A ​demokratikus kapitalizmus szelleme 0 csillagozás

Michael Novak: A demokratikus kapitalizmus szelleme

A demokratikus kapitalizmus fölénye a demokratikus szocializmussal szemben az, hogy olyan intézmények működtetésére képes, amelyek mindenki számára átláthatók, hogy visszavezethetők a gyakorlatias értelemre. Itt ment végbe a piacon az a folyamat, amely minden korábbi prófétikus látomásnak ellentmond, nevezetesen, a piac nemhogy a gazdagokat gazdagabbakká, a szegényeket szegényebbekké tette, hanem ellenkezőleg, lehetővé tette a szegények valamiféle felzárkózását. Nem a munkásosztály elnyomorodása, hanem annak polgáriasodása következett be. A kapitalizmusról kiderült, hogy nem lerombolásával lehet továbbfejleszteni. Novak pontosan látja, hogy a demokratikus kapitalizmusban nem népuralom van, hanem egy olyan törekvés, hogy a demokráciát eszközként alkalmazzák a zsarnokság, a diktatúra ellenében. A demokratikus kapitalizmusban a demokrácia nem állapot, hanem állandó intézményes és személyes küzdelem a nem-demokratikus szellem és gyakorlat ellenében.

>!
General Press, Budapest, 1994
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637548343 · Fordította: Gieler Gyöngyi

Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

>!
Gazsó_Fodor_István

Hogy mit értek „demokratikus kapitalizmuson”? Egy olyan rendszert, melyet három, egymással összefüggő alrendszer alkot: elsődlegesen a piac által irányított gazdaság; az egyénnek az élethez, szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jogát tiszteletben tartó alkotmány; és olyan kulturális intézményrendszer, melyet a minden embert megillető szabadság és igazság eszméi irányítanak.

16. oldal

>!
Gazsó_Fodor_István

Míg a kapitalista rendszer korcs formái ideig-óráig látszólag képesek meglenni demokrácia nélkül is, a kapitalista rendszer természetes logikája a demokrácia felé visz, mivel a gazdasági szabadság politikai szabadság nélkül lényegében labilis.

17. oldal

>!
Gazsó_Fodor_István

[A kapitalizmust] megelőzően a gazdaságtan klasszikus rendszere a merkantilizmus volt. A civilizált világon szinte minden emberöltő folyamán egyszer éhínségek söpörtek végig. A pestis tízezreket pusztított el. Az 1780-as években a francia családok négyötöde jövedelmének 90%-át felemésztette a kenyér – és csak a kenyér! – megvásárlása. 1795-ben a várható élettartam Franciaországban a nőknél 27,3 év volt, a férfiaknál pedig 23,4 év. […] Az orvoslás a világ nagy részén ráolvasásból állt. Az írástudatlanság gyakorlatilag egyetemes volt. A földgolyó nagy részét még fel sem térképezték, A világ nagyvárosai közül alig néhány rendelkezett vízvezeték-rendszerrel. A jó minőségű ivóvíz szinte elérhetetlen volt. A tudatlanság olyan végletes volt, hogy a legtöbben azt sem ismerték fel, hogy a szennyezett ivóvíz betegségeket terjeszt. A fejlődés fogalma Adam Smith könyvének megjelenéséig nem is létezett. 1800-ban az egész eltompult világ megfellebbezhetetlen ítéletként vallotta a Prédikátorral együtt, hogy „nincsen új a nap alatt”.

19-20. oldal

>!
Gazsó_Fodor_István

Nagy-Britanniában 1800 és 1850 között kétszeresükre nőttek a reálbérek, majd 1850 és 1900 között ismét megduplázódtak. Mivel Nagy-Britannia népessége megnégyszereződött, ez egyetlen évszázad alatt 1600%-os növekedést jelentett.

