Kalász Márton: Otthon
már annyira otthon szeretnék
lenni; visszamennék gyereknek
akár! s bizony régi csodálkozásom
míg kint a téli sötétség vicsorog
kelni tud valaki elsőnek a családban
mama tud lenni, keresni a kávét
vizet föltenni, lakást melegíteni
s ki mer, toppra – még mielőtt
szeretné a bolygó világ az embert –
menni; még mielőtt
beszöszmölne, hóval derengve: enyhül
lelke, keze, kérge iránt