt rakva. Talán elkezdem a folytatást is….