Egy ​csipetnyi mágia (Egy csipetnyi mágia 1.) 87% 125 csillagozás

Februári közös olvasásom @eencaval

Néha az embernek szüksége van egy csipetnyi mágiára az élet taposómalmában, hogy kimozduljon a mindennapi körforgásból, mókuskerékből. Ehhez pedig az Egy csipetnyi mágia című könyv tökéletesen megfelel.
Nem titkolom, hogy, ami leginkább felkeltette elsősorban az érdeklődésem a borító volt. Nem érdekelt a fülszöveg, nem érdekelt, hogy miről szól, megláttam és egyszerűen kellett. Na, de azért ez a könyvecske sokkal többet rejt, mint a csinos kis borítója. Egy elátkozott család, gonoszság, irigység, árulás, de mindemellett megjelenik a másik oldalon a jóság, a hűség, a szeretet és természetesen Egy csipetnyi mágia. Tökéletes keveréke egy olyan fantasynak, amelynek mágikus bugyraiban kicsik és nagyok egyaránt elmerülhetnek és kikapcsolódhatnak.
Könnyen olvasható, nem bonyolítja túl az író különböző kitalált nevekkel a történetet, ezáltal a kisebb korosztály számára is tökéletesen élvezetes és érthető.

Nem tagadom, a végével nem voltam teljesen elégedett, éreztem hiányt benne, mivel a történet végig egyfajta nehezebb úton haladt, gondolok itt arra, hogy nem egy összecsapott sztorival álltam szemben, hanem végig jól kidolgozott és pörgős események voltak, de a legvége túl hirtelen, túl egyszerű lett. Ezt egyelőre betudom annak, hogy ez egy trilógia első része, és remélhetőleg a következő könyvben többet kapok az egyes szereplők sorsáról.

Teljes értékelés:
https://prokontra.net/2021/02/14/michelle-harrison-egy-…

Amikor már a harmadik alkalommal olvastam a történetben, hogy „a Nagyi döngő léptekkel közeledik”, akkor már kezdtem gyanakodni… Mi van, ha Schobert Norbi áll a regény megjelenése mögött?
Viccet félretéve, ez egy klassz könyv. Iszonyatosan tetszett, kiváltképp a varázstárgyak fogtak meg nagyon. Szerethetőek, helyesek voltak a szereplők, végig lekötött a történet, volt benne némi csavar is, ráadásul fantasztikus a borító… szóval tőlem jár az 5 csillag. Biztosan olvasni fogom a folytatást is.

Ez kedves mese volt, ugyan néhol éreztem benne némi logikai bukfencet spoiler, de a szereplők személyisége kárpótolt mindenért. Meg Sorsha és a lányok legendája is rendben volt, igazából semmi extra, de az kellemesen megvalósítva :)

Nagyon meglepett ez a könyv. Arra számítottam, hogy egy kedves kis történet lesz, némi karácsonyi hangulattal megfűszerezve. (A karácsonyi hangulatot nem tudom, honnan vettem, nem utal rá semmi, de valahogy erre asszociáltam a cím alapján) Nos, karácsonyt egyáltalán nem tartalmaz, viszont helyette kapunk egy izgalmas, pörgős, fordulatos, letehetetlen olvasmányt.
Egyetlen rész van, amit kifogásolni tudok spoiler Ezt kissé elkapkodottnak és kidolgozatlannak éreztem, de tulajdonképpen nem von le semmit a könyv értékéből.
A szereplők aranyosak, szerethetőek, a fordulatok részben sejthetőek, de azért maradnak bőven meglepetések. Az első pillanattól az utolsóig fenntartotta az érdeklődésemet, nem laposodott el a történet, nem voltak semmitmondó töltelékrészek. Ráadásul – ami nálam óriási plusz pont – rendes lezárást kapott a könyv, így önmagában is olvasható és értékelhető, függetlenül attól, hogy sorozat része. Nem is tudom igazán, hogyan lehetne ezt a történetet még folytatni, de az biztos, hogy kíváncsi leszek a következő részre is.

Valami elképesztően bájos ez a borító és a történet is, ami benne van! ☀️

Nem tudtam, hogy mire számítsak, mennyire lesz fiataloknak szóló a történet. Én nem találtam túl gyermetegnek és természetesen a történetbe csomagolva itt is tanulságokra lelhet az aki figyelmesen olvassa.

Fliss (16), Betty (13) és Charlie (6) kalandjait olvashatjuk, amit Betty kíváncsisága indít el és először úgy tűnik, hogy tragédiba fog torkolni. Egy este a nagymamájuk felfed egy családi titkot ás átadja a lányoknak a különleges holmikat arra számítva, hogy lehűti a lányok kalandvágyát, de ehelyett inkább feltüzelte azt. Még szerencse különben nem lenne miről olvasni!
Arányaiban azt mondanám, hogy az út hosszabb volt, mint a megoldás / végkifejlet, de ez már csak így szokott lenni a legtöbb mesében.

Az Epilógusból hiányoltam némi információt spoiler, de lehet még vissza fognak köszönni a kövektező részekben, bár erre nem találtam utalást a leírásokban…

Remélem az Alexandra elfogja hozni a teljes trilógiát a magyar olvasók számára!