20. oldal

>!
Gazsó_Fodor_István

A gondolatok, melyek mindig a valóság részei, napjainkban jóval nagyobb hatalommal bírnak, mint maga a valóság. Korunk egyik legmegdöbbentőbb jellemzője az, hogy az emberiség dolgait a makacs tényeken is átgázolva olyan hamis és működésképtelen gondolatok irányítják, melyekben már hivatalos szószólóik sem hisznek. A legpusztítóbb, legkegyetlenebb, leggyakorlatiatlanabb gondolatok bírják az elit támogatását, akik hasznot húznak belőlük. Az empirikus vizsgálatok eredményei képtelenek tudatukba hatolni, hogy megtörjék a varázst. Azokat az embereket, akik abból élnek meg, hogy ideákat és szimbólumokat gyártanak, mintha különös módon elbűvölné a hamisság és az abszurditás;és ráadásul hatalmukban áll, hogy ezeket a szerencsétlen embertársaikra is ráerőltessék.

23. oldal

>!
Gazsó_Fodor_István

A zsidó és a keresztény népek hosszú történelme során egyetlen társadalom sem köszönhetett többet a zsidó, keresztény és humanista hagyományoknak, mint épp a miénk. Az Egyesült Államok gazdasági rendszere persze semmi esetre sem azonosítható Isten országával, mely felette áll minden történelmi gazdasági-politikai rendszernek, és nem is az Isten városa. A zsidók és keresztények transzcendens vallási elhivatottsága túlmutat a status quo-n, ítélkezik felette, és mindig mélyrehatóbb reformokat követel. Isten ítéletének fényében túllépnek minden elképzelhető történelmi reformon, és ítélet alá vetik az egész történelmet, az emberi élet legtökéletesebb formáit is.

25. oldal

>!
Gazsó_Fodor_István

Az Egyesült Államok nem is olyan régen még a legerősebb európai hatalom gyarmata volt. Nemrég még ugyanolyan nyomorral és elmaradottsággal küzdött, mint más országok. Megalapításakor éppolyan szegény volt, mint a spanyol gyarmatok Latin-Amerikában. A két Amerika, Észak és Dél, mely egyaránt gyarmat volt és egyaránt elmaradott, két, egymástól gyökeresen eltérő közgazdasági elméletre alapozódott. az egyik megkísérelte újjáteremteni a feudális és merkantilista Spanyolország politikai-gazdasági rendszerét. A másik egy novus ordo seclorum, egy új rend megteremtésére törekedett, olyan eszmék alapján, melyek még soha nem valósultak meg az emberi történelemben.

26. oldal

>!
Gazsó_Fodor_István

[A] demokratikus szocializmus következetlen. Csak ott valósítja meg tökéletesen a demokráciát, ahol megtartja a kapitalizmus főbb elemeit. […] Ha a gazdaság erőszakkal tervezett, akkor nem lehet demokratikus. Ha demokratikus és a helyi közösségek irányítják, akkor nem lehet központi tervezésű. Ez utóbbi esetben nagy mértékben úgy fog festeni, mintha demokratikus kapitalista gazdaság lenne.

31-32. oldal

>!
Gazsó_Fodor_István

A demokratikus kapitalizmus nem az Isten országa, és nem is teljesen bűntelen rendszer. De minden más ismert politikai-gazdasági rendszer rosszabb nála. Reményünk – talán a legvégső reményünk – arra, hogy segíthetünk a szegénységen, és megszüntethetjük a zsarnokságot, ebben a sokak által gyűlölt rendszerben nyugszik.

33. oldal

>!
Gazsó_Fodor_István

A világ, mellyel Ádám az Édenkertből való kiűzettetése után szembesült, évezredeken át csak nyomorúságot és éhezést tartogatott az emberiségnek. Most, hogy a folyamatos anyagi haladás titkait felfedeztük, a nyomor és az éhség enyhítésének felelőssége többé már nem az Isten vállán nyugszik, hanem a miénken.

34. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek?
Henry George: Haladás és szegénység
Vukovics Arnold: A kapitalizmus politikai gazdaságtana
N. N. Inozemcev – Sz. M. Menysikov – A. M. Rumjancev: A mai monopolkapitalizmus politikai gazdaságtana
Naomi Klein: Sokkdoktrína
Karl Marx: A tőke
Kornai János: A puha költségvetési korlát
Wolfgang Streeck: A kapitalizmus vége
Thomas Piketty: A tőke a 21. században
Gazdag László: A fejlődés természete