Fagyos ​múlt (Magnus Jonson 2.) 83% 12 csillagozás

Nagyon jól indult, 1930-as években két fiú barátságáról olvashatunk, akik súlyos titkok miatt lesznek ellenségek.
Majd jön a jelen, a krappa, munkanélküliség, csőd, elkeseredett emberek. A múltról már csak egy-két oldalt olvashatunk, a jelen meg sajnos nagyon nem érdekelt. Az volt a baj, hogy sokáig húzta az író azért csak kibújt a régi énje, hisz a tőzsde világában tengette napjait mielőtt az írásra adta a fejét.
Természetesen a múlt Magnus életére nagy hatással volt, hisz az ő nagyapjáról olvashatunk, de sajnos nincs lezárva a történet.
A jelenben a nyomozás meg olyan egyet előre-kettőt hátra ütemben haladt,valaki bosszút esküdött és elkezdte gyilkolni a bankárokat, hisz Ők tehetnek a csődről. Az előző része sokkal jobban sikerült. Mivel szeretném tudni, hogyan zárul a családi viszály, ezért olvasom a köv. részét is. A tájleírások viszont most is nagyon jók voltak, az ember tényleg kedvet kap, hogy ellátogasson Izlandra.

Jó volt újra olvasni Magnusról. Tipikus átvezető második rész volt, már, ami nyomozónk múltját illeti. Sok minden nem derült ki, csak csepegteti az író az információkat.
A nagypapa múltjáról kaptunk néhány gondolatot, illetve arról, hogy milyen kegyetlen ember, de igazából sokkal több új kérdés merült fel.
Maga a rendőrségi szál nem volt olyan eget rengető, mondjuk nekem nem kedvencem a politikai-gazdasági krimi, illetve nem volt túl kreatív abban, hogy ki miért mit tett. Viszont annak örülök, hogy Izlandról ismét sokat írt, illetve a sagák most is megjelentek. Jövőre folytatom.

3. olvasásom volt az írótól. Ez tudott a legjobban lekötni, a regényei közül. Volt benne sok aktualitás, főleg a CHF hitel, a bankárok, tüntetések. Két szálon fut a cselekmény, az egyik 1934-ben, amikor megismerjük a nyomozó, Magnus nagyapjának és a szomszédjának (Hallgrímur és Benedikt) életét gyerekként.
A másik szál 2009-be visz, ahol is Harpa, Sindri, Björn és Isak egy tüntetésen találkoznak, és a végén véletlenül megölik Gabriel Ört, Harpa exét, aki szintén bankár. Ő már a második halott, mivel „valakik” megölték már Oskar Gunnersont (szintén bankár, ráadásul Harpa fiának az apja, de nem tud róla) majd később Julian Listert, őket hibáztatják a Kreppa (válság) miatt. Ezért egy fanatista csoport elhatározza, hogy sorban megölik őket.
Magnus jön rá, hogy valami kapcsolat van a halálesetek között és elkezd nyomozni.

Hát-hát. Gyengébb, mint az első rész, sőt szerkezetileg, történetileg gyanúsan emlékeztet az izlandi krimiírók gyöngyének egyik szintén nem túl jó krimijére.
DE! Benne éltem, utcáin, épületei előtt jártam, a főszereplő befordult a sarkon rendőrautóval, szóval személyes okokból most mehet a fünf:)

Mivel a nagy karácsonyi forgatagban olvastam, ezért nem tudtam kellőképpen odafigyelni, így nem tudott megint magával ragadni Izland varázslatos világa. Összességében azért nem volt rossz..

Érdekes, izgalmas krimi, aminek az aktualitását a mostani gazdasági világválság adja. Jó volt egy kicsit belelátni az izlandiak világába, ahogy a válságban rosszul jártak akár a gyilkosságtól sem riadnak vissza elkeseredésükben. Valahol mélyen pedig az ember meg is érti, hogy miért tették, amit tettek a gyilkosok. Más dolog, hogy nem a legjobb módját választották annak, hogy a „bűnösök” meglakoljanak. Magnust megkedveltem, igazi kopó, aki nem hagyja magát és akkor is megy a nyom után, ha már meg van neki tiltva.
Tetszett, hogy két szálon futott a regény és a gyilkosságok mellett megtudhattunk nagyon sok mindent Magnus családjának múltjáról is. Magnus nagyapja – lett légyen is bármilyen öreg – nagyon megérdemelné, hogy valaki jól ellássa a baját, aztán meg be a dutyiba, a kulcsot meg örökre elzárni.
Kíváncsi vagyok, hogy Magnus megtudja-e valaha is, hogy mi történt az apjával?
Nagy az esélye, hogy beszerzem Magnus többi történetét is – ha kiadták nálunk. :)