A 13 éves Betty Widdershins nem hajlandó elfogadni, hogy egy családi átoknak köszönhetően örökre a poros kisvároshoz, Varjúkőhöz van kötve. Nővérével, Fliss-szel és kishúgával, Charlie-val elhatározzák, hogy fogják a nagyitól kapott varázstárgyaikat – a táskát, amivel bárhová lehet utazni, a matrojska babákat, amikkel láthatatlanná lehet válni, illetve a tükröt, amivel kémkedni lehet mások után –, és ezek segítségével megtörik az átkot. Ha ehhez meg kell szöktetni egy foglyot a helyi börtönből, ám legyen. Csak sajnos a Widdershins lányok híresen balszerencsések, így természetesen semmi sem úgy alakul, ahogy eltervezték. Végül már az életükért kell küzdeniük, miközben rájönnek, hogy sorsuk szoros kapcsolatban áll az egy évszázaddal korábban élt és bebörtönzött hírhedt boszorkánnyal, Sorsha Spellthornnal (mennyire jó név már ez!). Ahogy szép lassan megismerik Sorsha történetét, talán arra is rájönnek, hogyan lehet megtörni az átkot, csak kérdés, hogy marad-e rá elég idejük.

Igazából sehol sem tudok belekötni ebbe a történetbe, spoiler, az, hogy nem 5 csillag teljesen szubjektív, egyszerűen én személy szerint nem tudtam úgy szeretni, mint a többi könyvet, amire 5 csillagot adok. Ettől függetlenül azt kell mondjam, hibátlan kötet, főleg a korosztályának, 11-12-13 éveseknek, bár a második felén már én is rendesen izgultam. Bettyék kalandja éppúgy lekötött, mint Sorsha meséje, aki egyébként talán a kedvencem lett, nagyon sajnáltam, amiért nem értették, féltek tőle, irigyek voltak rá. spoiler
Tetszett az a mondanivaló, hogy oké, ha néha irigyled a testvéredet valamiért, de igazából akkor lesztek együtt a legerősebbek, ha elfogadjátok, hogy nem vagytok egyformák, mindenki másban jó, és így kiegészítitek egymást. https://moly.hu/idezetek/1533773
Meg ehhez kapcsolódóan fontos az is, hogy a féltékenység sosem arról szól, amije a másiknak van, hanem amit a féltékeny ember hiányol magából, a saját életéből. https://moly.hu/idezetek/1366641

Összességében egy remek kis kötet volt kalandvágyról, testvéri szeretetről, összetartásról, és kifejezetten tetszett az a kis “mesevilág”, amit az írónő felépített köré. Jól kidolgozott volt és egyedi. Már csak az is, hogy Sorsha ereje abból származott, hogy miben volt jó az a 3 ember, aki babakorában megmentette. Könnyen el tudom képzelni, hogy a kiskamaszok rajongjanak érte és felnőttként is jó kikapcsolódás volt. Hiába sorozatkezdő kötet, teljesen lezárt történet, így szerintem én nem is folytatom majd. spoiler

Elcsábított a csodás borító, de semmilyen szinten nem varázsolt el a Widdershins lányok – Fliss (16), Betty (13) és Charlie (6) –, illetve a 100 éves családi átok története. Pedig van a regényben minden: időutazás, boszorkány, 3 mágikus tárgy off, csak valahogy olyan érdektelen az egész. Azt gyanítom, hogy nem a sztori, hanem az írásmód a ludas ebben. A tempója sem tökéletes: rém lassan indul be a cselekmény, a vége meg túlpörgetett, és a lezárás is elnagyolt. Persze, mert folytatódik. Kár, hogy sose tudom már meg, mivel.

Kicsit öregnek érzem ehhez a történethez magam. Aranyos volt meg cuki, meg meseszerű, de a stílus nekem picit még gyermekcipőcskében totyogott. Lehet még javítani rajta, hiába gyerekeknek íródott, azért kell az a varázs a gyerekeknek is ,hogy beszippantsa őket a mese, itt tényleg csak egy csipetnyi mágia csillant fel.

Sokat gondolkodtam, hogy mit is írjak róla. Alapvetően én szeretem a fantasyt. Ebben volt időutazás és boszorkány, ami szintén érdekel. Így együtt azonban most mégis azt éreztem, hogy ez nagyon nem megy most. Néhol szenvedtem, néhol untam. Nekem túl egyszerűek voltak a mondatok, bosszantott a nyavalygás is. Aztán úgy döntöttem, hogy küzdeni kell, és félbe könyvet nem hagyunk. Lehet máskor, más időben jobban tetszett volna, de most ehhez én nagyon vénnek éreztem magam, nekem túlságosan ifjúsági volt. Pedig van a kategóriában olyan, ami idősebb fejjel is nagyon olvasmányos. Most sajnos ez van.

Nagyon nagyon tetszett!
Úgy irigylem a mostani kiskamaszokat, jobbnál jobb regényeket olvashatnak.
Ebben is volt minden ami egy letehetetlen könyvhöz szükséges: bátor és szimpatikus főszereplők (nem mellesleg remek karakterek!), Családi átok, varázstárgyak, kiváló, logikusan felépített cselekmény. Szerencsére kerek egész volt a történet, semmi függővég – emellett pedig örülhetünk előre, hogy mégis trilógiáról beszélhetünk, jön még két rész, alig várom!
A kivitelezés maga is csodás, kézbe venni is öröm.