A Felügyelet és büntetés című munkájában Foucault szembeállítja egymással a büntetés két modelljét:
– a középkori- kora újkori modellt, amelyben a bűnös, a Rossz elpusztítása a cél. A nyilvános kivégzések egyfajta színházat jelentenek, az uralkodói hatalom és tekintély reprezentálását.
– A modern korban a test elpusztítása helyett a bűnös javítása, nevelése kerül előtérbe: „…a büntetés művészete a fegyelmező hatalmi rendszerekben nem a vezeklést, még csak nem is a szigorú értelemben vett elfojtást célozza”, hanem az egyének hasznossá tételét.
Felügyelet és büntetés 7 csillagozás
Eredeti cím: Surveiller et punir
Eredeti megjelenés éve: 1975
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Társadalomtudományi Könyvtár Gondolat
Enciklopédia 1
Kedvencelte 2
Most olvassa 4
Várólistára tette 21
Kívánságlistára tette 32
Kölcsönkérné 2

Kiemelt értékelések


Michel Foucault: Felügyelet és büntetés A börtön története
Michel Foucault (1925-1984) visszatért a XVIII. század intézményeihez vizsgálódásaiban és a jelen számára próbálta a legitimáció alapjait, a szerveződést és szabályozást feltárni. Életműve, az állam és intézményrendszereinek valamint fogalomkészletének, eljárásainak történeti reflexiója, mindazon nyelvi regiszterrendszerrel együtt – felügyelet, igazságszolgáltatás, értékelés, normalizálás, kizárás – melyet folyamatosan használatban tart a társadalom politikai, jogi gondolkodása, az államformák és oktatási rendszerek kiépítésében, intézményesedésében. Foucault álláspontja szerint minden ember a saját kultúrája és történelmi tradíciói által determinált személy; a fennálló oktatáspolitikai értelmezés és értékelés a politikai-gazdasági rendszerek fokozatos kiépítésében zajlik. Az állampolgár inkább fogoly és börtönőr egy személyben a társadalmi valóság kiépítésében. Elemzései tárgya: a hatalom megszerzése, átörökítése, megtarthatóságának kiépítése, hasznavehetőségének kritikája az oktatás, a tudás művelése terén. A sors különös kegyetlensége talán, hogy ama Intézetben töltötte élete utolsó napjait, – a pszichiátria történetének Freud által is ismert színhelyén, a Salpệtrière-ben – amely elemzései egy fontos terepe volt, mint börtön, nevelőintézet, kórház 1656 óta. Ezt a munkát is csak egy francia filozófus tudta megírni a civilizált világ intézményeiről!
Népszerű idézetek




A láthatóság csapda.
Michel Foucault: Felügyelet és büntetés A börtön története




A börtön végül közvetetten farag bűnözőket, mivel nyomorba dönti a fogoly családját: Az az ítélet, amely a családfőt börtönbe küldi, az anyát minden nap nélkülözésre ítéli, a gyermekeket szabadjára engedi, s az egész családot csavargásra és koldulásra kárhoztatja. Ebben az összefüggésben a bűn azzal fenyeget, hogy gyökeret ver.
Michel Foucault: Felügyelet és büntetés A börtön története




A vizsga egyesíti a felügyelő hierarchia és a normalizáló szankció módszereit. Olyan normalizáló tekintet, olyan felügyelet ez, amely lehetővé teszi a minősítést, az osztályozást és a büntetést. Olyan átlátszósággal veszi körül az embereket, amelyen keresztül megkülönböztethetők és büntethetők. Ezért vált a vizsga valóságos szertartássá minden fegyelmi rendszerben. Egyesíti magában a hatalom ceremóniáját és a tapasztalat megnyilvánulását, az erő demonstrációját, és az igazság megállapítását. Nyilvánvalóvá teszi a fegyelmi eljárások lényegében a tárgyként felfogott egyének alávetettségét és az alávetettek tárgyiasítását. A hatalmi viszonyok és a megismerési viszonyok egymásra rétegződése a vizsgában válik igazán láthatóvá. Ez is egy olyan újítása a klasszikus kornak, amelyet a tudománytörténészek, árnyékban hagytak. (…) Ebben az egyszerű eljárásban ugyanis megjelenik a megismerésnek egy egész területe és a hatalomnak egy bizonyos típusa. Gyakran beszélnek arról, hogy a „humán tudományok” leplezetten vagy deklaráltan, ideológiát hordoznak. De vajon a technológiájuk, ez a kis operatív séma, amely annyira elterjedt (a pszichiátriától a pedagógiáig,…) ez az oly megszokott eljárás, a vizsga, nem hoz-e mozgásba, egyetlen mechanizmuson belül, olyan hatalmi viszonyokat, amelyek ismeretanyagot hoznak létre és ismeretszerzést tesznek lehetővé?
Michel Foucault: Felügyelet és büntetés, ford.:Fázsy-Csűrös, Gondolat, Bp. 1990. p.252
Michel Foucault: Felügyelet és büntetés A börtön története




