Második ​könyv (Eshtar 2.) 15 csillagozás

Michael Walden: Eshtar – Második könyv

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​történet folytatódik. Inisfael világán lassan szárnyra kap Eshtar vallása, és a háború kimozdul a patthelyzetből. Új korszak kezdődik, bár a királynő nem kerülheti el a vérontást.

Mikael és Arkady, négyszáz évvel később, más jellegű problémákkal néznek szembe: a politikai elit ellenük fordul, miközben több fronton kénytelenek háborút folytatni. Dareeos titkos flottája délen partra száll, és népirtásba kezd Új-Alexandriában, egy rejtélyes Sötét Apostol vezetésével; északon pedig maga a sötét nagyúr rombolja porig az útjába kerülő városokat.

Vittoryát útja a Föld múltjába vezeti, ahol segítségére siet Gilgames, Uruk királya, és ketten megdöntik a Férgek földi szolgájának, Aggának zsarnoki uralmát Mezopotámia felett.

Idővel fény derül rá, hogy minden esemény egyetlen rendszer részét képezi, melyet egy titokzatos időutazó tart a kezében.

Az SF-et fantasyelemekkel vegyítő ciklus második kötetében a fiatal főhősök nem ismernek határt sem térben, sem… (tovább)

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Start Könyvek, (Új) Galaktika Fantasztikus Könyvek

>!
504 oldal · ISBN: 9786155628092
>!
504 oldal · ISBN: 9786155628108

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 28

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Noro 
Michael Walden: Eshtar – Második könyv

A 2006-os humorfesztiválon egy technikai malőr miatt Ürmös Zsolt elődöntős és középdöntős száma ugyanabban a műsorban hangzott el, de a zsűri egybehangzó véleménye szerint a szerző sokat fejlődött abban az egy-másfél órában is. Waldmann Szabolcs első és második könyvének megjelenése között néhány hónap is eltelt, de róla mégsem tudom elmondani ugyanezt. Stílusa semmit sem fejlődött. Ismét nagy kedvem lett volna ceruzával nekiesni a könyvtári példánynak, és aláhúzni benne az anglicizmusokat és más nyelvhelyességi hibákat, amelyekből szinte minden második oldalra jut legalább egy. Még mindig a “hiszti” a szerző egyik kedvenc szava, gyakran használ olyan kifejezéseket, amelyeket magyarul egész egyszerűen nem úgy kell mondani, valamint láthatóan úgy gondolja, hogy a királyoktól az admirálisokig mindenki egy sörözgető egyetemista szókincsével rendelkezik. Az impresszumban felsorolt szerkesztő- és korrektorbrigád munkáját ezúttal sem látom a könyvben.

A történet pontosan ott folytatódik, ahol az első rész abbamaradt, és jaj annak az olvasónak, aki nem tudja, hogy ki, hol, mikor és ki ellen, meg egyáltalán. A cselekmény két fő szálán egyaránt egy háború közepébe csöppenünk, amelyet nagy vonalakban ugyanazok az ellenségek vívnak, csak más uralkodók vezérletével, és mintegy négyszáz év különbséggel. (Jelzem, még mindig nem kaptam rá magyarázatot, hogyan tudtak a bolygó lakói ilyen rövid idő alatt ennyit felejteni saját történelmükből. Mintha mi csak mítoszok szintjén ismernénk a Bocskai-szabadságharcot. Pedig a történet helyszíne egy fejlett világ, nem a sötét középkor.) Közben megkezdődik az első könyvben hosszasan előkészített időutazás, amely Gilgames idejébe veti egyik főhősnőnket. Ettől az eseménytől speciel jóval többet vártam, jelen formájában ugyanis nem sokat ad hozzá a könyvhöz. A dramaturgia kvázi megpróbálja elhitetni velünk, hogy ez egy kulcsfontosságú epizód, de nem sikerült megmutatnia, hogy miért is az. Érdekesebbnek találtam egy másik, újonnan felbukkant szálat, amely a XVI. századi Itáliába vezet. Egyelőre ugyan nincs különösebb kapcsolódási pontja a történet többi részéhez, és a szereplők történelmi hitelessége is finoman szólva vitatható (söröző egyetemisták…). Viszont egy izgalmasan megírt epizód, amely potenciálisan még a világ bővítéséhez is hozzájárulhat. Végül a magányos űrpilóta cselekményszála még mindig olyan, mintha utólag került volna a történetbe: az egész karakter csak egyetlen jelenet kedvéért került bele a sorozatba, sok hűhó szinte semmiért.

Ellenben mindenképp a kötet javára kell írnom, hogy sokkal kevésbé érzem benne a szerző (feltehetően) kedvenc könyveinek utánzását. Több az eredeti ötlet, kevesebb a kiszámítható fordulat. A legjobbak talán maguk a Férgek, ezek a techno-lovecrafti ihletésű kozmikus szörnyetegek. Velük kapcsolatban érdekesnek találom azt a gondolatot, hogy még egy fejlett technikai civilizációban is nehéz megkülönböztetni a magasabb rendű tudományt a természetfelettitől. A legkevésbé, ahogy már fent is jeleztem, az időutazós elemek tudnak újat mutatni. Az Eshtar sajnos még mindig a túlírt magyar űroperett állatorvosi lova, amelynek nagyon kellene egy erős kezű, profi szerkesztő. De van benne lehetőség.

>!
WerWolf
Michael Walden: Eshtar – Második könyv

Kicsit úgy érzem, mintha ez a kötet összekötő lenne az első és a harmadik között. Azaz, az elsőnek a befejezése és a harmadiknak az előkészítése.
Az első fele inkább a csatákról szól, amik annak ellenére nem tudtak lekötni, hogy a Férgek likvidálásáról szóltak, és nem voltak elnyújtva. Viszont, szinte minden egyes fejezet erről szólt. Ha így maradt volna, akkor kevesebb csillagot kap ;)
A kötet második fele már lényegesen izgalmasabbra sikerült, hiszen újabb problémák, kérdések merültek fel, melyek egy részére megkaptuk a választ (megoldást), de a lényeg a trilógia harmadik kötetére marad (remélem :) ).
A szerelmi szálak kicsit untattak, hiszen hiába dúl a háború, mindenki rátalál élete párjára… (megyek én is Inisfaelre ;) )
A második fele mentette meg a kötetet, hiszen nem csak izgalmas, hanem lehetőséget ad a találgatásokra, hogy valójában ki-kicsoda és mi is lesz a szerepe a lezáró kötetben.
Nem tudott akkorát ugrani, mint az első könyv, de dobbantónak jó lehet :)

Bővebben: http://www.letya.hu/2018/07/michael-walden-eshtar-masod…

>!
fawcett
Michael Walden: Eshtar – Második könyv

A szerző mintha a Csillagkaput ötvözte volna Lovecraft Cthulhu-mítoszával; őszintén szólva, ehhez hasonló koncepcióval még csak nem is találkoztam a magyar fantasztikus irodalomban. Gratulálok!


A sorozat következő kötete

Eshtar sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

On Sai: Lucy
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Michael Crichton: Idővonal
Tasnádi István – Jeli Viktória – Vészits Andrea – Gimesi Dóra: Az ellopott időgép
Dan Abnett: Hórusz felemelkedése
Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia
Phillip Messier: A Nagy Viadal
Gareth Roberts – Douglas Adams: Shada
Ransom Riggs: Lelkek könyvtára
Anne McCaffrey: Sárkányének