Az iskola hasonlóképpen a folyamatos, az oktatási tevékenységet egész hosszában végigkísérő vizsga apparátusává válik. Egyre ritkábban lesznek olyan disputák, amelyekben a tanulók összemérték erejüket, helyükbe lép az egyén folyamatos összehasonlítása az összes többivel, ami lehetővé teszi megmérését és egyben büntetését is.
Michel Foucault: Felügyelet és büntetés, ford.:Fázsy-Csűrös, Gondolat, Bp. 1990. p.254.
Michel Foucault: Felügyelet és büntetés A börtön története




A fegyelmező rendszer saját típusú ceremóniával rendelkezik. Ez már nem diadalmenet, hanem szemle „parádé”, a vizsga fényűző formája. Az „alanyok” itt úgy jelennek meg, mint a „tekintet” által megnyilvánuló hatalom, megfigyelésének felkínált tárgyak.
Michel Foucault: Felügyelet és büntetés, ford.:Fázsy-Csűrös, Gondolat, Bp. 1990. p.256.
Michel Foucault: Felügyelet és büntetés A börtön története




A fegyelem először is felosztja az egyéneket a térben.
Michel Foucault: Felügyelet és büntetés A börtön története




[…] a leggonoszabb gyilkosban is legalább egy dolgot tiszteletben kell tartani, ha megbüntetjük: „ember mivoltát”.
Michel Foucault: Felügyelet és büntetés A börtön története




Ennek a hierarchizáló büntetőrendszernek tehát kettős hatása van: osztályozza a növendékeket, képességeik és magatartásuk szerint, abból a szempontból, hogy mire lesznek használhatók ha elvégezték az iskolát, valamint állandó nyomást gyakorol rájuk, hogy mindnyájan alkalmazkodjanak ugyanahhoz a modellhez, mindnyájan kényszerítve legyenek, az alárendeltségre, az engedelmességre, a szorgalmas tanulásra, és gyakorlatozásra, a feladatok és minden fegyelmi előírás pontos teljesítésére. Hogy mindnyájan egyformák legyenek.
Michel Foucault: Felügyelet és büntetés, ford.:Fázsy-Csűrös, Gondolat, Bp. 1990. p.249.
Michel Foucault: Felügyelet és büntetés A börtön története




A Norma a kényszerítés alapjává válik az oktatásban, amikor az standardizálódik és megjelennek a „normál” főiskolák, megjelenik az ország orvosi karának és kórházrendszerének kialakításában, amelyek az egészség általános normáit hivatottak érvényesíteni, érvényre jut az ipari termelés eljárásainak és termékeinek szabványosításában. (…) A normalizáló hatalom bizonyos értelemben egyneműségre kényszerít, de individualizál is, azzal, hogy lehetővé teszi az eltérések mérését, a színvonalak meghatározását, a specialitások megállapítását és az egymáshoz illesztett különbségek hasznosítását.
Michel Foucault: Felügyelet és büntetés, ford.:Fázsy-Csűrös, Gondolat, Bp. 1990. p.251.
Michel Foucault: Felügyelet és büntetés A börtön története




Az egyén kétségtelenül fiktív atom a társadalom „ideológiai” felfogásában, de ugyanakkor olyan realitás is, amelyet a hatalom „diszciplínának” nevezett specifikus technológiája hoz létre. Fel kell hagynunk azzal, hogy mindig negatív szavakkal jellemezzük a hatalom megnyilvánulásait: „kizár”, „elnyom”, „elfojt”, „cenzúráz”, „elszigetel”, „leplez”, „elfed”. A hatalom valójában alkot, valóságot alkot, tárgy-területeket és igazság-rituálékat hoz létre. Az egyén és a róla nyerhető ismeret ennek az alkotásnak a része.
Michel Foucault: Felügyelet és büntetés, ford.:Fázsy-Csűrös, Gondolat, Bp. 1990. p.264.
Michel Foucault: Felügyelet és büntetés A börtön története
Hasonló könyvek címkék alapján
- Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog ·
Összehasonlítás - Victor Hugo: Izlandi Han / Egy halálraítélt utolsó napja / Claude Gueux ·
Összehasonlítás - Fiáth Titanilla: Börtönkönyv 83% ·
Összehasonlítás - Simon Bishop – Mike Walker: Az európai közösségi versenyjog közgazdaságtana ·
Összehasonlítás - Barabás Gergely – Baranyi Bertold – Kovács András György: Nagykommentár a közigazgatási eljárási törvényhez ·
Összehasonlítás - Tóth Mihály (szerk.): Híres magyar perbeszédek ·
Összehasonlítás - Klész Tibor: A szakképzési törvény kézikönyve ·
Összehasonlítás - Szénási Géza: A törvényesség őrhelyén ·
Összehasonlítás - Stephen King: Coffey a halálsoron 98% ·
Összehasonlítás - Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja 94% ·
Összehasonlítás